Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

-- Nassrnap, 1949 októbéf 9. ' 7 Minden dolgozó paraszt érezze becsületbeli ügyének, hogy a szántás-vetési munkát időben elvégezze — mondotta Keresztes Mihály elvtárs a békési paraszt nagygyűlésen Békés és környékének dolpo zó népe csütörtökön este nagygyűlésre sereglett össze, Iiogy meghallgassa Keresztes 'Mihály elvtárs földművelési államtitkár beszámolóját az Ószi szántás-vetési munkákról. Keresztes Mihály elvtárs államtitkár beszéde elején rámulatott arra, hogy eredményeinket elsősorban a nagy Szovjetuniónak köszönhetjük. A továbbiakban hangoztatta, hogy ma már a mezőgazdaságban elegendőszámu igavonó állat van. R kormány állandó vetőmagés műtrágya támogatásával növelni Jucijuk földünk talajerejét Is. Mezőgazdaságunk rendelkezésére áll állami gépállomás hálózatunk. A felszabadulás óta ebben az évben kaotuk a legjobb átlagtermést. Így tehát vetőmanja mindenkinek van. Mezőgazdaságunk korszerű továbbfejlesztésének, a föld nagyüzemi társas megművelésének úttörői és zászlóvivői a mindjobban erősödő közösen termelő csoportok, amelyekben a dolgozó parasztok leghaladottabhjai mutatják a fejlődés és felemelkedés egyetlen útját a dolgozó parasztság számára. Az ötéves terv első szakaszának része a mostani őszi mezőgazdasági munkák mielőbbi jő elvégzése is. Mint ismeretes, szántóterületünk 35 százalékát kell kenyérmagvakkal bevetni, a rozsvetést október 15-ig, a buzavetést október 31-ig, az őszi mélyszántást december 15-ig kell elvégezni, flnnak ellenére, hogy mezőgazdaságunk termelőereje hatalmasan megnőtt, az őszi munkákban mégis elmaradás mutatkozik. A kulákság és a falusi reakció is minden eszközzel akadályozni próbálja a mezőgazdaság területén a termelést. A mezőgazdasági munkák frontján döntő változási kell létrehozni, meg kell gyorsítani a szántás-vetés munkálatait, el kell távolítani az akadályokat. Dolgozó parasztságunknak megkell értenie, hogy a kormány az ütemterv megállapításával Is a dolgozó parasztság segítségére sietett. (Ugy van, megértjük!) Dolgozó parasztságunk vegyen példát a munliásosztálytól, amely a gyárakban, üzemekben áldozatkészen és hősicsen leijesiti munkáját, építi a dolgozók államat, telj esi ti idő előtt a hároméves tervet. Minden dolgozó paraszt érezze becsületbeli ügyének, hogy a maga munkáját határidő előtt elvégezze. Ezzel adjon fclelalet a nép ellenségeinek. A nagy tapssal fogadolt beszéd után sorra hangzottak el a hozzászólások. Tarr Lalos mintagazda lelkesen mondotta: 'Megértettük, m! a kötelességünk. Mi, békési dolgozó parasztok kihívjuk az egész ország dolgozó parasztjait az őszi munka határidő előtti teljesítésére. László János a Petőfi termelőcsoport nevében az egész ország termelőcsoportjait hivta ki versenyre a szántás-vetési munkának október 2O-ra, az őszi mélyszántásnak december l-ére való elvégzésére. THOUEZ ELVTÁRS: frapcla femenek mm afcariák loválib viselni a Marshaü-Serv és az BNanti Szerződés hivet!iezni§iiveif« A Francia Kommunista Párt siezponti bizottsága pénteken este ülést tarto'.t. Az ülésen Ducles elvtárs terjesztett Ite nagyszabású jelentest, majd Thorez elvtárs nagy beszédében kiemelte, hogy a piai francia kormányválság oka a francia tömegek erélyes akciója. A francia tömegek — mondotta — nem akarják tovább viselni a Marshall-terv és a szovjetelfenes háború előkészítésére irányuló Atlanti Szerződés következményeit. Az imperialista kalandorok mesterkedéseik sokszor bevallott csődje ellenéi-e sem mondtak le céljukról: Háborút indiiani a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen és ismét katasztrófába sodorni a világot. A mai válság éppen a francia nép ellenállását fejezi ki a háborút előkészítő és az országot nyomorba döntő politika ellen. Tőlünk függ, hogy minden nappal erősödjék a francia hép egysége a po'iiikai helyzc gyökeres megváltoztatása érdekében, tőlünk füeg, hogy megalakulhasson végre az a demokratikus egységkormány, amely a világ békéjének fontos tényezője lesz. politikus miniszterelnökké történő kinevezése nem vethet vé get a francia tömegek nyomorának és elégedetlenségének, — A TERMELEKENYSEG FOKOZÁSÁÉRT A Szovjetunió megmutatta, milyen kimeríthetetlen energiaforrás a dolgozó, ha levetelte magáról a kapitalista jármot és az ország leljesjogu gazdája lett. Milyenné válik a dolgozó, ha a munka — becsület, dicsőség és hősiesség ügyévé válik. A széles körben kibontakozó szocialista munkaversenyben a politikailag öntudatos, a hazaszeretettől átfűtött munkás csodákra képes. A minél nagyobb munkateljesítményre és a minél jobb minőségű termék előállítására indított versenynek soha nem látott lendületet kell vennie hároméves tervünk időelőtti végrehajtásában. Rrra kell Maria Volkova, a krasznoholml Fésüsfonő-kombinát segédmestere, Rlexandr Csutklh és sokan mások azért is kiérdemelt. !c a szovjet ország legnagyobb dijában megnyilvánuló megbecsülést, mert mindent megtettek, hogy munkamódszereiket, újításaikat a legszélesebb körben elterjesszék munkatársaik között. A Szovjetunióban az utóbbi években az élenjáró munkatapasztalatok kicserélésének kitűnő uj formája alakult ki. Az u. n. »sztahánovi keddek, csütörtökök és péntekek- — a napok, amelyeken a sztahánovisták beszámolnak tapasztalataiktörekedhi, hogy — mint a Szov-: ról> E beszámolókat gyakran az jetunióban — a versenyt való- eoész Szovjetunióból meghallban tömegmozgalommá tegyük I gatják az illető szakma mutrés bekapcsoljuk a munkások, kásai és előfordult már eog mérnökök, műszaki értelmiség és j moszkvai gyárban tartott »sz'aoit,oimo,nnot,n«i, lor.oi^Kh kecj<jen€i kogy 28 vóros»Csak sz eiász n^pra támaszkodó francia kormány ^SEfeíé*? tudja kivezetni az országot a z?ákutc.-bó!« Vineent Auriol köztársaság ve. Csak az egész népre támaszkodó francia kormány képes kivezetni, az országot az ameelnök szombaton reggel ismét I ríkai elnyomás zsákutcájából lóra kezdte a kormány megala- eltávolítani Franciaországból a kítására irányuló tárgyalásait. ] háborus veszélyt, rendbehozni Ugy hírlik, liogv a köztársasági! az országi költségvetését, mcltáelnök először Moch volt bel- j nvos részt juttatni a ctoígozőkügyminiszternek ajánlja fel a.nak a nemzeti jövedelemből és kormány megalakítását. j beváltani a felszabadulás napScm jfoch, se másik hasonló' ján telt ígéreteket. más alkalmazottaknak legalább 00 százalékát. ~\T alamennyi dolgozónak * személyes kötelezettséget kell vállalnia, versenyeznie kell egyiknek a másikkal. A Szovjetunióban például verseny folyik a különböző gyárakban és üzemekben egy munkát végző műhelyek között, az ország legjobb kohója, acélolvasztója, acélhengerlő műhelye címért a kohászati iparban. S ezen belül külön verseny folyik a szakma és mühelyrészek legjobb munkása ciméért. A szocialista verseny folyamán kiváló termelési újítók ezrei születnek, akik kikövezik az utat a munka nagyobb termelékenységének eléréséhez. Felhasználják a technika legjobb vívmányait, racionalizálásokat alkalmaznak, jobban megszervezik a munkát. Nem véletlen, hogy a Szovjetunióban a legjobb újítók Sztálin-dijat kapnak. A háboruutáni ötéves terv legkiválóbb munkahőset: Nyikoláj Rosszijszkij, a moszkvai Ka'ibr-nuár mestere, ból vetlek részi rajta a dolgozók. Hatékony eszköze a verseng tömegmozgalommá való kiszélesítésének a jól megszervezett termelési értekezlet A Szovjetunióban a termelési értekezleteket minden esetben felhasználják munkamódszer átadásra. Csak a mult évben az Ipari, szállítási, építkezési és mezőgazdasági üzemekben megtartott mintegy 2 millió termelés! értekezleten több mint 1 millió észszcrüsltési és a termelés módját megjavító javaslatot fogadtak el. A szovjet emberek szabad munkája átalakította az országot és ezért válhatott a Szovjetunió a szocializmus bevehetetlen erődjévé. Nálunk is, ahol szabaddá lett a munka, a munkásoknak, mérnököknek, műszaki alkalmazottaknak és tisztviselőknek egyénenként is mindig bensőségesebben kell foglalkozni azzal, hogy a munka minél termelékenyebb leoyen. A Szovjetunió könyvtárai széles néptömegek tulajdona. A könyvtárak soha nem látott módon fejlődnek. Oroszországban 191-1-ben mindössze 12.000 nyilvános könyvtár volt, a SznvTeleorman megye lankái az Olt mentén terülnek cl. Ott, ahol az Olt belezúdul a Dunába, né- föjj> nem l(,hct fejszán. L II OLT a Kolhozmozi a Szovjetunióban A szovjethatalom nagy gondot fordit a falu kultúrájának emelésére. A kolhozokban egymás ntán épülnek fel a kultúrházak fs mozik. Háromszáz férőhelyes mozgóképszínházat építették a dnvetropetrovszki terület »Márcíus fcwrói elnevezett kolhozában. Ugyancsak uj mozgóképszinhítek nyitnak meg a nyikopolji |lr43 Gorkij és Dimitrov kolholaiban is. ERÖS ÉJSZAKAI LEHŰLÉS Mérsékelt keleti, délkeleti Cél. Változó felhőzet. A déli határmegyékben kisebb eső lehet. Heíyenkint — elsősorban nyugaton — reggeli kőd. Erős Ijszakai lehűlés. A Tiszántúl íalaimenti fagy. hány kilométernyire fekszik Litza község. Áldott televény és mégis dig terem valami benne. Miért? A falu szélén beszél, gcf egymás*-: Mis ti Qáaianu középparaezt és Nlcolao Mardare sze gényparaszt, az utóbbit nemrégen nevezték ki a falusi néptanács icgyzőjévé. Miről is beszélgetnének másról, mint a termésről? — Mennyi termett ná latok? — kérdezi M'su Odaianu. — 500 kiló hektáronként — mondja kedvetlenül Nicolae Mardare. — 500? Bizony az édeskevés. — Persze, hogy ke• vés — feleli Nicolae Mardare. Dchát mennyit adjon a föld, ha ilyen kis tagban müvelik? Aztán nem is vetettek idejében. Azt mondták: szárat a ram. Ültek az emberek Mbclett kézzel. Jó vetőmagjuk sem volt. Bezzeg termett az állami birtokon. Láttad? — Hogyne láttam vol. na. Sűrű a kalász, mint a fésű. fis micsoda kalászok/ H'ába; a nagy tarló, a gépek, a szovjet pcldat Valóban: az elmúlt év ben az Olt mellett fekvő állami birtokon borsót termeltek. Az aratás után elvégezték a tarlóhántást. Szeptemberben kétszer Is felszántották a iötdet 20—22 centiméter mélységben. Október eleén válogatott v dömagoi vetettek bele. A vetést harántosan végezték olyan géppel, ami éppen ilyen munkára való Azaz: először hosszában, aztán szélességében vetettek. Hektáronként 160 lést, nem marad ki egy csipetnyi föld sem és jobban megtartja a talaj a nedvességet. A nap ereje nem hatol be a vetés gyökeréig, a gaz nem burjánzik, mert a szem sűrűsége nem en gedi. Az állami gazdaság földjei ezzel a megműveléssel hektáronként 3305 kilót adtak. Misu Odaianu középparaszt felsóhajt: — Hat és félszer anynyit, mint nálunk/ » Nicolae Mardare nem késik a válasszal. — Mikor mindezt láttam a saját szememmel, elmentem az állami gaz Jaság vezetőjéhez és elkezdtem számolni. — Kihúz a zsebéből egy noteszt, amibe feljegyezte ezt a számvetést: — Látni akartam, az egész nép neve'ői A Irönvv a Szovjetunióban a jetunióban 1939-ben számuk elérte a 86.200-at. A nvilvír « könyvtárakban lévő kön- k száma ugyanezen idő alatt 9 millióról 160.7 millióra nökedett. Az összes könwtár iti száma az országban több m:nö 250.000. a könyvtári könyvek* pedig elérte az '500 millió köta. tet. E számokat illetőleg a Szovjetunió a vil ágon az első hehra került Az USA-ban 20.331 emberre, Olaszországban 20.211 emberre, a Szovjetunióban po. tünk itt az egész községben azért, mert ma is úgy dolgozunk, ahogy 11 a így csinálják a ve-"2. öregektől tanultuk lést nem marad bi cev K^Zdmtlottam, hogyha kilogrammot szórtak szét. mennyi gabonát vesztétmi is széles mezőn dolgoztunk volna a szovjet ^y 2.197 emberre jut egy-egj| példa szerint, több, mint, könyvtár. hatmillió kilóval több > A szovjet könyvtárak óriási termésünk lett volna munkát végeznek". Segítenek a azon a 461 hektáron, nép nevelésében, a széles nép. amennyit felszántottunk, tömegeket hozzájuttatják a kutDe igy mennyit adott a tarához, segítőik az önképzésb e . „„,.„ la tudományos és technikai isfold az egész község- meretek m6g szerzésében, igy a nek? Alig 8S6 ezer ki' nép érdekeit szolgálják és ezért* löt. Vesztettünk több a, nép tiszteletét és szeretetét mint ötmillió _ kilót, j élvezik. Hgész vagyoni Tízezer —— zsákkal lenne többünk tréfadolog életünkről ma. Ez nem testvér. Az van szó. Igy indult neki, ezek Rád óva! ncvshk a szcvje? moidsnyok teljesítmdryól ,„„ Mint a Nachrichten für AuSt'fnt,.„, senhandet irja, a Szovjetuniói aa kel a tapasztalatokkal ^^ -S7^lnek feJt mim>a Nicolae Mardare sze-1 mozdonvt. Igy a vezető az adó. gényparaszt az OU vevő berendezés segítségével álIandóan kapcsolatban állhat mentén a kollektív gazdaság megszervezésének. Saját kárán tanult és ebbe az évben már az állami gépállomás tráktora zakatol a 461 hektár földön, ott, ahol az Olt a Dunába ömlik. a forgalmat irányító tisztviselőkkel. Ezzel, valamint az ugyancsak rádióirányítású önmükö 15. berendezések bevezetésével, a vonatösszeütközések veszélyét vég-' leg kiküszöbölik és ugvanakkoe a mozdonyok teljesítményét is jelentékenyen megnövelik.