Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-12 / 262. szám

VI. ÉVF. 262. SZÁM. Ara 5D fillér Az Egyesűit Nemzetek po inkái bizottsága szavazott az olasz gyarmatok kérdésében SZOMBAT, 1949 NOVEMBER 12. SOK AZ EZERÖTSZÁZ? M-Í3fél ezerrel többen olvas­84k Nagyszegeden a mai na­pon a Délmagyarországot, mint két héttel ezelőtt. Másfél ezer dolgozó kapcsolata vált szilár­dabbá a Párthoz, más félezren kapnak naponta útbaigazítást, felvilágosítást, iránymutatást napi munkájukhoz. Ez az ezer­ötszáz uj eiőfizetó elsősorban népnevelőink jó munkájának bí­zón;; itéka és kifejezője annak, hogy a nagyszegedi dolgozók­nak van igényük a sajtó, a pártsajtó olvasására Ez az ezer­ötszáz uj előfizető túlnyomórészt meggyőződött arról, hogyapárt­saj'x valóban a umindennapi ké­nyé r«, politikai, szellemi fejlő­désünk nélkülözhetetlen eszköze és jól használható jegyver mindegyikük kezében. Meggyő­ződtek az uj előfizetők, mert olt voltak a mi népnevelőink, a ki k nem sajnálták az időt éa fáradságot a meggyőzésre. Az ezerötszáz uj előfizető kétség­kívül népnevelőink jó munká­ját dicséri, de ugyanakkor rá­mutai ennek a munkának a hiá­nyosságára is. Mert az a meg­értés, amely általában mutat­kozott a dolgozók között a Párt helyi lapjának előfizetésénél, a l? p olvasásával fcapcso's ban, e kérdést nem ugy veti fel, hogy: •Már ezerötszáznál tartunk*, ha­nem úgy, hogy: „Még csak ezer­ötszáz?" Ugy veődik fel a kérdés, hogy vájjon Nagyszögieden csak ezerötszáz olyan dolgozó volna, — sőt csak ezerötszáz olyan pád tag volna — aki nem ol­vassa a Párt helyi lapját, aki­nek nem keltene olvasnia a Dá'imagyarországot? A felelet természetesen az, hogy nem. Jóval több — a másfólezernek a többszöröse, azoknak a be­csület.® dolgozóknak a száma, akiknek kell olvasni a Dé'ma­gyart és akik elő is fizetnek rá csak meg kell őket keresni, meg kell őket győzni Nem le­het mindenki olyan öntudatos, mint Karácsonyi István, aki, miikor meghallotta, hogy a párt sajtókampányt indít, másnap a kiadóhivatalba jött és mire a népnevelök eljutottak hozzá, rr.ár mutatta nekik az előfize­tési blankettát és az első Dél­magyar példányt, amelyet, mint előfizető kapott aznap céggel. A dolgozóknak — elsősorban a falvakon és tanyaközpontok­ban — jelentős ré9ze még nem szokott hozzá nálunk a rend­szeres újságolvasáshoz. Érzik a hiányát, mint azt Vecsernyés Antal a gyálai teimelőszövet­+i csooort taigja is kifej'o'­te a napokban egy csoportülé­sen, Azt mondta: „Hát elvtár­sak. okvetlen tudnunk kell ne­künk, hogy rrá történik a vi­lágban." Az új életformák. — mint Vecsernyés esetében a kö­zös, nagyüzemi gazdálkodás. — új szükségleteket, többek kö­zött a pártsajtó olvasásának szükségességét is felvetik. — A csoportgyűlésen a tagok hozzá­szóltak. keresték a megoldást, hagy megszüntessék az elma­radottságukat. Az egyik népne­velő, aki szintén résztvett a gyűlésen, párszavas felszólalá­sával megoldotta a kérdést Megkérdezte: „Ki olvas itt új­ságot a szaktársak közül?" A feleletek olyan „hát-hát"-ok voltak, hol olvas, hol nem, ha hozzájut... és így tovább. ..Ezér' vannak elmaradva, ezért nem tudják mi történik Gyálán és Röszkén túl". A gyűlés végén a csoport négy tagja előfizetett a Délmagyarországra és közö­sen megrendelték a csoport szá­mára a Szabad Népet és a Délmagyarországot A falvakban és tanyaközpon­ckban hány ilyen termelőcso­oort van, de hány olyan be­csületes dolgozó paraszt van. alá érzi, hogy el van marad­ja. hogy tájékozatlan. És szin­te várja a mi népnevelőinket, akiknek fel kell tenni a kér­dést: „Hát olvas maga újságod?" Sok a másfélezer új Délma gyar előfizető? Nem, — ha megvizsgáljuk azoknak a szá­mát, akiknek még az ezeröt­százon kivül pártsajtót kell ol­vasni, akkor azt kell monda­nunk, nem sok. Még több új előfizetőit, pártszervezetünk minden funkcionáriusát, min­den aktív tagját és a becsüle­tes, a népi demokráciához hű párionkívülit is a lap előfize­tő jé vé kell tennünk. Ez a megállapítás. hogy az ezerötszáz új előfizető kevés — p?rsze nem azt jelenti, hogy népnevelőink lelkes mun.kájá' lebecsü'inénk. Éppen ellenkező­leg azt jelenti, hogy népneve­lőink munkáját az eddigi tapasztalatok alapján — mi megbecsüljük, többre becsül­jük, mint ezerötszáz új előfi­zető szerzése. És nem kételke­dünk egy pillanatig sem ab­ban, hogy a mi népnevelőink ebben a két napben — szomba­ton és vasárnap — be is bizo­nyítják. hogy a már szinte ha­gyományos. jó munkájukat, el­ismerten jó hírüket a Délma­gyarország sajtókampány utol­só két napján ismét megszilár­dítják a.z ezerötszázon ftlül mér Ny a gaittémeí omzáget isiveszik az európai tanácsba Az európai tanács állandó bizottsága, a nemzetközi reak­ció veze ő ál ama inak úgyneve­zett európai kisgyűlése egyhan­gúan megszavazta a nyugatné­met habáram felvételé! az eu­rópai tanácsba. Az amerikai követelésre hozott döntés újabb lépést jelent Nyuga'cémetor­szág bekapcsolásához az impe­rialista szövetségekbe. A Szovjetunió megoldotta a nagy titkot: Sékés célokra használják oz atomerőt A SZOVJETUNIÓBAN Fenti cin alatt a Neues Oeutschland. a Német Szocialista igységpárt központi lapja a kő­vetkezőket jelenti; A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának elő­estéjén vált ismeretessé Berlin­ben, hogy szovjet mérnököknek sikerült — az emberiség törté­netében elöször — atomerőt bé­';és célokra felhasználni. Mint a Nacht Express jelenti, ix Ural is Kaukázus hegységei szikláinak alomerővel történő 'elrobbanfásával megkezdték egy figászi terv végrehajtását. A 'ero célja ax Ob és Jenist­széf folyók medrének átterelés* Ez a hír még növeli a Szovjet­unióban tőrtént atomrobbantás­sal kapcsolatban szeptember 25-én tett hivatalos szovjet nyi­latkozat jelentőségét. Davidov mérnök, a terv alko­tója, a moszkvai energiatudomá­nyi intézet előtt ismertette ter­vét, Rámutatott, hogy bár a fel­adat nehéz és bonyolult, de — mint megmutatkozott — a szov­jet technika meg tudja oldani. A Szovjetuniónak a természet átalakítására és a természet fe­letti uralom biztosítására irá­nyuló új, nagy terve Franciaor­szág nagyságának megfelelő föld­területet fog teljesen megváltoz­tatni. E terv által az új irányba terelt víztömegeket olcsó ener. giatermelésre használják. A szá­mítások szerin lévente 82 milliárd kilowatt áramot tudnak termelni A terv nehézségét az atomerővel történt robbantással megoldot­ták. A Bjelogorje mellett az Ob folyón épített duzzasztógáttól f Káspi-tengerig húzódó négyezer kilométer hosszú új folyamágy; megépítése teljes erővel folvik. A Szovjetunió néhány éven belül virágzó, termékeny országot te­remt a kara-kami sivatagi terü­letekből. Dimitrov mélyen megvetette Titót és hóhér bandáját (Szófia.) A bolgár sajtó éles­hangú nyilatkozatot közöl, amely visszautasítja a titóista Qyilasznak Washingtouban né­hány nappal ezelőtt tett rágal­mazó kijelentését, amely sze­rint Dimitrov 1948 áprilisában rokonszenvezett volna az áruló Tito-klikkel. A nyilatkozat, amelyet Kolarov miniszterelnök és Cservenkov, a Bolgár Kom­munista Párt titkára írt alá, hogy Dimitrov, aki közismerten félelmet nem ismerő és becsüle­tes bolsevik forradalmár volt és utolsó leheletéig hű maradt a Szovjetunióhoz és Sztálinhoz, fenntartás nélkül helyeselte a Tájékoztató Irodának a jugosz­láv párthoz intézett levelét és határozottan elítélte a titoisták szovjcteüencs tevékenységét Minden tisztességes ember felháborodottan utasítja vissza ezt a titoista kísérletet, amely Dimitrov szeretett nevének be­mocskolására irányul — mond­ja a nyilatkozat. — Dimitrov mélyen megvettte Titot, ezt • balkáni Bonaparte szerepében tetszelgő önimádót és hóhér­bandáját. A bolgár népet erősen felháborítja szeretett vezérének és tanítójának Washington tito­ista lakájai részérői történt megrágalmazása. SCHUMAN FRANCIA KÜLÜGYMINISZTER nem mer nyilathozni a párisi dvntésről Tiltakozik a francia sajtó Nyugat&émeiország feifegytrer« A három nyugati kiilügy­minazter értekezlete csütörtö­kön befejeződött. Ma reggel hivatalos közleményt bocsá­tottak kt, amely hangsúlyoz. 'a, hogy a három németor­szági főmegbízott utasítást kapott: adjanak nagyobb ha­talmat a bonni kormánynak az ügyek intézésére. A közle­nény a továbbiakban kilátás­ba helyezi, hogy a „némete­ket" felveszik az európai né­bek „családjába". A közle­mény befejező része n meg­szokott szemforgató fráziso­kat hangoztatja arra vonat­kozólag, hogy a nyugati ha­'almait tudatában vannak a 'elélősségnek, amely őket a világbéke megőrzése terén terheli. Ezt mondja a hivatalos kommüniké. A tények azon­ban arról tanúskodnak, hogy a külügyminiszteri konferen­cián rendkívül élez ellentétek merültek fel. Ezek az ellen­tétek szükségessé tették, hogy sürgősen, rendkívüli francia minisztertanácsot hívjanak össze. A minisztertanácsot pá­risi politikai megfigyelők sze­rint az USA.nak, Németor­szággal kapcsolatos súlyos követelései matt kellett egy­behívni. A légkörre jellemző, hogy Schuman külügyminisz­ter kénytelen volt hétfőre ha­lasztani azt a sajtóértekezle­tet, amelynek során válaszol­nia kell az újságírók kérdé­zése ellen seire a háromhatalmi értekez­let lefolyásáról. További utalást tartalmaz a konferencia sikertelenségé­re a francia külügyminiszté­rium félhivatalos lapjának, a Le Mondenak közleménye. A lap megállapítja, a francia külügyminisztérium köreiben az a vélemény uralkodik, hogy az értekezletet nem ké­szítették elő kellőképpen. A Liberation című lap nyil. tan megírja: Senkinek sincs joga hibáztatni a francia né. pet, mert nem akar baráti ke­zet nyújtani Adenaueréknek. Adenauer nem a békeszerető demokratikus Németországot; hanem a trösztök és a kato­nák Németországát képviseli, amely csak egyetlen célt kö­vet: visszanyerni erejét éí ezt az erőt fel is használni. Hit elvesztettük a fejünket? Felfegyverezzük az oradouri gyilkosokat? — kérdezi a Li­beration. H héfci híveinek hate?mes fronfjét s Hagif Október halhatatlan eszméi lelkesítik A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megünneplése írja az Izvesztija vezércikke — a demokrácia és a szocializmus növekvő és győzelmes erőinek hatalmas seregszemléjévé vált. A szovjet kormány békepropa. pandája lelkes támogatásra ta. Iái az egyszerű embereknél az egész világon, mert leghőbb vágyukat és igazi érdekeiket juttatja kifejezésre. A szocializmus úiján haladó országok sikerein felbőszülve, az imperialisták háborús ka­landokat terveznek. A szovjet nép nem kíván háborút és iTiind.n lehetőt megtesz annak megakadályozására. Senki se gondolja azo-nban — hangsú­lyozza az Izvesztija — hogy fé­lünk a háborús uszítók kard­csörtető/tői. Nem nekünk, ha. nem az imperialistáknak kell félniök a háborútól. Teljese© világos, hogy egy új háború felidézésére irányuló vonalve­zetés az imperialisták számára c.sak katasztrófával végződhe­tik. Ha az imperialisták felidé­zik a harmadik világháborút, ez ncmcsak egyes kapitalista államok, hanem az egész viláig. kapitalizmus sírja lesz. Bármennyire ls düh ön zenek a háborús uszítók — fejezi b« a lap — ez nem ingathatja meg a béke híveinek nyuga.­mát és állhaía;osságát. A béka híveinek erői napról-napra nő­nek és fokozódnak. A szovjet nép nagy vezére és tarkója. Sztálin vezetésével biztosan megy a holnap felé, mert szi­lárd meggyőződése, hogy a szo­cializmus és demokrácia győ­zelme az egész világon c rüihetetten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom