Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-19 / 243. szám

6 S**dK 1948 októtor I». Még ezévben nrnden fermelíicsoportot tenyészállatokkal Iáinak el Az ősz folyamán a szegjed! TenyészáJlaiértékesilő és Fölvásárló Nemzett Vállalat negyven csongrádmegyei termelöszövctkezelben állitolt be 15-ös létszámú tcnyészinarhatőrzseket, mellyel ezekben a termel őcsoporiokban ettnditolták a tudományos szarvasmarliatenyésztést." Ezenkívül rövidesen tíz nádmegy e- terineiőcsoportban ia lét esi lenek ar istállók nagyságához viszonyítva még tíz és tizenőt darab fenyészmarhából álló tenyésztörzsel. ( A TenYészállatértókesitA és Főlvásáríó Nemzeti Vállalat marha-főlvásárlói tömegével vásárolják fői a különböző vásárokon a tenyészállatokat, hogy még ezév végére minden meglevő terinelöszövctkezeiet ' el tudjanak látni tenyészállatokkal, összesen eddig már 600 darab tenyészmarhát, közöltük több mint 300 törzskönyvezett jószágot osztottak ki. ' VERSENYBEN a tisztifóorvosi hivatal dolgozói (Tudósítónktól), A szer elt tiszti főorvosi hivatalban is megindult a páros-' verseny. Jambrik Rózsa elv- i társnő kihívta versenyre Zalá-1 nyi Józsgfet és Hamvas Margitot. Szabó István egészség őr pedig Czakó Gyula egészségőrt. A hivatali ver enymunkának eredménye, hogy a házasságkötéshez szükséges orvosi bizonyítványt 21 óra alatt megkapják a felek, de vgpnak bizonyaivá" nyok, amiket azonnal is meglehet kapni. A tiszti főorvosi hivaial ezzel is tanújelét adja a bürokráctfa megszűnésének és udvariassági versennyel fogadják a hozzájuk érkező ügyfeleket. Ha a bőrgyógyászati 'klinika a hétfői és csütörtöki napot is beiktatná rendelési napnak, akkor nem lenne semmi akadály az ideforduló ügy felek ügyelnek még gyor abb elintézésére. • Tamási Imte LEGYÜNK ÖNTUDATOSAK! Té özeledünk a hároméves terv befejezéséhez. Elvlársnők, elvtársak, mindenkinek tudni kell, hogy mit vállalt, fl vállalásunk végrehajtását tegyük a becsület dolgának, ugy ahogy a szovjet emberek, a ml példaképeink. Legyünk öntudatosak, fegyelembelariók, mert aki laza a munkafegyelemben, az nem érdemli meg a többi munkástársa bizalmát. Termeljünk többet, csökkentsük a selejtet. Ugy, ahogyan mindannyian Ígértük! J^z első lépéseket megtettük az öléves terv megkezdéséhez. Kölcsönt adtunk, hogy országunk fejlődhessen. Építhessünk a pénzen villanyit a faluba, duzzasztógátakat, acélmüveket, igészségházakat. Mikor jegyeztünk, önmagunkon segítettünk, a kölcsönt ezerszeresen visszakapjuk. Mi, dolgozók vállaljuk az áldozatokat, mert a dolgozók országát, a mi országunkat építjük. Tóth Istvánná, Szegedi Kefegyár NV Rákosi elvtárs szava VISSZHANGR4 TALALT a szegedkörnyéki falvakban is Szőreg dolgozó parasztjai meghiusitjálc a kulákok mesterkedéseit >A hároméves terv pontos b®-| fejezése, az ötéves terv jó beindítása politikai győzelem, a gabona begyűjtés, az őszi vetés sikere is győztes ütközetet jelent* — mondotta Rákosi elvtárs aj MDP nagybudapesti párta ktivájának értekezletén elhangzott beszédében. A város és falu dolgozói nagy figyelemmel hallgatták szeptember 30-án ezeket a ssavakat. Visszhangra, talált a legeldugottabb tanyákon is a beszéd minden mondata, minden szava. Igy volt ez Szőreg községben is. A falu több pontján a pártszervezetekben és magánházaknál is, ahol rádió van, ott ültek a dolgozó parasztok és hallgatták a beszédet. Magukba szívtak minden szót Szőllő János elvtárs a párthfílyiséghől hazafelé menet többször átgondolta az egyes mondatokat, néha önkéntelenül is fennhangon ismételgette Rákosi elvtárs szavait: »Necsak a politikai téren legyen éber a kommunista, hanem a termelés frontján is.« Igy elmélkedett, ahogy lassan elballagott á főutoín terpeszkedő kuLűkházak előtt. — Ez nemcsak a gyáraknak és üzemeknek szólt, hanem nekünk is — lállapitotta meg, amikor Dér József, Szőreg egyik legnagyobb kulákja háza elé ért Egymást váltották benne a gondolatok, ahogy elhaladt a kulákház vastagon elfüggönyözött ablakai előtt. Ugyanilyen némán én sötéten meredtek feléje a többi kulikházak ablakai is. A függöny mögött talán éppen azon a mondaton gondolkodtak, amelyiken 6. »Az Őszi vetés sikere is győztes ütközetet jelent*. Egyet gondoltak, csak kétfél®, képpen. Es kiderült a« azóta eltelt idó alatt is. D® hiába próbálkoztak a szőregi kulákok, hiába suttogtak, már világosan látszik, hogy Szöllő elvtárs fogadalma valósul meg Szíregen: „Ezt az ütközetet ia megnyerjük.* Az őszi arpa és a rozs vetését száz százalékig elvégezték. A porkukao kártevés® miatt későn érnek a kukoricák, ezért a buzavetésl>en még némi lemaradás vau. — Ez csak egy-két napig tart — mondják a falu dolgozó parasztjai. A fcukoricatürés befejeződik és még nagyobb lendülettel halad a vetési munka. A kulákok több módon igyekeztek hátráltatni a munkákat, de a Párt és a dolgozó kisparasztok éberen vigyáztak és meghiúsultak a kuliktervek. — Ráérünk a vetéssel — mondták a kulákok —, előbb hozzuk ham a kukoricaszárai^ aztán it Len idő a vetésre. Arra számítottak, hogy ezzel is hátrább vetheti* Szőxegeu at idoi vetést és igy leronthatják a jövő évi termál eredményét. Még alig ütötte fel fejét «• az ujabb kulíkagitáció, a Párt máris felhívta a dolgozó parasztság figyelmét, hogy font©sabb a vetés, rakják össze • kukoricaszlrat a föld végén, vagy rakják át a szomszédos udvarokra. Előbb a vetést vSg<S$Jc oi és aztán hordják haza •i uricaszárat Azóta a szőregi határban egymásután tornyosulnak ujabb és ujabb szárkunok s emelkednek a dülővégeken. A dolgozók a Pártot követik és nem. a kulákokat. Nem volt hiábavaló a népnevelők é« a kisgyülési előadók: Harmatos Fereno, Baráth Mihály, Tóth Márton 'és a Többiek munkája ! A pepitanadrágos hulák esete (Tudósítónktól) KÉT EMBER lépett be egyszerre a szatymazi gépállomás irodájába. Az egyik kopol truhás dolgozó paraszt, a másik pepita térdnadrágos, simulékonyon beszélő úrféle, A pepitanadrágos beszélt először, nagy magabiztosan. — Allomásveztő úr, tudja reggel hét órára vontató kellene nekem, szőlőt, gyümölcsöt, hordókat szállítani a raJctáromba. Hát ugye, egésznapi elfoglaltsága lenne a vontatónafc, megfizetek rendesen — húzódott mosoly a jól borotvált arcra. MAJD A KOPOTT RUHÁS kezdett beszélni, csendes szavakkal: — Én is a von'atót szeretném, azaz csak szerettem volna reggel... de most már hiába, mert nekem két-három órára kellett voilna, tököt, vei tengerit behozni a földről. He. iát az úr többre viszi a von. taíót... Az ÁMG vezetője helye* Kovács élvtárs, • gépállomás írnoka felelt. _ Magáé reggel a vontató bátyám, holnap, amilyen korán akar, jöjjön érte. A PEPITA TÉRDNADRÁGOS szeme kerekre tágult, meglepődve kérdezte: _ Hát én? Az áUomásvezetö fel sem né» az iratokból, amikor keményen felelt: Kuláknak nem dolgozunk! (N. J.) „AZ UJ SZABAD ÉLETET ÉPÍTIK A MAGYAR FALU MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEIBEN« BORISZ POLEVOJ CIKKE A PRAVDÁBAN A MIGYAR FALU SZOMORÚ MÚLTJÁRÓL, BOLDOG JöVAJÉRÓL — Egész Magyarországon bemutatták — Írja Polevoj — a Talpalatnyi föld rimü filmet. Ez a film különösen falun népszerű, fl távoli tanyák parasztjai néha tiz-üzenöt kilométeres utat tesznek meg, hogy láthassák a filmet. fl film meg is érdemli a fáradságot. Martanske Lazneben, H nemzetközi filmversenyen az egyik első dijat kapta. Sikerének titka azonban nem csupán a színészek kllünő játékában és a művészi rendezésben rejlik, fl film sikerének oka az, hogy a szörnyű múlt képelt felelevenítve a parasztok még sajgó sebére tapintóit és emlékeztette őket a múlt szenvedéseire. fl film tartalma nem bonyolult. jóska, a parasztlegény szerelemhői házasodik, elveszi falujának legszebb lányát. Mind a ketten fialalok, erősek, telve energiával, szerelik egymást és elszántan küzdenek boldogságukért, a szerény mindennapiért. fl Horthy-Magyarorszóg sötét valósága azonban ellenük van. fl kulák és a földesúr harapófogóba szorllja a fiatal párt, amely nem akarja magát alárendelni Iiekitf Néhjinti hősi. de hiábavaló kísérlet után, hogy legalább egy kis darab boldogságot vívjon ki magának, a gonosz sorstól üldözött Jóska börtönbe kerül. A fiatal paraszt íragédfcljR, amelyet a film -könyörtelen igazsággal mulat be, visszalükröai a magyar parasztok háború előtti sorsát. Túlnyomó többségük egész ételében idegen földjén dolgozott és csak szánalmas morzsákat kapott a földes* ur ós a kulák asztaláról. A háboru előtt Magyarországnak majdnem minden termőföldje a földesurak kezében volt. Ezek birtokai nem egyszer tíz kilométernyi hosszúságban nyúllak el. Eszlerházy herceg, ismert magyar arisztokratának mintegy kétszázezer hold termétenv földje volt, Pallavicini örgrófnak ugyanannyi. Ugyanaljkor mintegy 2 millió parasztnak egyáltalán nem voU földje, mert az a föld, amelyet parasztok müveitek, a nagy kulákok kezében volt. vagy n nehéz években bankkölcsönökkel agyonterhelték és gyakorlatilap már nem is volt n n Arasz loké. A földnélküli magyar parasztok százezrei barangoltak nz országban és járták be Euró pát, hogy legalább rövid időra nehéz munka árán valami keresethez jussanak. Itt, a buza országában fehér kenyeret csupán nagy ünnepeken láttak. Gyermekeik ugy nőttek fel, hogy nem ismerték a tehéntej izét. A nincsletenek két kategóriára oszlottak: béresekre, akik egész évben a földesúrnál dolgoztak és legalább állandó lakóhelyük volt és napszámosokra, akik gyakran családostól kóborollak az országban. Még a legtevékenyebb, le.:találékonyabb parasztok sem tudlak — mint a film mu'atja — emberi sorsra vergődni és legalább valamennyire elviselhető életei teremteni masiuknak. Az uj demokratikus Magyarország népi kormányának első történelmi cselekedete a földreform megvalósítása volt. elvették a földesúri és e^grbázl birtokokat és felosztották hétszázezer pa, aszlcsalád között, j Megvalósult az álom, amelyről a béresek és napszámosok nemzedékei álmodoztak: övék. lett a gazdag földesúr birtoka. És ekkor sok földhöz jutott uj birtokosban feltámadt a gondolat, amelyhez a Horthy-Magyarország körülményei között nem juthato-tt el a film szegényparaszt Jóskája. Ezt a gondolatot az az igazság sugallta nekik, ameiyet a Szovjetunióról megtudtak, flz országban szervezkedni kezdtek az első mezőgazdasági szövetkezetek, fl Magyar Dolgozók Pártjának vezetősége melegen tőmogatta, a kormány bőkezűen segítette őket, jószágot ^kölcsönzött nekik, a gép- és traktorállomások utján pedig a föld megművelésében nyújtott segitséget. Látogatást tettünk — folytatja cikkét Polevoj — a "Dózsa* mezőgazdasági szövetkezetben, amelyet Magyarország népi hőséről nevezlek el. Dózsa sorsa emlékeztet a mi Stepan Razlnunk sorsára. Ez a szövetkezet egyike annak a hét szövetkezeti gazdaságban, amely ebben a körzetben van. Ennek a szövetkezelnek az elnöke, Tóth László 30 éves jóképii fiatalember, egy napszámosesalád sarja, aki maga is egész életében idegen földön napszámosként dolgozott. Külsejében igen emlékeztet a Talpalatnyi föld hősére: arca ugyanolyan energikus, ö azonban már a szövetkezeti földhasználatnak igazi lelkes bive, jó, szigorú gazda, aki rendkívül büszke azokra az eredményekre, amelyeket szövetkezetük eléri. Megmutatta nekem a szövetWpzot istállóit, ahol faitehenek állnak. Ezeket kölcsönbe kapták a kormánytól. Megmutatta a szövetkezet qazdáinak büszkeségét: két hatalmas íajbikát, amelyek a szövetkezetnek huszonöt kiváló erös borjut adtak, megmutatta a tenyészanyakocákat, amelyeke! vidám és fürge malacok serege vett körül. Ragaszkodott ahhoz, hogy ktmenjünk a földekre és megnézzük, milyen gondosan végzik a szövetkezet tagjai a tarlószántást. Kezünkbe adott egy maroknyi nedves földet és felszólított bennünket, hasonlítsuk össze a szomszéd parasrt földjéről vett maroknyi földdel. Igazi parasztgazda, ald örül aa első sikereknek s tele van tervekkel. — Ml volt a magáé azelőtt* — kérdeztük tőle. — Ez a husR folt a nadrágomon — válaszolt, a nadrágjára mutatva, amelyet valóban folt folt hátán borit. „ — Hát most? Mindenekelőtt elszámlálta • szövetkezet kollektív vagyonát: 28 tehenet, 25 borjut, 30 anyakocái, 70 hektár főidet, Azután büszkeségtől sugározva tett® hozzá: — Most 27 forintot keresünk egy munkanapon. Ez előzetes szántott ások alapján ennyi, omlnl már a szövetkezeti tagtársakkal is közöltem. Magának azonban titokban megmondom, hogy a végső elszámolás során valószínűleg legalább 32 forint jön majd kl. — De vannak nálunk olyan emberek ls, akiket — a maguk oéldáiára — élmunkásoknak ne*