Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-16 / 215. szám

ii. en. 2í5 szám. üu 1913 szeptember 16 pántek A rádió közvetíti a Rajk­banda bűnügyének tárgyalását A Kossuth Rádió Rajk Ltózló és bűntársainak tötárw gyaltóórőt lantoktól kezdve naponta 19 órától 20 óráig éa 21 órától kezdődően helyszíni közvetítést ad. Gyilkol kémbanda a nép bírósága elöli A mai napon a nép bírósága megkezdi a' főlárgyalást Rajk László és kémbandájának ösz­szeesküvési ügyében. Mind. össze öt nap telt el azóta, bogy a budapesti állam­ügyészség vádirata nyilvános, ság elé került. Ez az öt nap elegendő volt azonban ahhoz, hogy egész dolgozó népünkben fellobbanjon a düh lángja. Ez az öt nap elegendő volt, hogy egész népünk a kártékony fér­gcknek kijáró megvetéssel, az orvgyilkosoknak kijáró gyűlö­lettel mondjon Ítéletet a ma­gyar nép legveszedelmesebb, legádázabb ellenségei felett. A levelekben és táviratok­ban, a bérházak lakógyűlésein, falusi és városi ksigyüléseken, párlnapokon, üzemi értekezle­leken fordultak a dolgozók száz- és százezrei forró sze­relellel és hálával Rákosi elv­társ és a Párt felé, megkö­szönve, hogy éltől a sz.inte felmérhetetlen veszélytől meg­szabadították egész népünket. A vádirat, az imperialisták nyilvánosságra került vadálla­ti tervei, valamennyi magyar dolgozó előtt felelevenítette a multat, a nélkülözést, a nyo­mort, a szolgaságot, a kita­szítottságot — azt, amit a Rajk -banda újból egész né­pünknek szánt. A munkásak, a dojgozó parasztok, a nép. hez hü élteimiségiek a vád­irat olvasása közben rádöb­benlek arra, hogy az imperia­lizmus fő ügynökségének, Ti­toékqak szolgáló ltajkbanda mit akart tőlük elrabolni, ho­vá akarta visszataszítani őket, bogy a Tito rohamoszta­gosnitól agyonsanyargatott ju­goszláv nép sorsa várt volna rájuk, A fokozódó életszínvo­nal helyett újból a húszféle élelmiszer jegy, a megfizethe­tetlenül drága tej és vaj fej­adag, a szaporodó népbetegsé­gek, az árubőség helyett a 9 forintos tej, a kilónként 7 forintos burgonya, a 3 és fél forintos lojás lett volna — épp ugy, mint Jugoszláviában. Koncentrációs táborok, a vár­börtönök kazamatái s a gyil­kosok rémuralma a nép felett — cppen ugy, mint Jugoszlá­viában. A feltörő düh, a mér­hetetlen gyűlölet azonban bi­zonyítja, népünk értékeli, nagyrabecsüli eddigi eredmé. nyeinkel, tudja, a szabadság nélkül nincs számára élet. Néhány nappal a vádirat is­mertetése után az ország min­den dolgozója látja, hová akar­ták juttatni Rajkók az orszá­got, hogyan akarták megsemmi­síteni cfidigii eredményeinket, hogyan akarták e'adni független­ségünket és szabadságunkat az imperialistáknak. Felháborodás és gyűlölet tüze futóit végig az országon. Milliók és íiiilfiók fe­jezik ki felháborodásukat és kö­vetelik az árulók méltó meg­büntetését. Kövelelik ezt a nagyszegedi és csanádmegyei dolgozók is, de ugyanakkor lát­jűk, hogy az imperialisták csef­s | íveseire a méitó választ az­zal keli megadni, hogy meg jonban megállja helyét a dol­gozó nép a termelés frontján, még szorosabban fölzárkózik Pártunk és a Szovjetunióvezet­te béketábor mögé. Ez a felismerés késztette ke­mény elhatározásra Pribék Fe­rencet, a szegedi Kendergyár dolgozóját: A" árulók sárba akarták ti­porni eddigi eredményeinket. Követelem, hogy olyan bünte­tést szabjanak ki aa árulókra, amilyenre még nem volt példa. A mélységes gyűlölet és az árulók méltó megbüntetésének követelése árad Borka József ifjumunkis, a makói Vénusz ci­pőgyár dolgozója szavaiból: Galádul akartak bennünket el­árulni, rabszolgasorsbo, dönteni. Megmutatjuk az imperialisták­nak és aljas ügynökeiknek, hogy mi ezt az országot munkával, termeléssel még erősebbé tesz­Bziik. Kósa Andrásné elvtárnő, az Ujszegcdi Kender dolgozója igy vélekedik az Árulókról: Utálattal éa gyűlölettel for­dulunk szembe Tito és az im­perialisták kiszolgálóival. Most még fokozottabb lendülettel ál­lunk csatasorba a Szovjetunió mellett szabadságunk és jólé­tünk biztosítása érdekében. A felháborodás és gyűlölet nemcsak a munkások é3 parasz­tok körében mutatkozik egyre fokozódó erővel, hanem aa értel­miségi dolgozók körében is Mi értelmiségi dolgozók mély felháborodásunkat és gyiilőie­oanuája fölött — mondja dr. Kalmár László egyetemi tanár. — A népi demokráciában szám­talan lehetőség nyílt meg előt­tünk és ezektől akartak meg­fosztani bennünket Bajkék. Az A Ralk-banda leleplezése ielenliseii gyengíti a bíboros eszitek táborát A moszkvai rádió közölte, hogy a Pravda hasábokon át ismerteti, milyen visszhangot keltett kül­földön a magyar államügyészség vádirata Rajk és cinkostársai ügyében. Kiemelte a moszkvai rádió, hogy a magyar lapok ve­zércikkben foglalkoznak Rajk kémbandéjának ügyével. Részle­tes ismertetést ad a moszkvai rádió arról, hogyan foglalkozik a világsajtó a vádirattal és a bűnügy hátterével. A Magyar Távirati Iroda moszkvai tudósítója jelenti, hogy a szovjet lapoki bőven fog­lalkoznak a Rajk kémbanda bün­perének visszhangjával. A TASzSz budapesti jelenté­se beszámol a Szabad Nép és a Szabad Szó cikkeiről. Idézi a munkásoknak a Népszavához irott leveleit és megemlékezik az üzemekben tartott tömeggyü­lcsekröL A szovjet nép nagy érdek­__ lődéssel fogadta a vádirat köz­tünket "fejezzük"ki iiájké^''ánnólléBét és benne, az angolszász imperializmus aljas tnederke­és erisili a népi demokráciák szJárd eptiesét A világsajtó a Rajk-per mai tárgyalásáról BUKAREST. A román rádió hírmagyarázója foglalkozva ltaik László es társai összeeskii­déseinek ujabb leleplezését Látta. A Rajk-banda leleplezett, al­jas árulásával szemben egyre fo­kozódik a magyar nép felhábo­értelmifeógi dolgozók még szo-|rodása — jelenti a TASzSz. — ro&abban felsorakoznak a Ma" I Országszerte tartott gyűléseken ST g^eTé^a^jal -agyar dolgozók gyűlöletüket át a makói MAV műhely doLI fejezik ki a népáruló gengszter gozóit Rajk és bandája iránt. Sziklai Gyula, a makói MAV műhely dolgozója igy beszél az árulókról: Rajk és bandája áruba akarta bocsátani országunkat, függet­lenségünket, eddig kivívott ered­ményeinket. De mi még szoro­sabban állunk a Párt mögött és ígérjük, hogy még jobban in még fokozottabb lendülettel dol­gozunk hazánkért és népünkért. Nem kisebb a diákok gyűlö­lete sem: Akik Rákosi, Gerő és Farkas pajtásokat meg akarták gyilkol­ni, azok a banditák nem is ér­demelnek mást, mint olyan bün­tetést, amilyen még soha nem volt Magyarországon — mondja Mák Miklós úttörő. Dolgozó parasztságunk is sza­vakban ki nem fejezhető gyűlö­lettel fordul a hazaárulók felé: Követeljük az árulók iegpél­dásabb megbüntetését. Azok megbüntetését, akik független­ségünkre és szabadságunkra tör­tek. Juttassa az igazságszolgál­tatás őket oda, ahova ők szán­tak minket — mondja Kovács Józsefné kisteleki dolgozó pa­rasztasszony. Az öt nap — a vádirat közzé­tétele óta a főtáxgyalásig eltelt idő — elegendő volt ahhoz, hogy egész népünk még áldo­zatkészebben, még odaadóbban fogjon a termelő munkához. A Rajk-banda leleplezése — ez a néhány nap bizonyltja — uj erők forrásává lett. Ma, a tár­gyalás napján egész népünk­ben szilárd a szándék: Jövőnk, ulkotó munkánk, függetlensé­günk védelmében könyörtelenül lesujtunk az imperialista ügy­nökökre! bandával szemben. Ezeken a gyü léseken egyhangúlag követelték a szabadság, a függetlenségi és a demokrácia ellen szervezkedett és a magyar nép vezetőinek meg gyilkolására, valamint a magyar nép imperialista le­igázősára szövetkezett aljas árulók szigora megbüntetését. A gyűléseken résztvett dol­gozók egyhangúlag megállapít­ják, hogy nincs olyan erő a vilá­gon, amely elszakíthatná Ma­gyarországot és a népi demo­krácia többi országát a béke­szerető népek nagy táborától, amelynek élén a szocializmus ha­zája és minden dolgozó kiváló vezetője és tanítója, a bölcs Sztálin áll. BRATISZLAVA. A Rajk és bandája ellen kiadott vádirat megvilágítja azokal a tényeket és összefüggéseket, amelyek megmutatják, milyen célokat követ ós milyen módszereket alkalmaz az imperialista reak­ció a népi demokratikus álla­mok elleni hadjáratában — irja a pozsonyi Pravda, Az imperialisták nagy jelen­tőséget tulajdonítottak Jugo­szláviának azokkal a terveikkel kapcsolatban, amelyek a tőkés rendnek a népi demokratikus államokban történő felújítására vonatkoztak. Ezért fűztek nagy reinéyeket Jugoszláviához, mert ebben az országban a trockis­táknak, a burzsoá nacionalis­táknak, a szocializmus álarcá­ban fellépő imperialista ügy­nököknek sikerült kezűidbe ka­parintaniok az államhatalmat. Igy lehetővé vált, liogy — mint a Kommunista Pártok Tájékoz­tató Irodájának 1948 júniusá­ban hozott határozata hangoz­tatta — Jugoszláviát közönséges burzsoá köztársasággá, a nem­zetközi imperializmus gyarma­tává fokozzák le, sőt mi töbfy mint a Rajk elleni vádiratból kitűnik, a helyzet következté­ben szélesen elágazó összeeskü­vésével, megállapította, hogy a bünperben elkészült vádirat le­leplezte az alias banda gálád terveit. Az imperialisták lába alól igy kicsúszott a talaj. Rajk László *a alias bandtó jának leleplezése ujabb súlyos csaptót mért a# imperializmusra, jelenfőses gyengíti a háborús uszítók tá. borát és erősíti a népi deino kráciák szilárd együttesét. LONDON. A Daily Workeí közli a Raja ellen kiadott vád­vést szőttek a Szovjetunió ve- í**4 liárom Lasáb terjedelmű ... .... . . . kivonatát. A cikk kifejti, hogy zetéso alatt álló é. haladó a {el fogp JfeiQÍ % tábor ellen. j imperialista kémkedés hálózatán amelynek tevékenysége még a Lényegileg arra törekedtek, ' spanyol polgárháború előtt kez­hogy a Balkánt üjra a nyugta, dődött s amely az angol éa lansájg és a háború tűzfészkévé, 1 amerikai ügynökök százait esem­az imperialisták halalmi és ki­zsákmán yoló politikájának híd­főállásává tegyék. Rajk és társai elleni bünper hozzájárul majd az árulás nem­zetközi összefüggéseinek lelep­lezéséhez és megmutatja, mi­lyen alávaló módszerekét hasz­nálnak a szocializmus árulólés az imperializmus ügynökei, akiket Magyarországon a Magyar Dolgozók Pártjá­nak, a magyar munkásosz­tálynak és a Magyar Köztár­saság népi demokratikus szer­veinek ébersége következté­ben sikerült leleplezni. K* a bünper éppen ezért nemzet­közt jelen tőségü ügy. SZÓFIA. A Rajk és ban­dája ügyében kiadott vádirat megcáfolhatatlan bizonyíté­kokkal igazolja, hogy 1 Tito klikkjének árulása nem 194Ü­ben kezdődött. Tito az angol és amerikai kémszolgálat munkatársa nem­zetközi ügynökökkel akarta megvalósítani a • jószomszédi éis testvéri* kapcsolatokat a népi demokráciákkal. Aa ö se­gítségükkel építette be Albá­niába — aa albán nép In­igázó sára — az olyan nemte­len árulókat, mint Kocsi Dzsodzse. Hasonló, sőt még pészte be a keleteurópai kom­munista pírtok soraiba, A Rajtot per tárgyalása történelmi je­lentőségű lesz és le fogja lep­lezni Tito aljas üzelmeit, vala­mint a nyugati hatalmak amal törekvését, hogy hídfőt épít­se aek a Balkánon­RÓMA. Az Unita nagy figyel* met szentet a Magyar országos leleplezett trockista összeeskü­vésnek. A jugoszláv sajtó — irjg — nem meri cáfolni a tényeket. Moae Pijadenak, a jugoszlá* trockistrÍJC Rosenbergjének több napra van szüksége, hogy né­hány liazug ságot agyalhassoa ki. Tito nem gondolta, hogJB a Magyar Népköztársaság ha­tóságai ilyen gyorsan le tudják leplezni áruló mesterkedéseit. Nem kétséges, hogy a magyar* országi összeesküvés leleplo­zésse súlyos csaptót jelent a Tito-klikk számara. A SVÁJCI Die Tat cimü re­akciós iqp is beismeri, hogy Rajk ós i'álffy magyar titorz­must készített elő. PARIS. A csütörtöki Humani* Lében Etienne Fajon a lap olsd oldalán, az elméit ti cikk rovatá­ban a Rajk-banda elleni perf elemezve /Próbakőt cimü ókká­ben a többi között a követke­zőket irja: »A Szovjetunió írás4 nemtelenebb ügynököket kül- j tanúsított magatartás valóságot dött Tito Magyarországra, köz- j próbakő, iü próbakő teszi iehe­ve llen ül azután, hogy a hős tövé> hogy különválasszák m szovjet hadsereg felszabadí­totta az országot. A Rabouni .Cseszüus Deld csütörtöki száma rámutat ar va, hogy a Rajk-féle összees munkásosztály érdekeiért, jövő­jéért küzdő tisztességes embere­ket azoktól as ügynököktől, akiknek feladata, hogy a mun­.,, , , ,u kásosztáJy soraiba® az osztáiy­küvés során világosság derűit eUeils^ elvégezzek. „-^.nllmüluVtaro nmtóv az ^^ akik ,^vjebellenea poH­az együttműködésre, amely az imperialisták főhadiszállása és a Jugoszláviában uralmon lévű klikk között a népi demokrá­ciák efíen fennállott. Nyilván- i való lett, hogy a tiloislák cso- l tikát folytattak, mint a fran­cia kommunista párt háború előtti .árulói: Frossart* Gitton éj I Doriot valamennyien Hit­porija nem egyéb, mint im- j ler-fasisztákká, váltak és haza. perialista ügynökség. Járulókként fejezték be életüket

Next

/
Oldalképek
Tartalom