Délmagyarország, 1949. október (6. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-01 / 228. szám

Ara 4>u fíliéi Jegyzék a Jugoszláv kormány­34i oftíCbcr 1 szombat Rákosi elvtárs nagy beszéde a Nagybudapesti Pártaktíva efőtt A Ra]k-!ianda felszámolása éreffeltbe, magabiztos fetíe az egész Pártot, az egész magfar demoirác Eddig 506,045.000 Sorint kölcsönt jegyeztek Rákosi elvtárs beszélt. Szavait nemcsak a színültig megtelt Sportcsarnok közönsége, a nagybudapesti párt­aktíva hallgatta feszült és lelkes figyelemmel, hanem ax egész ország. A rádiók mellett a párttagok százezrei és a pártonkívüli dolgozók mihiói ültek. Itt Nagyszegeden, Makón és Csanád megyében is tízezrek hallgatták az iránymutatást. A beszéd közben szinte megelevenedett előttünk, mégegyszer lepergett előttünk a Rajk-banda, a Tito fasiszta klikk, az imperialista politikai gengszteriz­mus szörnyű filmje. De nemcsak lepergett a fihn, nemcsak láttuk az eseményeket, hanem nagy tanítónk szavai nyo­mán minden kérdésben határozott feleletet, határozott út­mutatást kaptunk. Még mélyebben, kitörölhetetlenül belénk vésődött teg­nap este ott a rádip mellett, hogy az imperializmussal szemben, a Tito-fasiszták janicsár diktatúrájával szemben, a Rajk-parazifák aljas próbálkozásaival szemben nincsen langyos középút. Itt a kérdés így áll: vagy-vagy! Itt a kérdés úgy áll, ahogyan Pártunk és Rákosi elv­társ iránymutatására Nagyszceed, Makó és Csanád megye dolgozói az elmúlt két nap folyamán is élére állították: Tettekkel válaszolni! — Ez a válasz — ahogyan a Tervköl­csöin jegyzésének országos kiértékelése is mutatja — csatanós volt. Nagyszeged pénteken este az egész ország­ban a legjobb eredményt érte el — és Makó, Csanád me­gye eredményei is jók, országos viszonylatban. Igen, a válasz —- amit az országos kiértékelés ercdmé- < nyei számokban rögzítettek le —, de ezzel még nem áll­hatunk meg. Rákosi elvtárs iránytmutató beszéde új len­dületet, új erőt ad nekünk, hogy a kölcsönjegyzés haza­fias mozgalmával is szilárdítsuk rendszerünket, hogy ^tántoríthatatlanul haladjunk tovább új küzdelmek és új győzelmek felé.c szedelmes ötödik hadoszlopát, zmely beszivárgott soraink közé és a Párton, a népi de­mokrácián belül készült ti­tokban arra, hogy minden vívmányunkat megsemmi­sítse. A leleplezéssel kapcso­latban fénv derült az amerikai impe­rialisták stratégia* tervire, amely nem kevesebbet tiizütt ki célul, minthogy az nj vi­láüháborn Hővezetéseképpen «'• Összes népi demokráciákat kiszakítsa a Szovjetnniő-veaet­Tisztelt Pártaktíva! — kezd­te beszédét Rákosi elvtárs. összehívtuk pártunk nagy­budapesti vezetőit, hogy meg­tárgyaljuk velük Rajk és kémbandájának felszámolá­sával kapcsolatban a tanul­ságokat és azokat a teendő­ket, amelyek a legközelebbi időben pártunk és a dolgozó magyar nép előtt állnak. Rajk kémbandájának lelep­lezése már teljes jelentősé­gében áll előttünk. Sikerült leleplezniiink az ellenség ve­tő békefrontbél és az impe­rialisták táborába vigye á*. At „Ojera ion X" nevii terv célja volt a népi demthráeiák lestahiiása a Szoijctunió oldaláról Egy esztendő óta arra let­tünk figyelmesek, hogy az amerikai imperialisták na­gyon magabiztos hangon be­széllek valami »Operation X« nevű tervről, amelynek egyik fontos része abban állt, hogy benyomulnak a népi demokrá­ciák vezető pártjaiba. Ugyan­ekkor hallottunk úgynevezett mélyértelmű fejtegetéseket arról, hogy az elmúlt két vi­lágháború tapasztalatát alap­ján helytelen volna az impe­rialisták részéről totális há­borúra venni az irányt, azaz szerre az egé3z Szovjetunió­vezette bélrefront megsemmi­sítését tűzi ki célul. Ehelyett ezek az imperialista hangok bizonyos korlátolt, körü'ha­tárolt célok érdekében foly­tatandó háborúra akartak irányt venni. Most már meg­értjük. hogy ilyen korlátolt és körülhatárolt céf lett volna « népi deinokráíyáb lcsznki­táaa a Sze^otunió oldaláról. És az is világos számunkra, hogy a hidegháború, az a fokozódó kardcsörtetés, mely­nek a berlini légi híd csak egy része volt, hozzátartozott a terv előkészítéséhez. re a maga meztelenségében megvilágította a jugoszláv árníák üzelmeit. A Rajk-per folyamán nyilván­valóvá vált, hogy Tito és hantá­jának árulása nem tavaly juiii­usban kezdődött, hogy ennek a bandának tagjai külön ,s együttvéve hosszú esziendő'k óta, mint rendőrspicük, kémek, besúgók, provokatörők, vagy Gestapo ügynükók dblgoztak. Az is bizonyítást nyert, hogy a rá- szláv szocializmus csak Iát* jukvonalkozó kompromitáló íratok a Gesiapo irattárából az Egyesült Államok kóm&zolqála­tának a (kezébe kerül tok és hogy a jugoszláv vezetők ma ugvan­ugy végrehajtják az amerikai imperialisták és a kémek uta­sításait. mint ahogy Iiajk vég­rehajtotta Horthy rendőrségé­nek. később az amerikai és jugoszláv k á ms ze rv e ze telnie k a parancsnit. Titóék a szabadságharc idején angol és amerikai kémehet, spicliket hívtak Jugoszláviába Most már tudjuk,, hogy a je­lenlegi jugoszláv vezetők jelen­tékeny részét 1911-ben a Gesta­po küldte haza a francia inter­nálótáborokból. Fény dérült ez­zel kajicsola! bon a jugoszláv szabadságharcosokra is. Most már tudjuk, hogy mint Spa­nyolországiban, a hősök mellett akiknek egyik főgondja a sza­badságharc folyamán az volt, hogy a jugoszláv ncp fegjobb fiainak Arszo Jovanovicsnak, Zsujovicsnck, Hebrangnak küz­delmét ellensúlyozzák. Most már tudjuk, hogy Titoék saját crő­sitésükre az angol é« amerikai kémek követség volt ügyvivője nemcsak Titonak a háború alatt TUo ot» settenkedtek az árulók, a Rajkók js nnrv Jugoszláviában A fasiszí.(fÍ£ cU -n nafeöíldo " arról rántotta, le a lepd, kfbdŐ méih -tetien áldozatokat hozó jugoszláv bősök mellett, ott nyüzsögtek a Triók, a Rankovicsok, Karfcljek, Gyl­I aSzok és a többi rendőrspic­lik, szalra készült, csak en edmény volt a dolgozó jugoszláv töme­gek felé és azzal a mellékcéllal hozták léire, hogy Tiloék igy hatásosabban tudják leplezni az imperialisták terveit a népi demokráciákkal és a Szovjet­unióval szemben. A per rávilágított arra, hegy amíg a népi demokráciák­ban a régi rend, a reakció nem volt leverve, addig az imperia­listák Tito Jugoszláviáját, mini stratégiai tartalékot kezellek. En­nek a tartaléknak ez időben kü­•ön leientőséget adntt az, hogy szocialistának tuiHa magát kijátszani s mint ilyen a népi demokráciák országaiban ké­mei, diplomáciája és befolyása révén nagy segítséget tndo't nyújtani a mit sem sejtő népi demokráciákkal ozembrn. Amikor azonban a harc eldőlt, Brankov, a budapesti jugoszláv f • népi demokráciák * * - - levertek, amikor a jugoszláv áru­ók amerikai urai a stratégiát bnidájál kény­telenek voltak a haie eisö vuna­meg n szabadságharc idején Jugoszláviába. Most már tudjuk, hogy Ti­toék egyik főgondja a fel szaba­di ló háború alatt az volt, hogy iiíinél több öntudatos, harcos, n jugoszláv nép minél több igaz fia pusztuljon cl ebben a küzdelemben. tárgyalásai voltak a németek' kel, de arról, is. hogy százával ölette le azokat, a emHaűsás­harcosokat, akik az amerikai imperialistákkal szemben a Szovjetunióban látták népük támogatóját. Rz snasz [ITÜSZ! s 'ocializmus c?ak lú"5?»!ra ü szült liba dobni, Rankovics erról nyu­godtan azt mondta Rajknak, hogy »A felszabadulás után, 1945-ben, 19'46-ban a helyzet olyan volt, hogy Jugoszlávia nyu­godtan maradhatott a bé' érben, kijátszva látszólagos forradalmi­ságát a Szovjetunió és a többi népi demokratikus ors-"áqck fe­lé.* Neki — már mint "ugoszlá­viának — akkor kel! a íien fel­adatokat a Szovietf • ellen és a népi demokráciái; rüen new kellett vállalnia. Most már tudjuk Rajk va'Io­és spiclik Agísz'haddt hívták másából, hogy az egész jugo­3ugoszlóvia ielt a napi demokrat kus kormanyzati rend íTseodönfésére irényuló harcban a rohemewpaí olyan háborúra, ameiv egy­Rcjt !e eplezése a maga meztelenségében meuvHágiiotta a ja ószláv áru óh üzelmeit A reakciós erők veresége után azonban — mint Rankovics mon­dotta — a helyzet annyira meg­változott, hogg Jugoszláviának az eddig tar­talék szerepét betöltő nrivoft­ját fel kellett ed ni és inasá­nak Jugoszláviának kellett előtérbe lépnie . Jugoszlávia lett a népi demokratikus kor­mányzati rendszerek megdön­tésére irányuló harcban a ro­hamcsapat. Nálunk Magyarországon ez annyit jelentett, hogg Rajk és bandája utasítást kapott arra, hogy fegyveres erővel állítsák visi­sza Magyarországon a kapita­lizmust. | Ebben az utasításban nemcsak az volt benne, hogy az ország minden reakciós erejére kell tó­Az imperialisták e korlá­tolt tervének tengelye és alapja az az árulókból, ké-. mekből, Gestapo-ügynökök­ből álló banda lett volna, amely ma Jugoszlávia élén áll. Ennek a gyülevész ban­dának lett volna az a felada­ta, hoey az amerikai imperialisták meg­bizás&oól faltörő kosként sze­repeljen a népi demokráciák ellen. Rajkék leleplezése vég­maszkodni, de a terv végrehaj-1 tásához megkapták volna ket. híven ahhoz ' ool'.tikáF jukhoz, amely sacrint más te. zével kell kikapartat' a tenvét a tflzhöi. 2ea» Ez volt az »Operaiion X.« *A az angol-amerikai zónában1 összegyűjtött nyilasokat, csendőröket, hortkvsta tiszte- amerikai imperialisták titkon ket ée ami még fontosabb, j ter™, amelynek minden részieW • ara!" srsí'X1' h'H,er,,^t- ! kólát járt provokatörők Titó, Az ilyen fegyveres orvtáma- Rankovics, Gyi'asz közös szer­dés kiegészitő" része lett volna reauénye. A Rajk-banda lebav valami nemzetközi konfliktus, i fezése fényt velett ezekre az al­amelynek le kellett volna köt- Jas tervekre & mellékesen fényi nie a Szovjetunió erejét éa «Wt arra is. hogy a jugoszláv ugyancsak kiegészitő részei let- árulók tek volna különböző zavargások, köztük a katolikus reakció mov, gósitésa, amely a többi népi de. mnkrádák számára megnehezítet­te volna, hogy az igg megtáma­dott Magyarország segítségére siessenek. Az imperialisták a jugoszláv kc fonák vérével hallották volna végre tervüket Ennek a tervnek a fényénél érliük meg többek között, hogy miért tartott és tart Jugoszlá­via gazdasági erejéhez mérten óriási hadsereget. Ez a had­! sereg tudvalevőleg időnként 700.000 főt számol. Ma már vi­lágos, hogy Tito itt la amerikai gazdái­nak utasitásót követte, akik a jugoszláv katonák vízével hajtották volna végi* tarvt­nem az iáén augusztusban határozták el, hogy » gőröí szabndaáahnrc megfojtó aáhoi ssgídkezet nyújtanak, kanéra mór, amint Rankovics V* Rajkkal közölte, tavaly késa volt a terv Tito • a görög monarehoíafltezták együtt mű­ködésére. Fényt dérit arra is, hogy Mtnrts •zenty és társainak dcmokricio-t ellenes működése nem volt va­lami elszigetelt jelenség, hanem szerves része volt az amerikai imperialisták <a jugoszláv bő rcneeik közös üzelmeinek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom