Délmagyarország, 1949. november (6. évfolyam, 254-277. szám)

1949-11-27 / 275. szám

Vuta.Okp. IMI nurnsber XT. 5 TEXTILIPARUNK BUSZKESEGEI a Magyar Kenderben ftaráth Mihály 290 százalék — 447 forint kereset Xurusa Mária 252 százalék — 311 forint kereset Napon fa azületnek új, so­ha nem látott munkatelje­sítmények. Naponta avat­ják a munka új hőseit a bányák s vájjon ki ne hal­lott voina a hatalmas telje­sítményeket elérő esztergá­lyosokról, Muszka Imréröj Kék Zoltánról, Jakab Sán­fcrról és a többiekről, a ki­váló öntőkről, akik elsőnek butították meg a mozgal­mat a „Szakma legjobbja" rímért. Minden szakmában jnegszülettek a csúcsered­mények, kezd kibontakozni » verseny állása s legjob­bak mindenütt az élre tör­tek. Mint a bányászatban, t vasiparban, építőiparban, s textiliparban is hatal­mas eredményeket hozott a „legjobb" címért folytatott verseny. A legjobb textil­ipari dolgozó címért igen nagy eséllyel vették fel a k iizcíel met az i'i jszegedi Ma­gyar Kender kiváló dolgo­rói. Olyan eredményeket értek el, melyek országos viszonylatban is a legkivá­lóbbak közé tartoznak. KikiiszöbSini minden felesleges mozdulatot! Kurusa Mária szövőnő a 43. bérhéten 252 százaié kot ért el. 311 forintot ke­resett ezen a héten. Kuru­sa Mária egyszerre négy gépen dolgozik. Akármi­lyen anyagot kap. a telje­sítménye mindig 200 száza­lék fölött van. Hogyan éri el ezt a teljesítményt? — Sokat gondolkoztam a munkamódszeremen — mondja — és rájöttem, hogy a legkisebb mozdula­toktól is mi'.yen sok függ. Gépem teljesítőképessége napi 70.000 vetés s én napi 61—64.000 vetést érek el. A 70.000 vetés akkor jönne ki, ha egy pillanatra sem álla­na meg a gépem. De tekint­ve, hogy az anyag szakad, ÍZ keresztülvihetetlen. Te­hát, ha a gép nem fordul többet, feltétlenül a saját munkamódszerelmen kel­le't cszszerűsíteni, kiküszö­bölni minden felesleges mozdulatot... Hát, így si­került elérnem! Tanitani! Tanitani! Tanítani! Kurusa Mária munkáját nagyon sokan tanulmá­nyozzák. ö nem is akarja eltitkolni a többiek elől, ho­gyan dolgozik. Már eddig is s-ok társát tanította s elhatározta, hogy a jövő héttől kezdve munka után egy félórát még bennma­rad az üzemben s igyek­rcik minél több szövőnek Itadni munkamódszerét. Igy vannak ezzel a töb­biek is: Tombácz Antal, tlu 211 százalékot ért el, Rácz Jánosné, aki 185 szá­mlákra teljesítette a nor­mát, Annus Mihályné, aki­nek 182 százalék volt a tel­jesítménye. Törekedni még jobb teljesítményre és át­adni a munkamódszert a többi dolgozóknak. Az Egyenruha NV-ben még kiugróbb eredmények születtek. Baráth Mihály a 43. bérhéten 290 százalékra teljesítette a normát, 447 forintot keresett. Napi át­lagos keresete 72 forint volt. Azelőtt 252 százalé­kot, ezt megelőzően pedig 258 százalékot ért el. Itt dolgozik a 230 százalékot teljesítő Kertes Endre, Hő­dör Margit, Nagy Lajosné, akik mindketten 180 száza­lékon felüli teljesítményt értek el. És itt dolgozik az Egyenruha NV-ben Ko­vács Gyuláné, az üzem büszkesége, aki amellett hogy állandóan 235—240 százalékot ért el, munka­módszerátadásával fellendí­tette a többi dolgozók tel­jest'menyét is. Munkamídszeráíadás e'őtt 110 százalék — utána 180 százalék Hallgassuk csak hogyan beszél erről Kovács Anna ifjúmunkás: Teljesítményem 110 százalékról nem tudott fel­jebbhaladni, míg el nem kez­dett velem foglalkozni Ko­vácsné elvtársnő. Itt ültem mellette, tanulmányoztam, hogyan dolgozik, megmagya­rázta nekem, észszerűsüté­seinek lényegét és most már ón is 180 százaléknál tartok. De nem nyugszom addig, míg el nem érem az ő telje­sítményét. 60 százalék ­mögötte van es ami — Ennek örülnék legjob­ban — mosolyog Kovácsné. Én se teljesítettem mindig így. Nem is olyan régen még nem tudtam elhagyni a 140 százalékot, akárhogyan akar­tam. Ekkor jelölt az üzemi pártszervezet egyéves egyéni tanulónak. Ahogy fokozottan nekikezdtem tanulni, úgy éb redtem rá a teljesítményeme­lés fontosságára. Elkezdtem gondolkozni, hogy hol kelle­ne változtatni a munkamód szeren. Meg is találtam munkámban a szűk kereszt­metszeteket s állandóan emelkedett a termelésem. A sztálini munkafelajánlások kezdetén már 175 százalék­nál tartottam. Gondoltam, 15 százalékkal még sikerül emelni és ezt fel is ajánlot­tam. Ugy örülök, hogy már eddig 60 százalékkal túlha­ladtam az akkori termelése­met és méltóképpen ki tu­dom fejezni szeretetemet Sztálin elvtárs iránt. A „leg'obb munkás" Kovács Gyuláné azóta be­kapcsolódott a „legjobb mun­kás" címért indított mozga­lomba s bár nem mondja, de a szavából kiérezhető, hogy nagyon szeretne ennek a címnek tulajdonosa lenni. Kovács elvtársnő kommu nis-a példamutatása magá­val ragadta az egész üzem dolgozóit. Nemcsak Kovács Annus szeretne hozzá hason­ló lenni, hanem mindannyian. Pártmunkában, termelésben egyaránt Kovácsné a példa­kép s egyik büszkesége nem­csak a Magyar Kender Egyenruha NV üzemrészle­gének, hanem Kurusa Má­riával, Tombácz Antallal és a többiekkel együtt büszke­sége az egész* magyar textü­I iparnak. — rovi Versenyben szerelik a kárloídsfpaket a szegedi texfilkombinátnál A SZEGEDI textilkombináínál a szovjet gépcsodák beszere­lését versenyben végzik a szerelőbrigádok. A szerelők valameny­nyien tettek sztálini munkafelajánlást és most annak teljesítésé­irt dolgoznak. A kártológépek beszerelése gyors ütemben halad, —— folyik az egyéni és brigádverseny. A kártológépeket beszere­PARTÉLET Hogyan hajtotta végre a Szegedi Kenderfonógyár a Partválasztmány hatarozatát ? tó: Bund József, Poriella Béla és Szabó Sándor brigádja jó ered­ményeket ér el az egyéni versenyben és minden nappal közelebb kerülnek sztálini munkafelajánlásuk teljesítéséhez. — MINDEN BRIGÁD vállalta — mondotta Bund József brigádvezetö —, hogy december 21-ére, Sztálin elvtárs születés­napjára, hálánk és szeretetünk kifejezéseként két géppel többet szerelünk be a tervben előírtnál. Vállalásunknak eleget teszünk, sót azon leszünk, hogy túl is teljesítsük. »... fl szedaiizmus építésének korszakában a termelés kérdései nem reszortkérdések, ha­nem egész pórtmunkánk döntő kérdései.. — állapítja ineg a Nagybudapes'i Pár vá­lasztmány határozata a terme­lékenység fokozásáról. Hogy mennyire sikerült eddigi mun­kánkban megvalósítani a Párt­választmány határozatát, az at­tól függ, mennyire ismertük fel ennek a megállapításának jelen­tőségét, mennyire oldotta meg pártszervezetünk az ebből adó­dó feladatokat. fl Nagybudapesti Pártváiaszt­mánjj határozata óta éppúgy, mint az ország többi üzemeiben, a Szegedi Kendergyárban is gyö­keres változás állott be a ter­melés területén. Hogy üzemünkben a Pártvá­lasztmány határozata óta vég­bement változásokat kiértékel­hessük, nézzük meg, mi volt a helyzet a határozat elölt és mi a helyzet most. Nézzük először is a munkafegyelem kérdését. Szeptember hónapban az elkésök száma az üzem dolgozóinak 0.1 százalékát tette ki. Ezzel szem­ben az októberi eredmény 0.03 százalék, flz elkéső dolgozók be­látták, hogy öntudatos dolgozó­hoz nem méltó ez a lazaság s belátták azt is, hogy a késések" bői származó kiesés nagymer­tékben csökkenti a termelékeny­séget. De köszönhetjük ezt az eredményt népnevelőinknek Is, akik tre é.t'et'ék, megmagya á:­ták, hogy minden perc kiesés késleltet: tervünk végrehajtását, fl Pártvátasztmány határozata óta dolgozóink egyre nagyobb gondot fordítanak az egyéni fe­lelősség elvének megvalósításá­ra, amety a termelés szempont­jától szintén döntő fontosságú kérdés. Méginkább tudatosodott üzemünk dolgozóiban, hogy ma­gunknak termelünk, fokozottabb figyelemmel kezelik a gépet cs az anyagot. Selejtünk a szep­temberi 0.12 százalékhoz képest 0.03 százalékra csökkent. fl munkaverseny terén szep­tember hónapban azt a hibát követtük el, hogy a brigádver­seny mellett elhanyagoltuk! az egyéni versenyeket. Nem tuda­tosítottuk eléggé az egyéni ver­seny rcndkivüli fontosságát, fl Pártvátasztmány határoza'a után népnevelőink és tizesesoportve­zetőink hatalmas felvilágosító munkát végeztek, amelynek az lett az eredménye, hogy az egyé­ni versenyzők száma fokozatosan emelkedett. Először 161 egyéni versenyző volt, majd 341. ezen a hé.en pedig etér ük ez 500-at. flz egyéni verseny mellett azon­ban nem hanyagoltuk el a bri­gádversenyt sem. Brigádjaink száma a szeptemberi 31-röl 41-re emelkedett, flz értelmiségi dol­gozók is kiveszik részüket a mun­kaversenyböl. Ezt bizonyítja az is, hogy két művezető és öt adminisztratív brigádunk van. Ezenkívül művezetőink az egyé­ni versenyek kiértékelő csoport­jaiban is aktivan résztvesznek, fl kiértékelések után minden ü/emré zben munka e-senytá' lán adjuk hirül, hogy ki az üzem legjobb dolgozója. De ezenfelül a Belvárosi Moziban lévő ver­senytáblánkon is megismertetjük Szeged dolgozóival az üzemünk munkaversenyében kitűnt leg­jobb dolgozók neveit és eredmé­nyeit. Üzemünk dolgozói bebizo­nyították, hogy a munkaversenyt nem az íróasztal mellől kell és lehel iráni 1 a 1 ' a em uny, bocy minden dolgozó maga jelöli ki a versenyben vállalt feladatokat, tehát tisztában van versenyszer­ződésének minden egyes pont­jával. fl sztálini munlmfelajánlá­sok ujabb hatalmas lendületet adtak a versenyszellem kialaku­lásának. Eredményeinkről szólva, rá kell muta'nunk a hibákra is. Hi­ba volt az, hogy az újonnan fe.'vett dolgozókkal nem fog­lalkoztunk kel'5 mértékben : igy nem tudtak eleget tenni a termelésben vállalt feladataik­nak. Ezt a hibát munkamódszer­átadással küszöböljük ki. Uj dol­gozóinkat fokozatosan megismer­tetjük a helyes munkamódszerek­kel. m fl hibák tanulságait levonva, továbbra is minden tekintetben szem előtt tartjuk a Pártválaszt­—'érv h»»á-->m át. Pártozerveze­liink még inkább szem előtt tart­ja az egyéni felelősség követke­tes megvalósítását, a munkafe­gyelem emelését és a termelé­kenység terén tapasztalható hiá­nyosságok és visszásságok meg­szűnte és't. Különösképpen szem előtt tarija pártszervezetünk, hogy a kommunistáknak kell el­sősorban élenjárni a termelés terén, Kalmár Jánosné, a Szegedi Kenderfonógyár párttitkára. Ismét Szegedit í$h a „QSidula Opeta" A „Gördülő Opera", népi demokráciánk fiatal zenei intézménye a múlt hónapban már Szegeden bemutatkozott. A napokban ismét szerepel a Szegedi Nemzeti Színház­ban. Ez alkalommal ismét két operát mutat be, nov. 29-éc, kedden a Pillangókisasszonyt, 30-án, szerdán este pedig Verdi Traviátáját, Engedéty nélkül vágtak ki likat — becsapták munkásaikat s tokiói birtokukon a szegedi iezsita napok őrségen kívül helyszíni szemlé­re mentek ki a DÉFOSz nagy­szegedi titkárságának kiküldőt, '•ei is. Ez alkalommal egyéb sú­lyos csalásnak is nyomára jöt­tek. A birtok veze.ői. elíőeor. ban Zen'ai Sándor és Katona István jezsuita papok a főd­munkára alkalmazott dolgozd parasztoknak nem fizették kis 'örvényesen előírt munkabért. Semmit sem törődtek a kollek­tív szerződés rendelkezéseivel és a nyári hónapokra előirt 43® forint helyett csupán 120 fo­rintot fizettek havonta, ea ugyancsak előírt új ruha he­lyett pedig használt ruhát ad­ak. A DÉFOSz munkaügyi bi­zottsága a legszigorúbban kö­telezi most a bírtok tulajdono­sait. hogy fizessék meg a dol­gozó kisparasztoknak járó mun­kadíjakat. A Vásárhelyi-sugárút után a baktói kiskertek közelében te­rül el a szegcdi jezsuiták egyik anyája és bir.oka. Ez a birtok azonban jelentősen különbözik a többi földektől. Amig ugyan­is a környéken a dolgozó pa­rasztság mindenütt szorgalma­san végzi munkáját, addig en­nek a földnek a tulajdonosai a pusztításon törik* a fejüket.Né­hány nappal eze'őtt jutott a környékbeli dolgozó parasztok tudomására, hogy a birtok ke­zelésével megbízott jezsuita pa­ook kivágatták a nagykiterje­désű élősövényt, amelyben több nagy fa is volt. A kivágást ermésze'esen engedély né kül végezték és ezzel súlyos kárt okoztak népi demokráciánknak. A rendőrség helyszíni szem­'ét tartott a bir okon és szigo­rú eljárást indít a szabotáló jezsuita papok ellen. A rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom