Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)
1949-10-12 / 237. szám
m.tian, OT otrooeT is. EGYNEHÁNY SZO azokról, akiknek me a dicsőség tábora kerül és azokról, akiket a fekete tábla hord a hátán T öbb héttel ezelőtt Rákosi elvtárs a termelés kérdéseivel foglalkozó beszédében nemcsak az eredményekről, de a hibákról is szólóit. Kijelölte az utat, amelyen haladva a termelési visszásságokat meg lehet szüntetni, hányt matatott a termelési kérdésekben a nagybudapesti és a nagyszegedi kibővített pártválasztmány határozata is. A nagyszegedi üzemekben — miként MZ ország minden gyárában — új lendülettel folyik a termelés, Éj, jelentős eredményekkel készülnek a hároméves terv időelőtti befejezésére, az ötéves terv megkezdésére. S Rákosi elvtárs beMzéde, a nagybudapesti, nagyszegedi pártválasztmány határozata '4ta a szegedi üzemek munkatermeibe uj táblák kerültek: hirül adják, mennyit kell egy dolgozónak termelni naponta, kik járnak az élen a termelésben, kik miatt kell szégyenkezni. A Magyar Kender •zövödéjében egy ilyen felírású tábla is csüng: „Ma termelj többet, mint tegnap, holnap többet, trint ma". Erre a felírásra miniden nap feltekintenek a dolgozók • olyankor büszkeségféle mosoly lopódzik arcukra. Mert náluk •cm frázis, de valóság ez a jelszó, napról-napra emelkedik a termelésük. S a másik táblára nagy, szinte lángoló betűkkel Írják fel hetente azokat, akik a termelésben élenjárnak, akikre büszkék. Most ezeket a neveket Írták a táblára: Kurusa Mária 193, Pécsi Imréné 180, Árva Józsefné 166, Kopasz Rozál 159, Becker Béláné 152 •zázalék. A szövősök nekigyflrkőznek a munkának és mintegy önmaguk•ak mondják: — Én is utolérem őket, az én nevem is odakerül a dicsöségtáblára. Horváth Zs, Mária és Beckei Antal is sokáig nézte a táblát. TörekvésüK még többet termelni és ezzel kiérdemelni a dicsőséget is. A zsivajgó szövőgépek felett • másik felirat azt jelzi, mennyit kell termelni naponta egy-cgv gépen ahhoz, hogy a hároméves terv győzelemmel fri'Hjék be. — Milyen jó, hogy tudjuk, ml a kötelességünk naponta, igy nem maradhatunk le -— mondják • szövődében. És a szégyentábla. A későnjövőket Írják lel rá. A munka végeztével minden dolgozó látja, ki késett el, ki akadályozta a termelést, lazította a munkafegyelmet, A mikrofonon keresztül Is bemondták, kik késtek el. Milyen piros volt a szégyentől azoknak az arca, akiket illetett ... A szégyentábla bevezetése óta ritkán fordul elő késés a Magyar Kenderben! A táblák igy segítik az építést' A Szegedi Kenderben mindig csak fekete tábláról lehet beszélni. Az elmúlt hónapban összesen 28 késő volt, ami feltételn javulás az augusztusi 43 késővel szemben. De még így is jut minden napra egy elkéső. Ebben a hónapban is nyolc késő volt a nyolc munkanap alatt, amiből csak a hétfői napra esett őt. Október 10-én, amikor minden gyár arra törekszik, hogy a Ládagyárhoz hasonlóan idő előtt fejezze be a hároméves tervét, öt elkéső van! És az öt későnjövő között K. I.-né azzal indokolja meg késését, hogy lakodalomban volt, azért késett 17 percet. De nemcsak a fizikai, hanem az irodában dolgozók is többször elkés nek. B. Edit, az igazgatói irodából, a közelmúltban kétszer is elkésett. A DÉVY4 cipőgyárban Pásztor Elemérné neve díszeleg a széygentáblan. 30 percet késett. Ebben a hónapban 4 elkéső volt. Köztük Stauff Henrikné, aki két napot volt távol igazolatlanul. De a hároméves tervüket december 15-re fejezik be .Persze nem Pásztor Elemérné és Stuff Henrikné miatt.) A DÉMA cipőgyár dolgozót tehát a kitűzött időre be is fejezik a tervet. Megmutatták azt, hogy országos viszonylatban a legjobb cipőgyárak közé tartoznak. De ha a késéseket teljesen likvidálják, még ezt az időt is megrövidíthetik. A D xi cípcgvártcrt az elmúlt bnóapban a 60 ember közül kettő késett el. Ebben a hónapban már egyetlen egy elkéső sem volt. A feketetáblán nem szerepel egy név sem. — Tudjuk, mit jelent az elkésés — mondják a dolgozók. — Szalagrendszerben dolgozunk és azonban más a helyzet. Itt még ha egy elkésik, az egcsz termelést visszaveti, vagy a szaktársaknak kell az elkéső helyett dolgozni, ami vagy a mennyiség, vagy a minőség rovására megy. — Mi pedig nem akarunk azoknak a dolgozóknak rossz minőségű cipőt adni, akiktől jó ruhaanyagot, fehér kenyeret és egyebet kapunk. Igy gondolkodnak a Dixi cipőgyárban. De más a helyzet a DÉMA-ban és a Szegedi Kenderben. Mert hiába termel többett Farkas Józsefné elvtársnő és Szöllőei József elvtárs, vagy a Szegedi Kenderben Tóth III. Mária, Bordács Eszter és Péter Jánosné elvtársnő, ha még mindig akadnak, akiknek viszonya rossz a munkához. Ma, amikor a szocializmus építéséért és ugyanakkor a hároméves terv mielőbbi befejezéséért folyik a harc a termelés frontján, valamennyi dolgozónak egyofrmán kell kivenni a részét ebből a harcbői. Igy áll a helyzet a dicsőségtáblával — és igy a fekete táblával. (M-K) A FELSZABADULÁS EMLÉKE A GÁZ ÉS VILL 4iV Y TELEPEN (~)t évvel ezelőtt, 1944 októ^ ber 11-ín reggel Szeged város dolgozói nagyjelentőségű napra ébredtek. Ez a nap felentette számunkra azt, amiért évtizedek óta harcot folytattunk. Ez a nap meghozta számunkra a várva várt felszabadulást. Megjelentek az utcákon a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadító katonái. Az a hadsereg, amely életet és vért adott azért, hogy felszabadítson a fasiszta iga, az elnyomás alól bennünket és eztel megadta a lehetőségét annak, hogy hazánkban is megindulhasson a fejlődés a dolgozók társadalmának kiépítése leié. Városunkban ezen reggelen csend volt. Az üzemek, gyárak némán várták az erős munkáskezeket. /] gázgyár és villanytelep dolgozóit szintén ez a tudat vezette azon a napon az üzembe, hogy ebben a szellemben folytassák a munkát. Gyárunkban is csend uralkodott, teljesen elhagyott volt. Vezetőt itthagyták, nem törődtek a sorsával. Elvitték a pénzt, az értéket azért, hogy ne tudjunk talpraállnl. De dolgozóink másképp dúlhasson. Megalakult az üzemi tanács, felmérte a végzendő munkát és a legkritikusabb viszonyok között is, amennyire lehetett, kielégítette a város áramszükségletét. t év tett el azóta és ez az 5 év a munkásmozgalom sorozatos győzelmének ttffa mind a termelés, mind a nevelés frontján. Állandó és következetes harccal, a Magyar Dolgozók Pártja irányításával mindent el tudtunk érni, ezzel tisztában vannak a gázgyári dolgozók is. De a rohanó élet közepette egy pillanatra ma minden szegedi dolgozónak a kezében megállt a szerszám és összehasonlítja as elmúlt szabad öt évet a reakció sötét korszakával. Kegyelettel emlékezünk azokra a hősökre, akik jetáldozták az életüket miértünk. Egyben fogadalmat is teszünk a sikeres munkák folytatására és hátajelt szívvel gondolunk a hatalmas baráti Szovjetunióra és a szovjet népre, akik a felszabadulásunkat lehetővé tették és azóta ts állandóan támogatnak bennünket, hogy mf nél jobban és minél gyorsabban gondolkodtak. Azonnal hozzáfog- építhessük a szocializmust, tak az előkészületi munkákhoz,j MISÁN GYÖRGY, hogy üzemi termelésünk meglnüzeml tudósító. RUZSAJARÁS NEM HAGYJA MAGÁT! Iz egyéni varseny eredménye: TÖBBET TERMELNEK a Kunsági Szövőben (üzemi tudósítónktól). A Kunsági Szövőgyárban Rákosi elvtárs útmuta.ó beszéde, a nagybudap>.is+i párt választmány határozata óta szinte naponta születnek ujabb és ujabb eredmények a termelés frontján. Az üzem augusztusban előirányíött tervét 119.2 sBázaléiktoan teljesítette. Szeptemberben a termelési terv teljesítését már 33.1 gzázdiékkal szárnyaltuk túl. Minőség torén 98.27 százalékot értünk ei. Áticgoe hatásfok teljcaítésünis 72.1 százalék volt. Az üzemiben fokozódó lendülettel folyik az egyéni és a brigád vereaDy. A három legjobb brigád: Milcsi Jánosné, Farkas Anna és Várnagy Antailmé brigádja völt, a legutóbbi kiértékelésnél. Az egyéni verseny medndítésa óta a szövők teljesítrrvésiya is emelkedett. Pesti Júlia például 120, Miksj Jánoscé 119, Fehér Piroska 117, Rác Arrna 113, Lajkó Anna 111, Várnagy Antaíné 111 százaiékos teljesítményt ért el. A legjobb minőségi árut Lévai Jolán, M'M Jánosné, Nagy Gy. Ferenor.é, Vámagy Antaüné termelte gépén. A tisztítóban a legjobb munkát Nyerges Józsefné végezte, 139 százalékban teljesítette normáját (Pesti Laios) — Eriki a szőlő, hajlik a veszsző. bodor a levele... — éneklik 8 szürelelőlángok a ruzsajárási határnan fl szél szárnyrakapja a dalt és szétszória a földeken. Szép és kedves a S2üret, de sokkal csodálatosabb a szántókon folgó munka, flz, ahogyan a szántást-vetést végzik a dolgozó parasztok, már a korahajnall ködös őszi reggelben. Mert néháng héttel ezelőtt megfogadták a ruzsajárásiak. hoqy az őszi munkákat a határidő előtt elvégzik. Most a valóravált ásóért fokozottabb erővel gyürkőztek neki a dolognak. De legelsősorban azért szorgoskodnak soha nem látott kedvvel és lelkesedéssel, hogy az államuk boldogulását elősegítsék. Nem olgan régen az őszi munkák elvégzésére versenyre hívták ki Nagyszeged összes községeit. De nem elégedtek meg ezzel. Megindították egymás között az egyéni versenyt. Még más is történt. fl ruzsajárási határ dülől {s versenyben állnak egymással. Uion a népnevelők... Persze, mindez nem történt csak maqától. fl népnevelők, dűlőfelelősök járták a tanyákat és megmagyarázták, miért fontos, miért érdeke a dolgozó parasztságnak az őszi munkák mielőbbi elvégzése. Éppen vacsoránál ült Hegedűs Bile János középparaszt, amikor a népnevelők bekopogtattak tanyája ajtaján. S megkezdődött a beszélgetés. Arról, miként épített a Párt és a népi demokrácia ul iskolát a határban, bekötőutat, telefonállomást és még sok mást. Szóbakerült, milyen hősi akarattal, áldozattal folytatják a munkaversenyt a szegedi gyárak dolgozót. Elpondolkozóvá vált Hegedűs arca, majd kijelentette: — Én is szívvel-lélekkel ki akarom venni a részem a munkából. Beállok az egyéni versenyzők sorálya. Másnap Hegedűs Bile János egyéni versenyre hívta ki Krisztin Illést. Szegyeinek magukat, ha nem iárnának az inari munkások nyomdokain A ruzsajárási határ földjein sok helyen már kizöldült az őszi rozs. Eleven színe még szebbé teszi az őszi halárt. A rozsvetések melleit elnyúló földeken gőzö'gőtestű lovak húzzák az ekéket, odább a pusztamérgesi és alsóközponli gépállomás traktorai dübörögnek. Az AMG vetőgépeiből az ötéves terv első évének kenyere hull a barázdába. Az erdei megálló körül vet Dóczi István 4 és fél holdas kisparaszt. A magot szóró ember a kérdésekre elmondja, soha ilyen kedvvel nem végzett mezőgazdasági munkái, mint most. —, Az ipari munkások példáját követjük. Széigvelnénk magunkat, ha nem járnánk a nyomdokaikon. Mert tudja, az ország a mienk, hát tenni b keM érle. <3 úgyis tett az országérU hogy egyéni versenyre hívta ká nz ötholdüs kisparasztot. Farkas Imrét. De ilyenformán cselekedtek a ruzsajárási dolgozó parasztok közül sokan. Erősitik a hasát Horváth István 11 holdas dolgozó paraszt, aki a terménybegyűjtést 879 százalékban teljesítette, élen jár a versenyben, példát mulat. — A ruzsajárásiak ráhúznak, hogy Nagyszeged területén először fejezzék be az őszi munkákat. Szerelem a hazámat, erősíteni akarom, hát ezért igyekszem olyan nagyon ... Versenyben állok Horváth Jánossal. S ha bármerre járunk a ruzsafárásl határban, mindenült a lázas építőmunkát láthaijüfc, kora reggel és még napnyugtakor is. A dolgozó parasztok (anyaházaíhan egy a beszédtéma: Ruzsajárás népe nem hagyja magát. 1 Hogy Igy van, a munkájúk bizonyltjai (Morvay) Holnap Manyikovszkii, a moszkvai állami egyetem professzora tart előadást Szegeden Hotnap, csütörtökön délelőtt 12 órakor a Központi Egyetem jogi karának dísztermében V Sz. Manyikovszkij, a moszkvai állami egyetem professzora tart előadást: A Szovjet állam és a szocialista jog címmel. A moszkvai állami egyetem orofesszorának előadása Iránt már nagy az érdeklődés a szegedi dolgozók körében. Manyikovszkij professzor előadásában ismerteti majd a szovjet állam és a szocialista jog alaptételeit. Az előadás nyilvános és bárki meghallgathatja. Erősítsd £* pártsafíóí!