Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-03 / 280. szám

t Szombat, 1949 december 189. őzért marad ír Sz'órrq a mélyszánt a s fl kissé még sáros főutcán — mint ahogy az mostanában min­den hétköznapon szokott lenni — most is nehéz, sáros, lőfogalos sze­kerek közlekednek. Valamennyien ki a határba igyekeznek, hogy elvé­gezzék a még hátralévő őszi mély­szántást. Kivül a község határán egymás­után következnek szorosan fölzár­. kózva a kisebb-nagyobb halmok. Némelyiknek a le'eje már tl!nk fe­ketén ragyog, fl szőregi kisparasz­tok nagy szorgalmáról és jó mun­kájáról tanúskodnak, akik iparkod­tak időre befejezni a mélyszántást. De vannak jelentős területek, ahol még száraz, töredezett levelű ku­koricaszárakat zörget a késő ősz­végi szél. fl halmok tetejéből, mint nagy rozsdás, ócska szögek, több helyen még megfeketedett, kisze­detlen napraforgósiárak várakoz­nak. Ezek a helyek siralmas kül­sejükkel erősen vádolják ku'ák gaz­dájukat, akik | sjemgriMllen'il szabotálja!) az őszi mélyszántást. fl szőregi dolgozó parasztok és az egész dolgozó nép bőrére, ká­rára spekulálnak ezek a falusi ka­pitalisták. Ilyen ku'ák Rácz János is, akinek a szőregi határban még ma is több, mint 3 és félhold ku­koricája szedetlen, fl sok őszi eső­től a kukoricacsövek már kicriráz­tak a tokokban, a szárral együtt teljesen hasznavehetetlenné vált a termés. Amint az itteni dolgozó para'ztok elmondják, Szöregen Eácz János a kulákok »mintaképe®. Ez a mélyszántást még a mai napig sem kezdte meg. fl buzave'.éssel is be akarta csapni a dolgozókat, fl fölszántatlan föld tetejére szórta kézzel a mapxit, szántás helyett csak egyszerűen Ijboronélta. Ezzel az aljas szabotáló ku'ák- , kai egy kalap alatt lapul meg Ka- i nyó László 30 holdas, Öcsik Géza j 45 holdas, Szekeres András 30 hol- i Szeles László vezetőjegyzőnek fonlosibb a kulákbaráíság, mint a mélyszántás üs,)e mélyes meggyőződésből mondták el: das, Pein Lovetzer kulákok is, akik hiven követik példamuta ójukat. Ok is íhideg nyugalommal szabotál­ják a mélyszántást®, sőt még má­sokat is arra biztatnak, hogy ne végezzék a munkát. Ezt a tanácsot azonban egyre kevesebben követik a szőregi dol­gozó parasztok közül. Iparkodnak eleget lenni haza'ias kötelességük­nek. fl kulákok is csak azért sza­botálhatnak ilyen nyugodtan, mert maga Szeles László, a vezető jegyző adia a lort altuinok a'á. — Nem kell itt szántásba állí­tani a kulákok fogatait, mert a gépállomás is bőven elvégzi az it­teni munkát — ezt mondta néhány nappal ezelőtt Sarnyai István elv­társnak is, a Terményforgalmi NV kiküldöttének. Ez az oka hogy Szöreg közrég az utolsók között jár a mélyszántás­ban. De nincs ez igy például Tá­pén, Gyálán és Röszkén és még több helyen, ahol körmére néztek a kulákoknak. Ezeken a területeken lófogatokból álló szántóbrigádokat szerveztek, beosztották a kulákok fogatait is s nagyban segítség're voltak a gépállomások traktorosai­nak. Ezért van az, hogy Tápén, Gyálaréten, Röszkén, mint igen sok más helyen, valóban 100 százalék felé közeledik a mélyszántás el­végzése. Szeles jegyző szerint ugyan már Szöregen is 56 és fél százaiékos a végzett munka, de erre a kijelen­tésre mindenki egyönlelüen ezt vá­laszolja a faluban: »az csak a jegyző ur papírján hangzik, de meg kell nézni a valóságban mennyi, akkor igen szomorú dolgokat ta­pasztalhatunk.® Elek Ignác, Kovács Imre 2—3 holdas dülőfelelős ki-parasztok és Takács János DÉFOSz-tUkár sze­— Még jó, Sia 70 százaiéit felé tarlunk. flz elmúlt napokban kaptunk két uj traktort, ezek dol­goznak most három magántraktor­ral együtt, a kulákók meg az esős ioőre hivatkozva, nyilian szabotál­nak. Még a saját maguk földjét sem akarják felszántani, nehogy azután kisparasztoknak kelljen szántaniok. Csak azonnali készpénzfizetés mel­lett, vagy — mint ahogy a múlt­ban tették — hetes robotokért len­nének hajlandók szántani. Ezt támasztja alá a szegedi Me­zőgazdasági Iga-g dóság hivatalos jelentése is, amely ugyancsak 75 százalékban állapítja meg a mély­szánfás eredményéi Szöregen. Mindenütt a községben akár­merre járunk, a kulákokkal van a baj, mindenki rájuk panaszkodik. De kezdik már leleplezni őket és felszínre hozni aljas bűncselekmé­nyeiket. Szeles jegyző azonban, ha ezek­ről beszélünk, azonnal megharag­szik. másra tereli a szót, erősít­geti. hogy már itt is 96 és fél szá­zalékos á méiyiszántiiils s védi kulák barátjait, ahogyan csak tudja. fi dJÍöfile ssüif íe!ea!és:'re hivatkozik, de elönti a harag, ha megkérdjük, hogy mutassa is meg ezeket a jelentéseket. — Nem tűrök ellenőrzést. Ne ellenőrizgessenek engem, — jöttek belőle a szavak akkor is, amikor a »Délmagyarország« munkatársa a jelentések után érdeklődött. Szeles iogyző azonban hiába idegeskedik. "A szőregi dolgozó pa­rasztok rövidesen fölszámolják ezt o türhetet'en állapotot, rövidebbre fogiák a Szeles jegyző által hosz­„iirn. r-r.-> P7Í rfl lniiálr L* n.r» t ó ml'í, f PÁ RT ÉLET IGY MUTATNAK PÉLDÁT a szegedi üxemtlt nép4%eiteí<íi A népnevelő legjobb agitációs fegyvere a siemé'ycs példamuta® tás. A személyes példamutatás, ha párosul a meggyőződéssel, a fel­világosító munkával, akkor okvethn eredményekhez vezet. Ezt ma már minden szegedi üzemben Számtalan példa igazolja. A TISZAMENTI FÜKÉSZEK NV ujszegedi telepén Balogh Pálné elvtársnö, népnevelő a gépszegező­ben dolgozik. Már közel három éve végez az üzemben népnevelömun­kát és róla igazán el lehet mon­dani, alkalmazza munkájában a népnevelő legjobb agitációs fegy­verét, a személyes példamutatást. Irányt mulat dolgozó társainak a politikai, elméleii tudásban, de a termelőmunkában is. Egy pillanatig sem feledkezik meg arról, hogy a kommunistáknak élen kell járniok a termelésben. Ott függ a falon Balogh elvtárs­nő emléklapja, amely arról tanús­kodik, hogy a napi 800 láda szege­zése helyett 900 láda szegezését vállalta. De Balogh elvtársnö len­dületét és tudását átad a a vele egy csoportban dolgozó SzIT-fiatalok­nak, Cseftei Rózsinak és Varga Arankának is. De ott láthatjuk Remzsö Nán­dorné csoportjának, Dóczi flndrás­né és Varga Ilona elvtársnőknek emléklapjait is. Remzsö elvtársnö szintén népnevelő és falujáró is. Boldogan lép be a látogató ebbe az üzemrészbe, mert a két népneve­lő elvtársnő, Balogh Pálné és Rem­zsö Nándorné tanitó munkája nyo­mán születnek az üzem uj élmun­kásai. flz emléklapok további foko­zott, jó munkára buzdítják az elv­társakat és napról-napra túlteljesí­tik a vállalt munkát. Ezen a hé­ten, a hétfői napon a vállalt 1800 láda szegezése helyett 2150 ládát szegezett mejg a két csoport s ezzel 20 százalékkal túlteljesítették az emléklapon vállalt mennyiséget. Igy dolgoznak a jó népnevelök és igy születnek azok az eredmém nyek, amelyek ország-világ előtt be­bizonyítják, hogy a szocialista ter­melés mennyivel magasabb fokon áll, mint az imperialista országok termelése. B. I, 104 SZÁZALÉKTÓL A 151 SZAZALÉKIG szura erc-ztett kulák kantárokat és elveszik a. kedvét Szeles jegyző­nek is a kúlákcirnboraságtói. Most is segit ma jd ehhez a Párt, amely minden dolgozót megvéd és segít j tésével 120 'százalékot értünk el. a kizsákmányolók és szabotálok ellem harctan. Csépi József fl Pártválasztmány határozata után mi dohánykeverök elhatároz­tuk, hogy teljesítményünket a le­hető legmagasabbra fokozzuk, fl Pártválasztmány határozata előtt 104—108 százalékos teljesítményt értünk el. Természetesen nem elé­gedtünk meg ezzel az eredménnyel. Éreztük, hogy mi népnevelök, csak ankor tudunk felvilágosító mun­kánkkal eredményt elérni, ha sze­mélyes példát matatunk a többi dolgozónak. Megtárgyaltak, hegyan lehetne leegyszerüsiieni a munka­folyamatot. Elhatározásunkat siker koronáz­ta. fl munkafolyamat leegyszerüsl­Jilíi megperdülnek az első orsók A TEXflLKOMBINAT FONODÁJÁBAN Néztél már a messzeségbe hajnalban, amikor a derengés könnyű ködfáiyollal vonja bs a tárgyaikat? Ha igen, akkor el tudod képzelni a Szegedi Tex­tilkombinát nemrég elkészült fonótermét. Méreteiben ssinte szédítő arányú ez a terem, mely­nek egyik oldalát áttetsző üveg­fal képezi. A terem egyik végé­ből a másikba a hang is alig liatol el s a tárgyak körvonalai csak homályosan bontakoznak ki. A kettős menyezeibe neon­világítást építettek, a padozatot síkos, vadonatúj parkett fedi s valami igen jó érzés fog cl, ha benttartózkodsz a teremben. Nem fázol, de meleged sincs s önkénytelenül is azt mondod, „milyen pompás idő van üt s milyen kristálytiszta levegő!"' Ha kedved van utánajárni en­nek a jó érzésnek, az épületen kívül találod a magyarázatát. Hatalmas levegőfolyósó cseréli állandóan a fonoda levegőjét, gondoskodik árról, hogy a benl dolgozóknak egy szemernyi por se rontsa az egészségét. A csodagépek Kis fények villannak a züm­mögő kártológépek felöl, me­lyek nemrégen kerültek ki a ci­rilfellrású ládákból. Ugy mű­ködnek ezek a gépek, min' meg­annyi finom óraszerkezet. A Szovejtunió figyelmességére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy minden géphez csiszolókorongot — egy kis h-ülön gépezet — kül­dött, mely simára csiszolja a kártolóhengerek felületét. Ezek­ből a kis csiszolókorongokból villannak elő a kis szikrák, me­lyek visszaverődnek a tükörfé­nyes 'gép felületén. Csupa csillogás, csupa fény ez az egész monumen ális te­rem. A nyújtó, előfonó, gyürü3­fonó csodagépei sorakoznak egymás mellett végeláthatatlan sorokban. A sok nikkeleze t gép­részen válósággal szikrázik a fény, szinte kábítja az embert. Nemcsak a szemlélő van így ez­zel, hanem maguk a szerelők is. A Vörös, Törek és Gyéresi sze­relőbrigád tagjai nem győznek eleget csodálkozni: — Ilyen gépeket csak a szo cialis.ta Szovjetunió munkásai tudnak gyártani!... Csillogóra, tetszetősre mindenütt el tudják készíteni a gépeke , de ezek a gépek, amilyen szépek, olyan jók is. Egyszerűek, gyorsak s prima munkát végeznek! Az emléklapok Nem csoda tehát, hogy min den gép felett olt van a Szov­jetunió. Sztálin elvtárs iráni i szere etet hirdető sztálini emlék­lap. Rajta a vállalások, melyek arról beszélnek, hogy a gépek szerelői minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy azok a gépek, melyeket cc nagy Sztálin országa küldött, hogy segítsen a szocializmus építésében — mi­nél előbb dolgozzanak, minél előbb termeljék a fonalat, mely­ből több, jobb ruha lesz a dol­gozóknak. 1 A gyüriisfonók során a leg­első gép dolgozik. Egyelőre még üresen. Még valami fel ü­nik rajta. Nincs rátűzve a sztá­lini emléklap. De, a többi gyü rüsfonókon se látni ezt a díszes okmányt. Valaki észreveszi, hogy mit figyelek. — Nézzen hátra, elvtárs! A Gyéresi csoport oda: gyüj ötie össze a csoporttagok emléklap­jait. A falon ötágú csillag-állású vörös keretben sztálini emlék­lapok. A Gyéresi csoport vala­mennyi tagjáé. 26 millió méter szövet A gép pedig halkan zümmög. Az összes fonógépek közül ez az egy. Mindenki ide csoporto­sul, nézik, vizsgálgatják a por­ccUánágyban forgó orsókat, a gép lelkét, az erőgépet. Itt v<hi' fonodához tartozókon kívül Ma­gyar Mátyás elvtárs, a SZOT csongrádmegyei ti kárhelyette­se, aki maga is textilmunkás volt. Csillogó szemekkel nézi a gépet s közben magyaráz: — Ha ez a fonoda működni kezd, nem lesz többé probléma a magyarországi fonódák szűk­keresztmetszete. 1950-ben már ez a fonoda biztosítja Magyaroi­szdg valamennyi szövődéjének fonálssükséglelét.,. Amikor pe­dig a szövődé is megépül.., Hogy mikorra? Igen rövid időn belül. Az ötéves terv elején!! ! Ma, szombaton próbafonás Egyre mindenki ezt a gcpel nézi. „De, hát mi történik itt?... Egy hang most a hátam mö­gül: .Jiiz os vagyok benne, hogy holnap — ha lehet, még jobban megy! Hisz kiérezhetö a hangjából, hogy az anyag hiányzik neki!" A gép szerelőiének, Gyéresi elvtársnak hangja ez. Igen meg­tisztelő feladat jutott neki osz­tályrészül. Erről, az általa fel­szerelt gépről kerül ki szómba­on az első fonal — Igen! — mondja mosolyog­va. — Holnap próbafutás lesz. 3)-es, metrikus pamut fonállal próbáljuk ki a gépet. Ki fog rajta dolgozni? — Ezt még nem tudjuk. 129­an versengenek azér , hogy az ötéves terv nagy művének, a Textilkombinátnak első gyárt­mánya az ő kezük alól kerüljön ki. A lány, aki fonótanfo­lyamon volt... Meg lehet érteni a versengést. Személy szerint is nagy dicső­ség lesz annak, aki először dol­gozhat a „csodagéppel". (Igy hívják az egész üzemben a gé­peke .) Szombaton megperdül­nek az orsók az első gyürüsfo­nón. Hamarosan követi a többi, megkezdődik a munka az ötéves tervnek ebben az első ha'lamas arányú alkotásában, a Szegedi Textilkombinát fonodájában. Szirovica János Sztálin elvtárs születésnapjára tett munkafe'ajánlásunk napjáig, amikor már az uj munkamódszereket tel­jesen elsajátítottak, elértük a 138 százalékot, fl Sztálin elvtárs iránti szeretet arra ösztönzött bennünket, hogy ne álljunk meg ennél az ered­[ ménynél. Teljesítményünket ekkor ' 142 százalékra fokoztak. Ujabb lendületet nyertünk ak­kor, amikor megkaptuk a felaján­lási emléklapokat. Ez ujabb 9 szá­zalékos emelkedést jelentett s ma már teljesítményünk 151 százalék. De hasonló eredményt ért el özv. Szabó Ferencné és Martonosi Erzsé­bet is, akik hasonló lelkesedéssel dolgoztak. flz egyre felfelé ívelő százalékok ujabb eredményekre sarkalnak. Munkánkban segit bennünket az a tudat, hogy Sztálin elvtárs 70-ih születésnapját ugy ünnepelhetjük meg öntudatos dolgozókhoz illően, ha teljesítményünket egyre inkább fokozzuk és továbbra is törjük a fejünket azon, hogyan lehetne ujabb és ujabb munkamódszerekkel jobb és jobb eredményeket elérni. Komócsin Balázsné, Engi illés né népnevelők, Dohánygyár Ui, öntudatos dolgozókkal bővültek soraink A szegedi üzemi alapszervezetek csiitör­tölu taggyűlései so­káig emlékezetesek maradnak pártunk tagjai számára. Kü­lönösképpen pedig azoknak, akik ezen a taggyűlésen kapták ínég eddigi jó munká­juk elismerését, a pi­ros tagjelölt könyvet. Nehéz lenne visszaad­ni ezeknek a taggyűlé­seknek ünnepi hangu­latát, elmondani mind­azt. amit elmondtak % tagjelöltek a könyvek kiosztásakor, de még nehezebb lenne elmon­dani, mit éreztek ak­kor, amikor kezükbe simult a régen várt könvvecske. dz Orion Hőrxfijúrban például Sándor Ferenc elvtárs, a I örömtől sugárzó arccal lapozgatott tag jelöltkönyv átvétele után alig a piroc fedelű könyvecskében, tudott az örömtől szóhoz jutni, j — ígérem, hegy a termelésben Küzdölt a szavakkal. Megilletődve végzett jó munkával, fokozott ta­monclotta el, hogy a tagjelöltséget nul.tésal és a Pírt iránti hűséggel Pártunknak és Rákosi "élvtársnak szolgálom népünk ügyét — mon­küszönketi. Csonka János elvtárs : doíta. cfe £>!so kzejjerti Oipcgrjárbajt Kerepesi Istvánné elvtársnő eze- í lékoí sem értem el, T)e amióta tn­ket mondotta: 1 dom r™ tagjelölt varyok. ami. — Pártomnak köszönhetem, .. ... 03 . 3 .' hogy a termelésben efye jobb ü,a tömegen, n ir.umra járok, erédmfnvt tudok elérni. Napról- amióta tudom hozy mi a párttag mpra fokozom teljesítményemet. 1 ötelessége, én sem maradok le a A'olt idő, amikor még a eziáz S/áaa- többiek mögött. Pártunk sorai uj, öntudatos dolgozókkal bővültek. Azok. akik most megkapták tag­jel öltkönyvüket, azok, akik most már minden tekintetben a. Párthoz tartozónak érzik magu­kat, beáiinak az élen­járók sorába, követik példájukat. Ok is tud­ják már, hogy a kom­munistáknak minden­ben élen kell járni­ok. De nemcsak tud­ják, hanem — amint Kerepesi Istvánné elv­társnő példája is iga­zolja — tettekkel is bebizen itják, valóban méltók a tagjelöltség­re és a párttagság elő­iskoláj,át arra használ­ják fel, nogy kiérde­meljék a párttag Nem csalhatja tovább alkalmazottait Tóth János fehtrföí luák sem A DÉFOSZ szatymazi munka­ügyi bizottsága most tárgyalta Tóth János Fehértó 314. szám alatt lakó kulák munkabéruzsora ügyét. Tóth János márciusban alkalmazta min­denesként Szabó Lászlót birtokán. Szerződést azonban nem kötött vele és a kollektív szerződésben meg­állapított munkabérnél jóval keve­sebbet fizetett neki. Ráadásul még a természetbeni járandóságokat sem adta ki számára és állandóan iúlóráztatta teljesen ingyen. Tóth János kuláknak nem is ez az első munkabéruzsora ügve. Már 1946-ban ugyancsak szerződés nél­kül alkalmazta Lukács Jánost pász­tornak és neki sem adta meg a jo­gos munkabért. A DÉFOSZ szatymazi munkaügyi bizottsága mindkét kisparasztnak igazságot szolgáltatott és kötelezte a kulákot az elmaradt munkabérek megtérítésére. A szegedi Népmüvelésügyi Köz­pont filmosztálya egy gyakornokot keres azqraaii aiksJmazásra. Je­"<3» ke: "ti Polgárra ca 2 srára alatt kell. A Nfpmű't'l • sügy' Komort a jelentkező: először tanfolyamra viszi és csak szu án osz ja be tényleges munkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom