Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-30 / 253. szám

AGYAMSZAG I Mag* OkíAberi torrada ont 32. Avferdniaián nagyszabasi Unnapsfigatel rendeznek Szegeden Ma ratfgel útnak indulnak a szegedi népnevetölt vK evi. 253 szam. Ara 5a ti Döf 1949 okldbar 30 vasárnap DICSŐSÉGES UTON Irta: PAJZS ISTVÁN A Magyar Dolgozók Pártjának vidéki lapjai fejlődésük új, Je erv őséglleljes állomásához értek. November 1-+Ő1 kezdve a vidéki pártlapok olcsóbban jutnak olvasóinkhoz és ezzel egyid.'j-űleg pár'szervezte mik széles felvilágosító munkával já-Ulinak hozzá a helyi sajtó pé'dányszám árnak, elterjedtségének növelé" be^. Ez a munka most igen fontos pártmunka. És hogy valől>an jó munkát tudjunk végezni, egy pillanatig sem szabad pártszervezeteink vezetőinek, agitátorainknak, népnevelőinknek megfeledkezni a többi fontos feljctatrői. amelyek előttünk állanak. Nem szabad elszigetelni ezt a felvilágosító munkát a termelés, az őszi mezőgazdasági munkák és egyéb döntő kérdésektől A magyar sajtó amely a felszabadulás ó'a nagy átalakuláson ment toersz'ül — új sajtó. I'yen sajtó azelőtt nem volt és nem is lehetett. A régi újságok a kapitalisták, a földesurak és a nép egyéb sanyargat óinak ez eszközte vol tak a do'gozók elnyomására és félrevezetésére. A leégi újságok mindent megírtak — kivéve az iga7sá,~o\ mindenSajt ktevteoiáítak — kivéve a dolgozó népet. Ereknek a lapoknak az volt a feladatuk, hogy a dol.a kaföldesúri rabszoligaságró'. az volt a hh-atáfiik. hogy elaltassák a dolgozók éberségét és serPsenck szo-Vesorba tartan' az. országot, a jattá népi de tvoh-áciánkban dolgozó népünk hdntmtr- f'nvrx-re. «m»'u hozzá/árul ahhoz, hogy szakadatlanul emeltük tömegeink ön'udatót és sikerre vigyük a szociaI zmus építését. A múlóban nálunk sajtószabadság nem volt és nem is lelte "tt. A sajtó korlátlan urad a Chorfm Ferer.cefc. a Weiss Manfrédok, az ország fasiszta e'nyom ói voltak. A rejtő nem a nép számára készült, nem a népről írt és nem a nép felemelését tartotta sz:m előtt. Népköztársaságunk Alkotmánya a saj'ót a dolgozó nép k'ncsévé te te. Alkotmányunk 55. §-a igy szól: „A Magyar Népköztársaság a dölrozók, érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot. a saj'ószabadságot. o gyülekezési szabadságot. Az'állam e jogok érvényesi'érére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges anyagi eszközöket- A sa I TŐ's ZTABADSÁIG üyer mértékét csak a szocializmus felé baladó szabad ország tudja biz'csí'ani a nép számára. A sajtószabadság k;víváre molett újságjaink gazda? eszmei örökségre támaszkodnak. A mai magyar újságírás büszkén vakja marát a 48-as szábadsezharc saj'ója örökének Büszkén tekintjük e'őfutárjamknnk magyar munkásmozgalom első sziárnybontárait kísérő munkáslangjoat és elsősorban a 10-os forradalom d csőséges sajtóját Előfutárja a mo~tan| szabadéri ónak az Pj'egális kommunista sajtó, ame'vrek munkásai a tezszömvflbb fasiszta-tero'tenérn M'rOn Jvsrroltak az elnyomó Horthy-rendszer, a fasremús é? a bi'lerisa háború ellen. Es a megver sajtó előtt ott áll mintaképül a szovjet sajtó, a Bolsevik Párt hü harcosa, a Pravda és a többi lapok, amelyek segítették győzelemre vinni a Na gv Októberi Forradalmat és tevékenyen t ész'-vesznek a szovjet állam építésében és politikai nevelőmunkájában. Lenin és Sztálin szakadatlanul hangoztatták a sajtó rendkívüli jelentőségét. L«ndn elv'áns mondotta, hogy a sajtó nem csak kollektív agitátor és propagandista, hanem kollektív szervező is. Sztálin a sajtót a agarősebb fegyvernek nevezte. A Bolsevik Párt vezetői különösen naigy fontossáigot tulajdol oltottak a helyi sajtó munkájának. Ma már a Szovjetunió m'nden nagy városában és ke rüle'ébcn megjelenik a Párt hetyi lapja. 1939-ben a Szovjetunió területéin 6.475 újság jelent meg orosz ínyelven és 2 rzer 294 a soknemzetiségű szovjet állam különböző nyelvén. R lapok összes példányszáma elré e a 32 és félmilliót és így " Szovjetunió minden öt felnőtt polgárára naponként 2 újság iu.t. A szovjet sajtó dicsőséges útja m; gmubatja, milyen harimaa felvilágosítást ér a sajtó és a kul'úra a szocialista áirsadalomban. A most folyó sajtókampány zorán helyi pártszervezeteinknek, de ugyanúgy a tömegszervezeteknek, az üzemek, a gépállomások. az állami gazdaságok legjobb dolgozóinak, a vidéki értelm'ségnek, a fáival:, élenjáró dol gőzömre c~tin -ndk mindent meg kell tzrmlök-hoc* i hely' pár'sajtó példányszámé' megsokszoroznák és elö°eoVsék hogy a helyi lapon keresztül Pártunk napról-napra, rendszeresen szólhasson a legszélesebb dolgozó tömegekhez. Miben áll a b-lyi pártsajtó rendkívüli jelentősége. túl azokon a feladaekon, arne'veket Pártunk központi lanja és a többi sajtótermékek be'ö'.tenek? A he!y: "ártsaj'ó feladata és hivatása, hogy Pártunk politikai vonalát ""kalrniazza a megye, a járás, a község konkrét viszonyaira, hogy ponteran meghatározza te oka' a fetedateleat. amelyek egy-egy megye, város, vagy járás dolgozói előtt á'tonak és 'tayanakkor konkréten megvilágítsa az építés, a falu átalakítása, a kultúrfront, vagy az kot bármely más területén mu' átkozó helyi problémákat Az újság akkor tölti be iaa"án feladatát, ha nemcsak regisztrálja, vissza'iikröz! az ese™árnyékát, hanem az események élért jár, ha megmutatja a köve'endő útat. Lenin elvtár? rtondo ta: ,.A sajtó feladata..., hogy felfedje minden község gazdasági életének hiányossá oa't. Kíméletlenül bélyegezze meg a hibákat, nyíl'an tárja 'el gazdasági életünk fekélyeit 's e fekély orvoslása vége/t a dolgozók közvéleményéhez forduljon." Hogv ezt a feladat á" rejtőnk megoldja és széleskörű kapcsolatot tudjon teremteni az olvasókkal, a városi és falusi do'gozók százezreivel, az újság köré munkás- és parasztlevelezők hálózatát kell kiépí'eni. Ezeknek a levelezőknek a feladta'a. hogy összekössék a töm retek mindennapi életét az újság munkájával, beszámoljanak faz üzemekben, községükben, váro-s-észükben tö tén'ékről. visszatükrözzék a dolgozók 'zömét és kívánisáeait.' „A munkás ni mak az újság veze'ésében való részvételének íclentősége elsősorban abban áll" — mondotta Sztálin elvtárs —, ..hogy lehetőséget nyújt MEGKEZDŐDÖTT AZ DIITÓX ELSŰ ORSZÁGOS KONGRESSZUSA »A kommunizmus ott kezdődik, amikor az egyszeri munkás önfeláldozóan achét munkával megbirkózik, kezd gondolkodni a munka termelékeny végének emeléséről.« Lenin utmutató szaval jegyében ült össze a Vasas-székház nagytermében szombaton reggel a Szakszervezeti Tanács és az Országos Taláírná nyl Hivatal rendezésében az elst Országos Ujitó Kongresszus• Ujitó mozgalmunk eddig is a szavak jegyében, a hős szovjet sziahánovisták tapasz* talatai alapján érte el nagyszerű eredményeit• A Szovjetunió dolgozói útmutatásának és * Magyar Dolgozók Pártja által megteremtett előfeltételeknek köszönhetik újítóink, hogy olyan kongresszust tarthatnak, amily enhez fogható Magyarországon még nem volt. Ezt fejezik ki a feliratok is: sÉljen győzelmeink szervezője, a Magyar Dolgozók Pártja és annak nagy vezére, Rákosi Mátyás elvtárs*, egy má slk felirat a Nagy Októberi Szo cialista Forradalom méltó megünneplésére szólít, a harmadik ez alkotmánynak azt a pontját idézi, amely minden állampolgár megtisztelő kötelességévé te sd munkája álla-'dé 'óri ásával á népya da*dg jeiesztés't. > A Va'es'ikház nagyI vmlt legjobb munkásaink, mü szabi értelmiségeink, tudásaink és az államnak mindizok a vezetői töltik meg, akiknek elsőrendű felw'a'uk az ujitó mozgalom je'lndésénet elluglifse. Megjelen'ek Szakajts Árvád, a Népkö ztárscsig Elnöki Tanácsának elnöke, Olt Károly, az Elnöki Tanács titkára, a Magyar Dolgozók Pád fa központi vezetősége, f kormány tagjai, stb. Harustyák József elvtárs megnyitó szavai után a kongresszus óriási lelkesedéssel Rákosi Mátyás elvtársat, a magyar dolgozó nép nagy vezérét választotta meg a kongresszus cl i szel nőkévé. Percekig zupott a taps és kiáltás: Éljen Rákosi. Megújuló .tapsvihar kőzött választották meg az elnökség tagjait, a politikai és gazdasági élet vezetőit, a munkásság, a tudományos élet legjobbjai köréből. Beválasztották Karcevet. a szovjet delegáció vezetőjét Is, akinek neve említésekor percekig ünnepelték a Szovjetuniót, az emberiség bölcs vezéréi Sztálin elvtársat. --ói Óriási léptekkel haladunk a SÍOCMÍZWMS f«?É Ezután Harustyák József elvtárs, a Szakszervezeti Tanács cinöke megnyitó beszédében üdvözölte a Szovjetunió küfdólteit (leíkes taps), valamint lesiz a pfn/figyi helyzet, a dolgozók jóléte nnpről-nnpra emelkedik és óriási léptekkel haladunk a szocializmus felé. a népi demokráciák küldlöiteit Jövőt formáló nagy tnunkánkés a többi külföldi vendégeket, ban minden tekintetben a nagy Hnnnoz!alta, a kongresszus cél- Szláftn népének példaképe áll ia lriértékefnl az eddigi eredtné- előliünk. (A jelenlevők percenyeket, amelyek segítségével kig ünneplik Sztá'int.) JDolgotövább fogjuk fokozni termeié- zóink kezdik elsajátítani a sztasünket. Megállapította, hogy hanovisták módszereit, szinte míg a kapitalista országok a hihetetlennek látszó rekordokat telies csőd felé rohannak, j érnek el, uj imun;kamőd|s7ier«knálnnk állandóan növekszik ke' ayorsiliáit a szocializmus a termelés, egyre szilárdabb i építését A szocializmus éo'iése terén a natív Szov'efaniótól betf tanu'nunh Ezulán Apró Antai élvtárs. a Szakszervezetek Országos Tanácsának főiilkára mondott beszédet. Hároméves tervünk befejezésekor büszkén teldntünk vlszsza, mert lerombolt országbői virágzó országot építettünk. Hároméves tervünk befejezésekor !>űszkén számolhatunk be arról is, hogy IparunK több mint 90 száxalötoa. a bankok, a nagykereskedelem. a bányák, a közlekedés. a kü'kereskrdelrm nem a töké-sek. hnnem a nép államának kezében vnn-ak. Mezőgazdáságunkban is jelentős fejlődés történt, sokszáz termelőszövetkezetünk és gépállomásunk van. Hároméves tervünk sikerét, dolgozó pépünk növekvő jólétét elsősorban felszabadítónknak, a nagy szovjet népnek és bölcs vezérének, Sztálinnak köszönhetjük, de ugyanakkor meg kelt állapítanunk, hogy az újjáépítésben a magyar kommunistáik, a Magyar Dolgozók Pártja adták a kezdeményezést. I Ujitóink, élmunkásaink, a munkaversenyben aktiv-en részl< vevő dolgozóink példaadóan mutatnak nfal minden dolzozó számára. h» gyan kell a termelés frontién a szoeializnius építését meg gyorsítani. A szocializmus épilése (erén I* elsősorban a nagv Szovjeluniót tói, I.enintől és Sztálintól kelj, hogy tanuljunk. n !e s7a!i*dutás szaSn'M 'e H a alkotó erejíi A magyar nép az országunkban hekövet kezelt mélyreható politikai és gazdasági változás sok után érzi és tudja, hogv aj a sajátja és ezért dolgozik ugy, mint a jógazda, tudja, hogj csak a foko7ódó termelésen kere<!j tül emelkedhet a dolgozói életszínvonala. A munkaversenyek, ujitó mozgalom, tapasztalatcsere, munkamódszer átauás a szocializmus építésének rugóivá J(ptteH Rövid idő alatt tiz- és tizezei dolgozó hajlott végre ujitásio* kat. Az élmunkások, újítók a mag; ar újjáépítés hőset, nkik megértették, mit jelent, b«v a munkásosztály hatalmon van. Rz uTók és élmunkások ujmuiv kacrkölesöket teremtettek, egyszerű munkások keidének a te-h« nikával foglalkozni, a gépekből a maximumot kihozni, hogg a szocializmus építését vigyék előre. R felszabadulás él'al hozott változás tette szabaddá a tömegekben rejlő nagysrerü kezdeményező és alkotóerőt. Rz u'Tásí mozgalomnak nag$ fellendülést adott a Csepel dolgozói állal 1948-ban elindított országos munkaverseny és a kor(Folylatása a 2. oldalon.) az osztályharc egy olyan éles fogyverének, mint amilyen az újság, hogy a nép szolgasorsbadöntésének eszközéből felszabadításának eszközévé váljon. Csak a munkás és falusi levelezők haj'hatják végre ezt a nagg átalakítást. Csak a munkás és falusi levelezők képesek a sajtó fejlődésének menetében a proletárközvélemény kifejezőjének és átvivőjének szerepét, a szovjet társadalom h ányai leleplezőjének, az építőmunka megjavításáért folyó fáradhatatlan harcos szerepét beteltem'." A vidéki pértlapok e'őtt nagy és meg'isztelő feladatok állanak. A sajtó hivatásának azonban csak akkor tud megfete'.ni, ha hű:n és odaadóan követi Pártunk politikáját, ba minden ckkéve-l, minden sorával a szocializmus építésé', dolgozó népünk fe'emelkedését szolgálja. A vidéki pártszervezetetek segítségével ezt a feladatát hűen teljesíteni fogja. A mostani sajtókampánynak elő kí'li segítenie azt is. hogy a helyi sajtóval való foglalkozás Jf jövőben népnevelőnk, pártmunkásaink és egész párttagságunk fontos központi kérdésévé váljék. Minden pártszervezet tekin'se elsőrendű feladatának a sajtómunkát és járuljon hozzá ahhoz, hogy a helyi pártsajtói vapcm'a tíz- és százezren olvassák, ezen keresztül hatalmas dolgozó tömegek ismerjék meg Pártunk helyei politikáját és mind ríjabb és újabb tömegek álljanak csatasorba a szocializmus győzelméért.