Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-08 / 258. szám

a 1949 november 8, kedd. A SZOCIALIZMUS ÉS A DEMOKRÁCIA GYŐZELME AZ EGÉSZ VILÁGON ELKERÜLHETETLEN K moszkvai városi tanács <Ks7ü!< són a Nagv Októberi Izocialista Forradalom 32-ik Ivfordulója alkalmából Malenkov elvtárs nagyjelentőségű beszédében a kóvelketftkct moudolta: AZ IDŐSZAK, amelyben élünk. a nagy sztálini korszak néven kerül be hálánk történefmébe. Soha még a történelem folyamán ncin forrottak ennyire egybe az országink hatalmas terüfetén lakó népek. Hazánk egész történelme folyamán még sohasem volt államunk (ránt ennyire baráti országokkal körülvéve. A szovjet emberek a nagy évfordulón rendületlenül bíznak abban, hogy országunk) lovábhG sikereket Jirat a kommunizmus feléi vezető uton. Népünk mélységesen Jils* ügyének Igazságában. A marxilenini tanítás meghódlilotta a tömegeidéit, a leghatalmasabb erővé lett az ujnalc a régi /feletti győzelemért folyó harci1—. A STOMtót nén • 6zoriaílsta népgazdaság és kuftura minden területén jelentékeny sikerekkel köszönti a Nagy Október 32-1 k évfordufóját. A teljesített kötelesség őrömteli érmésével mondhatjuk: a népgazdaság háború eíőtti színvonalát nemcsak elértük, die tul l« haladtuk. A kapitalista gazdüi •ági rendszertől eltérően aszotializinus elképzelhetetlen a b-'lküf — és ebbewáCl aJtejlOdés törvénye, — hogy az áffam állandóan ne gondoskodjék a dolgozók anyagi jólétárőí é) a (dolgozók kulturális szinvonaláról. Ezért hajtotta vfc'jre 1917 végén a JegyrendKzier eítőrlése és t pénzreform után, a közszüktégletl cikkek árleszállítását. JELENTŐS eredményíkiet é"'et a tudomány, a kuflura és a művészet terén Is. k szovjet tudbinány a béko 0"v>v<ak és h®rámic folviránzátónak szolgálatában áll. Mig az alomenergia az Imperialisták kezében halállokbzó fegyverek előállításának forrása, a megfélemlítés és zsarolás eszköze, addig a szovjet emberek kezében ez áz encíjgjai eszközül szolgái mindeddig példátlan technikai haladásrih A szovjet nép hatalmas alkotómunkát Végez. Ezzel kapcsolatban nagyszerű az, hogy szöclalisla építésünk minden fronitjfin, népgazdaságunk", « technika és a tudom árny mindíen ágában vezető cfv: az élenjáró, az üf, a haladó. Sztálin elvtárs azonban arra tanit bennünket, hogy nem szabad o'biizaikodni és a babérokon megpihenni. Oit, ahol elbizakodottság, közöny, "önmegnyugtav tás és önelégültség uralkodik, ahoi hiányzik a bolsevik Igényeséig és önkritika, ott megszűnik a továblá előrehaladás, ott eflccrülheldt'en a lespa;Ks. Az emberek szereinek túlozni, A mf körünkben Is vannak elvtársak. akik ébblem a hibában szenveditek. Jía eaelc &0 emberek lelkesedni lcerifenek valamin, akkor ezt feltétlenül túlzásba viszik. Viszont a ml sikereink nagymértékben áltól függenek, milyen határozottan küzdünk a munkánkban megmutatkozó hiányossár,lok etten. Pártunk «zt tanítja, becsületesen be kell ismerni a hibákat, hogy minél gyorsabban kllavifsuk és a jövőben ne lsméleljük meg azokat. A Párt egyebek között azért aratott sikereket, mert munkájában sikerrel alkalmazta a kritika és önkritika módiszerét, kijavította az efkövcitett hibákat és ezrei nevelte a kádereket. HA KÜLPOLITIKÁNK fővonali inÓ77ük. akikor röviden ezt a fővonalat ugy fejezhetjük kl, hogy) a Szovjetunió a béke mfcffett áll és védelmezi a béko ügyét. Nem akarunk háborút és mindent megteszünki hogy megakadályozzuk. A szocialista államnak nincs szüksége külső terjeszkedésre, nincs szüldségb gyarmati hódításokra. A szocialista rendszer gyökeresen kiirtotta a gazidtasági válságok) okait, amelyeidből a kapitalista világ urai rendszerint háborús kalandokba keresnek kiutat. A szovjet emberek nem félnek attól, hogy békés versenyt fo'ytasaanak • kapltatefcmsssal. A szovjet kormány védelmezi azt a programot, amefynek megvalósítása a béke és nemzetközi biztonság komoly megerősödését szolgálja. Ep a program magában foglalja a nagyhatalmát ! együttműködését, a fegyverzrt ' csókkenlését és az atomfegyver | feltétlen eltiltását. EUt.rfa a német kérdésben a (pofsí.Kwnl döntések pontos teljesítését, a japánt bf-kÖ7 rendeaést az országok' közötti kereskedfefmi és gazdasági kapcsoltok kiszélesítését, A történ erem még nem( ismeri olyan hatalmas tömegmozgalmat, mint an a pnozgafom, mély a béke híveit egy ^nemnelköizí táborban egyesili. Nincs egyetlen ország sem, amefybleni ennek a mozgalomnak ne lennének támaszpontjai. A háborús uszítókat éppen a béketálior siker* gerjeszti egyre nagyobb haragra. A béke főj ellenségeinek programja napról-napra jobban lelepleződik. Nem többről és nem kevescblirői van 'szó, minthogy az egész viTág az amerikai imperialisták (gyarmatává váljék. A háborús uszítók egyik legfontosabb eszköze az úgynevezett alomdiplomácia, amelynek ka* fandorjellege most mar teljesen Véeréerödötí. A valóságban, mfel!: ismeretes, a szovjet lodmány nem csinál titkot abb'\ hogy rendelkezik atomfegyverrel. , MI NEM AKARUNK háborút és minídmt mog'eszynk, hogy megakadályozzuk azt, azonban senki sem higyje* hogy megrémülünk, ha a háborús uszitók fegyverrel hadonásznak. Miről beszél a dúrléneltni példát Arról beszél, hogy az első világháború, amelyet az imperialisták robbantottak ki országunldbauf. a Nagy Októberi Szocialista Forradalon diadalához Vezetett. A történelmi példa toVábbi arról beszél, hogv| a iriisoctik világháború, amelyet az Imperialisták robbantottak ki Közép- és Délkelet-Európában, egész sor országiban! a nfyii dtmokratlkus remüszerek kialakulásához és megszilártilulásáCiOX vezetett. Elvezetett a hnjgjt hinai nép diadalához. Lehel-e kétség afelől, hogy ha azf imporMiisták harmadik világháborút robban- I tanak ki, ez nr.Dtt nem tfjycs kapitalista államok, hanem az egész világ HnpitaljLzimislának Sírja fesz? Má<ra |s keli gondb'nf. Az amerikai nép már kendi megérteni, hogy elérkezett az idő, midőn az iimperialisiák már nem harcoíhalnak csupán nfás népek kezével. A Szovjelunió fejlődésével és felemelkedésével együtt fejlődnek és erő&ödnell a demokrácia és a szocuaíirtmiA erői az egész viíáqon. A népi demokratikus országokban az átt ami lervekj alapján gyors ölemben folyik a népgazdaság szöclalisla íp"ro odása. Az imperialislák nemtetszésüket nvifvánilják a népi demokratikus országok Állami rendje Iránt. Ebben nincs semmi csodálatos. Az Imperialisták azonban nem érik be ennyivel. MqpcngOdiik maguknak, hogy minden ceremónia nélkül beavatkozzanak a népi demokratikus országok belügyeibe. A Rajk és cinkosai ügvében Budapesten lefolytatott bünpsr megmufatta, hogy a háborús ..uszítók és jugoszláv lakájaik nem riadnak vissza semimilől. t A RAJK-féle leleplezés súlyos csapás1 mért sa imperialisták mesterkedésdre. A béke s demokrácia rendkívüli sikerét jelenti a Német Demokratikus Köztársaság megalakítása. Kétségtelen. hogy ha a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikát folytat a Szovjetunió békeszerető politikája mellett, akkor a béke ügye Európában biztosítottnak tekinthelő. A béke megszilárdítása szempontjából történelmi Jelentőséggel bir a kinai nép győzelme. A kinai nép győzelmével az európai és ázsiai népi demokratikus országok a szovjet szocialista hatalommal együtt körülbelül nyolcszáz millió embert számlálnak. A kinai demokrácia diadala a tartós békéért küzdő demokratikus világlábor pocidéinak komoly megszi'árduiásút jelen i. így tehát Jogunk van arra, hogy meggyőződéssel mondjuk: a demokrácia és szocializmus erői növekednek, ugyanakkor a kapitalizmus és a háborús us;ltók erői csökkennek. Ugyanakkor, sutikor a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban a gazdasági élet szakadatlanul fejlődik és egyenesen felfelé halad, az amerikai Egyesült Államokban egyre több jels mutatkozik a közelgő gazdasági válságnak. i Majdnem egyharmad s2ázad választ el bennünket attól a nevezetes naptól, amikor a földkerekség haícdrésaén új korszak kezdődött. A Nagy Októberi Szociaőiista Forradalom <¥I és győzedelmeskedik dicső Bolsevik Pártunk cselcCcedeteibcn. Halad á-suriktoan a kommunizmus felé veze'ő úton Kommunista Pártunk a vezető; irányító o:ő. HADD DÜHÖNGJENEK • történelem baláfireiiféltjci. Minél jobban dühöngenek a ltábcn rus uszitók táborában, annál nagyobb önfegyelemnek és kitártásnak kell uralkodnia a mi tékeíáborunkban. Lángeszű taninltónk és vezérünk, Sztálin elvtárs vezetésével biztosan meé gyünk a holnap felé. Szflárdai tudjuk: A szodatizmus és a da> mokráda győzelme az egész vk lágon elkerülhetetlen. A „Moszkvai jellem" szegedi előadásai után fokozott várakozással és érdeklődéssel tekintettek o szegedi dolgozók * „Filmcsillag" című szovjet Kenés vígjáték szombatesti bemutatója elé. Mindenekelőtt kíváncsiak voltunk az eddig még előttünk ismeretlen szovjet zenésvigjátékra, de nem utolsósorban kíváncsiak voltunk arra, hogyan oldják meg a szegedi művészek a nem könntyü feladatot. amelyre a „Filmcsillag" bemutatásával vállalkoztak. Megvalljuk, a „Moszkvai jellem" szegedi előadásai után biztosra ve'tük. hogy a Nemzeti Színház művészei ezt a feladatot is legalább ugyanol'jan jól megoldják, mint tették azt a „Moszkvai jellem"nél, habár a „Filmcsillag"-ban végeredményben új szereplők mutatkoztak be. De vájjon az a tény, hogy a Nemzeti Színház művészei már megsejtettek valamit a szovjet realista színjátszásból — amint azt a „Moszkvai jellem"-ben láttuk, — nem arra enged-e következtetni, hogy ez a felismerés, ez Ott előrehaladás vonatkozik nemcsak a prózai szereplőkre, hanem a színházi együttes egészére is. Vét kérdés menüt fel bennünk a darab bemutatása előtt. A* egjók: lehet-e egyáltalán a zenés vígjátékot kiemelni abból a rothadt, fertőző ingoványból, amelybe a polgári színjátszás sodorta? S a másik: hogyan ét milyen eszközökkel. Az első kérdésre megadta « SZÓRAKOZTATVA NEVEL A SZOVJET ZENÉSVIGJÁTEK A .„Filmcsillag" bemutatója a Szegedi Állami Nemzeti Színházban feleletet maga az a tény, hogy a darab szerzői A. Raszkin és M. Szlobodszkij szovjet írók, újtipusú emberek, a szocialista realista irodalom mesterei. De annál inkább nyitva maradt számunkra a második kérdés: a hogyan? Hogyan szórakoztatják a közönséget a szovjet írók. hogyan tanítanak, nevelnek a szórakoztatáson, a derűn, a kacagtatáson keresztül? Mert azt előre tudtuk, hogy a szovjet íróknál a szórakoztatás sem öncél, s egy szovjet zenés vígjáték éppen a szórakoztatás eszközével oktad. nevel, formálja bennünk az új, szocialista embertípust. Idevettünk, jóízűt kacagtunk 1 ' a „Filmcsillag" bemutatóján. Derű, felszabadult jókedv uralta a bemutató közönségét. De ennek a kacagásnak nem volt kesernyés utóíze. Újfajta zenés vígjátékkal ismerkedtünk meg. Más volt, mint az eddigiek: szovjet zenés vígjáték volt. Az eddigiek? Mondhatnánk, szórakoztattak, nevettünk rajtuk, de vájjon akadt-e egyetlen jóérzésű, öntudatos ember is, aki a nevetés után nem döbbent volna rá arra, hogy ez a szórakozás nemcsak hogy nem nevelt, hanem egyenesen rombolt. Beoltotta a lelkekbe a rothadó úri viláa fertőző csíráit. Port hintett a dolgozók szemébe s amint ez a világ megtartotta magának az aranyat, s fillérekkel szúrta ki a dolgozók szemét, ugyanúgy a kultúrából, a művészetből is csak a rothadt, fertőző hulladékokat dob'a eléjük. A szovjet írók újfajta eszközökkel, újfajta humorral nevettetik meg a közönséget. A darab ötlete: Nikltína füikusprofesszornő és Vera Katrova hasonlatossága egészen a „megtévesztésig." Ebből adódnak azután a bonyodalmak. Az ötlet nem új, a vígjátékok gyakori témája. De amig az úri világ vígjátékaiban az ilyen ötlet s a belőle fakadó bonyodalmak csuván a léha. gicscses szórakoztatást szolgálja, tehát öncélúvá válik — rombclás, a fertőzés, a népbutitrís érdekében. — addig a szovjet vígjátékban a nevelés eszközévé lesz. Az úri világ vígjátékai „szórakoztatva" romboltak, a szovjet vígjáték nemesen szórakoztatva nevel és formál. Nézzük meg, miben mutatkozik a darab nevelőhatása. Irina Petrovna Nikitina fizikus professzor kemény, harcos, minden percét a tudománynak szentelő tudós. De nem tökéletes ember. Hiányzik belőle a közvetlenség, az emberi melegség, a humor, a jókedv, vonzódás az élet szépségei, a természet és a szerelem iránt. Testi hasonmása, Vera Ka'rova színésznő eleven, bájos, örömteli, közvetlen, de meglehetősen könnyed, felszínes és nem kemény. harcos jellem. fl cremszkij filmrendező fiU v met akar készíteni Nikitináról, a tudósról s Vera Katrova, aki megtévesztésig hasonlít Nikitinára lenne a film főszereptője. Vera Katrova, aki az első próbán nem tud megjelenni, ráveszi Nikiiinát, hogy helyettesítse. így kerül a felvevőgép elé Nikitina. Ez a szerepcsere mindkettőjük számára egész életreszóló tanulságot nyújt. Nikitina — Vera Katrova példája nyomán megszereti az élet szépségeit, rájön, hogy az igazi tudós éppen annyira ember is. Vera Katrova megtanulja, hogy nem elég szeretni az életet. hanem az élet szépségeiért, a szebb és boldogabb jövőért kemény munkával kell harcolni. így válik eleven valósággá két egyéniség cggyégyúrásából Geremszkij filmrendező NikiHnája. a harcos, kemény, de mélyen emberi, életvidám tudós. így válik Nikitina Igazi szovjet tudóssá. Mindkeítöjükmk alkalmuk nyilt arra, hogy megkritizálják magukat, mert: „Ugy látszik, minden embernek hasznára van, ha megtudja, hogyai\ gondolkoznak és ítélkeznek őszintén felőle". /V ikitina megérti, hogy a fiaa tál szovjet tudósnak ncul koravénnek kell lennie, haner örökifjúnak. Vera Katrova pei dig megtanulja Nikit ind ól) hogy: trA munka célja és értelme nálunk, szovjet embereknél, harc a mindig szebb él jobb világért." A kritika, az építő, szocia-* lisía kritika szelleme vonul vé4 gig a darabon. A szovjet íróig kritikát mondanak a NikitináH és a Vera Katrovák felett, dg ez a kritika nevelőhatású, ha-i ladó és építő. Kritikát mondanak a szovjet írók a Margarüa Lvovnák és a Bubencovok felett is, akik a darabban mint S mult árnyai kísértenek. A letűnt polgári társadalom veteránjai ők. akik talán már nem U léteznek a Szovjetunióban« Maga a darab elveti őket. dM kiveti maga az új társadalom islJa a rendező és maguk a " szereplők is igazán felismerték volna Margarita ég Bubencov szerepét, akkor a közönség is méginkább megértette volna a hét figura jelentőségét s meglátták volna bennük a komikumon keresztül is a nálunk még sűrűn fellelhető Margaritákat és Bubencovokat, akiket ki kell vetni a mi társadalmunkból is. Mennyiben sikerült ábrázolni a Nemzeti Színház művészeinek a szovjet embert? — erről Ia-( punk következő számában szálunk majd részletesen. Faragó Jenő.