Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

?as5rnap, 1949 szeptember ff. a Jugoszláv kormányhoz A lengyel kü'ügyminisztéri- Jellemzően mutatja, hogy a Ju. goszláv kormány ellenséges magatartása a demokrtikus Lengyelország és a béketábor­hoz tartozó országok iránt mi­lyen hosszú időre nyúlik visz­sza. Az olyan kémtevékenység amilyent Petrovics, a jugoszláv közlekedési minisztérium kép­viselője Lengyelországban ki­fejlett, ujabb bizonyítéka a ju. goszláv kormány demokrácia­ellenes, imperia'istabarát poli­tikájának, amely a dön'ő nem­zetközi problémákban is meg­nyilvánul. Ez a tevékenység mutatja, hogy a jugoszláv kor­mány egyre jobban a nemzet­közi reakciós erők szolgájává válik. A lengyel közvélemény és a lengyel kormány teljes tu­datában van annak, hogy a fentismertetett tényekért nem a jugoszláv népre, hanem ki nm csütörtökön a következő Jegyzéket nyújtotta át a jugo­szláv szövetségi népköztársa­ság varsói nagykövetségének: A lengyel biztonsági szervek megállapították, hogy egyes jugoszláv hivatalos megbízot­tak, akiket kü'önböző hivatalos feladatok teljesítésére küldtek Lengyelországba, egy idő óta lengyel terü'elen kémtevékeny­séget folytainak. Megállapítást nyert, hogv Petrovics Milics Jugoszláv ál'ampofyár, a jugo­szláv közlekedésügyi miniszté­rium hivatalos kiküldötte, akit a jugoszláv hatóságok ' 194S márciusában küldtek Lengyel­országba. hosszú idő óta kém­tevékenységet végez azzal a céllal, hogy al iássa Lengyel w­,szág gazdasági és hadi polen­ciályát. 1919 augusztus 20-án Petro­virsot kémkedés vádjával letar­tóztatták. A charzowi irodájá­ban végrehajtott házkutatás so­rán lengyel ipartelepekre vo­natkozó néhány tilkos okmányt találtak. Ezek az okmányok teljes mértékben megerősítet­ték, hogy Petrovics kémtevé­kenységet folytat Lengyelor­szágban. A vizsgálat ebben az ügyijén tovább folyik. Fény derű t Petrovics Milics lengyel terü'elen folytatott pro­paganda tevékenységére is. E propagandatevékenység kimu­tathatóan arra Irányul, hogy Lengyelország ellenséges érzü­letet támasszon a demokrafi. kus tábor népei ellen és teties összhangban áll a lengyef fflb alatti fasiszta tevékenységgel. Ez az akció m'ndenben megfe­ie a jugoszláv kormány fasisz­ta, népellenes magatartásának. Az a tény, hogy a jugoszláv kormány szervei egyik képvi­selőjük utján már 1948 már­ciusa óla kémtevékenységet folytatnak lengyel területen zárólag a jugoszláv kormány­ra hárul a felelősség. A lengyel kormány 1946 március havában barátsági ás kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött a jugo szláv szövetségi népköztársa­ság kormányával. A fent era lített tények világánál a len­gyel kormány kénytelen meg­állapítani, hogy a jugoszláv kormány ezt az egyezményt lábbal tiporta és semmissé tette, — nyílt ellentétben Ju goszlávia népeinek és a len gyei nemzetnek törekvéseivel és érzelmeivel. A lengyel kormány meg­győződése: Jugoszlávia népei egész biztosan nem fogják megengedni, hogy az impe­rialista háborús uszítókkal való együttműködésnek és a nemzeti föggetlenség feladá­sának útjára taszítsák őket. A komszomol művészegyüttesének búcsúelőadása a Városi Színházban és a Margit-szigeten Pénteken este még egyszer megteltek a széksorok, még egyszer eljöttek Budapest dolgozói, hogy gyönyörköd­jenek a szovjet ifjúság nagy­szerű művészetében, a Városi Színházban, ahol a leningrádi ipariskola növendékeinek har­monikazenekara nyitotta meg a fiatal szovjet művészek mű sorát, egyben a viharos, szűn­ni nem akaró ünneplés soro­zatát. A nézőteret zsúfolásig meg­töltő közönség visszatérő vas­tapsa, amellyel Galina Izmai­ÖRÖKLÉSI JOG A SZOVJETUNIÓBAN lova felejthetetlen népi tán cát, Roza Badlanova gyönyö­rű énekét, a csodálatos balett táncosokat, Igor Bezrodnij ,. „ • ,„ „f. , I kibővítsék, hegedumuveszetét es a több:p nagyszerű szovjet művészt ünnepelte, különösen pedig a világhírű Alexandrov kórust, az szólt a magasabb szocia­lista művészetnek. , Vendégeink visszautaztak hazájukba, akik a szépségnek és a szocialista ország szabad magas kultúráját ismertették meg velünk. Tanultunk tőlük éa a tanultakat ezen a téren is hasznosítani fogjuk. ^ Szovjetunióban az örök­lési és családi jog szoro­san, elszakithatatlanul összefügg egymással, fl szovjet törvény­hozás fejlődése az Örökösödési jog terén a kiskorú örökösök ér­dekeinek védelme jegyében tör­tént. Igy például egy 1928. évi rendelet megtiltja, hogy a tizen­nyolcadik életévüket be nem töl­tött örökösöket megfosszák örök­ségüktől. Egy másik rendelet ar­ról intézkedik, hogy ha az örök­hagyó köteles volt kiskorúról gondoskodni, ez a kötelessége áthárul az örökösökre Is. fl szov­jet törvények szerint nemcsak a szülők kötelesek gyermekeiket eltartani, hanem ők , is igényt tarthatnak támogatásra gyerme­keik részéről. Ennek a kölcsö­nös támogatási jognak megfelel a kölcsönös örökösödési jog Is szülők és gyermekek között, flz 1936-os sztálini alkotmány sze rint a polgárok személyi tulaj­dona, tehát munkabérből szár­mazó jövedelmük és megtakarí­tott pénzük, lakóházuk, berende­zésük, a háztartási és használat? tárgyak, sth, örökölhetek, flz al­kotmány kiadása óta szükséges­sé vált annak megállapítása hogy kik azok, akiknek joguk van örökölni és felmerült az a kérdés is, hogy ezeknek a sze­mélyeknek a körét a szociális szempontok figyelembevételével JJevették az öröklési joggal rendelkezők közé az örök­hagyó szüleit és testvéreit is, ab­ban az esetben Is, ha az örök­hagyónak szűkebb családja, fe­lesége és gyermeke Is van. Ez­zel még jobban megszilárdult a kapcsolat a szovjet család ke­retén belül. Később az örökösö­dési jogot még jobban klbővitet­ték. flz örökhagyó joga. hogyha nincsenek törvényes örökösei, személyi tulajdonát bármely pol­gárra hagyományozhatja, fl vég­rendelkező a köteles részt, amely kiskorú és munkaVénfelen örökö­ket! meg. tt kiskorúakat és sök fe"é!'en része, nem rő ldit­munkaképtelencket, a szükség*­szerű örökösöket fiotjelmen kivül nem hagyhatja és nmenmdben ezeket a személye­ket kihagyja végrendeletéből, ugy a végakarat elveszti jogere­ét és a szükségszerű örökösök 'énnek jogukba a végrendelke­ző akarata ellenére. fl szovjet polgár nem hagy­hatja személyes tulajdonát olua­aokra. akiknek a törvény szerint az örökségre nincs joguk. Ha onész vagyonát, vagy annak egy részét állam!, vagy társadalmi szervekre hagyományozza, ezt s szabadságát nem érinti olyan személyek jelenléte sem, akiknek a törvény szerint örökösödési joruk lenne. flz utoljára hozott törvény ha­tása visszamenőleg is érvényes. Mostanában gyakran kérde­zik tőlem, hogyan lettem a Szocialista Munka Hőse? — kezidi elbeszélni történetét Je­faáí.rrina Tretyjalkova munka­csoport vezető. — Nem egyszerre történt. Az életben szo:intem nincs olyan nehézség, ami megaka­dályozhatná, hory a szovjet ember valami nagyot, dicsőt ei ne érjen. Azént nincs, mert a Párt tűzi tCéek a feladato­kat és tanít bennüniket, Apám földműves volt. Egyet­len lovacskajásn fuvarozott fát az erdőből a városiba. Igy ke­reste kenyerét, mert abban aiz időiben szűkösen táplált ben­nünket a föld, amelyre az idő lok futóhomokot hordott, laza, száraz volt, a szél könnyen hordta. — De manapság már ugy terem, hogy az öregjrk csak ugy csodálkoznak rajta. — Ilyrt még nem láttak, — mondogatják. A múlt évben olyan búza ért be rajta, hogy •ok helyen lefeküdt, csak sar­lóval tudtuk learatni. Csépel­tünk is 20.5 hektáron, hektá­ronként 29.33 mázsát. Amikor még iskoláslány vol­tam, apám rem küldött mun­kára a kolhozba: — Ismerd meg előbb a maiad munkáját, — mondotta. Tanulj! De en­gem vonzott a cséplés, ahol •ok a nén és vidámak az em­berek. Egysztr egyedül ki­mentem a mezőre és odamen­tem a cséplőgéphez. Eleinte rem tudtam, mihez fogjak. A NAL Á Párí a tanítónk A Szocialista Munka Hőse e beszélése az asztal? hoz, hogy rakjak ké­vét. Reszkettem, hátha nem fog menni. Sietség, mben a tö­vével előre nyújtottam a ké­vét a gépésznek. Kinevettek, de megtanultam a kéverakást. Azután beléptem a Kom­szomo'jba. Apám kezdett ve­lem szemben több bizalommal viseltetni. Arató-cséplőgép ke­zelői tanfolyamra menten Minuszinkszkba, jó ercdmér.y­nyel végeztem el és beálltam egy „Sztálini ec" gép kormány­kereke mögé. Öröm volt ezt a szárazföldi hajót kormányozni, az aranysárga búzatengeren vezetni. Megtisztelő munka! „Novaja zsizny" nevű kolho­zunkban a gvümö'cs 23 hok­ágakon az eteő virágot, az. el­ső almát. Még jobban kezd­tem dolglozni és hinni a mun­kámban. Meggyőződtem mun­ka közben arról, hogy a ter­mészetet le lehet győzni, át lehet alaikítani. A kolhozban megszervezték a meaőgazdsoági munkacso­portot. A kolhoz vezetőrég azt ajánlotta: legyek én a mun­kacsoportvezető. Abban az időben a kolhoz komszomol­szervezőt titkárnőjeként dol­tott a szervezésre, önfegye lemre, megtanultam vezetni az embereket. Figyelmesen hal gátiam és teljesítettem a kol­hoz mezőgazdászának utasí­tásait. Tanultam r.ála az ag­rotechnikai tanulókörben. Li­szenko akadémikus módszere szerint „Milytur-ó321"-es me­leg levegővel felmelegített bú­zát vetettünk eL Munkacsoportom lányait a a ko'jhozparasztok „Vesznyán­ká"-nak, „Tavaszvirágnalk" hív­ják, mert mi, ahogyan mond­ják, tavasszal a varjaknál és a pacsirtáknál is hamarabb je­lenünk meg a mezőn. Érez­tük, hogy figyelmesek hozzánk és törődnek velünk, hát mi se sajnáltuk a vetés gondozására sem az erőt, sem az időt.. • 1949 február 23-án reggél vetéshez készülődtünk, tele­vényfötdet fuvaroztunk a me­zőre.' Váratlanul behívtak az irodába. B'.mietgyeik. A kol­hoztanács elnöke a „Szocialista Munka Hőse" magas címmel köszönt rám, átadja a kerületi bizottság párt titkárénak tele­fonsürgönyét. Zavarbajöttem, a szivem mogtelt örömmel. Visszatértem a mezőre, kö­zöltem a boldogító hírt mun­kacsoportommal. Ott helyben elhatároztuk, hogy ebben az évben szodel ista versenyre hívjuk ki a szomszédos „Krasz­naja N:.v»" kolhoz ifjúsági YKVY'O.M )J*7 B , RM^A R~*RRTE*"*I- '-Y-VL; 'U FALUSI KULI URH AZ Nyirzenye-Irginsz kis uráli falu — valójában istenháta. mögöttinek nevezhettük, meri igen távol érik minden na­gypbb várostól. Mégis ez a kis falu megvalósította a ma­ga s/épen vriágzó, önálló kul­turális éleiét. A kulturális központ a kulturház, 400 sze­mélyes velilőtcem, olvasóte­rem. előndá'i terem, önkép­zőkört szobák állanak a mű­velődni, szórakozni vágyó fa­lusi lakosság rendelkezésére. A lakosság megismerkedik a legújabb gazdasási, technikai, politikai kérdésekkel. Termé­szettudományi előadásokai hallgat s nem marad el iro­dalmi műveltségben sem. A kis falu 40 tagu értelmisége főszerepet játszik a kultúra lerjeszlésélzen. Ez az értelmi­ség a népből nőtt ki, a nép egysze/ü fiaiként tantfiiak, ké­pezlék magukat. Gyakran tartanak színházi és énekkari előadásokat. A műsoron a legszebb orosz klasszikusok és a modern drámaírók darabjai szerepel­nek. Komoly élmény már egy rövid látogatás is a kis falu kullurházában! Ahány szoba, ahány terem, annyi előadás, annyi szórakozási lehelő.Cg, ahol mindenki tehetsége, haj­lama szerint yesz részt a ne­ki legmegfeíelöbbön. A mulat­ni vágyó fiatalság is megtalál­ja örömét: AliaSalmas e'őcsar. nokbnn néha éjfélig táncolnak a fiuk-lánvok vig harmónika­szó melleit. A kis falu nem áll meg a fejlődésben. Állandóan ujabb és ujabb tervekkel bővilik a kulturház működését. Színje csodálatos, mire képesek a szovjet parasztok még egy ilyen kis »istenhátamógútli« falvacskáhan isi Növelték a mozdonyok fordulat sebességét A kokandi mozdonyvezetők az elsők között voltak, akilc a taskenti vasútvonalon megin­dították a munkaversenyt a mozdonyok fordulatsebességé­nek gyorsításáért. A mozdonyhoz beosztott bri­gádunk új grafikon alkalmazá­sára tért át, mely a munkaidő jobb kihasználását célozta. Ez lehetővé tette, hogy a mozdo­nyok teljesítőképességének ki­használási koefficiensét jóval megnöveltük. Mit tettünk azért, hogy két hónap leforgása alatt a mozdonyok fordulatsebességét megkétszerezzük és hogy a mozdony napi átlagteljesítmé­nye elérte az 515 kilómétert? A mozdony ápolására, kar­bantartására vonatkozóan pon­tos grafikont vezettünk be. In dúlás, előtt -minden EXO/es alkat­részt, olajozót, csapágyat, törül­töt gondosan megvizsgálunk. A figyelmes ápolás és a hibák idejében történő kiküszöbölésé­vel értük el, hogy ritkábban volt szükség karbantartásra és így megnövekedett a befutott távolság. A kisebbfajta, folyó javítási munkálatokat saját ma­gunk hajtjuk végre a megálló­helyeken. hm*­Mozdonyom állandóan be ea« gyújtva és a mozdonyhoz be­osztott brigád mulasztása miatt balesetek, vagy veszteglések nem fordulnak elő munkacso­portunknál. Az összes szállítmá­nyokat idejében eljuttatjuk a rendelkezési helyre — fejezte be a „Trud"-nak adott nyilat­kozatát a kiváló eredményt el­ért mozdonyvezető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom