Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-14 / 239. szám

Ma§yszeged határában szorgalmasan szántanak és ve nek a dolgozó parasztok «l. ft¥i. 239. szem. Ara tiO fiUór UMit oKiúbez 14 pániéH fax Egyesült Államok és Anglia az ENSz-et eszközül használják fel más országok belügyeibe való beavatkozásra Visinszhij elviára az ENSz potílihai bizottságának ülésén leleplezte az imperialistát nak a népi danolt rációk ellen irányuló aljas rágalmait flz ENSz különleges polilikai bizottsága október 11-én folytatta a vitát, amelget az Egyesült Államok és Nagybrilannia küldöttsége erőszakolt a bizottságra. fl vila az Egyesült Államok külügyminisztériumának a bolgár, magyar és román népi demokrácia ellen felhozott teljesen alaptalan vádjaiból keletkezeit. Mint Ismeretes, ezekben az országokban reakciós, áruló és renegát csoportokat, — angol, amerikai kémeket és ügynököket, Magyarországon Mindszentyt, Romániában Maniu csoportját, Bulgáriában 15 reakciós lelkészi iléitek el. Ezek az ügyek már több mint egy esztendeje ürügyül szolgállak az USA és Nagybrilannia számára, hogy dühödt rágalomhullámot zuditzartak a népi demokratikus rendszerek ellen, ellenséges hangulatot igyekezzenek kelteni 'irányukban és ezt az ellenséges hangulatot sötét, usziló hírverés céljaira használják fel. Az USA és Angija kormányai megkíséreltek, hogy felhozott badar rágalmazó vádakkal kapcsolatosan »különleges vizsgálatot* indítsanak Bulgária, Magyarország és Románia ellen. Az ENSz különleges politikai bizottságának ülésén Visinszkij elvlárs hatalmas, cáfolhatatlan érvekkel alátámasztott beszédében válaszolt az imperialisták ujabb aljas provokációjára. Amidőn az ENSz közgyűlésének harmadik időszakán felvetették a bulgáriai, magyarországi emberi jogok és alapvető szabadságok kérdését — kezdte Visinszkij elvtárs beszédét — már kétségtelen volt, hogy egy általán nem arról van szó, mintha Bulgária cs Magyaror szág megsértette volna az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, hanem valami egészen másról. Kezdettől fogva Szembetűnt, hogy éppen a népi demokráciák népei, melyek ellen a vádakat emelték, nyerték el a demokratikus jogokat (•* szabadságokat, hajtottak végre demokratikus reformokat és valósitolták meg a népi demokratikus rendszert. Sem Bulgária, som Magyarország, sem Romnnia nem sértette meg a békeszerződést Az Egyesült Államok és Nagybrilannia képviselői rnilndeuíé'e magasztos dologról szónokollak Ut, mint például a .civilizáció érdekeiről*, az »eo»borle szgről*, stb. Az Egyesült Államok és Nagybrilannia képviselői céljaik és terveik jobb álcázása erdekében, a Bulgária, Magyarország, Románia ellen a jogok és szabadságok miatt hangoztatott vádjaikat a béke és nemzetközi biztonság fenyegetéséről, a béitoszerződéscii és nemzetközi egyezményes megsértéséről szóló vádakkal kapcsolják ÖSSZE. Ez alkalmas ürügynek látszik számukra, hogy beavatkozzanak Bulgária, Magyarország és Románia belügyeibe. A továbbiakban célunk lesz bebizonyítani, hogy a valőrágnan sem Bulgária, sem Magyarország, sem Románia nem sértette meg a békeszerződést, hanem ellenkezőleg, ezek a kormányok lelkiismeretesen, pontosan és különleges alapossággal hajtják végre a békeszerződések ! valamennyi követelményét. j Célunk lesa bebizonyításéi, hogy a békeszerződések meg» sértésének egész kérdést a bajánál fogva rántották elö, különleges célok érdekében. E célokat nyilvánvalóan felfedte Shaweross, amidőn jelentőségteljes kijelentést lett a vllágközvélemény hatalmáról, melynek segítségévet az illető kormányokat gyorsan meg tehet győzni a fennálló nehézségek elhárításának szükségességéről. Könnyű kitalálni, hogy a »nehézségek elhárítása* olyan inehézségekre* vonatkozik, amelyek abból keletkeznek, hogy az emiitett kormányok * nem volta* hajlandók alávetni ors/ágnK érdekeit iiz amerikai hionopoHőkének, amely igyekezett heh: tolni a keleteurópai "országokba és megpróbált olt a nagybritnnn'ai franciaországi és törökországihoz hasonló hadállásokat biztosítani. Ebben ke'l keresni a Bulgária, Magyarország cs Románia ellen irányuló angol-amorikaí poIiiika magyarázatát. Ez a JKÍÍÍtika nem most keletkezeit, hanem már régóta folyik. A tárgyalások az egész világ színe előtt leleplezték a tervek szerzőit, a bűnösök védelmezőit Ismeretes, hogy az emberi kapcsolatos kérdés az említett lógóknak Bulgáriában, Magyar- országok olyan kiemelkedő poországon és Romániában tör-ililikai eseményeinek kapcsán téni állítólagos megsértésével' keletkezeit, iniut a bolgár Nikola Pelkov és Lulcsev, a magyar Nagy Ferenc és Mindszenty, valamint a román Ma niu és Bralianu reakciós, népellenes csoportjainak ősszeom lása cs politikai csődje. Ezek a csoportok i • szoros Kapcsolatban állóit** az angol-ameriko' monopoltőkével, az Egyesült Államok és Nogybritaniiia reakciós köreivel éa azok érdekeit képviselték. Emlékszünk rá. milyen hévvel és szenvedéllyel védelmezte as Egyesült Államok és Nagybritannia kormánya ezeket a csoportokat, amelyekre utolsó remámiét fektette. Ezek a tárgyalások azonban nemcsak a vádlottak árulását bizonyították be. Az egész világ színe előtt leleplezték A tervek szerzőit, a megátalkodott bűnözök védelmezőit. fl perek megmulatták és bebizonyították, hogy az amerikai és br|t monopolista körök nem nyugodtak és nem nyugszanak bele keleteurópai ügynökeik elvesztésébe. Nem tették le és nem teszik le a fegyvert, tovább küzdenek az említett országok népi demokratikus mozgalmai ellen. A békeszerződés nem nyújt menedéket a bűnözők számára A különleges brit és amerikai megfigyelők, akik a tárgyaláson jelen voltak, minden tevékenységük ellenére sem tudtak sötét pontot fellelni. Erre megindult a diplomáciai tárgyalás. Megjelentek a jegyzékek, amelyekben az Egyesült Államok és Nagybrilannia kormánya nagy hűhót csapott. Ekkor jelentek meg a békeszerződések és a nemzetközi kötelességek megsértéséről szóló vádak. Ennek a lépésnek kellett megnyílnia a közvetlen utat az Egyesült Nemzetek és a nemzetközi biróság felé. Miből állnak a Bulgária, Magyarország és Románia ellen felhozott vádak? fl vádlók bizonyítékképpen mindenekelőtt az emiitett bünügyi perekre hivatkoznak. flz egész vilári tudja azonban, hogy ezeknek a pereknek semmi közlik sincs a Romániával kötött békeszerződés harmadik cikkelyéhez, vagy a Bulgáriával és Magyarországgal kötött békeszerződés második cikkelyéhez, fl békeszerződést nem szerkesztették meg ugy, hogy valamelyik cikkelye menedéket biztosítson a szerződést aláiró országok ellen elkövetett bűncselekmények tettesel számára, flz ilyen érvek tarthatatlansága nyilvánvaló. Még nyilvánvalóbbá válik, minthogy a békeszerződéseknek vannak különleges cikkelyei, melyek egyenesen kötelezik a« illető kormányokat, hogy küzdjenek a fasiszta jellegű szervezetek tevékenysége ellen. Vájjon nem voltak-e Petkov, vagy Maniu párthívei és a többi bűnöző csoportok, amelyeket a bíróság elitéit, ilyen fasiszta szervezetek? A békeszerződés mcösérlésének vádja durva hamisítás Ezért kell világosnak lennie minden tárgyilagos személy számára, hogy BnlgAria, Magyarország és Románia ellen a békeszerződés megsértésével kapcsolatban hangoztatott vád dnrv» hamisítás, hogy ez a vád teljesen mesterséges koholmány, amelyet seiniljen valódi körülmény sem támaszt alá. Ez a vád csak ürügy az angolamerikai kezdeményezők számára, hogy zavart kelthessenek és elvonják a közvélemény figyelmét az angol és amerikai ügynökök romboló tevékenységéről, a Fieldek, Chaplnek, Berryk és lársaik működéséről. Kérem a bizottság tagjait,, fordítsanak figyelmet a következő körülményekre: Mindek alkalommal, amidőn a Bu'f/riá* val, Magyarországgal cs Romániával kötött békeszerződések értelmezéséről, vagy végrehajtásáról Van szó, a szerződések kimondják, hogy a három államnak egységesen kell eljárnia. Amennyiben nem értenek egyet, a békeszerződésben leirt eljárási módozatot nem lehel alkalmazni. Az adott esetben nincs kö4 Zös megegyezés, mini hogy a Szovjetunió nem isineri cl a vitte kérdés létezését é* a békeszerződés megsértését. Vilás k^rdlés nincs, a báron® hálálom nem cselekszik egységesen. Hogy kerül tehát ide é magyar békeszerződés 40. cikkelyében, a bolgár szerződés és a román szerződés 38. cikkelyében előirt eljárási módo-j zat? Persze, az übyvédek arrk valók, hogy a jogot és az igaz* ságot kiforgassák. Ilyen ügy ve* (lekkel van itt dolgunk. Rólul később fogok majd bcszélnu midőn Shawcrossról és Cohen* ről k»rűl szó, ök latba vetettel® erejüket, hogy kiforaassák * jogot és az igazságot. .4 szervezet tagjának sincs io°uk beavatkozni más országok belügyeibe Ilymódön, ha ebben az eset-' nyúnkat, amikor rnegfogflm'izben az emiitett eljárási mórto zatot kővel e'ik. ez jogsértés, méghozzá oly nyilvánvaló, hogy ehhez nem is kell kikérol a nemzetközi biróság döntését. Kélségtete'inelc tarlom, hogy a nemzetközi bíróság vissza iá utasítja, hogy ebben a kérdésben egyáltalán döntést hozzon. Fel kellett itt hivni a figyelmet még egy körülméuyre, melyet tréfának lehetne tartani, ha nem volna tény. Bolívia, az EgyestU Államok és Kanada azt javasol/ák, hogy a dőntőbiróxáignak két tagja lesvén a a vádlott fél nélkül. (Hyarí dctilőbiróságot akarnak teremteni, amelyben les* vádló és bíró. de a vádlott félnek nem fess meg a képviselete és ezt dflntőbiráskodásnak nevezik, pedig ez ann ik ag elferdítése, tuk az 55. pontban kifejezésrg jutó elveket. Mi mást tesznek most az Egyesült Államok; Ausztrália és más hatalmak; mint megsértik azt a San franciscoi b-n egyhangúlag e|f0gadot( döntést, amely nem engedi még a más államok belügye* b» történő beavatkozást, már nem is beszélve az ale»okmánti egyéb pontjainak megsértéséről. Egy ujabb tanúbizonyság erre, az adott kérdők tárgyalása az Egyesült Nemza-t tek Szervezetében, amely tel:essen törvényellenes. Néhány küH döttség, elsősorban az Egyénül® Államok és Anglia küldöttséget megkísérlik, hogy bizonyos lényekre támaszkodjanak, flz ausztráliai küldött az emberi Joanld hiszen döntőbíróságban két fél- ^alapvető szabadságok Romá* nek kell kénviselve tennie nem niab.a" l"rt6nö állítólagos megsértéséről beszélve — amint b«M nek kell képviselve lenni®, nem csupán az egyik félnek. Vájjon nem a jog és igazságosság erferdilése-e ez? A nemzetközi bíróság iránt érzett minden tiszteletet sulba kell dobni ahhoz, hogy azt elképzeljük, a nemzetközi bíróság elbírálja ezt a "kérdést, mely a békeszerződésből ós a jogászi logikából gúnyt űz. A vádlók be akarnak avatkozni Bulgária, Magyarország és Románia bí^ügyeibe és beavatkozásukat, amint látjuk, az ENSz alapokmányának 55. cikkelyével akarják mentegetni. Hozzáfűzöm, hogy ,» miként a szervezetnek nincsen semminemű joga a 9. fejezet- alapján mte orsziizok belügyeibe történő beavatkozásra. ugyanngy a Szervezet tagjainak sincs erro jognk. Igy áilt a kérdés, amikor létrehoztuk szervezetünket, amikor megszerkesztettük alapokmászédéből kivettem — az Igazsáu-j szolgáltatásról és a vadássza-j badságról beszélt. A román kormányt sem többel, sem keveseM bel nem vádolják, 'minthogy b®»! vezette a népi ülnökök bíróságát. Lehet-e szégyenletesebb vádat találnlf Ezt a bírósági refoH mot — amely a személyiségi jogok Usztcletbentarfásán ala-' pul — most ugy Igyekeznek feU1 tüntetni, mint az igazságszolgáltatás demokratikus elveinek megsértését. Nos, Ilyen vádat terjesztettek elö az Egyesült Nemzetek Szervezetének emelvó«i nyéröl. íme az önök harmadik) bizonyítéka az emberi jogok, megsértésére. De mit érnek ezekj a bizonyilékok? Semmit sem éjnek. Ezek nem bizonyilékok. h&4 nem anekdolák gyűjteménye. flz ausztrállal küldött még egi bizonyi tékot hozott fel arra, hogfl Románia állítólag megszegi at J