Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-10 / 260. szám

Csütörtök. 1940 november 19. A munkabéreket rögzíti, de a hus, szén és gáz árát emeli a válsággal küzdő Bidault-kormány Súlyos nehézségek tornyo­nulnak u alig néhány nap óta fennálló Bidauft kormány elé. A nehézségek ugyanazok, amelyek megbuktatták a Queullle kor­mányt és megakadályozták Moch éa Mayer kormányának megalakítását, Nagy nehézsé­gekbe ütközik az államháztartás tervezetének elkészítése. A leg­nagyobb gondokat az ár éa a bérkérdés kiéleződése okozza. Egymásután Jelentkeznek újabb áremelésekkel. Szó van a cukor árának 25 százalékos, a gáz árá­nak 30 százalékos fölemelésé­ről, valamint a vasú'l díjak, a széoárak és a húsárak még bi­zonytalan mértékű emeléséről. A kormány ennek ellenére ra­gaszkodik bérrögzttő politikájá­hoz. Ez a poli lka a francia munkásságnak nagymértékű el­lenállásába ütközik. A „Humani é" vezércikke meg­állapítja, hogy a munkásegység az egész országban egyre erő­sebb és erösebb lesz és rövide­sen — hála enn»k te egy*ég­mozgnlomnak — olyan demok­ratikus kormány alakul Fran­ciaországban, amely kenyeret ad a dolgozóknak is a világbéké­ért küzd. Két kézzel szériák a pénzt TKo ügynöki a nzugaii országokban a belgrádi Géring n^sieriisitésére A Romániában élő Jugo­szláv politikai emigránsok lapja, „Az internacionalizmus Zászlaja alatt" legutóbbi szá­mában bes>z,'mol arról, mi­lyen fényűző életet élnek Ti­to követel külföldön. A Rajk-per leleplezte Tito fasiszta és kémbandáját, de bebizonvitotta azt is, hogy Tito külképviseleteinek főfel­adata — különösen a népi demokratikus országokban —, hogy kémkedjenek és kémke­désre nyakló nélkül költhetik a nép vagyonát A legyei nenne'syiiliisen lelkesen innepelléii Rokosowski tábornagyot A lengyel nemzetgyűlés keddi ülésén, amelyen Lebegyeo szov­jet nagykövet, valamiut • népi demokráciák diplomáciai képvi­selői is megjelentek, • képvise­lők helyükről felállva, viharos laossal üdvözölték Rokosowski tábornagyot, Kowahkl. • nemzetgyűlés el­rölce üdvözlte az új nemzetvé­delmi miniszter, majd Czerwir.ski képviselő a Lengyel Egyesült Munkáspárt, • Parasztpárt, a Lengyel Parasztpárt, a Demokra­ta Párt, a Keresztény Munkás­párt és a katolikus társadalmi egyesület nevében üdvözölte az elnöknek azt az elhatározását, hogy meghívta Rokosowski tábor­nagyot a nemzetvédelmi minisz­teri székbe. Ugyanakkor a len­gyel nép mély háláját fejezte ki a szovjet kormánynak, hogy Lengyelország elnökének kérésé­re Rokosowski tábornagyot a lengyel kormány rendelkezésére bocsátotta. Cyrankiewicz miniszterelnök a kormány nevében egyhangúlag elfogadta az államtanácsnak azt a határozati javaslatát, hogy egészítsék ki az államtanács tag­jait Zymierski tábornagy kine­vezésével. A jugoszláv külképvisele­tek tagjainak hivatalosan megállapított fizetése mesébe ülő összeg. Igy például Tito párisi követének, Lázár Lati. novicsnak 1948-ban félmillió frank havi fizetése volt. Tito római követe az elmúlt évben 200.000 lira havi fizetést ka­pott, Mrazovics Karlonak pe­dig Budapesten 15.000 forint havi fizetése volt. Tito köve­tei rendes fizetésükön kívül korlátlanul használhatták az úgynevezett bizalmas hitele­ket, amelyeket a kémek meg. váróriására és beszervezésé­re szántak. A jugoszláv kémeknek •eryik fő feladata külföldön Tito népszerűsítése. E célra a nagykövetségek két kézzel szórják a pénzt. E célból rendeztek az Egye­sült államoknak és más or­szágokban kiállításokat. Titó­ék véleménye szerint a ban­kettek és a fogadások a leg­jobb propagandaeszközök. Ti­to „szakértői" azt tartják, hogy ezeknek a banketteknek fényűzőbbeknek kell lesniük bármely más ország képvise­lete által rendezett hasonló fogadásoknál. SzÉLJEG YZETEK A FÜLÖPSZIGETI VÁLASZTÁSOK során eddig M politikust eyi.kolíak meg. Negyven ellenzéki politikust viszont) böriön/b* vetettek. Az amerikai gengszterek tiáláa tanitványokral találtak a fülöpszigeti buizscáziában. A varsói kémkedési per fővádlottja: Milos Petrovici volt jugoszláv „diploma a" azzal védekezett, hogy tevékenysé­giben nem a jugoszláv nép érdekei, hanem a Tito-klikk erő* szakos terrorja irányította. Titóék polvikájának kedvenc esz­köze a megfélemlítés, a terror, a* trástak és a gyilkosság. A1 varsói perben is éppenúgy, mini a budapesti Rajk-pcrben. ott ül • vádlottak padján Tito és bandája, de az egész amerikai imperializmus is. AZ OSZTRÁK „VALASZTASOK"meg*jiése után meg­alakult ez áj Fiigií-kormány . A kormánynak 7 néppárti és 8 szociáldemokrata tagja van. A néppártiaknak persze épper.úgy semmi közüle sínestn a néphez, mint a szociáldemokra áknala a szocializmushoz. A két jobboldali kormányzópárt között leg^ feljebb abban van némi eltérés, hogy a népellenes néppártiak! elsősorban Washingtonra, a szocializmuceiilen.s jobboldali szo­^áldemokraták pedig esősorban Londonié támaszkodnak. Na de ez, különösen amiAa London az USA 49. államának fővá­rosa lett, nem nagy különbség. Súlyos ellentétek merülnek fel a három nyugati nagyha­talom külügyminisz ereinek páriíi találkozóján. Az amgolok kü­lönösen a nyugati föderáció terve ellen tiltakoznak, mert ea még jobban kiszolgálta ná az összes Marshall-csatlós államokai az USA-nak, a franciák viszont cz ellen kapálóznak, hogy N-yu* gatnémetországot bevonják az Atlanti Szövetségbe. Amerika vi­szont a Marshall.kölcsön megvonásával fenyegetőzik és terro­rizál. Nem kétséges, hogy az angol és a francia népre támasz* kodva az angol és a francia kormány szembeszállhatna az ame­rikai zsarolással. Csalchogy a nép az, amitől ezek a népelleneg diplomaták mindennél jobban félnek. Mindenki tegyen eleget uirakefrlenlési ké'titztfftégfRek Ars egyszeri általános beje­lentési kötelezettséggel kapcso­latban a b'.lügymitrfsztérium fefhívja a közönség figyelmét arra, hogy a bejelentőlapok be­nyújtására november 15-ig már csak hat nap áiil rendelke­zésre. A rendelet értelmében beje­lenteni tartozik magát korá:a, nemére és állampolgárságára való tekintet nélkül — a te:ü­letenkívüliséeet élvező szemé* lyiségek kivételével — minden­ki. aki 1949 november 1 r.ep­ján az ország területén állan­dó vagy ideiglenes lakással! vagy s'áü'lásfat bírt. Aki bejelentési kőtOae" gé­gét elmuíasz ja, büntető kö* ve.tkezményekno'c teszi kl ma-, rát. [htelis remluiierror az C! bin frrratosi evíoMia) mmú argen iei íbiszé enan Az argentin dolgozók is lel­kesen megünnepelték a Nagy Ok/óberi Szocialista Forrada­lom 32. évfordulóját. A Peron­diktatúra brutális rendőrt:rrori alkalmazott.a szovjet barátság mellett hitet levő tömegek el­len. A Kommunista Párt nagyé gyűlést rendezett Buenos Airesi ben. Peron pribékjei szét akar* ták oszlatni a gyűlést és mivel a dolgozók n:m akar'ak eiegef tenni a parancsnak, 705 embert letartóztattak. * (Filmcsillaga szegedi elő­w adása ujlwál felvetette a •zovét emtxír reális ábrázoló­éinak kérdését. Hogy jót vagy ro-szui Alakítottak-a a (Filmcsil­la •« szereplői, ezeu a kérdésen dőlt el: mennyiben tudták meg­érteni, bemutatni a szovjet em­bert, mennyiben tudták ábrá­•oini az uj embertípust. A (Filmcsillaga és a (Moszkvai jrbpm« előadásai után megálla­pitUntjuk: vannak fejlődőképes •xinészeink, vannak oLvanok, Sik knek sikerült mór valamenv­C> ire megközelíteni ők az y;ti­rm u embert. De általánosság, ra i elmondhatjuk, hogv a sze­pedi művészek — mint áltröá' -u a magyar művészek — túlzóé aokte^bocsátkoznak, ha a .-*<>v­jet ember ábrázolásáról van szó. Egyszerűen tulj'tt z.ók magukat, a végletekbe esnek, num értik nm; a szovjet emliert. A har­cos, kemény jellemből örömte­len, tulsíijosan merev egvénisé. R« t, faragnak. S a másik vég. let: a szovjet, ember finom hu­mórit, közv fenségét, melegem, bor sze re tétét összetévesztik a polgári szalonok léha viccelő­déíeivei, nyegleségéveL j/ollór Lívia. aki kettős sze. repét áltnlálmn jól oldotta meg — Nikitina szerepében ke­mény, harcos szovjet tudósból tut szigorú, szenvtelen, merev tudóst formál, egyszerűen túlsá­gosan mereven fogta fél szere­pét. Sokkalta jobhan sikerült hlakitAsa a Vera Kotrova. Niki­ti'•a twlróvns rru vmare,rt é ért­ből adódott a nagy ellentét, amely Niki tinit a darab utolsó ÉRTSÜK MEG A SZOVJET EMBERI! UoQQatt áfaküóétek a „Tittni&UtaQ" jeleneteiben olyan tudósnak mu­tatta Ije, aki nem egészen hite­les. Szerettük volna az utolsó jelenetben egy pillanntra is meglátni a szovjet írók által elképzelt harmadik Nikitinát, az igazi szovjet tudóst. Mert az utolsó jelenetben is inkább Ni­kitina és Vera Katrova többé­kevésbbé jól összegyúrt alak­ját ismertük meg. Hol "NiVJ­tina, hot Vera Katrova bukkant fei előttünt, de semmiesetre sem az_ uj Xikitina, a harcos, ke­mény, de ntelven em!>eri szov­jet tudós. Túlságosan nagyok voltak az ellentétek ahhoz, hogy ma,-a Kollár Livia is sikerrel tu<I a azokat egybehangolni. Ha Nikitina. ne hozzátehetjük, Vera Katrova alakításában is mérték­tartóbb lenne, sokkalta sikere­sebben oldhatni meg felada­tét. Egyébként Kollár T.ivia ala­kítása kiemelkedő volt s ha még in k) i>b megérti a szovjet tudóst és a darab mondanivaló­ját akkor kiküszöbölheti ezeket a hibákat Kienie'kedik az együttesből Zentay Ferenc, Geremszkij film­rendező alakításában. Mérték­tartó, közvetlen, könnyed, jól megértette feladatát. Á szerep­lők közül 6 közelítette meg a legjobban a szovjet embert. R aj» János fbonja bácsi) uj olcmláról mutatkozott be a (Filmcsillag«-ban. Elsősor­ban a* ő érdeme, hogy jó ér­telemben vett nemes humorával, tiszta mosolyt és derűt vará­zsolt a nézőtérre. Általában nem esett abba a hibába, hogy a szovjet humort felcserélje a lé­ha viccelődéssel, általában nem skezdeményezeltz, nem bohóc­kodott. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem kell még csi­szolnia alakításán. Néha-néha az 6 játékálan is teret enged a pol­gári színjátszás csökevényeinek, az olcsó mulattat'ásnak. Nagy Béla — Viktor, a fiatal őrnagy szerepélien összetévesz­tette a háborúban megedződött szovjet tiszt optimizmusát, élet­vidámsAgát a felszínes, felüle­tes, üres polgári katonatiszttel. Beszéd- és játékstílusa túlságo­san színpadiasan nat, amennyi­ben mégis igyekezett ezen vál­toztatni, elkerülhetetlenül mo­dorossá vált. Nagy Bélának még sokat "kell fejlődnie, mig siker­rel vállalkozhat erre a feladatra. Követendő példaként állhat, előt­te Dékány Sándor Szviridov-ja a (Moszkvai jellem«-l>en. L aki József (Tolja segéd­rendező) nvegle, fővárosi mozgékony, eleven, életvidám ficsúr. Általában túlságosan el­kapatja magát. Nyegle, felüle. tes mozdulataival inkább hason­lít egy pesti urifiura, nyut egy szovjet fiatalemberre. Mozdu­latai, arc já tó ka, amellyel a fő­rendezőt utánozza — formaliz­mussá merevedik. Kőműves Erzsi (Mangarita)' és Káldor Jenő (Bnbentov) jól átgondolták szerepüket, amenv­nyiben igyekeztek minden túl­zástól mentesen ábrázolni a ré­gi, letűnt világ utolsó polgári figuráit. Az övéloé is, de inkább a rendezés hibája, hogy túlsá­gosan nagy szerep jut nekik a darabban, amely elvell ugyan őket, de nem ofyan mértékben, mint ahogyan ki kell vetni őket magának a társadalomnak. Igy inkább mulatságos és szánalmas ficurák ők, akiket a magyar dolgozóknak különösképpen fel kell ismerniük, mert nálunk még számosan vannak Margari­tik és Bubencovok. R. Vízi Piroska és Déesl Gyór­ggí egpénlsége & játéka a pesti uri szalonok áoorodott levegőjét ontja. Megvalljuk, kellemetlenül éreztük magunkat, amikor hal­latták ngafka, kényeskedő hang­jukat, láttuk flntorgó arcukat, fl szovjet tudósok megsértődnének, ha látnák, milyennek ábrázolják az ő feleségeiket. Petur Ilka nem lépett uggan nyomdokukba, de mivel ő sem találta meg tel­jesen az Igazit, nem |S hatott rájuk. Bár a »Moszkval jellem«­hez vlszonuitva nem is taoasz­talunk nála különösebb fejlődést, mégis megnyugtató, hegy nem ragadt rá semmi R. VI i Piroska és Déesl Györgyi polgári oyaf­kaságából. ékántj Sándor, Kenyeres Zoltán, Rácz Imre, Ber­ezeg Vilmos jól oldották meg feladatukat. Kiemelkedik közü­lük Kenyeres Zoltán, aki minden tekintetben jól megalaoozott e p é i égg'- forrta 1,1 PEgátKoi* lov professzor szerepében. Dé­kóny Sándor, aki a -Moszkvai )cllem«-ben oly közel került a szovjet emberhez, most Melni­kov szerepében kissé határozat­lan volt, alakitása nem forrott ki tökéletesen. Radnóti Éva (Ludmilla) ösz­szetévesztette a szovjet színész­nő jó értelemben vett becsvágyát a polgári színészek törtetésével, nagyravágyásával, g"gjével é» sztároskodásával. Lengyel Erzsi (Valja) ugyan­abba a hibába esett, mint a •Moszkvai jellem—ben. Nem ér­telte meg szerepét. Ott a halA­rozott moszkvai diáklányból me­rev figurát formált, itt megfe­ledkezett arról, hogy Valja már a maga nemében ls szórakoztatói s nem értjük, miért kellett belőla bohócot csinálni. fl darab sikeréhez nagyban hozzájárul Tábori Nóra és Me­zei Károly orosz tánca, Duna* /evszkij Myljutin, Blanter.Mok­rouszov, Bogolovszkij zenéje éa dalbetétei. Faragó fentét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom