Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-05 / 256. szám

A Nagy Szocialista Októberi Forradalom 32. évfordulója a világ dolgozóinak legnagyobb ünnepe 1949 NOVEMBER 5, SZOMBAT OLASZORSZÁGBAN RENG A FÖLD (L. Z.) A lassan télre készü­lődő és nemsokára elcsönde­sülő őszi határ gépek zajától hangos. A gépek kattogása, pufogása és dübörgő zaja hal­latszik messze a földek felett. Ez a zaj nálunk a mélyszán­tások nyomán egyre nagyobb darabon feketélő földeken az életet jelenti, de nem is olyan messze tőlünk; Olaszország­ban a halál hangjait jelzik. Nálunk traktorok zaja töri meg az őszi csendet, Olaszor­szágban pedig csendőrfegyve­rek, gérpuskák halálto3i'tó tüze riasztja meg az életet. A mi traktoraink nyomában tárgán érik majd a búzaka­lász, míg ott De Gasperri fa­siszta bandáinak nyomában pirosan ömlik a dolgozó pa­rasztok vére és megüvegese­dett szemű földmunkások markolnak utolsó perceikben abba a földbe, amelyen any­nyit verejtékeztek, de amely­ből egy talpalatnyi sem jutott nekik. Az olasz dolgozó parasztok, akik meg akarták munkálni a kalábriai tartomány meg­műveletlen földesúri birto­kait és mindezért a rendőr­osztagok sortüze és tömeges letartóztatás volt a válasz, világosan mutatják, hova ve­zet az imperializmus és az imperialisták csatlósainak út­ja. Az olasz dolgozó parasz­tok a Kommunista Párt fel­világosító munkája nyomán azonban nem akarnak ezen az úton járni, hanem boldog jövőt, jobb megélhetést, a mindennapi kenyeret biztosí­tani maguknak. Ezért nem nézhették tétlenül, hogy Olaszország tartományaiban több tízezer hektárnyi föld álljon megművelelenül az olasz nagybirtokosok hanyag­sága következtében. Az olasz szegényparasztok nem akar­tak sem többet, sem keveseb­bet, csak annyit, hogy meg­művelhessék ezt a földet és demokratikus földreform út­ján biztosíthassák maguknak nehéz és fáradtságos mun­kájuk eredményét is. A földreformot, a minden­napi kenyeret akarták bizto­sítani azok a földmunkás­sztrájkok is, amelyek a nyár folyamán zajlottak le és ame­lyek a munkásosztály segít­ségével, a szakszervezetek támogatásával követeléseik kicsikarásához is vezettek. Ugyanakkor az olasz föld­munkások meglátták a szö­vetkezeti gazdálkodásban, n közös gazdálkodásban rejlő naau lehetőségeket is és meg­látták, hogy a közös gazdál­kodás nemcsak gadzasági jel­legű tömörülésüket jelentheti, hanem ezek a főként föld munkásokból, feles-bérlőkből álló termelőszövetkezetek egy­ben harci szervezetük is a ki­zsákmányoló nagybirtokosok­kal, az olasz föld jelenlegi uraival szemben. Mindjobban szaporodik ezeknek a terme­lőszövetkezeteknek a száma, melyek állandó harcban állnak a földesúrral, a kormánnyá' a bankkal és a különböző ka­pitalista alapokon dolgozó mezőgazdasági részvénytársa­ságokkal. Büszkén és szeretettel gon­dol ezekre a harcos olasz ter­melőszövetkezeti parasztokra sokat szenvedő földmunká­sokra a magyar dolgozó pa­rasztság, különösen pedig a magyar termelőszövetkezeti csoportok dolgozó parasztsá­ga. A magyar parasztság a szovjet hadsereg felszabadítá­sa nyomán ma már szabadon fejlődik, nem nyögi többé a földesurak nehéz szorító igá­ját, hanem nyitva áll előtte az út, hogy az egyéni parcel­lagazdálkodás nyomorúságá­ból felemelkedjen a közös nagyüzemi gazdálkodás biz­tos életet nyújtó, boldog meg­élhetést biztosító körülmé­nyei közé. A magyar és az olasz dol­gozó parasztság számára is ugyanonnan jött az irányt­mutatás, és ugyanonnan me­ríthetik harcukhoz az erőt, segítséget. Ez a közös forrás, amelyik közös forrásra vala­mennyi népi demokratikus ország népének, s benne dol­gozó parasztságának, de ugyanakkor az imperialista országok jobb jövőre vágyó dolgozóinak is: a marxizmus­leninizmus győzelmes tanítá­sa. Ezt a tanítást a Szovjet­unió Kommunista Bolsevik Pártja valósította meg és ez a Párt gazdag tapasztalato­kat szerzett a megvalósítás során. Gazdag tapasztalatait azonban nemc3upán sajáhma­gának szerezte, hnem rendel­kezésére bocsátja a világ minden dolgozója szám ara. hogy gyümölcsözzön, detűs életet, boldog megelégedést hozzon mindenhová. Nem­csak rendelkezésünkre bo­csátja ezeket a gazdag ta­pasztalatokat, hanem sok küzdelemben megedződött ere­jével keményen őrt áll és fél­tőn vigyáz arra, hogy a •> i­lág dolgozói szabadságban él­hessenek és munkájuk után. ne a keserű szenvedés, ha­nem a derűs élet legyen ju­talmuk. Ez a tudat lendíti még si­keresebb munkára a magyar dolgozó parasztságot, és ez kovácsolja össze még acélo­sabbá az olasz dolgzó parasz­tokat kemény küzdelmükben S a munkában, a küzdelemben egyaránt a munkásosztály áll a dolgozó parasztság élén. A munkásosztály jelenti azt a FÜGGESSZÉK FEL a görögországi halálos ítéleteket —követelte ismételten Visinszkij elvtárs az ENSz politikai bizottságában Az ENSz politikai bizottságá­nak szerdai ülésén Prifti albán külügyminiszterhelyettes tiltako. zott az angol-amerikai tömbnek i politikai bizottságban elfoga­dott határozati javaslata ellen, nely tovább folytatja az u. n. Balkán-bizottság munkáját. Ki­jelentette, hogy az albán kor­mány őszintén törekszik a gö­rög kérdés rendezésére és ezért az egyeztető bizottság javasla­tainak egész sor fontos pontját el­fogadta. A bizottság munkájá­nak kudarcáért a felelősség ki­zárólag az angol és az ameri­kai küldöttséget és az athéni monarchofasiszta kormányt ter­heli. Az imperialisták Albánia természeti kincseinek megszer­zésére törekszenek és ezért ren­deztetnek provokációs támadá­sokat Albánia ellen. Az albán kormány bizonyító anyaggal rendelkezik arról, hogy a Balkán-bizottság nem a ha­táron uralkodó helyzet tiss­tásdsdval foglalkozott, hanem kémértesüléseket gyűjtött az Egyesült Államok számára. Ezután felolvasták Romulo tá­bornoknak, az ENSz közgyűlé­se elnökének a politikai bizott­sághoz intézett levelét a görög monarchofasiszta kormány kép­viselőjének közléséről, mely sze­rint a görög kormány nézetei a halálos ítéletek végrehajtásá­val kapcsolatban nem változtak­A levél felolvasása után V*­ünszklj elvtárs, a szovjet kül­döttség vezetője kijelentette: — Egyáltalán nem akarunk újabb vitát kezdeni. Egy dolog­ra törekszünk, függesszék fel a demokratikus mozgalom kilenc vezetőjének halálos ítéletét. Remélem, hogy ebben az ügyben a bizottság többsége támogat berniünket. Emellett szálltunk síkra és most is kitartunk mellette. Az egész demokratikus em­berség hálás figyelemmel ki­séri a Szovjetunió és a népi de. mokráciák kiküldötteinek erő­feszítéseit a halálraítélt görög demokraták megmentése érde­kében. Ugyanakkor az angol im­perialisták gyalázatos ciniz­mussal újra utasították - athéni szolgáikat, hogy folytassák had. járatukat a görög demokraták ellen. Mayhew angol külügyi államtitkár az angol alsóház­ban Így nyilatkozott: — A brit kormánynak nincs joga beavatkozni olyan szemé­lyek pereibe, akik támogatták a görögországi lázadást. Az angol kormány, amely is­mételten arcátlanul megkísérli, hogy beavatkozzék, , Magyaror­szág, Románia és Bulgária bel­ügyeibe, egyszerre nagyon tiszteletben tartja a benemavat­kozás elvét, ha gyalázatos gyil­kosságok megakadályozásáról lenne szó. Az angol imperialis­ták szégyenteljes játéka a gö­rög hazafiak életével, az egész haladó emberiség felháborodá­sát váltotta ki. Olaszországban felemelik a lakbéreict Az olasz képviselőház igaz­ságügyi bizottsága, melyben a jobboldali pártok vannak több­ségben, elfogadta a lakbérek felemelésére irányuló törvény­javaslatot. Január elsejével az összes lakbéreket 30—100 szá­zalékkal emelik. Ezenkívül a 'láztulajdonosok jogot kapnak arra, hogy mindazoknak a la­kóknak, akik a háború alatt vagy a háború u'án igénylés ú:ján jutottak hozzá mostani lakásukhoz, felmondhassanak, Ez a javaslat, mely kizáró­lag a dolgozókat sújtja, ismét rényt vet arra a népellenes po­litikára, melyet de Oasperri és az amerikai zsoldban álló báb­kormány folytat. A törvény sokmillióval .tömi meg az olasz 'uízlujdonosok aSebét s ugyan­akkor emberek százezreinek a feje felől veszi el bru;álisan a fedelei Futótűzként terjed a sztrájkhuliám Etzakírcncia­orsrágbsn Az északfranciaországi tex­tilsztrájk, amely hétfőn Calais­ban kezdődött, most már Rou­baix és Tourcoing környékét Is cia textilmunkás sztrájkol. Ugyanakkor sztrájkbalépett 30 ezer belga munkás, akik a frank A Marseille-környéki bányavi­dék hatezer-ötszáz szénbányász® tiltakozó sztrájkot tartott. Szerdán este a marseill-i kiköő dokkmunkásai megta-. gadták egy Vietnámba induló fegyver- és löszei-szállítmány berakását. Csütörtökön és pénteken szá­mos újabb észalrfranciaországi textilüzem dolgozói csatlakoz­tak a sztrájkhoz. Figyelmeztető munkabeszün­tetésekre került sor a páriskör­nyéki gázgyárakban is. A tömeg k nyomására szabadlábra helyezték az amerikai kommunista vezetőket A tizenegy amerikai kommu­nista vezetőt csütörtökön es;e szabadlábra helyezték. A fel­lebbviteli bíróság elfogadla az óvadékképpen le'étbe helyezeti 260.000 dollárt. Az amerikai haladó tormgek nyomása előtt & nagytőkések fizetett „bíróságai'< kénytelen.* voltalt meghátrálni. Tito ujöbb tárgyaióso) az imperioüslókkcá Az olasz küíüzyminisz ér rum­ban csütörtökön olasz-ju zo­saláv tárgyalásokat bivezc.ö kölcsönös üdvözlések során Gasperi külügyi államtitkár, a» olasz küldöttség veze.ője ..a két ország közötti még gyü­mölcsözőbb együttműködést" hangoztatta. A titóista küldött­ség vezetője válaszában hason­ló hangnemben kívánt „sikere­ket a két fél kölcsönös érde­kében". Szerdián Sir Charles Peaka belgrádi angol nagykövet hosz­szias tanácskozásokat folytatott Titóval ' és utána Lomdonbn utazott „hivatalos tárgyalá­sokra". A római és belgrádi nevetséges érinti. Kedden már .35.000 fran-,komédia ismét megvilágítja, hogy cia textilrrunkás fl/tráikol Tit0 ég kl;kkje most már teljef nyíltsággal átállt ai. imperialis­ták táborába. Ha eddig erről bar* leértékelése következtében csökkent reálbérük emeléséért harcolnak. Szerdán saírájkbaléptek a nantesi építőrnuríkások és a mi kétség is lett volna, azt telje­sen eloszlatta az a baráti, sőt clnkostársi bizalmasság, amellye) Tito kiküldöttje és a feketereak. ciós De Gasperi-kormány állam­la mansi vas és fémmunkások, titkára tárgyalt egymással. szervezőit eról, amely győze­lemre viszi a dolgozó paraszt­ság harcait is. Az a munkás­osztály jár élen ma is, amely 32 esztendővel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom idején szövetségesével, a szegényparasztsággal, a föld egyha'odán megteremtette a kizsákmányolástól mentes társadalmat, megsemmisítet­te a nagybirtokosok, kapita­listák uralmát és segítséget nyújt a világ valamennyi né­pének, hogy lerázza magáról elnyomóinak, kizsákmányolói­nak átkos bilincseit. A válságokkal küzdő, re­csegő-ropogó imperialista vi­lágban is egyre jobban köze­ledik ez az idő, amikor va­lóban a dolgozó nép veheti kezébe sorsának irányítását. Olaszországban megrengett a föld a nagybirtokosok lába alatt és inog, reng a föld most is az olasz munkásság és dolgozó parasztság egyre növekvő, jogosan követeld ereie nyomán. Nem sokáig bitorolhatják már az életet aa olasz földeken sem a dúsgaa­dag nagybirtokosok durvr fegyveresei. Jobb jövőrt vágynak az olasz dolgozó pa­rasztok is, arra a jövőrer, amelyben gépálhnások trakto­rai zúgnak majd az ő földjü­kön is, s a traktorok nyomán feketén hasad a föld s ter­melőszövetkezeteik barázdáiba sűrűn hull a gabonamag, hogy nekik és dolgozó tár­saiknak teremjen nagyobb darab kenyeret és biztosítson nyugodt, boldoa megélhető

Next

/
Oldalképek
Tartalom