Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-16 / 241. szám

Vasárnap, 1949 október 18. 5 Jelentés m budapesti U Hó KiéWtásróI: BÜSZKÉK VAGYUNK A SZEGEDIEKRE! Az Ujitó Kiállítás országos munkamódszerátadási mozgalommá szélesedett E2 3zrek és ezrek látogatják naponta az Újítók Kiállítását a budapesti Műcsarnok épületeiben. A több, mint két­fzer újítás, amelyet modellek formájában, vagy eredeti kivi­telben mutatnak be, — szinte elkápráztatják a látogatókat. A munka forradalmárainak, a Szovjetunió sztahánomstáinak Alkotásait — amelyet fényképek és modellek utján ismertet­nek — csodálattal és roppant elismeréssel szemlélik. A ki sb b -nagyobb szerkeze­tek modeOlefe, hatalmas gépek bizonyít jóik, hogy a magyar éjítók és észszoiíisílők a szov­jet sztahanovisták példája nyo­mán, a Párt irányításával, se­gítségével, máj-yen óriási ered­ményt értek el. Csaik. esy ada­tot említünk. A szárnyait most bontogató magyar újítómozga­lom ezévben több, minit 175 millió forintot taaikrítaít meg f/pgazdasáigimik számára. !te efás* a leramfeen Bortkevics elvtárs, szovjet szta­hánovista új fémmelgmuoiká'ó módszerét mutatják be a ma­gyar éiimunkások, amott Gn­<5a elvtárs, a Ganz vagongyár esztergályosa mutatja be újí­táséit. S a rengeteg újítást dél­előtt és délután érdeklődő, ta­nulni váisyó, élmunkásofk, bri­gádveze-iők mérnöikiök, dolgo­oátk szemlélik, hogy a látotta­kat majd munMjuikban hasz­nosítsak. S a Műcsarnok épületeiben •z Újítóic Kiállításán itt-ott szegedi dolgozókat lr lehet látni. Eljöttek, hegy tanulja­nak és tapasztalatokat gyüjt­nek. Nézik a szovjet aztahá­novisták eredményeit, a mun­kamódszerek leírását és jegy­zettömbjük feíhár lapjára sorra Írják a mondatokat A céljuk: munkahelyükre hazatérve be­vezessék a már kitűnően be­váíit szovjet sztahánovisták és a nyomdokaiba lépő magyar újítók, észsarrűsítők munka­módszereit. Bebarangoljuk a kiállítási termeket. Ebben a tégtialap­alákú teremben ia mint más­utt, a modellek fölött feáirás. miagy arázó szöveg ismerteti az észszarűetítésefc és újítások lé­nyegiét. S a sok ember között egyszer csak valaki hanigtosan fölkiállt örömében: Hi-ni! It! a Pista tiltása. Gyula, nézzétek csak ... Az örvendező ég • vele lévő másik két társa Szegedről jött az Újítók Kiállítására, azért olyan boldogok, mert felfedez­ték munkatársuk, Hegy esi István, a Szegedi Kender vasesztergá­lyosának újítását. De már olvas­sák is az ismertetést. Majd elindulnak a tóbbi ter­mek felé. — Csak jól szét kell itt nézni — bíztatják egymást, — talá­lunk mi még a szegedi dolgo­zóktól újítást, észszerűsitést. Igazuk volt. A kiállításon szép számmal találunk újítást, észszerűsitést — „Csak jói szét keBL nézni." Maurits László elvtárs, a sze­g-.di Lenezistjrár ^vegyészének újfajta enyvkészítő újítását, Lálnyi György elvtárs, a sze­gedi Kender dolgozójának a Monforat ráró átaiafcttáeáí. (A rézót észazer üsá tésévd a lertxi kívül kenderhez is fal tudják haassnáfcná), jemerteti « teücás. Vítusz Gyula íivtárs, a sze­gedi Magyar Kender doteozó­jánefk újttása is nagy sikert ér el * textüaaetksnia köréJxn. ö • tárcsaorsókat hanoi anyag­bál ásította elő, es. irsen drága küMKdi nysraeinyag baeyeti. S itt van a szegedi Kender­fonó dalrtoaójánafc, T&h III. Mária erlvtárödnek éassaeeűsí­téan is. A giffiJcnógópsfcein vég­zett óezszerűsttést áe ee&ksóqé­vni igen figytelemrewfcéifté filc­iriímyiséget takarított mag. Lajos Gyula (Szegedi Kender) a mokálaczálvezetöt újöotta ées tette biztosabbá a fon átveze­tést. fe itt az étsarisütsi tesrása a Saogedi Kender még több doHtooójánek is: Eárint József­nek és Nagy Miihálywsk. Agó­csi BéTánsfc, Horváth Mihály­nak. Mind bizonyítja, hogy a szegedi újítómozgalom már eddig u igen szép eredménye­ket ért. el, elősegítette « há­roméves terv időelőtti győzel­mes befejezését. Az ország mindé* részéből egyre jönnek a doigeaék, az újítók kiéJ'itására és feznek füwtrókbe... S *z Ujfíö Ki­áTátáe egyetlen hateümas mun­hamód*3erátadási mozgalommá szédieaedet-L ...Estefelé újból éssaetalálr köztünk a három szegedi dol­gozóval. A látottakról beszél­gettek, de ezt is mondták: — Büszkék vagyunk a sze­gedi újítókra, észszer űsít ök­re... (Morvay) BEFEJEZÉSHEZ KÖZELEDIK fkZ ALGYŐI ZSILIP ÉPÍTÉSE Az eddigi munkálatok során 25 ezer forintot takarítottak meg KÉRÜNK LEKÜZDHETETLEN MBZGSLMÜ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely megdöntöt­te a kapitalista rabság rendsze­rét, gyökeresen megváltoztatta a dolgozók társadalmi helyze­tét, munkájukhoz való viszo­nyát és magát a munka jelle­géit is. A szocializmus építő te­vékenységbe vonta a széke néptöniKgeiket, soha nem látott magasságra emelte az egyszerű emberieket. Az Októberi For­radBúom révén a munúások és panasztok a történelem folya­mán először jutattak abba a helyzetbe, hoigy nem a kizsáfc­mányoióknak, hanem maguk­nefc, * maguk társadaknákek doSgownak és e"®6 íziben nyílt korlát; a n lehotöaóöttk arra, hogy va»ódá a'IcotÓKwmkiá't fejt­senek ki. A saüvjet társadalomban a fcspitalista „konkurrencia" he­lyért; egy új, leküzdhetetlen mtozgatóeső — a szocialista v«rsener lépett. Sztálin rámu­tatott art*, bojfr verseny a saocialÉsnvua építéaánck kiom­m\mé&» mócteser*, a dolgozók nauSiós HftncgeíMfe maximális i akitáv itása aűopjáo". A szocia- j ista verseny — a nemzetaoz- ; ctaság hwtalmtts motorja. A SBoeiaíota verseny r.agyés dicső uíart teét me®, egyre újabb formái evülettek, amelyek a tömegek munkóaktivitdsénak emelkedését jelzik. KüSöhösen bsstatmas a fejüődés a vers'rny háboiVratáTVi időszakában. A hordbesn, amely az új szttáiini ötéves terv eá^y év alatt tör­ténő tetSjesítéséért folyik, meg­nőtt a város és a falu millió és mÜfió dotgazójánck alkotó tevéknrysége. A háborirutiáíii időszak szo­cialista versenyére a sztahá­novista munka módszere és aa éietijárók tapasztalatainak szé­les körben való elterjesztése jellemző. Az egyes dolgozók versenyeiíedményei, egész bri­gádok, műhelyele és részlegek naigy termölékanységű sztahá­novista munkája: — erre irá­nyul a termelés éknunfcásai­nak mondán, igyekezete, ezen az úton halad a széles töme­gek mozgalma is. A versenyformák változatos­sága és az új sztOhánovisia módszerek gyors elterjedése, a dolgozók emelkedett kommu­nista öntudatosságának, maga­sabb szakmai színvonalának és a kölcsönös elvtársias támoga­tás fejlődésének egyenes kö­vetkezménye. A szoeisj&ista verseny mai formájának eav'iík fontos sajá­tossága a tudománnyiall való egyre szorosabb kapcsolat. AJ éknurakások és a tudósok, vala­miint a műszaki szakemberek közös ai'kotómvHikája nagysze­rű eredményeket bog, A szocialista verseny a töme­gük forradalmi önkrtóAjának kifejezője, ameiy sokmiAió dolgozó alkotó kezdeményezé­sére támaszkodik, A sztahano­vista moaga&ocn szétzúziza a ré­gi, fékező módsaeriefcet. az e&­sivuHt notjrtákat, nem tűri • lustaságot, • tespedést. Korunk hatalmas mozigalmá­niala, e ezooiaftsta versenynek, a srtahánovista moagalom to­vábbi emelkedéséinek aáepja a tömegek lloöees eösotósának feji'esBtése, amely újabb és újabb sikereket báztosít « kom­mün'amus épitésébsni. iz MSP HüzsmM íMmm 3 zo^si^ii^ %'ézlmm^ Az algyői és a tápéi dolgo­íraó parasaftok köxül sokan megőrizték azt a „Szabad Nép" és „Délm a gyarország" pél­dányt, amely még e tavasszal megírta, hoSy mit létesítünk és építünk az ötéves terv fo­lyamán. Azóta tatán többször íjra és újra elolvasták ezt. mert tudják, hogy ennek a wagy beruházásnak része?:! lesznek ők is. Kimondhatatlanul •akat vásmak tőle. Már csak­nem minden dolgozó paraszt, EPOSz fiatat és MNDSz asz­wony tudja ttt azt. hogy öt­éves tervünk folyamán Sze­tted mellett ha-almas méretű duzzasztómű épül a Tiszáin. Olyan, amilyen még orsza­ttunfaban nincs eddig. leen sofcat vámak ettől a nagyszerű alkotástól. Tudiák mindannyian, hogy ezzel még raebb élet köiiözür házaikba, «aert a mostani áramszolgálta­tás ezzel olcsóbb lesz. a létre­ÍOtt állami gazdaságokat, ter­melőcsopotKokat, villanyerőre berendezett gazdasági gápek­M láthatják el. De ezen töl_ ««nően « sKegedkörnyéki föld­müvelés terén is Bögy vétto­«*Kt hoa. A fiö:dua*wetott *n­vÍBÉbőI ns«swanrűcn lehet •tajd a könvretó fa!vek föld­Hit öntözni. Kertszerü mező­pzdé-lkodásra térhetnek majd az algyői, tápéi dioigozö pa­«taatak is. ltiuetelepet is hoz. hatnak létre, mert megoldódik. « vízk&rdés. Ennek a duzzasztóműnek az ^őmunikáiaÉaá máris meckez. ^Wtek. Algyőn inaen néhány­•®éz méterrel a Tisza-gáton már tavasz óta folyamatban van egy ISO ezer forintos gé­pi erővel felszerelt zsilipnek az építése, amelíyel majd ön­tözhetik a környező termőföl­deket. Az épí'keeés már befe­jezés felé közeledik. Egyelőre még az lesz a fe1 adaéa, hogy az algyői és tápéi dolgozó pa­rasztok földjeit mentesítse a tavaszi talajvíz'51, de már Így is lehet öntözésre használni. A hozzá felszerelt motorok a Ti­szából csövek segítségével föl­szívják a vizet és aszály ese­tén márig elhárult a fenyegető vesatóíy. Ördögh Jótwef. az építkeze® vezetője elmondja, ho«y négy hét múlva teljesen bevégződik a munka. Az öntudatos tápéi dolgozóik, ekik végzik aiz épi­iést murikáí adókat, jó munká­jukkel és kommunista ömtuda­tuWcal « 180 eeer forintból 25 ezer forintot takarítottak meg már eddig. Ebből a megtakarí­tott összegből gépháza,; és sze­relőműhelyt építenek majd az új hatalmas zsilip mellé, Simor Dénes építészmérnök a pécsvidéki bányamunkások La­kásépítő szövetkezetének veze­tője, majd az országos kisla­kásépitő szövetkezet miniszteri ( taztosa volt. A pécskörnyéki kétszáz bá­nyásziislakás "építkezésére ren­delkezésére bocsátott baintegy 5 millió forintot bűnös hanyag­s^-gat kezelte. Ebből az ösz­szegből tőkéseknek, nagykeres­kedőknek egyéves szállítási elő­legeket folyósított, szabályszerű könyvelést nem vezetett. Saját használatára a szövetkezetnél luxusautót vásárolt. Tervezési A hároméves terv befedezésére késeinek A SZEGEDI ORIONBAN füzemi tudósítónktól.) A szegedi Orion bőrgyárban Rákosi elvtárs termeléssel foglalkozó, útmutató beszéde nyomán egyre fokozódó lendülettel indult nseg az egyéni verseny. Ez is elősegíti a többtermeiést és a minőségi munkát. Az üzemben azóta még lelke­sebben folyik a munka, amióta megtudták, hogy az ország bőr­gyárai között folyó versenyben a legelsők között foglalnak helyet. A dolgozók, nagy lelkeseié—el készülnek a hároméves terv be­fejezésére, az ötéves terv meg­kezdésére. Az Orion bőrgyár dolgozói ter­melési tervüket 103 százalékban teljesítették. (Sándor Ferenc) Mtola a sztyeppén Kazahsztán állattenyésztői­nek gyermekei szüleikkel együtl a sztyeppéken élnek, távol a városoktól. Kazaksat.án sztyep­péján három évvel ezelőtt első i4>en iskolát ayitottak aa állattenyésztők gy enne keinek számára. Ebben az évben már 380 ilyen iskola működik, A —tyeppén, az isfc&hsópül*,' mel­lett könyvtárat muleaiek be és nétóny iskola melleit interná­tus működik, ahol a gyerme­kek többsége a tanév alatt la­kik. költségeit túlzottan hetvenezer forintban állapította meg js ezen túlmenően még további 23 ezer forintot vett fel jogta. lanul saját részére az épitko­zésre szánt pénzbőL A Központi Ellenőrző Bízott aág megállnpitja, hogy Simor Dénes a pécsvidéki bányászó­kat súlyosan megkárosította. A szövetkezetet aljas módon sa­ját és tőkés üzletbarátai cél­jaira használta, ezzel a dolgozó nép ellensége lett. A Központi Ellenőrző Rizott aág Simor Dénest a Magyar Dolgozók Pártjából kizárja. Oot mrn efBüs az m cs^szlo?áic mv n^kul A csehszlovák nemzetgyűlés pénteken elfogadta az egyház és az állam viszonyát rendező két törvényjavaslatot Gottwald köztársasági elnöK szombaton aláirta az egyházi törvényeket, amelyek november elsején lép­nek életbe. A Rude Bravó utal arra, hogy az uj törvények kemény csapást jelentenek a nyugati hazudo­zókra, akik rémmeséket terjes®­terek arról, hogy Csehszlovák kin bar, felszámolj ák a vallást és üldözik a hívőket. A réigí rend­szer csak addig érdeklődött a vallás iránt, amig azt a maga osztályérdekeinek szolgálatába tudta állitani. A népi demokrá­cia megteremti az igazi vállá®­szabadság anyagi félté leiéit. RÁDIÓKKAL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom