Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-30 / 277. szám

2 * Szerda. 1949 november 96- T védelmének é$ a népek biztonságinak érdekében. 8. Az angol-amerikai imperialisták agresszív terveik megvalósításában jelentékeny szerepet szánnak, különösen Közép- és Délkelet-Európában Tito nacionalista klikkjének, mely az imperialisták kémszei vezeteinek szolgálatában áll. A béke védelmének és a háborús gyuitogatók elleni harcnak érdeke megköveteli, hogy ezt a klikket, amely a béke, a demokrácia és a szocializmus leggonoszabb ellenségeinek táborába, az imperializmus és a fasizmus táborába szökött át, még inkább leleplezzék. Az emberiség történetében először jött létre szervezett békefront, melynek élén a világ békéjének' oltalmazója és zászlóvivője, a Szovjetunió áll. Egyre jobban terjed a tőkés országok néptömegeiben a kommunista pártok bátor jelszava: a népek sohasem fognak harcolni a világ első szocialista országa, a Szovjetunió ellen. A fasizmus elleni háború napjaiban a kommunista pártok a hódítókkal szemben az általános népi ellenállás élcsapata voltak; a háború utáni dőszakban a kommunista és munkáspártok a népeik létérdekeiért, az új háború ellen folytatolt küzdelem élén járnak. A munkásosztály vezetése alatt, ez új háború minden ellenfele — a munka, a tudomány, a kultúra emberei —- hatalmas békefrontban tömörülnek, amely képes arra, hogy meghiúsítsa az imperialisták büuös szándékait. Nagy mértékben a kommunista pártok erélyén és kezdeményezésén múlik a békéért kibontakozó gigászi harc kimenetele; elsősorban a kommunistákon, mint élenjáró harcosokon múlik, hogy a háborús gyujtogatók terveinek meghiúsítása lehetőségből valósággá váljék. A demokrácia erői, a béke híveinek erői sokkal nagyobbak, mint a reakció erői. Most az a feladat, hogy még jobban fokozzuk a népek éberségét a háborús gyujtpgatókkal szemben, szervezzük és tömörítsük a széles néptömegeket a béke ügyének cselekvő védelmére, a népek alapvető érdekeiért, életükért, szabadságukért. A munkásosztály egysége és a kommunista és munkáspártok feladatai i. Az új háború előkészítése az ango.-amerjkaj imcermtéstak i észéről, a burzsoá reakció nadjáraia a munkásosztály »'s a dolgozó lömeg.'k demokratikus jogsi es gazdasági érdeket ellen megkövetelj, hogy fokozzuk a munkásosztéiy harcát a béke megőrzéséért és megszi á:dításáért és elszánt harcot szervezzünk a háborús gyujtogsiók és az imperialista reakc.ó támadása ellen. Ebben a harcban e siker záloga: a niU.iká;osz ály sorainak egysége, A há'porú utáni tapasztalat azt muta ja, hogy a munkásmozgalom szakításának polkikéja az imperlalistaic egyik legfontosabb eszköze és módszere az új háború kirobbantójára, a demokrácia és a szocializmus erőnek elnyomására, a néptém-gek életszínvonalának nagyfokú le&zorí ására. A nemzetközi munkásmozgalom egész történetében még sohasem volt olyan döntő jelentőségű a munkásosztály egysége az egyes orrzágokbm és vi'ágmére ben., mint most. A munkásosztály sorainak egységére szükség van a béke megvédésére, a háborús gyujtogatók bűnös szándékainak kerrsz'.ülhúzására. a demokrácia és a szocializmus ellen irányuló imperialista ö:«zeesküvés meghiúsítására, a fasiszta uralmi módszerek bevezetésének meeakadá'yozására és azért, hogy erélyesen v'sz.szaverhessük a monopoltőke hadjáratá' a munkásosztály létérdíkri ellen és elélhessük a dolgozó tömegek gazdasági helyzetének megj avulását. E feladatokat mindenekelőtt a munkásosztály széles tömegeinek tömörítésével — íüggo'lenül párt. állástól, szakszervezeti hová aríozástól és vallási meggyőződés'ől, — lehet megvalósítani. Egység alulról ez a legeredményesebb útja annak, hogy az összes munká: sokat a béke és országuk nemzeti függetlensége véde mének Jegyében, a dolgozók gazdasági érd.kei és demokratikus szabadságjogai védelmének jegyében tömörítsük. A munkásosztály egysége teljes mértékben elér he ő, tekintet nélkül ama vezető szakszervezeti vagy pártközpontok eté.nállására, amelyeknek élén az egység bomlasztéí és ellenségei állnak. A háború utáni időszakot a munkásosztály szakadásának felszámolása és az általános demokratikus erők tömörítése terén elért nagy sikerek jellemezték, ami a Szakszervezet; Világszövetség, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség meg teremtésében, a Béke Hívei Világkongresszusának összehívásában jutott kifejezésre. Az egység sikerd Franciaországban az Altalános Szakszervezeti Szövetség (CGT) megerősödésében nyilvánulnak meg, Olaszországban az Egységes Szakszervezett Szövetség (COIL) megteremtésében. a franc a olasz proletariátus harci fellépéseiben. A népi demokrácia országaiban a munkásosztály egységének ügye történelmi jelen: őségű sikereket ért el — létrejöttek a munkásosztály egységes pártjai, az egységes szakszervezetek, egységes szövetkezetek, Ifjúsági, női és más szervezetek. A munkásosztálynak ez az egysége döntő szerepet Játszott azokban a sikerekben, amelyiket a népi demokrácia országai a gazdasági és kulturális felemelkedés terén, a munkásosztály államvezető szerepének biztosítása és a dolgozó tömegek anyagi helyzetének gyökeres megjavítása terén elértek. Mindez arról tanúskodik, hogy a munkásosztályban hatalmas a törekvés soraj összekovácsolására, hogy a munkásosztály egységfront—*- —rtnrfimléifTft. reális a lehetőség a reakció egyesült ©rőtvei szemben, az am .'likai imperialistákéi a jobbo.dali szoc aiisiákig. Az amerikai és angol imperialisták a csatlósaik az európai országokban a proletár és á aiáncs népi erők szé tagolására és bomJasz.ására törekszenek s e tekintetben különösen a jobboldali szocia'li&tákia cs a reake ós szakszervezeti vezetékre épbeuck. Az amerikai és angol imperialisták egyenes utasítására a jobboldali szociális a vezér.k és a reakc.ós szakszervezeti veze-ők felülről szakítják a munkásmozgalmat, arra törekszenek, hogy a munkásosztálynak a háború után mrg ©nemtett e*ységos szervezeteit szé.rombolják. Megpróbálták b.-ülről felrobbantani a Szsikszervcze i Világszövetséget. Franciaországban megszervezték ' a „Force Ouvriére", szakadár csoporto*, Olaszországban az u. n. „Munkaszövetsége." és e'őkészí ik egy szakadár nemzetközi szaksze: vezetj központ létesítésé. Egy-s országokban hasonló szakadár kísérletek történtek a katolikus szervezetek veze.őt részéről ls. Te jes mértékben be'gazolódo't az az értékelés, melyet a Kommunis a Pártok Tájékoztató Irodája első tanácskozása a jobboldali szocialista vezéreknek, mint a munkásosztály egysége leggonoszabb ellenségeinek és az imperializmus szekér tolóinak áruló tevékenységérőé adott. A jobboldali szociális ak jelenleg nemcsak saját országuk burzsoáziájának ügynökeiként lépnek fel, hanem az amerikai imperializmus ügynökeiként is és ez európai országok szociáldemokrata pártjait amerikai pártokká, az Egyesül' Államok imperialista agressziójának közveti :n eszközeivé változtatják. Azokban az országokban, ahol a jobboldali szociális.ák résztveszr.ok a kormányban (Angliában, Franciaországban, Ausztriában, a Skandináv államokban) — a „Marsall-terv", a „Nyugati Szövetség", az „Esz.akatlanti Szerződés" és az amerikai terjeszkedés egyéb formáinak heves védelmezőikén' lépnek fé. Ezek az ál-szocialisták a legaljasabb szerepet tölik be a munkások és a dolgozók érdekelt védelmező demokratikus szervezetek ü'dözcsében. Egyre mélyebbre süllyedve a munkásoez'ály érdekeinek, a demokrácia és a szocializmus elállásában. t.ijesen megtagadva & marxizmus tanait, a jobboldali szociális ák most. az amerikai imperializmus rablóid, ológiájáüak védelmezőiként és hirdető ként lépnek fél. Elméleteik a „demokratikus szocializmusról", a ..harmadik erőről", kozmopolita fecsegésük arról, hogy le kell mondani a nemzeti szuveréndtásról — mindT ez nem egyéb, mint az amerikai és anaol imperializmus agressziójának ideoiógtai leplezése. Az elevenen elrothadt II. Internacionálé korcs szülötte, az u. n. Nemzetközi Szocialista Konferenciák Bizottsága (COMISCO). a munkásmozgalom leghitványabb szakadárajnak és borr.lasztóinak gyűjtőhelyévé váll. Ez a szervezet EZ angol és amerikai imperialista fe'.derí'ő szervek szolgálatában álló kémközpontté lett. A munkásosztály egysége csakis a munkásmozga'om jobboldali szocialista szakadárai és bomlasz. tói ellen vívott elszánt harcban valósítható meg. n. A Tájékoztató Iroda a kommunista pártok elsőrendű feladaténak tekinti a lankadatlan harcot a munkásosztály összes erőinek egyesítéséért és szervezéséért, hogy az angol-amerikai imperializmus hódító törekvéseit erőteljesen viszsza tehessen utasítani, új világháborúra irányuló számi.ásajt keresztül lehessen húzni, a béke és a nemzetközi biztonság ügyét rr cg lehissen védeni és meg lehessen szilárdítani, a monopoltőkének a dolgozó tömegek éle színvonala ellen folyó támadását kudarcba lehessen fullasztani. A mai nemzetközi helyzetben a kommunista pár .ok egyenes kötelessége megmagyarázni azt. hogy ha a munkásosztály n m biztosítja sorá nak egységét, akkor megfősz.ja önme.gát a legfontosabb fegyvertől az új világháború növekvő veszélye és a dolgozók életszínvonalát támadó imperialista reakció ellen vlvot( harcban. A kommunis'ák kötelessége, hogy engesztéhetetl.n és következe es harcot fo'ytassanak a jobboldali szocialis'ák és a reakciós szakszervezeti vezeték elmélete és gyakorlata ellen, könyörtelenül leleplezzék és el szigeteljék őket a tömegek'ői — ugyanakkor türelmesen és állhatatosan megmagyarázzák az egyszerű szociáldemokrata munkásoknak a munkásosztály egységének egész jelentőségét, bevonják őket a bókért, a kenyérért és a demokratikus szabad sárjogokért folyó harcba, a közös Cf-elökvés poli.ikáját folytassák < céiok eléréséért. A mumkásosz'ály egysége megEgybehangolt közös akciók egyes üzemekben és egész iparágakban, városi és megyei, országos és nemzetközi m ércben a legszéksebb tömegeke. mozgósítják a legközvetlenebb és iegérthetőbb szükségle.eikért és a proletársorok tartós egységének megteremtését szolgálják. A munkásosz-áy akcióegységének megvalósítása alulról kifejeződhet sz üzemekben és híva alokban létesülő béksvédelmi bizottságokban, tömeg üo.tetések szervezésében a háborús gyujtogatók ellen, a munkások közös fei.épése.ben demok.attkus jogaik védelméért és gazdasági heCyzé.ük megjavításáért. A munkásosztály egységéért folyó harcban különös figyelmei kell fordítani a katolikus munkásokra és dolgozókra, valamint szervezeteikre, sz-m előtt tar.va, hogy a vallási meggyőződés nem akadálya a doCgozólc egységének, különösen, amikor a béke megmentéséről van szó. Konkrét közös akciók a gazdasági követelések terén, az osztályszakszervezetek és a katolikus szakszervez.tek harcának egybehangolása, 6.b. — hatékcr.y eszközök lehe nek a katolikus munkások bevonására a békéért folyó harc általános frontjába. A kommunista pártok legfontosabb feladata m nden tőkés országban — megter.oi minden tőlük tehető: a ezakszeiv.tzeíi mozgalom egységének biztosi.ására. Ma óriási jeténtősége van a szervezetlen munkások bevonásának® szakszervezetekbe és az aktív harcba. A lökés országokban a szervezetlen munkások a proletáriá us jelentékeny részé. Ha a kommunista pártok alaposan dolgoznak a szervezetlen munkások között, ákkor komoly sikereket fognak elérni a munkásosztály egysége megteremi érében. A Tájékozfató Iroda nézete szerint, a munkásosztály egységére építve meg ke l teremteni valamennyi demokratikus erő nemzett egységét, hogy a széles néptömegek©* mozgósítsuk az angol-amerikai imperializmus és a belső re. akc'ó ellen. Rendkívüli jelentőségű a mindennapi munka a dolgozók különböző tömeggzerveze eiben: a női, ifjúsági, parasz'i. szövetkezeti és más szervezetekben. A munkásmozgalom egységén' é3 minden demokratikus erő tömörítésére nem csupán a munkástesz'.ály és a do'gozó tömegek mindennapi folyó fe'adatainak a megoldása érdekűben van szükség, hanem azoknak az alapvető feladtatoknrjc a megoldása érdekében is amelyek a proletariátus előtt, az Ifi '•£».. „1KÍÍ. &Vi megszüntetéséért, a társadalom szocialista átalakításáért folyó harcot vezeti. A munkásmozgalom egysége és az összes demokratikus erőik egyesítése terén elért sikerek alapján válik lehetővé, hogy a tőkés országokban kibontakozzék: a harc olyan kormányok megteremtéséért, amelyek tömörítenék az összes hazafias erőket, mindazokat, akik szembehelyezkednek országuk leigázásával az amerikai imperialisták által s amely kormányok a népek közötti tartós béke programját vallva megszüntetnék a fegyverkezési versenyt és emelnék a dolgozó íömegek életszínvonalát. A népi demokrácia országaiban a kommunista és munkáspártok előtt az a feladat ál!, hogv még jobban megszilárdítsák a munkásosztály megvalósult egységét, az egységes szakszervezeteket, szövetkezeteket. női, ifjúsági és más szervezeteket, • A Tájékoztató Iroda szerint a munkáosztály egységéért és a demokratikus erők tömörí.éséért folyó harc további sikere ipindeniokelő'.t a kommunista és munkáspártok egész szervezési és ideo'ógiai munkájának megjavítésától függ. A kommunista és munkáspártok párnára rendkívül fontos, hogy ideológiailag leleplezzék az opportunizmus minden válfaját és kérlelhetetlen harcot folytassanak az opportunizmus, a szekta-szellem, a burzsoá-ruaeionattzmus minden megnyilvánulása, az ellenség ügynökíégónek a páriba való behatolása ellen. , A Tito—Rankovics-féle kérrok'.ikk leleplezéséből eredő tanulságok nyomatékosan követelik a kommunista és munkáspártoktól, hogy a leheté legnagyobb mérték* ben fokozzák a forradalmi éberséget. A Tito-klikk ügynökei ma a legaljasabb szakadárok a munkás- ég d:mokratikus mozgalomban, akik az amerikai imperialisák akaratét hajtják végre. Ezért elszánt harcot kell folytatói az imperialisták e tité'sta ügynökségének cselszövései ellen mindenütt, ahol megkísérlik, hogy a munkás, és demokratikus szervezetekbe furakodva dolgozzanak. __ A kommunista és munkáTpártolc szervizett és eszmei.ppCltjkai meg*,/ erősödése a marxizmus-leninizmus alapján — e'sőrendü fontosságú feltétele ®n«-®k, hogy a munkás, osztály minden országban sikeresen foly as?a harcát sorainak egy* .ágéért, a béke ügyéért, országának nemzett függetlenségéért, a demokráciáért és a szocializmusért. valósításának k'próbált módja kü- előtt az o-ztély előtt .állanak, lönböző osztagainak akcióegysége, amely a monopo.toke ha-almanak A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában A Tájékoztató Iroda — a Bolgár Kommunista Párt, a Komán Mimkásput. a Magyar Dolgozók Pártja, a Jtengyel Egyesült Munkáspárt, a Szovjetunió Kommunista, (bolsevik) Pártja, a Francia Kommunista Párt, a Csehszlovák Kommunista Párt és az Olftsz Kommunista. Pált képviselőinek résztvételévcl — megvitatta »A Jugoszláv Kommunista Párt gyilkosok és kémek hatalmában® kérdését és egyhangúlag az alábbi küvetkeztetéseKre jutott: Míg a Kommunista Pártok Ta. jékoztató Irodájának 1948 júniusában megtartott értekezlete megállapította, hogy a Tito—Rankovics-klikk a demokrácia és a szocializmus utjárö} a burzsoá nacionalizmus útjára téri, — a Tájékoztató Iroda ezen értekezlete óta eltelt időszak alatt e klikk a Imrzsoó nacionalizmustól végleg eljutott a fasizmushoz, Jugps/ttávia nemzeti érdekeinek egyenes elárulásához. Az utóbbi idők eseménvei megmutatták, hogy a jugoszláv kormány teljesen függő viszonyban van a külföldi imperialista köröktől és azok támadó politikájának eszközévé vélt. ami a Jugoszláv Köztársaság önállóságának és függetlenségének felszámolásához vezetett. Á Kommunista Párt Központi Bizottsága és Jugoszlávia kormánva teljesen az imperialista körök oldalára állt az egész szocialista éj demokratikus tábor ellen, a világ valamennyi kommunista pártja ellen, a népi demokrácia országai és a Szovjetunió ellen. A belgrádi fejbérelt kémek és gyilkosok klikkje nyílt megegyezésre lépett áz imperialista re. akcióvar és szolgálatába állt, aráit teljes világossácgal feltárt a budapesti llajk—Brankov-per is. Ez a per mermutatfa, hogy azok. akik ma Jugoszláviában a hatalmat bitorolják, a demokrácia fis a szocializmus táborából átszöktek a kapitalizmus és a reakció táborába, az uj hátóri gyujtogatóinak közvetlen segítőtársai lettek sáru'ó cseiekede e'kke' ;?ycke?nek elnyerni az imperialisták dicséretét és kiérdemelni kegyeiket. Titó-'k á á'iása a fasizmushoz nem véletlen, gazdáik — az angolamerikai imperialisták — utasiiúsára történt, akiknek — mint ahogyan most ki terűit — már regen felbérelt ügynökei voltak. Az' imperialisták akaratéit teljesítve, a jugoszláv árulók azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a népi demokrác'ákban reakciós, nacionalista, klerikális és fasiszta elemekből politikai bandákat alakítsanak, hozv ráiuk támaszkodva el. teaforradtaou fordulatot liajtsanak végre ezekben az országokban, elszakítsák őket a Szovjetuniótól és az egész szocialista tábortól s alárendeljék őket az imperializmus erőinek. A Tító-kiikk Belgrádot amerikai kém- és kommunistaellenes propagandaközponttá változtatta. Amikor a béke, a demokrácia és a szocializmus minden őszinte barátja a Szovjetunióban a szocializmus hatalmas erődjét, a népek szahadeágánnk és függetlenségének hii és rendíthetetlen védelmezőjét, a béke legfőbb támaszát látia — a Tito—Rankovies-klikk, amely szovjetbar.át álarc alatt jutott hatalomra, az angol-amerikai impe. rinlisták parancsára a Szovjetunió ellen rágalmazó és provokációs hadjáratot Indított, felhasználva a hitleristák fegyvertárából kölcsönzött legaljasabb koholmányokat. A Tito-téRankovics-klikk azzal tetőzte be, hogy az imperializmus közvetlen ügynökségévé és a Mborus gyujtogatók segítőtársává vált, hogy a jugoszláv kormány nyíltan csatlakozott az imperialista blokkhoz az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol a ka rdeljik, gyi'ta'Szok, beblerek a nemze'kövl politika legfontosabb kérdéseiben az amerikai reakciósokkal egységfrontban lépnek feL Belpolitikai téren at áruló Tito— Bankovies,klikk működésének főeredménve a népi demokratikus rendszer' tényleges felszámolása Jugoszláviában. A pórfban és az államban a hatalmat bitorló Tito-Bankovicsklikk ellenforradalmi politikájának eredményeképpen Jugoszláviában kommunistaellenes, fasiszta. tipusu rendőrállam alakult ki. Ennek a rendszernek társadalmi alapja a kuláksáig, a városban pedig a tőkés eJemek, Jugoszláviában a hatalom ténylegesen népellenes, reakciós elemek kezében van. A központi és helyi szervekben a régi burzsoá pártok aktív elemei, valamint kulákok és a népi demokrácia más ellenségei tevékenykednek. Az uralkodó fasiszta klikk mértéktelenül felduzzasztott katonai és rendőri gépezetre támaszkodik, amelynek segítségével elnvomja. Jugoszlávia népeit, katonai táborrá váttoztatta az országot, mögsemmisitette a do'< o/ók demokratikus jojajt és lábhal tipor minden szabad gondolatmegnyilvánulást. A jugoszláv vezetők demagóg módon és arcátlanul becsapják a népet, azt állítva, hogy Jugoszláviában a szocializmust építik. A valósá'ban azcr.ban minden marxista világosan tatja hi"v ? szocializmus semmiféle érútéséről nem tehet szó Jugoszláviában, mert a Tito-klikk szakított a Szovjetunfóvől. a szocializmus és a demo. krácia egész táborával, megfosztva ezáltal Jugoszláviát a szocializmus felépítésének legfőbb támaszától, mert az országot mini gazdaságilag. mina politikailag az angolain eri kai imperialistáknak rendelte alá. Az állami szektor Jugoszlávia gazdaságában többé nem a nép tulajdona, vnive! az államhatalom a nép ellenségeinek kezelőn vyi. A Tito—RanTovics-klikk tág teret nyújtott, a kóLfüldi tőkének, hogyj az behatolhasson az ország gaz-