Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-12 / 237. szám

m.tian, OT otrooeT is. EGYNEHÁNY SZO azokról, akiknek me a dicsőség tábora kerül és azokról, akiket a fekete tábla hord a hátán T öbb héttel ezelőtt Rákosi elvtárs a termelés kérdéseivel foglalkozó beszédében nemcsak az eredményekről, de a hibákról is szólóit. Kijelölte az utat, amelyen haladva a terme­lési visszásságokat meg lehet szüntetni, hányt matatott a terme­lési kérdésekben a nagybudapesti és a nagyszegedi kibővített párt­választmány határozata is. A nagyszegedi üzemekben — miként MZ ország minden gyárában — új lendülettel folyik a termelés, Éj, jelentős eredményekkel készülnek a hároméves terv időelőtti befejezésére, az ötéves terv megkezdésére. S Rákosi elvtárs be­Mzéde, a nagybudapesti, nagyszegedi pártválasztmány határozata '4ta a szegedi üzemek munkatermeibe uj táblák kerültek: hirül adják, mennyit kell egy dolgozónak termelni naponta, kik jár­nak az élen a termelésben, kik miatt kell szégyenkezni. A Magyar Kender •zövödéjében egy ilyen felírású tábla is csüng: „Ma termelj töb­bet, mint tegnap, holnap többet, trint ma". Erre a felírásra min­iden nap feltekintenek a dolgozók • olyankor büszkeségféle mosoly lopódzik arcukra. Mert náluk •cm frázis, de valóság ez a jel­szó, napról-napra emelkedik a termelésük. S a másik táblára nagy, szinte lángoló betűkkel Írják fel heten­te azokat, akik a termelésben élenjárnak, akikre büszkék. Most ezeket a neveket Írták a táblára: Kurusa Mária 193, Pécsi Imréné 180, Árva Józsefné 166, Kopasz Rozál 159, Becker Béláné 152 •zázalék. A szövősök nekigyflrkőznek a munkának és mintegy önmaguk­•ak mondják: — Én is utolérem őket, az én nevem is odakerül a dicsöségtáb­lára. Horváth Zs, Mária és Beckei Antal is sokáig nézte a táblát. TörekvésüK még többet termelni és ezzel kiérdemelni a dicsősé­get is. A zsivajgó szövőgépek felett • másik felirat azt jelzi, mennyit kell termelni naponta egy-cgv gépen ahhoz, hogy a hároméves terv győzelemmel fri'Hjék be. — Milyen jó, hogy tudjuk, ml a kötelességünk naponta, igy nem maradhatunk le -— mondják • szövődében. És a szégyentábla. A későnjö­vőket Írják lel rá. A munka vé­geztével minden dolgozó látja, ki késett el, ki akadályozta a termelést, lazította a munkafe­gyelmet, A mikrofonon keresztül Is bemondták, kik késtek el. Mi­lyen piros volt a szégyentől azoknak az arca, akiket ille­tett ... A szégyentábla beveze­tése óta ritkán fordul elő késés a Magyar Kenderben! A táblák igy segítik az építést' A Szegedi Kenderben mindig csak fekete tábláról lehet beszélni. Az elmúlt hónapban összesen 28 késő volt, ami feltételn javu­lás az augusztusi 43 késővel szemben. De még így is jut min­den napra egy elkéső. Ebben a hónapban is nyolc késő volt a nyolc munkanap alatt, amiből csak a hétfői napra esett őt. Október 10-én, amikor minden gyár arra törekszik, hogy a Lá­dagyárhoz hasonlóan idő előtt fejezze be a hároméves tervét, öt elkéső van! És az öt későnjövő között K. I.-né azzal indokolja meg késé­sét, hogy lakodalomban volt, azért késett 17 percet. De nem­csak a fizikai, hanem az irodá­ban dolgozók is többször elkés nek. B. Edit, az igazgatói irodá­ból, a közelmúltban kétszer is elkésett. A DÉVY4 cipőgyárban Pásztor Elemérné neve díszeleg a széygentáblan. 30 percet ké­sett. Ebben a hónapban 4 elkéső volt. Köztük Stauff Henrikné, aki két napot volt távol igazo­latlanul. De a hároméves tervü­ket december 15-re fejezik be .Persze nem Pásztor Elemérné és Stuff Henrikné miatt.) A DÉMA cipőgyár dolgozót tehát a kitűzött időre be is feje­zik a tervet. Megmutatták azt, hogy országos viszonylatban a legjobb cipőgyárak közé tartoz­nak. De ha a késéseket teljesen likvidálják, még ezt az időt is megrövidíthetik. A D xi cípcgvártcrt az elmúlt bnóapban a 60 ember közül kettő késett el. Ebben a hónapban már egyetlen egy el­késő sem volt. A feketetáblán nem szerepel egy név sem. — Tudjuk, mit jelent az elké­sés — mondják a dolgozók. — Szalagrendszerben dolgozunk és azonban más a helyzet. Itt még ha egy elkésik, az egcsz terme­lést visszaveti, vagy a szaktár­saknak kell az elkéső helyett dolgozni, ami vagy a mennyiség, vagy a minőség rovására megy. — Mi pedig nem akarunk azoknak a dolgozóknak rossz mi­nőségű cipőt adni, akiktől jó ruhaanyagot, fehér kenyeret és egyebet kapunk. Igy gondolkodnak a Dixi cipő­gyárban. De más a helyzet a DÉMA-ban és a Szegedi Kender­ben. Mert hiába termel többett Farkas Józsefné elvtársnő és Szöllőei József elvtárs, vagy a Szegedi Kenderben Tóth III. Mária, Bordács Eszter és Péter Jánosné elvtársnő, ha még min­dig akadnak, akiknek viszonya rossz a munkához. Ma, amikor a szocializmus építéséért és ugyanakkor a há­roméves terv mielőbbi befejezé­séért folyik a harc a termelés frontján, valamennyi dolgozónak egyofrmán kell kivenni a részét ebből a harcbői. Igy áll a helyzet a dicsőségtáblával — és igy a fekete táblával. (M-K) A FELSZABADULÁS EMLÉKE A GÁZ ÉS VILL 4iV Y TELEPEN (~)t évvel ezelőtt, 1944 októ­^ ber 11-ín reggel Szeged város dolgozói nagyjelentőségű napra ébredtek. Ez a nap felen­tette számunkra azt, amiért évtizedek óta harcot folytattunk. Ez a nap meghozta számunkra a várva várt felszabadulást. Meg­jelentek az utcákon a dicsőséges Vörös Hadsereg felszabadító ka­tonái. Az a hadsereg, amely éle­tet és vért adott azért, hogy fel­szabadítson a fasiszta iga, az elnyomás alól bennünket és ez­tel megadta a lehetőségét annak, hogy hazánkban is megindulhas­son a fejlődés a dolgozók társa­dalmának kiépítése leié. Váro­sunkban ezen reggelen csend volt. Az üzemek, gyárak némán várták az erős munkáskezeket. /] gázgyár és villanytelep dolgozóit szintén ez a tu­dat vezette azon a napon az üzembe, hogy ebben a szellem­ben folytassák a munkát. Gyá­runkban is csend uralkodott, tel­jesen elhagyott volt. Vezetőt itt­hagyták, nem törődtek a sorsá­val. Elvitték a pénzt, az érté­ket azért, hogy ne tudjunk talp­raállnl. De dolgozóink másképp dúlhasson. Megalakult az üzemi tanács, felmérte a végzendő mun­kát és a legkritikusabb viszo­nyok között is, amennyire lehe­tett, kielégítette a város áram­szükségletét. t év tett el azóta és ez az 5 év a munkásmozgalom sorozatos győzelmének ttffa mind a termelés, mind a nevelés front­ján. Állandó és következetes harccal, a Magyar Dolgozók Pártja irányításával mindent el tudtunk érni, ezzel tisztában van­nak a gázgyári dolgozók is. De a rohanó élet közepette egy pilla­natra ma minden szegedi dol­gozónak a kezében megállt a szerszám és összehasonlítja as elmúlt szabad öt évet a reakció sötét korszakával. Kegyelettel emlékezünk azokra a hősökre, akik jetáldozták az életüket mi­értünk. Egyben fogadalmat is teszünk a sikeres munkák foly­tatására és hátajelt szívvel gon­dolunk a hatalmas baráti Szov­jetunióra és a szovjet népre, akik a felszabadulásunkat lehe­tővé tették és azóta ts állandóan támogatnak bennünket, hogy mf nél jobban és minél gyorsabban gondolkodtak. Azonnal hozzáfog- építhessük a szocializmust, tak az előkészületi munkákhoz,j MISÁN GYÖRGY, hogy üzemi termelésünk megln­üzeml tudósító. RUZSAJARÁS NEM HAGYJA MAGÁT! Iz egyéni varseny eredménye: TÖBBET TERMELNEK a Kunsági Szövőben (üzemi tudósítónktól). A Kunsági Szövőgyárban Rákosi elvtárs útmuta.ó beszéde, a nagybudap>.is+i párt választmány határozata óta szinte naponta születnek ujabb és ujabb ered­mények a termelés frontján. Az üzem augusztusban előirányíött tervét 119.2 sBázaléiktoan telje­sítette. Szeptemberben a ter­melési terv teljesítését már 33.1 gzázdiékkal szárnyaltuk túl. Mi­nőség torén 98.27 százalékot ér­tünk ei. Áticgoe hatásfok teljc­aítésünis 72.1 százalék volt. Az üzemiben fokozódó lendü­lettel folyik az egyéni és a bri­gád vereaDy. A három legjobb brigád: Milcsi Jánosné, Farkas Anna és Várnagy Antailmé bri­gádja völt, a legutóbbi kiérté­kelésnél. Az egyéni verseny medndítésa óta a szövők telje­sítrrvésiya is emelkedett. Pesti Júlia például 120, Miksj János­cé 119, Fehér Piroska 117, Rác Arrna 113, Lajkó Anna 111, Várnagy Antaíné 111 százaié­kos teljesítményt ért el. A leg­jobb minőségi árut Lévai Jo­lán, M'M Jánosné, Nagy Gy. Ferenor.é, Vámagy Antaüné ter­melte gépén. A tisztítóban a legjobb munkát Nyerges Jó­zsefné végezte, 139 százalékban teljesítette normáját (Pesti Laios) — Eriki a szőlő, hajlik a vesz­sző. bodor a levele... — ének­lik 8 szürelelőlángok a ruzsajá­rási határnan fl szél szárnyra­kapja a dalt és szétszória a föl­deken. Szép és kedves a S2üret, de sokkal csodálatosabb a szán­tókon folgó munka, flz, ahogyan a szántást-vetést végzik a dolgo­zó parasztok, már a korahajnall ködös őszi reggelben. Mert néháng héttel ezelőtt megfogadták a ruzsajárásiak. hoqy az őszi munkákat a határ­idő előtt elvégzik. Most a való­ravált ásóért fokozottabb erővel gyürkőztek neki a dolognak. De legelsősorban azért szorgoskod­nak soha nem látott kedvvel és lelkesedéssel, hogy az államuk boldogulását elősegítsék. Nem olgan régen az őszi mun­kák elvégzésére versenyre hívták ki Nagyszeged összes községeit. De nem elégedtek meg ezzel. Megindították egymás között az egyéni versenyt. Még más is tör­tént. fl ruzsajárási határ dülől {s versenyben állnak egymás­sal. Uion a népnevelők... Persze, mindez nem történt csak maqától. fl népnevelők, dű­lőfelelősök járták a tanyákat és megmagyarázták, miért fontos, miért érdeke a dolgozó paraszt­ságnak az őszi munkák mielőbbi elvégzése. Éppen vacsoránál ült Hegedűs Bile János középparaszt, amikor a népnevelők bekopogtattak ta­nyája ajtaján. S megkezdődött a beszélgetés. Arról, miként épített a Párt és a népi demokrácia ul iskolát a határban, bekötőutat, telefonállomást és még sok mást. Szóbakerült, milyen hősi akarat­tal, áldozattal folytatják a mun­kaversenyt a szegedi gyárak dol­gozót. Elpondolkozóvá vált Hegedűs arca, majd kijelentette: — Én is szívvel-lélekkel ki akarom venni a részem a mun­kából. Beállok az egyéni ver­senyzők sorálya. Másnap Hegedűs Bile János egyéni versenyre hívta ki Krisz­tin Illést. Szegyeinek magukat, ha nem iárnának az inari munkások nyomdokain A ruzsajárási határ földjein sok helyen már kizöldült az őszi rozs. Eleven színe még szebbé teszi az őszi halárt. A rozsvetések melleit elnyúló föl­deken gőzö'gőtestű lovak húz­zák az ekéket, odább a puszta­mérgesi és alsóközponli gépál­lomás traktorai dübörögnek. Az AMG vetőgépeiből az ötéves terv első évének kenyere hull a barázdába. Az erdei megálló körül vet Dóczi István 4 és fél holdas kisparaszt. A magot szóró em­ber a kérdésekre elmondja, soha ilyen kedvvel nem végzett mezőgazdasági munkái, mint most. —, Az ipari munkások példá­ját követjük. Széigvelnénk ma­gunkat, ha nem járnánk a nyomdokaikon. Mert tudja, az ország a mienk, hát tenni b keM érle. <3 úgyis tett az országérU hogy egyéni versenyre hívta ká nz ötholdüs kisparasztot. Far­kas Imrét. De ilyenformán cse­lekedtek a ruzsajárási dolgozó parasztok közül sokan. Erősitik a hasát Horváth István 11 holdas dolgozó paraszt, aki a termény­begyűjtést 879 százalékban tel­jesítette, élen jár a versenyben, példát mulat. — A ruzsajárásiak ráhúznak, hogy Nagyszeged területén elő­ször fejezzék be az őszi mun­kákat. Szerelem a hazámat, erősíteni akarom, hát ezért igyekszem olyan nagyon ... Versenyben állok Horváth Já­nossal. S ha bármerre járunk a ruzsa­fárásl határban, mindenült a lázas építőmunkát láthaijüfc, kora reggel és még napnyugta­kor is. A dolgozó parasztok (a­nyaházaíhan egy a beszédté­ma: Ruzsajárás népe nem hagy­ja magát. 1 Hogy Igy van, a munkájúk bizonyltjai (Morvay) Holnap Manyikovszkii, a moszkvai állami egyetem professzora tart előadást Szegeden Hotnap, csütörtökön délelőtt 12 órakor a Központi Egyetem jogi karának dísztermében V Sz. Manyikovszkij, a moszkvai álla­mi egyetem professzora tart elő­adást: A Szovjet állam és a szo­cialista jog címmel. A moszkvai állami egyetem orofesszorának előadása Iránt már nagy az érdeklődés a sze­gedi dolgozók körében. Manyi­kovszkij professzor előadásában ismerteti majd a szovjet állam és a szocialista jog alaptételeit. Az előadás nyilvános és bárki meghallgathatja. Erősítsd £* pártsafíóí!

Next

/
Oldalképek
Tartalom