Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-19 / 243. szám

r Szerda, 1949 október tg. 5 Grigorij Raszolov és a többiek elsajátítják az elméletet 'A Szovjetunióban és nálunk is megkezdődik az uj párlohta­tóst évad. A marxista-leninista elmélet elsajátítása és elmé­lyítése öntudatossá teszi a dolgozókat, munkájuk termelékeny­ségit egyre emeli. Az alábbiakban a Szovjetunió egyik poli­tikai iskolájának vezetője, Kri gin, számol be munkájáról. Politikai iskolánknak az éa vezetésem alatt álló csoportjá­ban nyolc hallgató tanul. Vala­mennyien egyszerű kolhozpa­rasztok. flz oktatás megkezdése előtt egyiküknek sem volt komo­lyabb politikai képzettsége. De most nem az első foglalkozósok nehézségeiről akarok beszélni, flrról a szemináriumunkról fo­gok beszámolni, amelyen már a hallgatók ismeretei alapján ki­alakult módszerrel tanulmányoz­tuk a .Szovjetunió szocialista társadalmát.* Hal Balóiranak az első szeminá­riumi napon kiosztottam az er­re a témára vonatkozó irodal­mai. Megmondtam nekik, mi­lyen újságokban és folyóiratok­ban találhatnak tanulmányaik­hoz felhasználható anyagot. A hallgatók otthon jegyzeteket ké­szttettek olvasmányaikról. fl fSSSSPi Vex a ALIAMI TEXTILI SmOztlUK:} r2la*zt*iSz6* t*sSelysm-l Sruöor, Szesssl. Harász-u. 3§ MíiOiaji TsxiUru; Botijai í Szegeti, Kárasz-atca 8. | I Jjanytgoj Baltja Sze?sd, lisza L?Jo í-Utul 47 I Rűv d- s frsíüí aruk Ba íja Szeged, Klgva-n ca 3. lii I iafisnYJasKiHöitaiu BoUía I zeged, lisza Lajos kö;u 421 _L 1L I Bfituta Búit Szeges, Szechaay -tér 8.1 T i Férma.ia Boti Szeged, 8árás?-u ca 8. T I! Szóitej ás Btmsám Bo t szeged, Szecfceiyi-tör 2. F Mintissgt Kiierátu Bot IT38| Szeged, í szaLaftK-üöíui38 szeminárium kezdetén megkér­deztem, volt-e a megadott iro­dalomban valami olyan, amit nem értettek meg. Kérdéseikre megmagyaráztam a bonyolultabb problémákat és az idegen sza­vakat. ElSÜüek Vladimir Rasszolov ismertette a szocialista és ka­pitalista gazdasági rendszert részletesen és szemléletesen. El­beszélését színes példákkal fű­szerezte. Főként olyanokkal, amelyeket faluja fejlődéséből és mindennapi életéből merített. Ehhez a kérdéshez hozzászlót Grigorij Rasszolov is, aki el­méleti hibákat kövelett el, ame­lyeket a többiek helyesbítettek. Többen kiegészítették az elhang­io't hozzászó'árokah Min! az eiÖZÖkÜR. ezen a sze­mináriumon is kiderült, hogy a nyolc hallgató közül hárman gyengén sajátítják el az anya­got. Mindenekelőtt kikutattam elmaradottságuk okát. Megálla­pítottam, hogy flrtuhov elvtárs azért maradt vissza a tanulás­ban, mert betegség miatt hat foglalkozást elmulasztott. Ku­riclrij elvtársnak pedig az a hi­bája, hogy keveset oivas. Ezek­kel az elvlársakkal egyénileg is foglalkozom. Gyakrabban kér­dezem őket az órákon és össze­hozom a fejlettebb hallgatókkal közős tanulásra. Több éve folytatok oktató mun kát és az a tapasztalatom, hogy az elméleti tanulásban nagy se­gítséget nyújt a vonatkozó szép­irodalom. flz irodalmi segéd­eszközök mellett fontos szerepük van még a képeknek és egyéb szemléltető eszközöknek. Meg­felelő irodalmi alátámasztással és szemléltető tanitással a hall­gatók többsége Igen jól halad előre, fl tapasztalat azt mu­tatja, hogy az Iskolában szer zett elméleti Ismereteket alkal­mazzák mindennapi termelő munkájukban is: szemináriumom hallgatói valamennyien kitűnő munkások. Kéhány SZÓI magamról is. Ve­lünk, propagandistákkal, elő­adókkal a párt kerületi bizott­sága havonként egyszer értekez­letet tart. Ezen kicseréli ük elő­adói munkánk tapasztalatait, módszertani segitséget kapunk és megbeszéljük a legidőszerűbb politikai problémákat, flz érte­kezletek segítségemre vannak oktató munkámban, de ezek mel­lett természetesen önállóan ta­nulók. Most éppen a Bolsevik Párt történetét tanulmányozom. Ehhez sok szépirodalmat olva­sok. Szakadatlanul arra törek­szem, hogy elmélyítsem politi­kai tudásomat, mert tudom, hogy ezzel teremtem meg hallgatóim politikai fejlődésének feltéte­leit is. „Nem kétséges, hogy a javenéó fejlemények engem igazolnak" Kényszermunkára Ítélték az ausztráliai kommunista párt főtitkárát Az ausztráliai reakciós erők az igaz sí g és a demokrácia ar­cul csapósának legnyíltabb for­máját fejezték ki abban az •Íté­letben*. amit Sharkey. az auszt­ráliai Kommunista Párt főtit­kára ellen hoztak. Sharkeyt há­romévi kényszermunkával' sú­lyosbított börtönbüntetésre itél téfc »iázitó szavak használatá­ért*, mert sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy »ha a szov­jet csapatok hz ellenség üldö­zése közben Ausztrália terüle­tére lépnének, az ausztráliai munkások üdvözölnék őket. mint ahogy egész Európában üdvözölték a munkások a Vö­rös Hadsereget, amely felsza­badította a népeket a náci zsar­nokság alól*. A »muuk5skormány* tehát lá­zitásnak minősiti, * ha a béke hadseregét, a Szovjet Hadsere­get Valaki üdvözölni meri. Ezek után már csak természetes, hogy Ausztrália ENSz delegá­tusa is azok között van, akik •a* emberi jogo* alapvető szabadságon betartásának meg­©érfésévcl vádolták a népi de­mokráciákat, köztük a magyar népi demokráciát is. A® kiabál legjobban, akinek a háza ég... Az itélet egyébként nagy fel­háborodást keltett haladó kö­rökben. Harry PoÜitt, az angol Kommunista Párt főtitkára a párt végrehajtó bizottságának nevében az ausztráliai kormány­hoz 1 ká'ieltáviratot intézett, amelyben az itélet megBemmi­aitését köyrtelte. Kijelentette, hogy wr. a felháborító itélet a szólössüal-o'lsáiS eulyos meg aértése és része az eusxtrAl.a kormány által az ausztráliai munkásság ellen vezetett reak­ciós hadjáratnak. A Daily Warker vezércikké­ben megállapítja, hogy Sharkeyt azért ítélték el, mert az auszt­tráliai Kommunista Párt véget­akar vetm az uralkodó osztály kizsákmányoló hatalmának. Ma­ga Sharkey kijelentette: Nem érzem magúm bűnösnek, szilár­dan meg vagyok győződve, hogy • jövendő fejlemények engem igazolnak. T T Ms.erártiá Bo tjá Sjesüd, Mvrx-Jftr 17. E r T hngye ssTextuanu.Bolua Szeged, lUiuál-ter 7. ¥ T Jú Tex-il&ut BoHM Szeged, Tisza Lajos-fe&ut 51. 27 naaia tar! az mi'tm sztntónvászsar^, 13 naaia sztrÉHíuk az mkm mkm A newyorki Daily Wroker a 27 napja folyó bányász sztrájk­kal és a 18 napja tartó acclmun­kás sztrájkkal foglalkozva — amelyhez eddig több mint húsz­ezer alumíniumipari munkás osat­lakozott —, hangsúlyozza, hogy az acélbárók meg akarják foj­tani a szakszervezeteket. Ez az igazi célja az amerikai monopo­listáknak. Ezek a nagyiparosok hosszú időre szóló berrőgsítést akarnak elérni az acélgyáraknál, hogy azután azt a többi ipar­ágak munkásaira is alkalmazzák Igy tehát — Írja a lap — ma­gínak a szakszervezeti mozga­lomnak a léte forog kockán. Az iparbárók terveire az ame­rikai munkásság szoros összefo­gással válaszol. A sztrájkoló bá­nyászok és a sztrájkoló acélgyá­ri munkások között tárgyalások kezdődtek meg közös harci front kialakítására. A munkások nyo­mására az ALF elfogadta a bá­nyász szakszervezet ama javas-, latát, hogy heti két és féldollá­ros hozzájárulással hatalmas ala­pot teremtsenek az acélgyári munkások sztrájkjának támoga­tására. A MUNKÁSOSZTÁLY AZ 5 ÉVES TERVÉRT E redményekben razdag, or­szágunkat újjáépítő há­roméves tervünk végrehajtásá­nak utolsó heteihez érkeztünk. Tervgazdálkodásunk eddigi idő­szaka alatt a Magyar Dolgo­zók Pártjának vezetésével. a kommunisták útmutatásával lia­talraas sikereket ért el népünk, mint politikai, mint gazdasági téren. Amikor az ország dolgo­zói egyöntetűen sorakoztak fel a május 15-i választásokon Pár­tunk politikája m'igött. orszá­gunk fejlődésére. hároméves tervünk sikeres befejezésére és uj országot építő ő éves ter­vünkre adták a szavazatokat. A kommunisták által kidol­gozott., a dolgozó nép széles tö­megeinek bevonásával végre­hajtott tervek eredményeként jelentkezett a dolgozók asztalán az olcsóbb fehér kenyér, az olcsóbb hus és zsír. Népköztársaságunk Alkotmá­nya lerögzíti és törvénnyé emeli szocialista tervgazdálkodásun­kat, amikor meghatározza, hogy a magyar Népköztársaság gaz­dasági életét állami népgazda­sági terv fogja egységbe. Nép­köztársaságunk Alkotmánya, mely eddigi eredményeinket le­rögzíti, magában foglalja a há­roméves terv első két évének eredményeit is. A politikai for­dulat eredményeképpen a dol­gozó nép hatalmának megszilár­dulásával azzal, hogy népi de­mokráciánk a proletárdiktatúra funkcióit tölti be és tervgaz­daságunk, az államosított üze­mek, bankok és nagykereskede­lem szilárd álapján nyugszik, megváltozott a dolgozóknak a munkához való viszonya. P ártunk Központi Vezető­sége április 2-án hoz­ta meg határozatát nj népgaz­dasági tervünkről, az ötéves tervről. A Központi Vezetőség által kidolgozott ötéves tervvel a szocializmus alapjait rakjuk le hazánkban. Az ötéves ter­vünk középpontjában nehézipa­runk fejlesztése áll. A mohácsi kombinát felépítésével, uj üze­mek megteremtésével, gép- és traktorgyártásunk hntnlmasará­nyú fejlesztésével néhány év alatt küzdjük le több évtizedes elmaradottságunkat és roham­léptekkel megyünk előre a dől­•ozó nép jólétének emelése ut­ján. ötéves tervünk megindítására a sztálini ötéves tervek mutat­ják a történelmi példát, a szo­cialista országok ötéves ter­veit, melyek néhány év alatt a hatalmas orosz népet, a világ élenjáró nemzetévé emelték. ötéves Tervkölcsömink jegyzé­sének hatalmas politikai és gaz­dasági sikere mutatja, hogy a magyar nép követni akarja a szovjet doljozók példáját, felso­rakozik ötéves tervünk prog­ramja, tervgazdálkodásunk mód­szerei mögött, népünk látja és tapasztalja a szocialista tervgaz­dálkodás hatalmas fölényét, az értékeket romboló, nyomort je­lentő, kapitalista gazdálkodás­sal szemben. A z ötéves Tervkölcsön jegy­zésével a magyar dolgozók az ötéves terv 47 milliárd forintos beruházási programjához; saját jövőjének építéséhez járult hoz­zá. A tervkölcsönjegyzés hatal­mas megmozdulása után most a dolgozók elé kerül, széleskörű megvitatásra, és jóváhagyásra. A szocialista tervgazdálkodás lé­nyege a dolgozók százezreinek bevonása a tervek kidolgozás: ba és ezen keresztül mini azoknak a lehetőségeknek szán havételére, amely a szociális' rendszer méhében rejlik. A te- • nem számok felsorolasa, hane > milliónyi élő ember mindem: pos alkotó munkája. Amik­most az üzemek dolgozói eh' mühelyértekezletek százain i­mertetik az 5 éves terv üzemel re, műhelyekre vonatkozó rés; letterveit.' felszínre kerülne mindazok az erők, amelyek munkásosztályunkban és ujj: alakuló műszaki értelmiségünk ben rejlenek. rzt a hatalmas erőt mutat ta meg az Országos Újít; Kiállítás is, ahol több niir' kétezer ujitSa mutatja meg vagya' dolgozók kezdeményei i.cszségét. A kiállítást csopo tosan "látogatják meg a szál­szervezetek vezetésével áz üz< mek ujitói és élmunklsai és kiállitás tapasztaltai nlapján v kezdeményezések születnek, s ujitők és élmunkások uj mm kamódszerok és tephnikai esz­közök ismeretével térnek hn> az üzemekbe és a taoasztalto alkalmazásával hároméves te vünk maradéktalan teljesítési' gyorsítják meg. Munkásosztályunk és üzen értelmiségünk kezdeményez ereje tör most utat a követkei napokban a tervismertető mi helyértekezleteken, ahol a do gozók javaslatokat tesznek mii­dennapos munkájuk tapasztalt tai alapján, a műhely terveinél kibővítésére, kiegészítésén Ezek a javaslatok, a dolgozó; százezreinek aktív részvétele » terv kidolgozásában ez a lep főbb biztosítéka ötéves tervünk sikeres megindításának. A Szovjetunióban jninder ujabb sztálini ötéves tor bejelentése a szovjet embere: hazafiságának, politikai önt u:if tának fényes tanúbizonyságé adja. Az Ötéves terv résziette; veinek a dolgozókkal való m/g tárgyalása a szocialista mun kavcrr,eny hatalmas fellendü lésével jár együtt. A kitűzött feladatok végreha­tásáért a szovjet üzemek, vá falatok, pártszervezetek, üzem bizottságok, a Bolsevik Pár agitátorai kötelezik magukat hoigy a tervnek az üzemre, roü helyre esó részét leviszik mir. déri munkáshoz, megmondták mit kell személy szerint tet niök a terv végrehajtásához. A szovjet dolgozók példáján a mi első öteves tervünk üzerr megtárgyalása is a magvar dói gozók szocialista munkaverse nyénefc fellendülését, kiszélesi tését hozza magával. Muc kiver senyünk kiszélesítése a dolgozók egyéni versenvvállnlása min'' erőteljesebben bontakozik ki ' Nagybudapesti Páxtválaszt mány határozata óta. Ezt ' mozgalmat gyorsítja meg az öt éves terv nagy perspektíváinak feltárása. Ez adja mez a ler. dületet a hároméves terv sik. res befejezéséhez. A szocialista munknvei senvben felbukkannak • munka hősei, akik felismerték hogy jó munkájukkal állhatna! helyt a munkásosztály, a ter melés frontján az élesedő osz tólyharchan. Az ötéves ter üzemi ismertetése és megtárgya Lása, a munka hőseinek és a; ő példájukat követő munkásos? tálynak harcos felsorakozáa­lesz a békéért, a szoeializrmu építéséért folyó küzdelemlien. Az olasz partizánok visszautasították Titóék meghívását Az olavz partizánok — köz­tük azok, akik Jugoszláviában harcoltak — visszautasították Tito római ügynökeinek meghí­vását Belgrád felszabadításának ötödik évfordulójára. Antonio Novelli partizántiszt méltó választ adott a Tito-iigy­nököknek kijelentve: A dicső partizán harcoknak ezen az év­fordulóján megemlékezünk m«l ról a nckéí napokról, amelye toct a Szovjet Hadsereggel egyte vívott c**túkl>au töltött ön Megemlékezünk azokról az á dozatokróL hmelyek árán mo tanultuk, hogy gviitöijiiuk m'ii den zrturnoKot és minden áruló Ezek kőié h zsarnokok és Ar. lók közé tartoznak Titóék "

Next

/
Oldalképek
Tartalom