Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-20 / 244. szám

U»flfjrU>k, 184Ü október 20, Fokozott éberség és felvilágosító munka szükséges az őszi szántás-vetési verseny sikeres befejezéséhez Nagyszegeden a buta-velésferv 56 százaléhál teljesítették — Az Operatív Bizottság ülése A nagyszegedi Operatív Bi- Hangsúlyozta, hogy a kulákok lottság szerdai ülésén Túri Jó­zsef elvtárs, elnök beszámolt ar­ról, hogy Szeged környéken i) nagy lendülettel végzik az őszi Mezőgazdasági verseny befejező részét: a búzavetés minél előbbi teljesítését. Az esősre fordult időjárás.igen kedvez most a versenynek. Gondoskodnak ezen­kívül arról, hogy a dűlölclelősök és a falusi ellenőrző bizottságok állandóan járják a határt, a ve­tésterv versenyben való teljesí­tésének előmozdítása érdekébea. Szilágyi András elvtárs, az MDP Nagyszegedi Párlbizottsá­gának szervező titkára, előadásá­ban fokozott éberségre hívta fel • bizottság tagjain keresztül a dolgozó parasztság figyelmét a fcnlákszabotázsokkal szemben. továbbra is mindent elkövetnek az őszi verseny meghiúsítása érdekében. A kulákravaszsággal szemben éppen ezért fokozott felvilágosító munkára van szük­ség a falvak dolgozói kőzött. Ennek érdekében az MDP falusi taggyűléseken, a SZÖVOSZ ét DÉFOSZ aktíváinak bevonásával mindenütt kiértékelik az eddigi eredményeket és még inkább rá. irányítják a dolgozó parasztság figyelmét az őszi szántás-vetési verseny elsőrendű fpntosságára. A Mezőgazdasági Igazgatóság jelentése szerint egyébként rozs­ból Nagyszegeden 893 holddal többet vetettek az előirányzat­nál. Több község ugyanis túltel­jesítette az előirányzott tervet, de ugyanakkor még mindig van­nak olyan községek, amelyek nem érték el az előirányzatot. Ezek közé tartozik Rőszke is, ahol különösen nagy lemaradás tapasztalható. Itt az előirányzott vetéstervnek csak a három szá­zalékát teljesítették. A búzavetésben Nagyszegeden Felsöközpont jár elől az ütem­terv 108 százalékos teljesítésével. A dorozsmai járás eredménye 61 százalék, a torontáli járásban pedig Gyáíarét jár elöl 83 szá­zalékkal, az utolsó helyen pedig Uiszentiván 611. Nagyszegeden a búzavetésből az ütemterv 56 tzá­zalékát, őszi árpából pedig 82 százalékot teljesítettek. Az őszi árpa előirányzat ugyanis 500 hold és ebből 413 holdat vetet­tek már be. jövőre olyan termés lesz itt HOGY CSODÁJÁRA JÁRNAK Az alsóxözpooti termeit csoport batyrehozza, amit a kaJAkok elamlaszoiíak Kik hátráltatják Sándorfalván az őszi munkák sikerét? Sándorfalva dolgozó paraszt- aki egyénként még csak hozz/* jai igyekeznek minél jobb ered­ményt élérni az őszi szlntás­vetési verseny hátralevő részé­ben. Munkájuk szép sikerekkel haLad előre, de a kulákok min­dent elkövetnek, hogy lerontsák a sikereket. Így például a 48 holdas Korom Jiuosné még egy szem buzit sem vetett el és október 15-ig csak egy hold földet szántott fel. Ezenkívül 165 kiló búzát és 35 kiló ro­zsot 'nem vetett el a terménv­begyüjtésből visszatartott vető­magmennyiségből. Hasonlókép­pen több mint félmázsa vetőma­f ot elfeketézett Farkas Ferenc 1 holdas aándorfalvi kulák, sem togott a szántáshoz. Nagy­Sándor' 26 holdas, Molnár An tat 52 holdas kulák sem vetett még és ők sem tudtak nagyobb mennyiségű vetőbúzával elszá­molni" Kollár Antal a vetőszán­táshoz is nagy kelletlenül csak most fogott hozzá, a Népi Bi­zottság ellenőrzése után. Árpá­ját viszont még egyáltalán nera vetette eL Török Józsefné sln­dorfalvi kulik sem vetett még egy szem buzit sem. A dolgozó parasztság azonban nem türi ezeket a kulakszabotá­zsoknt és mindent elkövet, hogy az őszi munkák minél nagyobt sikerrel járjamk. fllsóközponton a területi el­lenőrző bizottság körútja alkal­mával a dolgozó kis- és közép­parasztság, de legelsősorban -a termelőcsoportok földjeit szé­pen fe'szánlva, bevetve, aőt több helyen már zöldülő vetés­sel találta. De talállak olyan földterületet is, mint a* 54 hol­das Vass Vincéné ikulákasiszo­Byél, aliol az őszi munkák él­Végzése érdekében rnéfl semmit Sem lellek. Vass Vincéné ellen azóta meg­indult az eljárás és mert egyál­talán nem törődött földjével, a Mezőgazdasági Igazgatóság a földet az alsókőzponti Ferenc* termclőcsoportnak adta üt. És a tcrme'őcsoport -tagjai azonnal munkához láttak. A gépállomás traktorával há­rom nap alatt felszántották az vettük át — szól ismét Böröcz I sen végezzük a munkánkat és efviárs, — majd mi megmutat- azon leszünk, hegy még fehé­Juk, hogyan kell ilyen hatalmas | rebb kenyeret (gyen . jövőre területen gazdáikor ki 1. Rákosi minden dolgozó, elvtárs mondotta, hogy Időben' végezzük el az őszi szántási és vetési munkálatokat. Ezzel ma­gunk érdekeit szolgáljuk, i de minden dolgozónak is haszna v«n abból. i A gépállomás Iraktora szaporán húzza a vetőgépet és gyorsan csinálja a fordulókat. A termelőcsoport tagjai közül kettő .sietve jár a gép után. Amikor á tanyafelőll •Móra I érnek, egy -percre meg­állnak. A traktoros hangosan kiállt be a bentieknek: — Lesz itt -termés jövőre olyan, hogy csodájára jár a környék. — Lesz bizonyt <— kiáltják — Holnap már szántjuk az ördögh Imréét is — kiált vissza a traktoros, — mert az is szabotálta az őszi munkát. Nem szántott még egy barázdát sem. — Jól van ez igy, — kiáltja vissza Böröcz elvtárs — majd mi itt is ki teszünk magunkért. Azok pedig, akik -szabotálnak ilyen nagy dologidőben, hadd vegyék «! méltó bíintelésúfcfet. Nekünk elég volt már a nyo­morúságból! — Mi építeni akarunk, még­hozzá versenyben — hallalsziki a traktoros hangja és azzal már fordítja is a kormányt és vígan indul el, hogy folytassa a ve­tést. K. L. Dolgozó paraszioh kop'áh a szabotáló uri birtokosok ló'djéi Sándortalván és Szaiymazon iöb*i uri birtokos kulik sza"ioi*zsát leplez ék le Az őszi munkák során egyre Népi demokráciánk azonbft© nagyobb földterület kerül meg- nem tiixi aj: jlyen s/jal>otálást, művelés ali "Szeged ható váltan ezért a Mezőgazdasági Igazga­is. Csak a kulákok és az uri- tóság és a Népi Bizottság el­birtokosok nem törődnek a jövő lenőrzése után kimondták a évi 'terméssel és ahol csak tud- kényszerhasznosítást. Ez azt je­ják. elszabotálják a mpnkát. | lenti, hogy a fűidet a sándor­Sándorfalván 5zv. Piblinger faivi termelőszövetkezeti cso­Józsefné és Nagy Géza László- port kapja meg, amelynek dől­né, Horthy ezredesének özvegye goaó parasztjai gondoskodnak földjén nem szántott még az majd arról, hogy ne beverjen eke. De egy barázdát sem szón-, parlagon ez a nagy földterület toltak fel dr. Szántó Gáborné i Hasonlóképpen dolgozó po­földjén sem. Ezek az uribirto- rasztoá kap jak megművelésre dr. kos kulákok nagyon jól értettek Pávó Ferenené gazdag szőlő­mindig ahhoz, hogy a dolgozó tulajdonos és Barcsai Károly parasztok verejtékéből éljenek, jómódú szegedi gyógyszerész de most nem törődnek azzal, szatyraazi földjét is. Mindketten hogy a földet bemunkálják és ugyanis tudatosan elhanyagol­jó termést hozzon. ták földjük megmunkálását HARC A ZAJ ELLEN Orvosi munkakfizöss^g vizsgálja a üaig ^tataiakat Az ipari üzemekben és gyá­rakban a gépek káros hatásai közül a legjelentősebb az a hang­ártalom, amelyet a túlságos nagy zaj okoz a dolgozóknak. A dol­gozók munka közben észre sem veszik a zajt és hallásuk szinte észrevétlenül csökken. A Szovjetunióban és a szocializ­must építő demokráciákban az orvostudomány arra törekszik, .... . ... .kifelé mind a ketten. — Majd elhanyagolt földet, a«iegywlikm; „gyáznnk arra. -Becsülete­nap mar berregő traktor mo- i —_ Rótt a velögépből bőségesen hullt a kenyérgabona a friss , » • I r S^f^ Naponta hatvan uzss községi kenyeret fogyaszt :« „hm^ott , NAGYSZEGED DOLGOZÓ PARASZTSÁGA Kiskunfélegyházáig is el:ut a finom „községi kényét" dombhoz hasonló tanyaudvart j hozza rendbe. Délben .ebédjüket e ház előtti Jds asztal motlett fogyasztják, közben beszélget­nek. — Olyan ez az egész környék — mondja Böröcz elvtárs, — mintha évszázadok óla nem lakolt volna Jtt senki. A szőlő csupa gpz és ugyan­olyan volt a földje is. — Hát igen, ilyen a kulák, — állapítja meg csendesen -Brecs­ka elvtárs. —Nem művelte meg rendesen földjét csak azért, hogy minket ls gátoíjofi a mun­kánkban és előrehaladásunkban. — De most ezt a iterületet mi Csak őstermelők áru>hatnak kosxoiut Hu'ottok napján A nagy szegedi DÉFOSz intéz­kedésére ezévben halottak nap­jára csak őstermelői és DÉFOS2 igazolvánnyal lehet J^oszorut árusítani. A DÉFOSz .ezzel meg ate»r;a szüntetni, hogy kupecek húzzanak hasznot a dolgozó kisparasztmunkájából. A szegedi Községi Kenyérgyár négy nappal ezelőtt nagyarányú kenyérakciót Indított el a sze­gedkőmyéki falvakban, tanya­központokban és szorványos ta­nyaterüleleken. Naponta 16 köz­ség részére szélűt friss fehér kenyeret. Reggelenként, amikor kivilágosodik, a friss fehér ke­nyérrel magasra rakott autók már künn vannak a közeli köz­ségekben. Mázsaszámra adják le a frissen sült kenyereket a föld­miivesszövetkezeti boltokban, népboltokban és több helyen a kiskereskedőknek ls. A Községi Kenyérgyár dolgo­zói naponta hatvan mázsa ke­nyeret sütnek a falu részére. De Herczeg Ármin elvtárs, a Ke­nyérgyár vállalatvezetője szerint ez a mennyiség már a négy nap alatt is kicsinynek bizonyult, rö­videsen száz mázsára kell Mei­nl, mert a dolgozó parasztok ré­széről a fogyasztás sokkal na­gyobbnak bizonyult, mint amek­korára számítottak. Kittetekre kedden reggel, ami- és parasztasszonyok, hogy sok­kor kiérkezett a kenyérszállit mány, a megrendelt két mázsa fehér és egy mázsa félbarna kenyér helyett mindössze 30 perc alatt h f ni?sa kenyerei vásA'Olfa* meg a kisteleki dolgozók. Forráskuton példáid a kiér­kezett autó alig tudott megsza­badulni a sok kenyérvásárlótől. Az egy mázsa előirányzott ke­nyér helyett itt is több mint két mízsát vásárollak meg. Herczeg elvtárs elmondja, hogy egyes ta­nyai iskoláknál is létesítenek ke­nyérlerakatot. Igy, ahol távol vannak a tanyák a községtől, nem kell az ottani dolgozó pa­rasztoknak két-három kilométert gyalogolni friss kenyérért a fa­luba. Néhány nap múlva Tiszán­túlon is ujabb községeket kap­csolnak be a kenyérellátásba. Több helyen elmondták a ke­nyérvásárló dolgozó parasztok kai érdemesebb ebből a foszlós fehér kenyérből vásárolni, mint odahaza tót ni. Ennek még az ize is oiyen, mint a házikenyérnek. Felsőköz­ponton Jójárt Ferenené öthol­das ujgazda felesége elmondta, hogy sokkal kevesebbe kerül ez a kenyér, mint amennyi fáradság van a házi kenyérsütéssel. Ennek a nagysikerű kenyér­akciónak láttára Szeged város vezetősége és a Községi Kenyér­gyár üzemi bizottsága ujabb ter­vek kidolgozását kezdte meg. E szerint Szegedtől Kiskunfélegy­házáig, Hódmezővásárhely és Pest megye határáig elterülő községeket és tanyaközpontokat rövidesen Szegedről látják el ke­nyérrel. A mostani harmlnoöt működő kemence mellé még ujabb kemencéket épitenek és a napi négyezer mázsa kenyérter­melést is lényegesen fölemelik majd. hogy minden tényezőt kiküszö­böljön, ami a dolgozók egészsé­gére ártalmas lehet. Az Orvosegészségügyi Szak­szervezet fül-, orr-, gégeszakcso­portja — a Tudományos Tanács támogatásával — munkaközös­ségben vizsgálja a hangártalmak okait és megszüntetésének lehe­tőségeit. A vizsgálatok két üzem­ben a helyszínen folynak: a Gyapjumosóban a szövőknél és a MAVAG-ban pedig a nehéz­ipari munkásoknál. Eddig 3 06 dolgozón végeztek hallószervi, anatómiai dA funkcionális vizs­gálatokat. A kutatások mindkét' helyen a dolgozók nagy érdeklő­désével találkoznak. Munkaidő­veszteség a vizsgálatok miatt sehol sem következtek be; amig az orvosok az egyik munkást vizsgálták, addig dolgozó társaik végezték munkájukat. A munkaközösségben dolgozó orvosok az élenjáró szovjet or­vostudomány kutatásait tartják szemelőtt s a kiváló szovjet or­vostudósok vizsgálatának ered­ményeit használják fel. E kivét ir tudósok eredményeiből derült ki. hogy a hangjbehatás következté­ben előidézett nagyothallás egy­re nagyobb tömegeket érint és hogy a hangártalmat megelőző intézkedésekkel ki lehet küszö­bölni. A hantártalmakat előidéző té­nyezők kutatásának igen nagy jelentősége van. Az ötéves terv során új ipari üzemek égést sora ápül lel és igen fontos, hogy előre tisztázzák a célszerűtlen építkezések miatt bekövetkező hangártalmak kiküszöbölésének­lehetőségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom