Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-11 / 211. szám

6 Vasárnap. 194a szeptemner 11. Magvetésre indulnak :ZV:ZKender A merszitn hol vett ftiost ce­ruzát szorongatnak kezükben » Ma ver Kender népnevelői. Lát­szik, erősen figyelnek Tóth La­jos elvtárs előadására, az öt­éves tervről és a munkásosz­tálynak a szocializmus megvaló­sitásfi ért iolvó harcáról beszél. Tóth elvtárs előadása után rövid szünet s megkezdik a nép­nevelők az előadás feldolgozá­sát. Az előadás közl>en készített jegvzet most nagy segítségül szolgál. Német Mária elvtársnő is előszedi füzetét és számolni kezd: ... 36 milliárdot ruházunk be az ötéves terv folyamán, ebből c- imán az ipar fejlesztésére 'ti­zenhat, a mezőgazdaság tovább­fejlesztésére liat milliárdot. Ma­gyarország iparilag fejlett, vi­rágzó mezőgazdasági ország lesz... — Na, ezt kellően tu­datosítom népnevelő munkám­ban — mondja. Ezt magyarázzák meg az elvtársak Egymásután szólalnak föl az elvtársak. Murányi Gyula visz­szatAr egy pillanatra a három­éves tervre s arra, ami ma min­den dolgozót nagvon érdekel: a termelés fokozására. — Ahogy teljesítjük a há­roméves tervünket, olvan lesz az alapja az ötéves tervnek. lía nem igyekszünk sikeresen befe­jezni. nem erős bástyák le­szünk a léke frontján, hanem a reakció kiszolgálói. Ezt magya­rázzák mag az elvtársak az üzemekben 1 — fordul társai felé. Révész Mihály meg sem vár­ja. liogy MuráDyi elvtárs befe­jezze mondanivalóját, máris be­szél: — Nekünk; kommunistáknak élen kell járnunk a termelésben. Ne a piros könyvecskével mu­tassuk meg. hogy mi az. élen­járó Tárt tagjai vagyunk, ha­nem munkánkkal. Nem eléged­hetünk meg azzal, hogy a szük­séges munkát idejében, ponto­san elvégezzük, ki kell hívnunk munkai á rsainkat versenyezni, de ki kell járnunk falura is... Ez nagyobb népnevelő munkára kötelez A népnevelők mind helyeslő­leg bólogatnak. Eddig is sokat jártak falura a Magyar Kender dolgozói. Vasárnapi szabadide­jüket is feláldozták az cgvik külterületi iskola építésére. Vé­kes elvtársnak még most is örömtől ragyog az. arca, hiszen 5 adta át vasárnap a Deszk-uj­majori telepieknek az újjáépí­tett iskolát. A mooy?r dol roiók leqicbbjai termelésünk színe­javát álltja ki a BilDfiPEST! NEMZETKÖZI ÍSZ1 VÁSÁROM szeptember íG--ck óber 2 VÁROSLIGET i Fér m utazásra jogosító vá­: sáritazolvány kapható az öszi [ ásár ti>. inegbizotlainál és i iz JBUSZ kirendeltségeinél. f dinünk sok és mintagazdák in­' yen látogatják a vásárt üzemi (olgozók 3 Ft-os dolgozójeggycl. Es hirtelen suttogás támad, mozgás keletkezik. Minden elv­társ szói valamit mellette ülő társának. Még élénken emlékez­nek a mult iskola helyzetére. Kilóméteres gyaloglásra, ázás­ra-("ázásra .... I)gy hang a morgásből élén­ken kihallatszik. Szabó elvtára mondja társának: — Elvtársi Most már én is tanulhatok. Gépészmérnök le­szek! Ez arra kötelez, hogy most a termelékenység fokozá­sával kapcsolatban még jobb népnevelő munkát végezzek... Az üzembe, a falura A sorokban minden elvtárs egy kicsit elgondolkozik. Az I egyik arra gondol, hotfy M idén I már nyaralni volt A másik arra, hogy már nem odúban la­kik, hanem szép lakása van és mindnyájukban egy gondolat kristályosodik ki: Mindezt a Pártnak köszönhetjük. Nekünk is ezért nagyobb lelkesedéssel kell bekapcsolódnunk társaink nevelésébe. A kis kitérő után vége a szemináriumnak is. Az elvtársak szedelődzködnek és csoportokba verődve elindulnak ki fel A Az üzembe a munkások közé, a falura, a dolgozó parasztok kö­zé Pártunk utmutatását terjesz­teni. Magvetők ők, akik az igazság magját hintik szét. Kö ler Jonosnó baioi élmunkás szövőnő egyéni verseime hívta az ország összes szövőmunkásait Köller Jánosná, a Mechani­kai Szövőgyár bajai telepének élmunkás szövőnője egyéni versenyre hlvtt ki • gyapju­szakma összes szövőit A ver­seny során a* nyerheti et • •legjobb gyapjuszövőt elne­vezést, aki a háromévea terv üzemi részlettervéből a reáeső feladatokat a legelsőnek ós a legpontosabban teljesíti Megnyíltak az iskolák Szomliaton délután az isko­lák kapuin kaoagó, boldog if­júság tódult be a tantermekbe. Megkezdték az életre készülés nagy munkáját a szabad Ma­gyarország gyermekei. Soha a történelem folyamán még nem fordult elő, hogy a dolgozók fiai és leányai ilyen nehezen várták az iskolaév kezdetét. Es nem is csoda. A múltban a szegény ember gyermekének ke­serű percei voltak a megnyitó ünnepélyek is. A kapitalistái gyermekei suhogd selymekben jelentek meg, mig a dolgozók gyermekei közül sokan rongyos, foltos ruhában voltak. Nem telt másmilyenre. A mai iskolameg­nyitás napján mind a szülők, mind a tanulóifjúság boldogan nyitotta be a tantermek ajta­ját. A falakon hatalmas táblák hirdetik: /Alkotmányunk kö­vetkezetesen védi az ifjúság ér­dekeit®. /Magyar Népköztársasá­gunk kiilön gondot fordít &/. ifjúság fejlődésére és nevelésé­re®. /Ma a Párt vezetésével győ­zelemre vittük a beiskolázást is®. Ax iskolák szociális összeté­tele nagyon szépen halad a fej­lődés utján. Szegeden is a kö­zépiskolákba összesen 1243 ta­nuló iratkozott, be, mig a mult óvhea csak 1050 tanuló kerüli be a felső iskolákba. Főleg nagy érdeklődés volt az ipari gimná­ziumok iránt Oda 481 ifjút vettek fel. A szociális megosz­lás szerint 42 százalék munkás, 27 százalék paraszt, a többi értelmirégi és egyéb származása. Munkásifjuságunk elfoglalta po­litikai hatalmának megfelelőea az Í3koláifat. Megjelentek a tu­dás osarnokában " a dolgozók gyermekei — é9 mint Rákosi eívtárs mondotta — a8 értel­miség rétege kiszélesül. A dol­gozó nép, a munkások és pa­rasztok legjobb fiai is oda ke­rülnek az egyetemek padjaiba, ahonnan eddig tudatosan kizár­ták őket. Ezzel a tudattal ün­nepelt szombaton délután az if­júság. A« övék ax iskola, M övék ax ország. Csupán egy kö­telességük van — mint Kai in La mondotta — tanulni, tanulni, tanulni. 8 ezt minden bizonnyal meg is teszik. Költözködés roh am munkával A gúzgvár értelmiségi dolgozói igy segítik fizikai munkástársaik munkaversenyét /Az értelmiség között nemcsak megnyug­vás, hanem komoly rokonszenv keletkezett a szocializmus épitéé-évei kapcsolatban ...« (Rákosi elvtárs augusztus 31-1 beszédéből) A szegedi Gázgyár értelmiségi dolgozói ax elmúlt hóna pókban már többszór tanújelét adták, hogy napi munkájuk pontos is jó elvégzésével készségesen támogatják fizikai munkatársaikat a munkaversenyben $ segítséget nyújtanak üzemüknek a jobb eredmények elérésében. Rákosi elvtársnak as értelmiség megbecsüléséről szóló iránymutató szaval után ez a készségük méginkáb.b fokozódott. A „Részvénytársaság Viüa­mos és Közlekedési Vállalatok számára® szegedi üzletigazgató­sága a gázgyár és villanytelep irodád — eddig a Gázgyár Kos­suth Lajos sugárúti telepién voltak. A tervgazdálkodás ki­bontakozásával az irodaihelysé­geik csakhamar szűkeknek bi­zonyultak és szükségessé vádt a két hivatal áthelyezése. A nehézségek Félő volt azonban, hogy az áthelyezések, folytán tekintet­tél arra, hogy nemcsak nagy­számú berendcaéfi tárgy, ha­nem jelentős mennyiségű ad­minisztrációs Irait, kimutatások, nyilvántartások, sitt), áívdtele szükséges, a hivatalok munká­jában átmeneti zökkenő áll be s ez mind a központ, mint a gázgyár és villanytelep munká­ját akadályozza. Az értelmiségi dolgozók mindezek kiküszöbö­lését határozták eh Szombat 12 éra: kezdődik Szombaton délben gördült be az első teherautó a Gázgyár udvarára. Az irodák dolgozói­nak egyik csoportja rakta ro­hamtempóban fel a felszerelési tárgyakat s helyezték el az előkészített iraltömböket, szállításra alkalmas állapotban az adiminisiztrációs anyagot. Ez­után szinte óránként rakták meg a következő teherautókat. Az értelmiségiek másik része ezalatt a Kárász-utca és Köl­csey-utca sarkán lévő épületben már hozzáfogott a kirakodás­hoz és elrendezéshez. A munka szombaton a késő estélyi érá­kig tartott, vasárnap reggel már korán elkezdődött. Az iro­dák férfi és női alkalmazottai vasárnap egész napon át foko­zott ütemben folytatták as. el­költözést « ugyancsak a késő éjszakai órákig dolgoztak. Hétfő 8 óra: Minden a helyén Hétfőn reggel nyolc órára már minden irodarész: a köny­velés, az üzemgazdaság, az árameloszlás, behajtás, sze­mékyzett osztály, számlázás, stb. a földszinten és az emeleten egyaránt a helyén volt. A nagy iratszekrények szépen sorjában, a szekrényekbe minden berak­va, a számlázásnál véglegesen elhelyezve azok a nagyszerű viliamygépek, ahol a szegedi gáz éa villanyfogyasztók által igénybevett áramot és gázt számlázzák. A nők a munka megkezdés előtt néhány perccel már virágtartókat helyeztek a falakra s minden osztályba fel­került Sztálin, Lenin, Rákosi elvtársak képe is. Sőt az ügyesebb osztályok már „titok­ban elkészített új transzpa­renseket is kihelyezték. Az első jel Nyolc óra után néhány perccel felcsöwrot az új helyiségben az első telefonfelhívás és a földszinti helyiségben megjelent az első féi is. Az értelmiségi dolgozók lel­kes másfélnapos munkájának eredményeképen egy fél per­perces kiesés se következett be a két fontos hivatal munkájá­ban .., TANULNÁK A FELNŐTTEK IS Dolgozó munkás- és paraszt­emberek, férfiak és nők egy­aránt jönnek beiratkozni a ma­kói dolgozók gimnáziumába­A beiratkozási iven sora­koznak a jelentkezők nevel: Te­lek Gyula, Péntek János, Kusr Erzsébet, ipari munkások, nap­számosok, mnnkástisztviselők Mindannyiuknak a népi demo­krácia iskolapolitikája tette le­hetővé, hogy középiskoláiban ké­pezzék tovább magukat Eddig nem gondolhattak erre. Most megnyílt a lehetősége annak, hogy tovább tanulhassanak tel­jesen ingyen. A jelentkezők között sok a férjes' asszony, akik a háztar­tásból, a gyermekek mellől jön­nek el esténként tanulni. De lá­tunk a jelentkezők között útépí­tőket irodai altiszteket, örege­ket és fiatalokat. A múltban nem tanulhattak. A Horthy-urak vigyáztak arra, hogy a proligyerek ne kerülhes­sen középiskolába- Olyan élet­lehetőséget adtak a ' dolgozó munkásnépnek, hogy gyerme­keit nem tudta iskoláztatni. A C3alád minden növekvő tagjának dolgoznia kellett a megél hetéé­ért. Munkásprverek valóban nem ért rá isko'ába járni. De hn rá is ért volna, akkor sem ea­gedték, hogy felsőbb iskolákba betegye a láhát Most megnyílt a továbbtanu­lás lehetősége a dolgozók szá­mára, hogy pótolják a mtüf bűne következtében aa elmu­lasztottakat. 8 jöttek a dol­gozók csoportoson, o beiratko­zásnál mindegyikük azt mond­ta: nem tudtam tanulni gyer­mekkoromban, mert szejénj munkásember gyermeke voltara. Dolgozni kellett, nem érhettem rá tanulni. Egyre gyapotodnak ax ive* a beiratkozottak nevei. Nagy Trtván MAV mülylyi bognár- ' munkás a beiratkozásnál ett mondja: — Többet Jobbat kell termel­nünk, ez Dépi demokráciánk * népünk iránti kötelesség. Da csak akkor tudunk jól termelni, ha tanulunk s tudásunkat fel­használjuk a termelésben. Ezeket gondolják a többi dol­gozók is a beiratkozásnál. Tud­ják, hogy az országnak képzett szakemberekre van szüksége. Kikből kerüljenek ki ezek a iwakemberekt A dolgozók isko­lájának tanulói megadták erre a választ, amikor több mint százan iratkoztak be a dolgozók eri m n á z in mát*. Kik szabotáljak a terménybegyüjiest? Szépen halad a lérménybe­gyüjtés a battonyai járásban A dolgozó kis és középpa­rasztság egymásután tear 100 százalékig, sőt még azon túl is eleget a begyűjtési köte­lezettségének és nem hallgat a kulákok rémhíreire. Ezzel szemben a kulákok még mindig igyekeznek sza bolálni a terménybe gyűjtés sikeres végrehajtását. Id. Ma­gyar József 25 holdas kulák 2G5 kg búzát, 870 kg árpát, Rocké Máksza 34 holdas ku iák 428 kg árpát. Baur Mi­hály 37 holdas kulák 781 kg árpát, Uruján Péter 49 hol das kulák 180 kg árpát, Oláh Sándor 26 holdas kulák 392 — A SERTÉSTENYÉSZ TÉSI NV tovább tenyésztés céljára a jövőben 20 kilótól veszi át a gazdáktól a serté­teket. kg árpát még mindig nem adott be. De nem különb ná­luk a 24 holdas ifj. Lehóczky András volt főjegyző sem, aki 385 kg árpát tartozik méf behozni a battonyai termény begyűjtő telepre. A battonyai közellátási hi­vatal a terménybegyüjfés sza botálóit átadja a rendőrség­nek. KORZÓ MOZI Telefon 281. Makó Szeptember 9—llig péntektől vasárnapig üpapabogaras Családi pereskedések hu­morral telítve A Korzó JMori eiöadáskezdése. hétköznap fél ?, féi U-kor. j vasár, és ünnepnap fél 5,1 fél 7 és fél D-W. j

Next

/
Oldalképek
Tartalom