Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-13 / 263. szám

BHJiW Vasárnap. IÖ49 novemtotf 19. CORDON TÁBORNOK UJABB CIKKE a Tito-klikk háború alatti árulásáról Antomo Cordon spanyol tá. olasz hadosztály teljes felszere­lornok, aki a második világba- lése. k>rú idején hosszabb időt töl­Ktt Jugoszláviában, a ,.Rudé Pravo"-ban megjelent cikksoro­A németek Olaszország fegy­verletétele után új csapatokat f ^ ú: vetettek be Jugoszláviába, 16 zatanak negyedik részében ujabb hajA„M,.Mi részleteket közöl a Tito-banda háború alatti árulásáről. 1943-ban gyökeres fordulat fiit be a második világháború­ban. Ezt a gyökeres fordulatot azok a nagy győzelmek okozták, amelyeket a szovjet csapatok vívták ki Sztálingrádnál és Kurkszuál. A németek ennek kö­vetkeztében a legcsekélyebb se­gítséget sem tudták nyújtani fflasz szövetségeseiknek. Vég­eredményben o szovjet csapo­lok győzelmének volt a követ­kezménye a fasiszta Olaszország fegyverletétele. Olaszország ka­pitulációja lehetővé tette a ju­goszláv népnek, hogy leküzdje azt a katonai válságot, amelybe a Tito-banda sodorta A jugo­szláv harcosok kezébe került 15 hadosztállyal készítették elö és indították el hatodik támadásu­kat. A Jugoszláv parancsnokság megbeszélésein két terv merült fel. A Tito-terv azt jelentette volna, hogy megismétlik azt a taktikát, amely a Jugoszláv csa­patokat oly súlyos válságba so­dorta volna, hogy a németek körülzárják a jugoszláv hadse­reg erőt A tndsik terv ezzel szemben azzal a reménnyel ke­csegtette a jugoszláv harcosokat, hogy a közeljövőben hadműve­leti együttműködésre léphetnek a Szovjet Hadsereggel, amelyben a hazafias tisztikar, a harcosok tömege és a jugoszláv nép túl­nyomó többsége joggal látta Ju­goszlávia igazi felszabadításának JÜGYENY CS ÉS T4MGGH70INHK ffERESÉŰE Vorobjov tábornok cikkéből 1919 tavaszán a külföldi bs­uvatkozók egyesített támadást határoztak el a szovejt köztár­saság ellen. Kolsak admirális keletről, Gyegyikin tábornok dél­hetett a lázadókhoz, mert Sztá­lin felismerte az erőd stratégiai jelentőségét is biztosította gyors támadással való elfoglalását. -I _ , . . , , , , . Rendkívül figyelemra méltó, •51, a lengyel fehércsapatok nyu- , , f . . .... . ai - . í »| , , ' . hogy e hadmozdulat előtt össze­{atról, az angol-amerikai beavat- . . . , . • , ,. hozók északról támadtak. /o. í^vott katona, tanacsban a had,­gyenyics tábornok tehérgárdlsta , / ^ÍT hadserege azt a feladatot kapta, M«1 ' ! 1, " ,T F T i . , . . . . ,, r , felöli megrohanasa ellentmond a iSíSS'íy f fts- iaÍ°TT\Z flotta támogatta. tanacsolták, áll,anak el . tervtől. Megnehezítette a Pétervár ! A támadás jónius 15-én reggel •lalti helyzetet, hogy a városban kezdődött. Sztálin állandóan az M a fronton a nép ellenségei *l*ő vonalban tartózkodott. A ellenforradalmi összeesküvést támadás hevességének és a szov­srerveztek. A Krasznaja Gorka jet hadihajók hatalmas tüzerejé­ita Szjeraja Losagy erődökben "ele a lázadók nem tudtak ellen­— ezek védték a tenger felől a állni. Aa erőd elesett Igy hiúsultak meg a külföldi beavatkozók Pétervár elfoglalá­sára irányuló tervet Sztálin ve­zetésével ezután a szovjet csapa­tok teljesen szétverték Jugyenies hadseregét, maradványait ax or­szág határain tálra űzték. Tároshoz vezető utakat — angol Sgynökök lázadást szerveztek és a helyőrség nyiltan a szovjet­hatalom ellen lépett fel. A támadó fehérgárdisták visz­ezaverésére és Pétervár megmen­tésére a Bolsevik Párt és a szov­jet kormány Sztálint küldte hl A Jugyenyics-had sereg szét ve­lősére irányuló sztálini terv első lépése a krasznaja-gorkai láza­dás leverése volt. Pétervár sorsa eokban attól függött, hogy a •szovjet csapatok milyen gyorsan tudják elfoglalni as eródöt Hyekljudovnak, Krasznaja Gorka áruló parancsnokának Walter Cowen angol admirális üzenetet hüldött, hogy 23 angol hajó siet m erődítmény segítségére. Az angol segítség azonban nem ér­MILONVA GYILASZ legbiztosabb alapját és zálogát. ARajk-per folyamán történt le­leplezések megvilágításában nean nehéz rámutatni a Tito-féle terv igazi okaira és arra a célra, amelyet Titoék követtek. Atnig tehát a hazafias és a nép érdekeit tekintő tisztikar politikájának a Jugoszláv füg­getlenség vélelme és a jugoszláv nép Jövendőbeli szabadságának biztosítása volt a célja, Titoék tervének az volt az érielme, hogy a fugoszldv harcosok éle­tének feláldozásával lehetővé te. gyék az angolok varfaszdl.ását az Adriai tengerin I. Ennek a po­litikának az vo't a célja, hogy ar angol imperializmus uralma alá gyűrje Jugoszláviát. Ennek a tervnek hivatalos védelme2e­sóvel Titoék elárulták a Jugo­szláv nép legelemibb érdekeit é3 pusztulásba akarta taszítani a jugoszláv szabadságharcosok legjobbjait. Azonban a Szovjet Hadsereg elérte Jugoszlávia határát és ez. zel végleg keresztül húzta az imperialisták is Tüo terveit. a titóista Göbbels, a Wall­Street marxistája megint ha­zudott. Ez te nem újság nála, se nem csodálatos, hiszen jól megtanulta mintaképének, Göbbelsnek a mondását, amely szerint, ha egy hazugságot folytonosan ismételnek, akkor a végén mindig akad olyan, aki el is hiszi. Ezúttal azonban mégis túllőtt a célon, mikor Dimitrov elvtársat próbálta megrágalmazni azzal, hogy ro­konszenvezett Titóval és klikk­jével. Gyilasz túlságosan kurta­eszűeknek gondolja az embere­ket, másként nem merészelt volna olyasmit fecsegni, amit bármelyik iskolásgyerek egy párhónapos újság ssegi/ségével megcáfolhatna, Nagyon jól em­lékszünk arra, hogy milyen lángoló haraggal ostorozta Di­mitrov elvtárs, Lenin és Sztálin leghűségesebb tanítványa, a proletár nemzetköziség nagy harcosa a dezertőr Titót és bandáját. Ven a dolognak egy másik oldala is. és ez megint azt igazolja, hogy Gyilasz jól be­tanulta azt a leckét, amit an­nak idején Göbbels lanitoit ne­ki. Csak Göbbels volt annyira aljas — Gyilaszon kívül —, hogy tisztaemlékü harcosokat próbáljon haláluk után rágal­mazni. A hazugság azonban visszapattan, mint a bumeráng s nem Dimitrov elvtársat árnyé­kol/a be, hanem Gyilasz fején koppan. Az imperialista kém, a hír­hedt likvidátor és titóista „ide­ológus", a marxizmus „gazda* gilója" Washingtonban külön­leges érdemeket akart szerezni ezzel a nyilatkozató val Lehet, hogy nem elégedett meg o legyilkolt jugoszláv hazafiak vérén összeharácsolt pénzzel • úgy gondolta, hogy ha már Wa­shingtonban jár, nem árt szert tenni egy kis külön dollárra, amiről még a belgrádi „talaj* sem tud. De az is tehet, hogy csal folytatta tovább azt a „mun­kát", amit olyan szép egyetér­tésben oszlott el egymás között a belgrádi klikk háromfejű hid­rája. Tito dőzsöl, Ranhonies gvilhol, Gvi'asz pedtr '' Muhkássziniátmék A SZOVJETUNIÓBAN Akt ma egy-egy üzem vagy gyár kitűnően megszervezett és művészi tehetségű munkússzin­játszóit látja, annak ieltctlenül eszébe jut — és akaratlanul is összehasonlítási tesz — a fel­szabadulás előtti idők „műked­velő" köreivel. Régen ezeket az előadásokat legfeljebb rokonok nézték végig, azok is kényszere­detten. Ma ezzel szemben magas színvonalúak és élvezetesek a mankásszinjálszók előadásai. Ijju tehetségek tömegei Mint mindenben, a munkás­színjátszás művészt színvonalá­nak emelésében Is tlóljárt a Szovjetunió, ahol tömegméretűvé növekedett ez a mozgalom. Más­fél millió szakszervezeti tag vesz részt a szakszervezet 95 ezer zenei, színjátszó- és tánccsoport­jaiban. Több mint egymillió tag­ja van a falusi színjátszó cso­portoknak. A csoportok vezetői A posta emlékbélyeget hoz forgalomba & Lánchíd felavatása alkalmából A közlekedés- h postaügyi minisztérium posta főosztálya közli, hogy a fasiszták által le­rombolt, a népi demokrácia ál­tal újjáépített 100 éves LánchícL nak a forgalomnak való átadása napján, november 20-án, 40, 60 fillér és egy forint értékjelzésű emlékbélyegblokkot bocsát for­galomba. kiválóan képzett pedagógusok és művészek, akik tapasztalatai­kat az újabb nemzedéknek át­adva, a művészetek iránti igé­nyességre nevetik növendékeiket. A Szovjetunió hivatásos színé­szei örömmel tanilják és irá­nyítják, tanácsokkal segítik a munkásszinjálszókat. nagy színész, kit kezdő — azonos szerepben Sokat foglalkozik a tehetséges fiatalokkal Vera Pasencja, a nagytehetségű és kedvelt szovjet népművésznő. Szerinte is igen sok rendkívüli tehetség akad a szovjet nép körében. Ezek ké­pességeinek nagyfokú kifejleszti, sére mindent megad cz állam. Sokan kerülnek közülük szín­művészeti iskolába. Gyakran ta­lálkozunk ezekkel a fiatal tehet­ségekkel a Scsepkin-akadémián, ahol már a felvételi vizsgákon megmutatkozik, hogy kitűnő elő­képzettséggel rendelkeznek, el­sajátították a művészet alap­jait, lényegét és rendkívül ko­molyan fogják fel a színészi hi­vatást. Vera Pasenaja különösen ki­emeli azt az esetet, amikor a Kis Színhát teningrádi vendég, szereplése alkalmával meghívták az egyik gyári szinjátszócsoport előadásának megtekintésére. Az ott előadott Osztrovszkij-darab főszerepét 6 látszotta Moszkvá­ban. A gyárt szinjátszócsoport előadása őszinte, elragadtatott elismerést váltott ki belőle Ahol nem. ismerik a* ugródeszkát A tzir, ját szócsoportokban Vali szereplés mm ugródeszkát jelent a színjátszók életében a hivatá­sos színészet felé, hanem szivbH jövő népi megnyilvánulást. Eo* nek egyik igazán szép példájáról ugyancsak Vera Pasenaja szát mólt be művésztársainak. Egyik alkalommal az urat „Nyevjanszk" gyárba ment megi nézni a gyár színjátszó csoporti ját. Előadás előtt végigjárta «* üzemet, ahol egy fiatal leányi látott, aki otthonosan mozgott t műhely gépet között. Mint mond* Iák, ez a liatal leány, brigád* vezető. Este a szinielőadáson fel* fedezte, hogy a Carmen szerepM kitűnően alakító, gyönyörű ham gú leány azonos a brigádvezeti* vei. Előadás után megismertem delt vele és felajánlotta, hofg felveszik a Kit Színház színész* képző iskolájába. De „Carmets* — a brigádvezető — visszculm sitotla az ajánlatot azzal az hm dokolással, hogy nagyon szeret mesterségét, büszke arra, kog$ hazáját ezzel a munkával is szol* gálhatja. Ilyenek a szovjet munkásszfm játszók, akik játékukkal a szóm jet művészet magas eszmei szfm vonalát érik el is emelik magasabbra. :M ítCluCí 1 f -V, Hr*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom