Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-13 / 212. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 15. V 5 Minden imperialista ármánykodás ellenére győzhetetlen az iigy, amelynek élén a Szovjetunió áll Jóboru Magda eívlársno tolmácsolta a szegedi dolgozóknak a vasárnapi béhenagygyűlésen a moszkvai békekonferencia üzenetét A szegedi dolgozók harcos békeakaratának újabb meg­nyilvánulása volt a Magyar Függetlenségi Népfront Nagy. szegedi Bizottsága által rendezett vasárnapi békenagygyű­lés, amelyen dr Jóború Magda elvtársnő, a moszkvai béke. konferencián résztvett magyar küldöttség tagja, az MNDSZ főtitkára tolmácsolta a szegedi dolgozóknak a moszkvai békekonferencia üzenetét. Nemcsak külsőségeiben, hanem lelkes hangulatában is felejthetetlen volt n vasárnapi békenagygyűlés. Lobogó vö­rös. és nemzetiszínű zászlók, a békeiábor . jelszavait hir­dető transzparensek alatt vonult fel Szeged dolgozó népe a Széchenyi térre. Már jóval tíz óra előtt a város különböző részeiből felvonuló csoportok énekétől visszhangzott a vá­ros. Tíz órára már az ünneplő tömegek végeláthatatlan so­ra töltötte be a Széchenyi teret. Közel 30 ezer dolgozó várta nagy érdeklődéssel a nagygyűlés kezdetét. A békenagygyűlés a Hím nusszal kezdődött, majd Szi­lágyi András elvtárs, a Ma gyar Dolgozók Pártja Nagy­szegedi Pártbizottsága szerve­zőtitkára lépett a mikrofon elé. Meleg szavakkal üdvö­zölte a szegedi dolgozókat és Jóború Magda elvtársnőt, a békegyűlés ünnepi szónokát. Szilágyi András elvtárs be. szédében visszatekintett azok­ra a nagy békemegnyilvánu­lásokra, amelyek nemzetközi éa magyarországi viszonylat­ban a közelmúltban lezajlot­tak. ' Ezután a szegedi dolgozók meleg ünneplése közben lépett a mikrofon elé Jóború Magda elvtársnö. Egymásután vo nultak fel az emelvényre a szegedi MNDSZ szervezetek küldöttei, akik virágcsokrok­kal ajándékozták meg Jóború Magda elvtársnőt, az MNDSZ főtitkárát és tolmácsolták a szegedi dolgozó nők üdvöz letét. A békét nem f>lefemmel, hanem elszánt harccal lehet megvédeni Jóború Magda elvtársnő be­vezetőben utalt arra, hogy az utóbbi esztendő a béketünte I 'vek esztendeje volt. A kö­zeljövőben ismét hatalmas béketüntetések lesznek a ví lág minden sarkában. Októ­ber másodikán nemzetközi békenapot tartanak az öt vi láwészen. Néhány nap múlva Kínában rendeznek hatalmas béke tüntetéseket. •— A béke minden nép kö­zös vágya — mondotta. — Ezt hirdetik a teremtő mun­kától hangos gyárak, a jól megművelt földek, a tudomá­nyos intézetek. De van egy másik nemzetközi szövetség is, az imperialisták szövetsé­ge. Ezt a szövetséget is kö­zös vágy, a kizsákmányolás vágya fűzi össze. Számukra semmi sem szent, csak a ha­szon. Ha a haszonhoz milliók szenvedése vezet, ők azt mond­ják, ám legyen szenvedés, pusztulás. A világ dolgozói látják, hogy a békét meg le­het védeni, de nem félelem­mel, hanem elszánt harccal. Ezt bizonyítja a párizsi bé k©kongresszus is, amely hat­százmillió férfi és nő nevé ben kiáltott megálljt az im­perialista háborús uszítóknak. Hatszázmillió férfi és nő ne vében hirdette ez a kongresz­szus: »Felkészültünk és el­szántuk magunkat, hogy meg. nyerjük n béke csatáját, az élet csatáját.« A Szovjetuniói szocialista rendszele teszi erőssé A párisi békekongresszus ha tározata értelmében rendezték meg Moszkvában a s»ovjet nép békekonferenciáját — folytatta Jóboru Magda elvtársiul — Ezen a békekonferencián vett részt a mi küldöttségünk is. Ez a konferencia nemzeti békekon­ferencia volt, de ha politikai jelentőségét fel akarjuk mérni, akkor helyesebb ezt a konferen­ciát á nagy lékekonferenciák közé sorolni. Ez a békeértekez­Ict a szocializmus országában, az épülő kommunizmus hazájá­ban folyt le. A Szovjetuniót nem kétszázmillió lakosa, ha­nem szocialista rendszere 6s né­peinek szocialista öntudata fe­szi erőssé. Ez az erő zúzta széf a hitleri fasizmust. Ez az erő száll szembe minden támadás­sal, amely a népek szabadsága, függetlensége és emberi méltó­aaga ellen irányul. Erről a le győzhetetlen erőről, a szovjet­ember erejéről beszélt Tyiho­nov elvtárs a moszkvai béke­konferencián. A szovjet ember a munka óriása, aki hegyeket mozgat meg. Jaj annak, aki meg meri zavarni épitőraunká­ját. Az épitőmunka eredményei felett őrködik a szovjet ipan munkás, a kolhozparaszt, a tu­dós, a szovjet nő és a szovjet fiatalok. Efelett őrködik korunk legnagyobb államférfia, a bol­dog emberi életért küzdő né­pek nagy barátja és vezére, Sztálin elvtára — mondotta Jó­boru Magda elvtársnő. Győíheteilen at ögy, amelynek élén a Szovjetunió áll A szegedi dolgozók fergeteges hanem diadalmaskodnak az épl­tapssaí és_ lelkes éljenzéssel ün-^gs tervei. A szegedi dolgozók hatalmas sülnie a mi vállalatvezetőink • munkájában is. „A TEMPÓT NEM LEHET FÉKEZNI" — mondotta 1931-ben Sztálin elvtárs. S vájjon reánk nem vonatkoznak ezek a szavak? Rákosi elvtárs beszéde egy egész sor hibára mutatott rá, ame­lyeknek eredője tulajdonkep­pen a tempó csökkentése. En­nek eredménye az egyéni ver­seny hiánya, az, hogy nálunk nincsenek meg az egyes szak­máknak legjobbjai, az, hogy 28 iparágban még nincs élüzem. De a legdöntőbb ami a len­dület, a bolsevik tempó csök­kenésére mulat az, hogy a termelékenység február óla 17 százalékkal esett vissza, ugyan­akkor, amikor a reálbérek 20.2 százalékkal növekedtek. A tempót nem lehet fékezni, ez kell hogy vezérelje minden dolgozó munkáját. S vájjon mi­ért nem lehet csökkenteni? Íme Sztálin elvtárs válasza: • Elmaradtál, gyenge vagy, — íehát nincs igazad, tehát ver­lelünk és leignzlialunkre S vájjon miért nem sikerült leigázni a szovjet népet? Sztá­lin elvtárs 1910-os választási beszédében mondotta: »A szov­jet népnek a második világhá­borúban aratott győzelme azt jelenti, hogy győzedelmeske­dett a szovjet társadalmi rend­szerre Győzedelmeskedett, mert • szovjet nép nem csökkentette a termelés tempóját, nem hát­rált meg a nehézségek elől, idejében és maradéktalanul fel­számolta az e téreu mutatkozó hibákat. Ez most a mi felada. lünk is. Példák állanak előt­tünk, irányt mulat Sztálin elv­társ, irányt mutat a magyar dolgozó nép vezére, Rákosi elvtárs. Eddigi eredményeink sem hagynak kétséget az -iránt, hogy a magyar do'gozó nép sikerrel fogja befejezni a há­roméves tervet. NÉZZÜK CSAK MEG, milyen csodálatos eredménye­ket valósítottak meg1 a Sztálin; kerület bolsevikjei az ötéves terv határidő előtti teljesítésé­ért vivott harcban. Sztálin elv­társ 1946-os választási beszé­dében felhívta a szovjet népet, hogy fáradhatatlan munkával teremtse meg az ország nép­gazdaságának uj, hatalmas fel­lendüléséhez az összes szük­séges elöfeltéte'eket. A kommu­nista társadalom épilő munká­jának sztá'ini programja fel­lelkesítette az egész ország dol­gozóit ,igy a Sztálin-kerület bolsevikjeit is. Hogy csak egy­néhány eredményt említsünk meg: Három év és 4 hónap alatt teljesiletíélc az ötéves ter­vet. Makarov három év és há­rom hónap alatt 16 év nor­máit teljesítette. Az 1949. év első negyedé ben a termelékenységet 28 százalékkal növelték. A gaz­dasági sikereket jelentős mértékben elősegítette a szé leakörű politikai agitációs munka. Sztálin elvtárs tanít ja, hogy a politika és a gaz­daság elválaszthatatlanok. A gazdasási sikerek és az ügye. sen végzett tömegpolitikai munka közt szoros belső kap csolat áll fenn. Ezt bizonyít­ja a Sztálin kerület bolsevik­jeinek példája is. MOST. AMIKOR A MAGYAR DOLGOZÓ NÉP a döntő rohamra indul a há roméves terv sikeres befeje zéséért, a felmerült hibák ki küszöböléséért, Pártunk köz­ponti feladatként jelöli meg a széleskörű népnevelő, agitá­ciós munkát. Ebben a mun­kában Pártunk tagjainak élen kell járniok. Pártunk az el múlt választások alkalmával bebizonyította — mint Rákosi elvtárs mondotta —, mindin­kább megközelíti a Szovjet unió Kommunista (bolsevik) Pártjának agitációs módsze reit. De ugyanakkor Pártunk tagjainak élen kell járniok a termelésben is. »Nem lehet jó pártmunkás az, aki íosz szul termel. A jó pártmunkás próbaköve a jó termelés* — mondotta Rákosi elvtárs a nagybudapesti kibővített vá lasztmány ülésén elmondott beszédében. A kommunisták nak a termelésben élen kell járniok, az ő lendületüknek lelkesedésüknek magával kell ragadnia az egész dolgozó népet, hogy a hároméves terv sikeres befejezésével hozzá kezdhessünk új feladatunk, az ötéves terv megvalósítású hoz. Faragó Jenő nepelték Sztálin elvtársat. A tá­volból még zúgott a taps és az éljen, amikor Jóboru Magda elvtársnő arról beszélt, hogy a moszkvai békekonferencián a szovjet nép legjobbjai vettek részt. Azok gyűltek itt össze, akik az albotő munka frontján élvonalban állnak és élvonalban álltak a fasizmus elleni harc­ban is. Ereztük, hogy ez a nép bármely pillanatban készen áll a béke megvédésére és minden imperialista ármánykodás elle­nére legyőzhetetlen az tlgv, amelynek élőn a Szovjetunió 3l. A szegedi dolgozók e sza­vaknál kitörő lelkesedéssel ün­nepelték a Szovjetuniót, majd ezer és ezer torokból hosszú időn át ingott a kiáltás: (Él­jen a Vörös Hadseregi* A konferencia küldöttei — folytatta Jóboru Magda elvtárs­nő — élesen leleplezték az im­perialisták készülődéseit. A szov­jet nép világosan látja .az im­perialisták aljas terveit. Nem becsüli le azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket az imperialis­ták tesznek" aljas terveik meg­valósítására. De ugyanolyan vi­lágosan látja a szovjet" nép a maga erejét é» a béketlbor ere­jének növekedését. Ezekről az eredményekről beszéltek a kon­ferencia" szovjet kiküldöttei. Szavukból az igazság, az erő, a hatalom lendületének diadal­mas optimizmusa áradt. A szov­jet nép szilárdan meg van győ­ződve, hogy az imperialisták tervei nem válnak valóra, tapssal fogadták Jóboru elvtárs­nő szavait. (Megvédjük a békét!? — zúgott a kiáltás mindenfelől. Tflnu'nuiiii keli a szovjei nsk p*id i b6l Jóboru Magda elvtársnő a to­vábbiakban elmondotta, hogy a kongresszuson az 1100 kiküldött közül mintegy 400 nő vett részt Felszólalt a konferencián Nina Popova elvtársnő ís. (Bennünket szovjet hazánk nevelt fel — mondotta Niiia Popova —, mi Lenin és Sztá­lin elvtárs tanítványai vagyunk. Szeretjük a szabadságot és tisz­teljük más népek szabadságát. Szenvedélyesen szeretjük az éle­tet és boldogan élünk. Erősek vagyunk s ezért n?m kérjiik a békét, hanem küzdünk érte ke­ményen éa elsz:intan.« Nekünk magyar asszonyoknak tanulnunk kell a szovjet nők példájából, akik egy percre sem feledkez­nek meg arról, hogy nagy nem­zetközi feladataik vannak. Min­dig bátran küzdöttek a népek szabadságáért és ismerik a ma­gasrendű önfeláldozást. A továbbiakban arról be. szélt Jóboru Magda elvtársnö, hogy a konferencia résztvevői milyen nagy örömmel fogadták a népi demokráciák küldöttei­nek beszámolóit. Amikor a kl­nai küldöttség' felszólalását is. mertette, a szegedi dolgozók lelkesen éltették Mao-Ce-Tung elvtársat. Méltók leszünk a szovjet nép barátságára Számunkra nagy megtisztel­tetés, öröm és büszkeség, hogy résztvehettünk a békeértekez­Ietcn. Mi elmondottuk, hogy mindent megteszünk, hogy a magunk és az egész világ dol­gozóinak javára jól gazdálkod­junk azzal, amit a Szovjetunió­tól kaptunk, Pártunk és annak nagy vezére, Rákosi elvtárs vezetésével- A szegedi dolgo­zók szűnni nem akaró tapssal és éljenzéssel ünnepelték Pár­tunkat és vezérét Rákosi elv­társat. A mi küldöttségünk — foly­tatta Jóboru Magda elvtársnő — népünk nevében Ígéretet tett arra, hogy méltók leszünk a segítségre. Méltók leszünk fel­szabaditónk, és nagy tanítónk, a szovjet nép barátságára. Olyan időben zajlott le a moszkvai békekonferencia, — folytatta Jóboru Magida elv­társnő, — amelyben egyre vi­lágosabb fényben áll 'előttünk az imperialisták terve. Send­lyen eszközöktől sem riadnak vissza. Ennek vitágos bizonyí­téka Rajk és társainak árulá­sa. akik hosszú évek óta terv­szerűen törekedtek arra, hogy Tito uralma alá hajtsák ha­zánkat. Meg akartak semmisí­teni mindent, amit mi éteriünk. Meg akarták gyilkolni azt, aki­nek népünk legtöbbet köszön­het. akit népünk mindennél jobban szeret: Rákosi elvtár­sat. Tervüket azonban lelep­lezték, a békefront ismét dön­tő győzelmet aratott a* impe­rialisták felett. A moszkvai békekonferencia ujabb erőt és reményt öntött ü békéért küzdők szivébe. Napról­napra közeledünk a győzelem­hez. mert napról-napra igazab­bak a moszkvai békeértekezle­ten elhangzott szavak: xA világ valamennyi táján, minden or­szágban nagy szeretetfel ejtenek ki egy nevet, Sztálin elviárs ne­vét.* Ezzel a névvel, Sztálin elv­társ nevével harcolunk, küzdünk s ezzel a névvel visszük győze­lemre legszentebb ügyünket, a béke ügyiét — fejezte be beszé­dét Jóboru Magda elvtársnő. Lelrnaiatlan erővel zúgott a taps és a telkes éljenzés Jóboru Magda elvtársnö befejező szavai után. Minden szegedi dolgozó arcán ott égeri aTelkesedés tüze, a szilárd elhatározás, hogy min­den erejét megfeszítve kész har­colni a béke ügyéért, fl lelkese­dés móginkébb fokozódott, ami­kor 500 békegalamb szólít föl a magasba, a négy égtáj felé, h'rüladnl: Szeged dolgozói újból hitet tettek a Szovjetunió-vezet­te béketábor célkitűzései mellett. fl békenagygyülés végén Szi­lagyi András elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Nagyszegedi Pártbizottságának szervező titká­ra szólt Szeged dolgozó né­péhez, majd az Internacionálé el­éneklésével végétért az impo­záns, felejthetetlen békenagy­gyülés. A béke gyűlésen résztvevő­dolgozók délután negyed G-kor az ujszegedi szabadtéri szin. padon a szegcdi kulturgárdák szebbnél-szebb mü orszámai-­ban gyönyörködlek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom