Délmagyarország, 1949. december (6. évfolyam, 278-302. szám)

1949-12-01 / 278. szám

* Vádirat a hazaáruló Kosztov és bandája ellen VI. ÉVF. 278. SZAM. ARA 50 FILLÉR. CSÜTÖRTÖK, 1949 DECEMBER 1. « r* A békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért A >Pravda«, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának központi lapja a »Tájékoztató Iroda határozatáról szóló vezércikkében a következőket Írja: >A Kommunista és 'Munkáspártok Tájékoztató Irodájának november 29-én nyilvánosságra hozott határozatai elsőrendű jelentőségűek a kommunista és munkáspártok működése, a széles dolgozó tömegek létérdekei megvédése szemponljából. A Tájékoztató Iroda értekezlete a következő igen fontos kérdéseket tárgyalta meg és hozott azokkal kapcsolatban egyhangú döntést: 1. A béke védelme és a háborús gyujtogatók elleni harc. 2. A munKistw^ály egysége és a kommunis^ és munkáspártok feladatit. 3. A *ugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában. Az uj háború előkészületeit a kapitalista országokban a reakció őrjöngő hadjárata kiséri a demokratikus szabadságjogok, a munkásosztály és a dolgozók élelszinvonai'a e'.len. A reakciós körök céljaik megvalósítása érdekében mindenekelőtt a munkásosztály szakadal*.', sorai szétzüllesztését igyekeznek megvalósítani. A burzsoázia ezt a bűnös-és aljas szakadár feladatot a jobboldali szociáldemokratákra bizta. Bevin, Atllee, Blum, Guy-Mollet, Schumacher, Renner, Spaak és Saragat, — a Deakin, Green, Carey-fajtáju reakciós szakszervizei vezetők napról-napia űzik sötét tevékenységüket, amely a munkásmozgalom sorainak megbontására irányul. A jobboldali szociáldemokraták tevékenysége az imperialisták aljas béke- és demokráciaellenes összeesküvésének ideológiai leleplezését szolgálja. A jobboldali szociáldemokraták nemcsupán nemzeti burzsoáziájuk, hanem egyúttal az amerikai imperializmus ügynökeiként is fellépnek. Ennélfogva a munkásosztály egységéért folytatott harc megköveteli a jobboldali szocialisták fáradhatatlan leleplezését és elszigetelését a tömegektől. Ezzel együtt fáradhatatlan munkára van szükség1 a szociáldemokrata pártok és a katolikus szakszervez*- tek egyszerű munkás tagjai között. Ezeket a munkásokat fel kell világosítani a reakciós vezetők áruló szerepéről és be kell őket vonni a békéért és létérdekeikért folytatott aktiv harcba. Akcióegység lent a tömegek között — ez a legjobb utja a munkások tömörítésének és mozgósításának, függetlenül attól, milyen párthoz, szakszervezethez tartoznak és mi xi vallási meggyőződésük. A munlÖSdSztály egységének kérdése mégíátMtifecm játszolt olyan fontos szerepét, mint napjainkban. Ennélfogva a kommunisták fáradhatatlanul dolgoznak ennek a feladatnak a megvalósításán. A Tájékoztató Iroda egyhangúlag megállapította, hogg a Tito—Rankovics-klikk átállt a fasizmus vonalára és Jugoszlávia nemzeti érdekeit eladta az angol-amerikai imperialistáknak. A Jugoszláv Kommunista Párt központi bizottsága és a jugoszláv kormány teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista és demokratikus tábor ellen. A belgrádi felbérelt kémek és gyilkosok klikkje az imperialisták szolgálatában áll és azok kezében eszközül szolgál aljas számításaik és terveik megvalósításában. Az elmúlt idők eseményei és mindenekelőtt a Rajk—Rankovics-per megmutatták, hogy a Tito-klikk átállása a kapitalista reakció szolgálatába, nem véletlen, hanem angol és amerikai gazdáik utasitására történt. j A Tájékoztató Iroda értekezlete akkor folyt le, amikor az USA monopolkörei által vezetett imperialista reakciós erők folytatják az uj háború előkészületeit és hajszát folytatnak a demokrácia, a dolgozók létérdekei és sok ország nemzeti függetlensége ellen. A Tájékoztató Iroda értekezlete Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy tanítása alapján mély jellemzését adta a nemzetköri helyzetnek és rámutatott, hogy a nemzetközi küzdőtéren az erők kölcsönös viszonya a béke, a demokrácia és a szocializmus tábora javára változott meg. A Tájékoztató Iroda határozatai hangsúlyozzák: egyfelől az imperialista tábor agresszivitása fokozódik, ugyanakkor másfelől az imperializmus és a háború elleni harcban kinőttek és megerősödtek a béke, a demokrácia es a szocializmus erői, amelyek élén a hatalmas szovjet állam halad. A Tájékoztató Iroda határozatában megállapítja: »Hibás és káros volna lebecsülni az uj háború veszedelmét, amelyet az imperialista hatalmak készítenek elő, élükön az Egyesült Államokkal és Angliával. A bííke véde'me és a háborús gyujtogatók elleni harc elsőrendű létfontosságú kérdés a földgolyó minden népe számára. Ez a kérdés foglalkoztatja a munkások és parasztok. az értelmiség, a dolgozó nép széles tömegeit. A Tájékoztató Iroda értekezlete megállapítja: »Az uj háború növekvő veszedelmének körülményei közepette nagy történelmi felelősség hárul a kommunista és munkáspártokra. A harc a szilárd és tartós békéért, a béke erőinek szervezéséért és tömörítéséért a háború erői ellen, — ez álljon ma a kommunista pártok és demokratikus pártok egész tevékenységének központjábap.* Az értekezlet határozatai a béke megvédése és a háborús gyujtogatók elleni harc programjának konkrét intézkedéseit adják: Ez a program a legszélesebb néptömegek mozgósitása a béke megvédéséért folytatott aktiv harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A kommunista pártok feladata, hogy a béke minden hívét tömörltsék tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai párthoz, vagy szakszervezethez tartozik és mi a vallási meggyőződése. Mindenkinek, aki számára drága a béke, aki nem akar belekerülni a pusztító rombolás örvényébe és nem akarja macát és cssíádjá; a maroknyi amerikai és angol tőkemágnás önző érdekel'rt pusztulásra kárhozta'ni— a tarlós béke védelmének széles népi frontjába kell tömörülnie. A béke és a demokrácia, a dolgozók létérdekei és a népek nemzeti függetlenségének megvédése ügyében az amerikai és más imperialistákkal szemben a legnagyobbb szerepet a munkásosztály tömörítése, a munkásosztály sorainak egysége játssza. Ennek a bandának tagjai már régóta az imperialista kémszervezetek fizetett ügynökei. A jugoszláv árulók az ENSz ülésein támogatják az imperialista agressziót, az imperialista agresszorokkal kötött nyílt és titkos megegyezések alapján elküldik kémeiket a népi demokratikus országokba és aljas aknamunkát folytatnak a háborús gyujtogatók egyes uszításai alapján. A Tájékoztató Iroda határozata rámutat, hogy »Jugoszláv^ Kommunista Pártja* jelenlegi összetételében, mivel a nép ellenségei, gyilkosok és kémek kezébe került, elvesztette azt a jogát, hogy kommunista pártnak nevezze magát és nem más, mint a Tito—Kardclj— Ranko-.ics—Gyüasz-kllkk kémre!adatainak végrehajtó gépezete. De ez ellen a klikk ellen egyre erősödik a becsületes és a szocializmus ügye iránt odaadó emberek mozgalma Jugoszláviában. A Tájékoztató Iroda határozata segítséget nyújt az igazi jugoszláv hazafiaknak és harcosoknak Jugoszlávia sokat szenvedett népeinek felszabadításában. Hz emberi erők, ha összefognak, ki tudják küszöbölni a háború veszélyét - hangoztatta Visinszhij elvtárs az ENSz első bizottságában Visinszkij elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője az EN,Sz közgyűlése első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellpn a szovjet javaslat ellem f.tak fel, amely indítványozza, liogy ítéljék el az új háború előkészületeit és az öt narvhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. — Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elvont elméleti vitákba igyekeznek fojtani. Visinszkij a venezuelai küldött beszédére válaszolva kijelentette: — A venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei körül nincs minden rendben. Természetes, liogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésekre vezethetnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek között az öt hatalom szerződésének megkötése is, melyek magának a venezuelai küldöttnek a beismerése szerint is a főfelelősséget viselik a béke fenntartása, vagy megsértése ügyében — és ez az öt hatalom a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, — hogy kiküszöböljék a veszélyt, megkönnyítsék nézeteltérések megoldását és megteremtsék a megegyezés létrejöttének lehetőségét. Chile kormánya eladta a nép függetlenségét — A chilei küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az állami szuverénitás elvének elismerése". De akkor miért védelmezi az angol-amerikai javaslatot; ame'iy nagyon keveset hagy meg az állami szuverenitásból? Hogy áll a helyzet magának Chilének a szuverénitásával, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott! Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biz tosít az országnak, miután az egész rézH.ncs két amerikai konszern, az Anoconda és a Braden Cooper Company kezében van. Ezek a vállalatok az amerikai szenátus védnöksége alatt számukra kedvező vámtételeket állapítanak mrg és kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. Az ilyen tények láttán és az olyan amerikai trösztök láttán, mint a fentemlítettek, nevetséges még hallani is, hogy a chilei küldött itt komoly arccal a szuverenitásról értekezik, amelyet tiszteletben kell tartani, stb., noha a chilei kormány már eladta ezt a szuverenitást az amerikai monopolistáknak. A libanoni küldött komikus félreértései — A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij —, hogy a kommunizmus filozófiája a háború és a forradalom. Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A kommunizmus filozófiája — ha már beszélünk erről —, a béke fenntartása, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munkáit és cikkeit, az előtt feltétlenül világos, h0'?v a kommunizmusban a fődolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése se»n történik oroszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Leuin tanítja: „A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalom szervezeténél magasabb technikai és hidományos alapon" — Visinszkij rámutatott, milyen ártalmasak azok a mesék, amelyek szerint a Szovjetuniónak tervei volnának, hogy világforradalmat csináljon a kapitalista országokban. Az eféle állítások ostobaságát már 13 évvel ezelőtt leleplezték, amikor Sztálin generalisszimusz Howard kérdéseire válaszolt. •—Howardnak erre a kérdésére: „Nem gondolja-e ön, hogy a kapitalis a országokban indokolt aggodalom uraikodhatilc, vájjon a Szovjetunió nem határozza-e el, hogy erőszakkal rákényszeríti politikai elméletét más népekre?". Sztálin ezt válaszolta: „Az ilyenfaj a aggodalmakra nincs semmiféle ok. Ha ön azt gondolja, hogy a szovjet emberek maguk és méghozzá erőszakkal akarják megváltoztatni a környező államok arculatát, akkor Ön súlyosan téved. A szovjet emberik természetesen kívánják, hogy a környező államok arculata megváltozzék, ez azonban meguknak a körrateő államoknak a dolga". Ezerszeresen igaza volt Sztálinnak, a szovjet kormány vezetőjének, amikor azt mondta, hogy m», szovjet emberek természetesen kívánják, hogy a Szovjetuniót környező árfamok arculata megváltozzék, de az maguknak ezeknek az államoknak a dolga. — Sztálin 1936-ban az egész világ előtt kijelentette, hogy nincsenek olyan terveink és szándéikaink, hogy valamilyen világforradalmat hajtsunk végre a többi országban. Howard azonban még egy kérdést tett fel: „Ugy tűnik előt em, Mr. Sztálin, hogy hosszú idők folyamán az egész világon más benyomás alakult ki." Ekkor Sztálin megmagyarázta Howardnak, hogy ez „félreértés eredménye" és Howardnak arra a kérdésére, hogy „tragikus félreértés-e?" ezt felelte: „Nem, komikus, vagy ha te szik, tragikomikus." A libanoni küldött egész beszéde ebben a vonatkozásban szintén komikus félreértés, vagy ha tetszik, tragikomikus félreértés volt, amenynyiben egyes tragikus kérdéseket érintett és főként komikus választ adott rájuk. — Az angol-amerikai tömbnek szüksége van bebizonyítani — jegyezte meg a továbbiakban Visinszkij — hogy a kommunizmus koncepciója a háború koncepciója. A kísérlet kudarccal végződött, mert a kommunizmus koncepciója valójában a háborúk megsemmisítésének a koncepciója. •— Beszédem gondolatmenete röviden újra, meg újra egy alapvető (ételben foglalható össze: Bármilyenek is az imperialista hatalmak mai világának törvényei, az imperialista hatalmak, gyarma ok utáni hajsza, a verseny a világ újrafelosztásáért, a világuralomért, bármilyenek is ezek a törvények és hatásuk, az embeti erők, ha jóra irányulnak és összefognak, át tudják lépni ezt a- akadályt, meg tudják szilárdítani a békét és ki tudják küszöbölni a háború veszélyét, noha mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborút teljesen kiküszöbölni nem lehet, amig Icapitalisfa viszonyok léteznek. Minéf inkább egybehangoljuk ebben a vonatkozásban cselekedeteinket, minél jobban összefognak erőink, természetesen annál gyorsabban tudjuk majd elérni a nemes és magasztos cél : a háborús veszedelem kiküszöbölését. A Kommunista Párlok Tájékoztató Irodája kijelentette, hogy »A harc a Tito-klikk ellen — a felbérelt kémek és gyilkosok ellen — valarrcrnyi kommunista és munkás" párt nemzetközi kötelessége.* A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája rámutatott, hogy a kommunista- és munkáspártok szervezetei, ideológiai és politikai megerősítése a marxizmus-leninizmus elvei alapján a legfontosabb feltétele a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatott harcnak. A' mai feltételek között különösen élesen merül fel az a feladat, hogy kíméletlen harcot folytassanak az opportunizmus megnyiivániuiáS'án'&k minden fajtája, a burzsoá-nacional.ista elemek és a Párt soraiba befurakodott ellenséges ügynökök ellen. A Tájékoztató Iroda első értekezlete meghatározta a nemzetköz-i küzdőtér erőviszonyait a második világháború után, megállapította, hogy két tábor áll fenn, az imperialista és az imperialistaellenes tábor. A második értekezlet 1918ban felfedte a Jugoszláv Kommunista Párt burzsoá-nacionalizmusát és a kellő időben leleplezte a Titoklikket, mint a demokrácia és a szocializmus ügyének árulóját. A most Magyarországon lefolyt érte• kezlet határozatai a legszélesebb I néptömegek mozgósítását célozzák az uj háború veszedelme ellen. Ezek [ a határozatok felfegyverzik a kommunistákat, a munkásosztályt és a j dolgozókat a békéért, a demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeii ér folytatandó harcra. Petfed'lk a • kapitalista rendszer gyógyíthatatlan (betegségét és rámutalnak az imperlalizmus egyre fokozódó gyengülésére. A Kommunista Pártok Tájékoztató Irodájának határozatai erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy j Sztálin lelkesili a békéért, a de' mokráciáért és a szocializmusért (folytatott harcában.