Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-13 / 263. szám

Vasárnap. 1949 november 13. 9 Egy újítás útja a kiállításig 9 * Uj üzemi lappal gazdagodott Hi mirtde.1 lét mi neusetára sj fevaoT teli nyitni a Ms könyvecskében li^rosunk. a szegedi Kendedo i 111 i i i ' nncvár a nanokh.ln indította e ÜDVÖZÖLJÜK A 8FONOMUNKÁS"-T Kid ötkörmös fogaskerék az egész. Ez hajtja meg a fonógépeknél az asztalfelemelő szerkezetet. Ez a — szaknyelven Gisaon hajtás — nslkülözhetlen része a fonógépnek, precízen kell kimunkálni az egyenlőtlen fogakat, hogy az asztalemelő pálcikákat megfelelően tudja elforgatni. Kényes kis alkatrész ez a fogaskerék, könnyen törik s 12 órai munkába kerül az előállítása... Illetve csak került. Hegyes Istvánnak, a Szegedi Kenderfonó vasesztergályosának újítása 2 óra hosszára rövidítette le az elő állítását. Igy hirdette a felírás is az .ijítókongresszuson. A felírás, mely ott volt Hegyes elvtárs újítása mellett. A felszabadulás előtt Hogy jutott el odáig ez az ujítáa? Milyen utat tett meg a Szegedi Kenderfonótól a budapesti Üjítókiállílásig? Vagy nyolc esztendeig tartott ez út. Hegyes elvtárs már a negyvenes évek elején gondolkozott rajta. Ki is ter. vezte, hogyan kellene gépi úton előállítani azt a munkadarabot, melyet eddig keserves kézimunkával állítottak elő. Bement a gyár akkori főmérnökéhez, előadta, miért jött... de még máig sem emlékszik, hogyan került kívül az ajtón. „Törődjön a maga dolgával!... Mit avatkozik bele olyan dologba, amihez oem ért?" A felszabadulás után Jött a felszabadulás. Hegyes elvtárs is tulajdonosa lett dolgozótársaival együtt a gyárnak. Ismét elővette a fiók mélyén pihenő újítást. Beterjesztette az Üzemi Bizottsághoz. — Kérem — mondja így visszaemlékezve — majdnem rosszabbul jártam, mint a tő. kés világban. Majdnem az állásomba került a dolog. Az Üzemi Bizottság egyes tag. jai, akik azóta már, kikerültek az üzemből, fúrtak, piszkáltak, belémkötöttek, hogy pazarolom a gyár anyagját, „ilyesmivel" lopom a napot. Pedig munkaidőn kívül osi"•'Uam... , Szotjet péida „Magdiink Sztachánovnak a sorsa se volt jobb, mert ahhoz, hogy ügyét előrevihesse, védekeznie kellett nemcsak a vezetőség egyes hivatalnokai ellen, hanem egyes munkások ellen is. akik kinevették és „újításai" miatt hajszát indítottak ellene. Ami Busz. gint illeti, ismeretes, hogy „újításaiért" kis hijja hogy el nem vesztette munkáját a gyárbon és csak műhelyvezetője, Szokolinszkij elvtárs közbelépésére maradhatott meg munkahelyén." —ezeket a szavakat mondotta Sztálin elvtárs, amikor a sztahánov mozgalom kezdetéről beszélt. És most a sztahánovisták a Szovjetunió legmegbecsültebb emberei. Amint a kezdeti példák mutatják, nehéz út vezetett idáig. Ezt az útat kellett megjárni Hegyes- Istvánnak is. Ugyanúgy, mint a sztahánov-mozgalomnak, a magyar újítómozgalomnak sem lehetett gátat vetni. Le. küzdötte a maradiak ellenállását s mint a nemrégiben lezajlott újítókonferencia mutatta, hatalmasan megnőtt és mint kifogyhatatlan erőforrás, állt élére a termelésnek. Az íil vége Külön kis kékf edeles könyvbe vezetik be a Szegedi Kenderben az újításokat. A névsor élén Hegyes István neve látható 1949 január 10-i dátummal. Ekkor már a multté volt az az Üzemi Bizottság, mely újításáért hajszát indított ellene és Szabados elvtárs újítási megbízott büszkén írta be Hegyes elvtárs nevét abba a könyvbe, melynek lapjaira dicsőség felkerülni. Hegyes István neve még háromszor előfordul abj>an a kis könyvecskében s ha minden jól megy, nemsokára új rovatot nyitnak számára. Bár tiltakozóan emeli fel a kezét, de azért annyit elárul, hogy beható tanulmányozás alá vette Bikov elvtárs gyorsított vágási módszerét. — Bár mi nem tömegmunkát állítunk elő, de nem azért alakítottuk az újítóbrigádot, hogy szó nélkül elmehessünk ammellett a csodálatos munkamódszer mellett, amit Bikov elvtárs mutatott be! Nagy utat tett meg Hegyes elvtárs újítása a kiállításig, de diadalmas út volt ez. Vígan peregnek mostmár a fonógépekben az új, gépi úton előállitott fogaskerekek, hirdetve az „új emberek" győzelmét. nógyár a napokban indította el útjára üzemi lapját, a Fonómunkást. Ez a második üzemi lap Szegeden. Mindamellett, hogy a dolgozók lapjuk hasábjain igyekeznek jól kommentálni a termelési kérdéseke', jól vetítik ki Uzuni életüket, kicsit beleestek abba a hibába, ami a Magyar Kender üzemi lapjának, a Textilmunkásnak is hibája volt egy darabig. Túl hosszúak a cikkek, kevés dolgozó hallatja hangját ezen a lapon keresz'ü! Hisszük, hogy ez a hiba csak a következő számig marad meg hibának s a Fonótnunkás következő száma a gyár még több dolgozójának írását hozza, még többen szólnak bele a dolgozók közül a sajtón ktresztül az üzent életébe, kri ikával, önkritikával, munkamódszerátadással, javaslatokkal viszik előre a Szegcdi Kenderfonóban a termelés ügyét. Rákosi elvtárs beszéde meghozta a fordu'atot az ELSŐ SZEGEDI CIPŐGYÁRBAN is Az Első Szegedi Cipőigyárban néhány hónappal ezelőtt a dolgozók — miután nem volt megállapítva a norma — az előirányzat 75—80 százalékát végezték el naponta. A minőségben nem volt semmi hiba, csak a mennyiségi termelés maradt nagyon alul. A vezetőség sokáig kereste a hibát, de nem tudott rájönni a nyitjára. Hogyan torién'. a fordulof Augusztus 31-én közösen hallgatták meg Rákosi elvtárs beszédét es szeptember l.én megtörtént a fordulat. Dél felé már észre lehetett venni azt, hogy a termelékenység minden vonalon emelkedett. Először csak két, három pár cipővel, de ma már lényeges emelkedés tapasztalható. Az októberi kiértékelésnél 56 és fél százalék termelékenység emelkedést tudtak felmutatni. 120 százaikkal többet termelek azóta Kántor József elvtárs a sarokesiszológép mellett mosolyogva meséli el, hogyan történt az, hogy napi 200 párról 440 párra emelkedett a termelése. — Augusztus elején, sőt egészen a végéig én magam is azt mondtam, hogy lehetetlen többet termelni. Amikor Rákosi elvtárs beszédét meghallgattam, utána azonnal megváltozott a vélei % nyem az egészről. Éjszaka gondolkoztam a munkám felett s egyszer csak rájöttem, hogy igen is lehet a termelékenységet fokozni. Észszerűsítést vittem bele a munkába és ma már megvan az eredménye. 120 százalékkal termelek többet, mint a beszéd eiött, a nélkül, hogy ez megerőltetést jelentene számomra. Sztálin elvtárs születésnapjára a termeléssel kapcsolatban pedig meglepetést tartogatok. Sokkal magasabb eredményt akarok addigra elérni. Ujitós Berta József né és Sebestyén Béláné elvtársnők a felsőrész varrásnál vezettek be újítást. 42 százalékkal termelnek többet. Ifj. Kerepesi Istvánné is újításával több mint 25 százalékkal többet termel, — mint azelőtt. — Két tűvel működő tűzőgépet szerkesztettem magamnak, amellyel a duplavarrás idejét rövidítem meg — meséli büszkén gépe mellett. A dolgozók Sztálin elvtárs születésnapjára történő felajánlásukkal megmutatták azt, hogy Rákosi elvtárs beszéde óta szinte új emberek lettek. Botos Isiván é3 Vigor Nándor elvtársak a felsőrész szabásnál 60 százalékos többteljesítést ajánlottak fel. Galambos Istvánné, Varga Pál. né és Zsúr kán József né 50— 50 pár cipőt készít el naponta Sztálin elvtárs születésnapjára. A beszéd óla egyetlen késés sem volt Tompái Ilona elvtársnál a bélésszabásnál 60 száziiék helyett ma már 120 százaiékot teljesít és ő is jelentős munkatöbbletet ajánlót', fel Sztálin elvtárs születésnapjára. De nemcsak termelékenységüket fokozták, hanem az eddigi félszázalékos késést is teljesen kiküszöbölték. Rákosi elvtárs beszéde Aia egyetlen késés sem volt. Az egyéni versenyzők száma 26; amely napról-napra emelkedik. Igy dolgoznak az Első Szegedi Cipőgyár dolgozói Rákosi elvtárs beszéde után, hogy Sztálin elvtárs születésnapjára, ahogy a legutóbbi üzemi értekezleten megfogadták, 135 százalékra fejezzék be a hároméves tervet. . 1 SZEGEDI ÜZEMEK ' DOLGOZÓINAK VÉLEMÉNYE: Össze kell törni a burzsoá ideológiái" sugárzó hanglemezeket A Délmagyarország november ll.i, pénteki Számábaní Űzzük ki az ellenséget a szegedi üzemek hanglemezt árából is, — címmel cikket közölt. Rámutatott, hogy a burzsoá ideológia, az ellenség a káros befolyást sugárzó hanglemezekkel ott garázdálkodik oc szegedi üzemekben. A gyárak dolgozói a cikkel kapcsolatban így írnak: Barna Istvánné kulturvezető: Kicsit szégyenkezve olvastam pénteken reggel a Délmagyarország egyik cikkét, mely a szegedi üzemek hang. lemezkészletéről írt igen építő kritikát. A Magyar Kender dolgozói részéről szükségesnek tartom megírni: Köszönjük a Délmagyarországnak, hogy felhívták figyelmünket azon körülményre, hogy helytelen helyen és időben használtuk a burzsoá ideológiát terjesztő lemezeket. Elismerjük, hogy lemezkészleiünk selejtezését nem végeztük kellő hozzáértéssel. ígérjük, hogy hanglemezkészletünket újra átrevidiáljuk, a nem oda válókat össze. törjük és a jövőben kizárólag kultúrpolitikánknak megfelelő. művészi zenedarabokkal, a szovjet zeneművészet kiválósága-inak műveivel, valamint demokratikus népi zenével és mozgalmi indulókkal fogjuk kibővíteni. Rácz László élmunkás: Nagyon időszerűnek tartom, hogy a burzsoá ideológiát sugárzó hanglemezeket eltüntessük a Dohánygyár hanglemeztárából is. Kétségtelen, hogy az újságban írt hanglemezek nem szolgálták a szocializmus építését, hanem mételyezték a dolgozókat, főleg az ifjúságot. Nekem az volna az elgondolásom, hogy műiden üzem. ben vizsgálják felül a hanglemeztárakat és törjék össze az oda nem valókat. De elsők között a szegedi hangoshirdetőszolgálainál is selejtezni kell, a szórakozóhelyeién is meg kell gátolni a hazug polgári romantikát, Semmit evést dicsőítő zeneszámok játszását. Olyan, főleg szovjet lemezeket kell beszerezni az üzemeknek, amelyekkel lehet nevelni, szórakoztatni és amelyekből tényleg a szocializmust építő emberek optimizmusa csendül... Az én véleményem — minden szegedi dolgozó véleménye! Steiger Ágoston kiváló munkás: A Délmagyarországban olvastam azt a cikket, amelyik a Dohány gyúr hanglemezállományával foglalkozik. A cikk minden sora igaz, mert valóban eddig nem fordítottunk kellő gondot lemezkészletünk kicserélésére. Mindannyian azon leszünk, hogy eltávolítsuk a káros lemezeket hang. lemeztárunkból és helyébe szovjet, a népi demokráciák és a mi építést, szórakozást szolgáló lemezeinket szerezzük be. Üzemi hanglemezműsorunkon keresztül a szórakozás mellett a szocializmus építésének ügyét szolgáljuk majd a jövőben, teljes mértékig. A dolgozók várják az új hanglemezeket. 90 vagon szaloncukor készül karácsonyra Az édesipari üzemek 1946b:m 80 vagon cukorkát gyártót'ak. A termelés azóta rohamosan emelkedett és az idén már 350, 1950-ben pedig 500 vagon cukorkát állítanak elő. Keksz-félét és süteményeket 1948-ban még alig készítettünk,, ebben az évben már 55 vagont gyártanak és 1950-ben 90 vagonra emelkedik a term:lés. Tavaly 33 vagon szaloncukorkát és 2 vagon krém-cukrot készítettek. Az idén. karácsonyra 90 vaigon kiváló minőségű szaloncukrot és négy vagon krémcukrot állítanak elő. Csokoládé és cukorka-figurákból tavaly 700.00Ű darabot termeitek, ebben az évben — számítva a dolgozók megnövekede t vásárló készségére 800.000 darab gyárását irányoz'c elő az államosított édesipar.