Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-24 / 222. szám

6 Üdülnek a dolgozók gyermekei Lttörö kislány levele Négy boldog gyermekkel ro­bog lova a vonat Siófok felé. Négy boldog gyermek szeme lügg mohón a vonat melleit el­haladó tájakon. 'Munkásgyerme­kck ezek. Még nem volt részük ekkora kényelemben és boldog­ságban. Csillogó szemekkel górt­anlttak Siófokra, ahol eddig csak a kiváltságosok nyaraltak. Végre mtgcsi'lan az ablaké mellett a ha­talmas vía s a jó öreg nap szét­árasztja rajta sugarait, mintha most szive sebben teljesíteni kö­telességét, mint pár évvel ez­elttt. Sió Jaki-Hurrá! Siófok! ­kiáltja boldog izgalommal a négy munkásgyermek, akiknek szülei N szegedi DÉMA cipő­gyárban dolgoznak. Nem volt örömük hiábavaló, mert itt meg­talállak, amire szomjaztak. Tárt karokkal jó óvónő várt rájuk. Minden nap vasárnap volt enni­való és szórakozás terén. Nap­ról-napra szaporodtak, megjöt­tek a többi kis pajtások is Pécs­ről, Pestről és az ország külön­böző részeiről. 'Azután elérke­zett a várva-várt nap: fürdés a Balatonban! Nemcsak a fürdés az élvezet és szórakozás, hanem at ut a strandig. Gyönyörű mun­üásüdülök emelkednek büszkén tarlva tábláikat: MÉMOSz-üdü­lő, Kupak-gyár, a bányász szak­szervezet, Szikra-nyomda, -stb. munkásüdülők. — láncot alkotni! — hangzik az óvónő hangja. Nem kell hét­szer mondania, minden kis paj­tás jut, kész a lánc. És most a Balaton vize érinll testüket, csu­pa öröm az egész xBrigád«. Jaj, de itt az idő. Mindenki meghízva, kipirosodva és \ fájó szívvel hagyja el az 'üdülőt. De fiatal szivükben ott él a hála Rákosi pajtás iránt és szeretet­tel gondolnak Ralkó Anna paj­tásra is. Hazafelé jövet észrevét­len szivünkbe költözőit a béke, amiért ha kell, harcba is me­gyünk! Előre! Brnnner Ágnes pajtás. VERSENYBEN a Tiszamenti Fűrészek NV irodai dolgozói (C'rmi tudósítónk jelenti) A Tiszamenti Fűrészek NV szegedi központi irodájának :lol ozói a következő levelet írlak a csepcü WM értelmiségi dolgozóinak: sörömmel olvastuk elvtár saink és kartársaink felhí­vását és kihívását a terme lékenyséfj fokozásáéért .in­dított harcban. Mi, a Tiaza menti Fűrészek NV szegedi küzpoai íjénak, irodáinak dolgozói örömmel fogadjuk kihívásukat és várjuk ér[e­eitésüket a versenypontok pontos rögzítésére. Remél­jük. nemes versenyük eléri célját ós mi, szellemi dol­gozók is hozzájárulunk a hároméves terv teljesítése, illcivc túlteljesítése és a termelékenység fokozásáért megindított harc sikeres megvívásában. Éljen Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen a Párt! Éljen a szocializmus felé haladó Magyarország!« Fenti levelet a® iroda ösz­szcs dolgozói nagy lelkesedést set Írlak alá ós érdekfÖdésfiel várják a vereny fetételeit. Vállalatunk összes irodai dolgozói magukévá tették Rá­kosi Mátyás elvtársunk út­mutajisa alapján a termelé­kenység fokozásáért folyó harcot, határozatilag elfogad, i ák a nyolcórai munkaidő tel­jes kihasználását ós az irodai dolgozók vállalták a társadal. mi munkának irodaidőn túli elvégzését. Reméljük, hogy példánkat az összes szegedi irodai dol­gozóik követik. (Bar itt János) Szombat, 1949 szeptember 'ML Egy tagjelölt levele Nem tudom leírni azt az érzést, amit akkor 'éreztem, amikor a taggyűlés elfogadott tagjelöltnek. Régi vágyam tel­jesült, tagja vagyok most már a szocializmust épitö Pártnak. Amikor ax elvtársak ugy döntöttek, hogy felvesznek, ar­ra gondoltam, megfeszített erővel ugy kell dolgoznom, ta­nulnom, hogy méltó legyek az elvtársak, a munkásosztály bi­zalmára. Tudom és érzem, mit jelent a párétag magasztos jo­galma. Sztálin elviárs mon­dotta és ugy is van: xNem mindenkinek adatott meg, hogy kiállja mindazokat a viharo­kai, amelyek egy ilyen párl •tagságával együtt járnak.* Tudom, hogy a Párt és Rá­kosi elvtárs a mi győzelmeink szervezője. Boldogságom olyan nagy, amióta az élcsapat so­rába tartozom, hogy kl som tudom fejezni. 'Amikor felvet­tek, az volt életem egyik leg­jelentősebb napja. Igyekszem, hogy munkámat kommunista módra, példamu­tatóan tudjam elvégezni. Szabadság! Soós Katalin tagjelölt Petőfi-telep, 1. pártszervezet II üiszlg^desági igazgatóág felhiván... A szegcdi Mezőgazdasági Igaz* gatóság vezetője felhívja Nagy­szeged dolgozó- parasztságának figyelmét arra, hogy akik a földmüvesszövetkezet utján ren ­dellek buza, rozs, vagy más egyéb velőmagot és ezek a mag­vak eddig a szövetkezeibe nem érkeztek meg, erre ne várjanak, mert ezzel csak az őszfii Szántás­velés ütemtervének végrehajtá­sát késleltétik. Amennyiben le­hetséges, vessék el a fejadagra visszatartott gabonát. A rövid időn be'öt megérkező vet&nag­tmzát fölhasználhatják mr.jct az /elvesztett fej adagigabon a pótlá­sára. — A MAGYAR-ROMAN Tár­sasági vezetősége, a társaság 'köz­ponli vezetőségének határozata értelmében feloszlását ezennel bejelenti. i Megkezdődött a Szinház bérletezési versenye Színházainkat állaniositot* ták, megtisztító! Iáik a reak­ciós és osztályidegten elemek, lől. Most már a művészek kö­zött ott találjuk a mun kiások, dolgözó parasztok tehetséges fiait is. Ez azonban nem elég, nékünk a közönség összetéte­lét is meg kell változtatnunk. Pártunk a színházzal ós a kulturfe Idősökkel szoros egyűitir.űködésben megindítot­ta a versenyt a ltórletezések sikeréért. A versenyt kedden reggel kezdték el s már is hatalmas eredményeket mu­tálnák fel az egyes szerveze­tek. Hatalmas érdeklődést mu­tálnák a bérletezés iránt a Nemzeti Vállalatok dolgozói, az ujszegedi és szegcdi ken­dergyár dolgozói, a ldinka és tereket v; a kórház, a dohánygyár! dolgoi-' töll-vék t>e. zói. Külön ki kell emelnünk az Államvédelmi i Hatóságot. Erről n helyről eddig három­száz bérlelező kérelme fulott be a Színházhoz. Az eddigi eredményék szerint már két teljes házra van bérlelező. Előreláthatólag 2CHig, a bér letezés haláridejéig legalább tízezer jelentkező lesz. A Szegedi Állami Nemzeti Szinház 14 előadásra hirdeti a bérletet 1—5 forintos hely­árakkal. A bérlet árát hét hó­napi részletben kell kifizetni, igy egyetlen dolgozónak seni okoz gondot a bérlet megvá­sárlása. A színházi bérletezés. nél döntő szempontja Népköz­társaságunknak, hogy a néző­valóban a dolgozói Az MSzT a íövő héten rendezi meg a Pcvíov emlék ünnepélyt A nagy orosz fiziológus, Pav­lov születésének száz esztendős évfordulóját most ünnepli a ha­ladó világ. Az egyetem profesz­szorai, a szegedi üzemek dol­gozói és a szegedi iskolák diák­jai előtt ts ismertetik a nagy tudós éleiét és munkásságát. Az előadások nagyrésze már befe­jeződött. Szeptember 26-án, 27­én és 28-áu a nagysikerű Pav­lov-filmet játszúk majd újra Szegeden, a Belvárosi Moziban A filmet a dolgozók egységesen 1 forint 50 filléres áron nézhe­tik meg. A mára tervezett nagy­szabású Pavlov-ünnepély a Sze­gedi Nemzeti Színházban a jövő hétre halasztódott. Az ünnep­ség végleges napját rgyelöremég uem állapították meg. Október elsején 110 tagu csehszlovák filharmonikus zenekar szereoel Szegejen A Ku] lurkapcsolatok Intézeté­nek Hang versenyrendező Nem­zeti Vállalata, a 'jövő hét szom­batján, október else jén, este fél 8 órakor a Szegecíi Nemzeti Szír. házban nagyszabású zene­kari' estet rendez, amelyen a cseh filharmonikusok 110 tagu együttese szerepel. A hatalmas zenekart Karel Sejna, a cseh filharmonikusok európaimü kar­nagya vezényli. A műsoron Sine­tena nyitánya az Eladott meny­asszonyból, Dvorik Szimfonikus variációk-ja, .Tanavcek Bulba Taras-a és Csajkovszkij V. szim­fóniája szerepel. A hangverseny... re jegyek a' színház pénztáránál és az IBUSz irodájában kapha­tók. Az élménynek ígérkező est a magyar-csehszlovák barátság, a magyar-csehszlovák kulturkup­csojatok elmélyítésének fénres bizonyítéka. A I^t szomszédos népi demokrácia- nemcsak a po­litikában, a gazdasági életi, n. hanem a művészetekben, a kul­túrában is segíti egymást és ki­cseréli a szocializmus építés* közben szerzett tapasztalatokat 1/itiámon zsivajognak a Ká­rász-utcai Szikra köny­ve-boltban az általános Iskolá­sok és a kisgimnazisták. Vásá­oják a ceruzákat, az irkákat s az új tankönyveket. A dili rákban óriási forgalom bonyo­. óíiik te a n agy vitáoos üzlet pulijai mellett. Egy-kettőre cl­rl a készlet, kiürül a raktár. \ lányok és a legénykék pedig idáman f aladnak ki a napos teára és boldogan lobogtatják szebbnél-szebb csudás színes, c.jzos irományokat, amelyek 'esés ismereteket rejtegetnek. ! lert mire kíváncsiak a tiz­icnkét évesek? A ritágra, az életre, földrajz­i. a történelemre, a csilla­okra, — és mindenekre. Ilyen orban tágul legkerekebbre az i mberpalánták szeme az isme­ztlcn előtt. Ezt kergetik a bde éren, az iskola-udvaron, < tanteremben és este, ha a tnpa. melleit a regényeket, az leírásokat és a tankönyveket l íjják. Annak az értelmét ké­sik vágyakozva, tapogatózva, • Ut az öregek építettek. Régen ennek semmiféle hasz­r i nem volt. Az urak kirckesz­i .tél; a szegények gyerekeit ' : i talából. A legjobbak el­ílódtak, a tehetségek szétszó­itak, a sokak nyomorogtak lázadozlak, a világ könnyre, i >re és aranyra épült. Ma más • h.lyzct Mac/i/aiországon. De it mond erről az általános is­id/;- második osztályának új •as ókönyve? A munkás és KINEK KÖSZÖNHETJÜK! paraszt gyerekek olvasókönyve? jií essze orosz földön-, nem L7JL is olyan régen élt egy bölcs, erős és jó ember. A vi­lág valamennyi dolgozója sze­retettel és tisztelettel gondol rá. Ériünk küzdött, értünk dol­gozott. Mindnyájunk harcos és bátor édesapja volt... Amikor meghalt, a munkások és a pa­rasztok sírva mondogatták: Meghalt az édesapánk! Ezt az embert: VLADIMÍR ILJICS LENIN-nek hívták ... Nagy ember volt Lenin! A győzelmes orosz munkásosztály harcát ve­zette, amely megteremtette a a Szovjetuniót: a szocializmus országút. A Szovjetunió a ma­gyar nép nagy barátja és fcl­.abadítója, példát mutat ne­künk országunk építésében". — éhány bekezdéssel odébb igy folytatja a könyv: „Lenin sír­jánál leghűbb és legnagyobb tanítványa, Sztálin mondott es­küt a dolgozó nép nevében: Esküszünk neked, Lenin elv­társ, hogy becsülettel teljesít­jük a te végső akaratodat! A Bolsevik Párt esküje volt ez. Ezt az esküt a Párt Sztálin ve. zetésével becsülettel teljesítette és teljesíti". — az olvasmány végén pedig ez áll: „SZTÁLIN a magyar nép igaz barátja. Nemcsak felszabadított bennün­ket, hanem szabad hazánk épí­tésében is állandóan segít. Sztá­lin vezetésével dolgozunk, har­colunk és védjük a békét!" íloldog tíz-tizenkét évesek, akik nem ismerték még Horthy-tankönyveit! S akik most vidám úttörők és jóta­nulók! Hajdanában a munká­sok gyerekei kifutórkodtak és napszámba jártak, nem gimná­ziumba. Ma kacagástól hango­sak az utcák, mikor déltájban az iskolakapukon kitódul• az apró-nép. Délelőtt ki-ki a be­tűkkel és a különféle tudomá­nyokkal ismerkedett. Nem élet­idegen leckéket magoltak, ha­nem azt tanulták meg ami va­lóságos, ami körülöttünk van, ami körülöttünk épül. A hete­dik általános osztály könyvei­nek még a tartalomjegyzéke is izgalmasabb, mint akármilyen regény. Az ember élete című kötet végén ilyesféle összefog­laló olvasható: A z élő test alapegysége: a sejt, — A sejt szerke­zete. — Mekkora egy sejt? — Az egysejtűek. — Hogyan jöt­tek létre ezek az egysejtűek? — Többsejtűek... A tartalom­jegyzék később az élővilág tör­ténetével, a föld korával, az ember származásával, Lamarck, Darwin, Micsurin és Liszenkó elméleteivel, végül pedig a kü­lönféle lelki jelenségekkel, az érzésekkel és a tapasztalással foglalkozik. A leghaladóbb tu­dományos világképpel ismer­teti meg a gyerekeket. Nem kö­dösíti el a történelem nagy ta­nulságait, hanem érthetően dia­lektikusan magyarázza a fejlő­dés törvényeit. S í 3. ilyen a többi tankönyv ^ is. Nem szakítja ki az egyes szaktudományokat az ál­talános összefüggések világából. Nem ködösíti el, nem misztifi­kálja az emberiség eddigi ered­ményeit, hanem mindenre talál lelkesítő példát a mi építő éle­tünkből. Az első gimnazisták kémiakönyvének végén, a kü­lönféle elemek és vegyületek ismertetése után gyönyörű mélynyomású fényképek talál­hatók, amelyek vegyiparunk nagyobb üzemeit, vagy üzemei, nek munkamenetét ábrázolják. A Péti Nitrogénművek gyárte­lepének, a felsőgallai cement­gyárnak, a pécsi Zsolnay gyár­nak, a nyxrádi bauxitbányának, a diósgyőri vaskohónak, a zala­megyei petróleum fúrótorony­nak, az óbudai gázgyárnak és a csepeli papírgyárnak a fény­képe az évi kémiaanyag meg­tanulása mellett arra is figyel­mezteti a diákokat, hogy ennek a nagyszerű tudománynak, ugyanúgy, mint minden más emberi foglalatosságnak, csak akkor van értelme, ha a társa­dalom, ha a dolgozók javát szol­gálja. Nem csoda, hogy a Szikri könyvesboltban soha nincs elét tankönyv mostanában. Ha né­hány száz darab érkezik Bv 'c pestről, a gyerekek egy-keit "rt elkapkodják. Ma már nem lé­hűtő, úri csemeték ülnek a tan­termekben, ma már tanulnak a munkás és parasztszármazású diákok, s tudásukat apjuk, any­juk, testvéreik és népünk érdé. kében kamatoztatják majd hí felnőnek. Mi, úttörők, nagy lekese­17déssel vártuk ezt az új tanévet. Amikor a szüleink jártak iskolába, ők bizony nem nem nagy kedvvel várták * tanítást. Az ő idejükben az is­kolákban sem volt egyenlőség, épp úgy, mint a felnőttek tár­sadalmában. Olt is lenézték t szegényembert... Ma már min­den máskép van. Nincs kivétel diák és diák között. Azokat, akiknek nincs lehetőségük a tanulásra, tárt karokkal várják a kollégiumok, a dolgozók fiai segélyt kapnak, a tankönyvek olcsók és értékesek, a tanítói díjtalan. „Es mindezt kinek köszönhet­jük?" — kérdezi szerkesztősé­günkhöz írt levele végén Dobay Ilona, a Margi-utcal általános leányiskola nyolcadik osztályos tanulója. S a felelet, amelyet az egész ország tud, nem árt ha ugyancsak az ö leveléből idéz­zük: „A felszabadító Szovjet­uniónak, népi demokráciánknak és a mi nagy barátunknak Rákosi pajtásnak". (N. L. V.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom