Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-10 / 210. szám

2 Szombat, 1949 szeptember J0. Kifüzfék a főfárgyalást Ragk Lász ó és társai bünieíő ügyében Rajlc László és társai elleni bünlelőügyben a budapesti népbiréság az ügyészség állal benyújtóit vádiraiot a vádlot­taknak kézbesítette és a Tőtár­gyalást szeptember 16-ra tűz­te ki. Gz m? Koz^nü Vezelöségfnek kőzlenrércys A Magyar Dolgozók Pártjának löz ponti Vezetősége Justus Pált, Horváth Zoltánt és Tálffy Györgyöt mint idegen imperia­lista hatalmak kémeit és a ma­gyar nép ellenségeit a Magyar Dolgozók Pártjának tagjai sorá­ból kizárta. Tito a fesgy^zatob!) szeredet vl!l&!ta az inMürisI sták iiéliorüs készvISdése-ben A francia kommun'sla párt politikai bizottságának határozatai A franria kommunista párt politikai bizottsága csütörtökön Tliorez elnökletével ülést tar­tott. Az ülésről kiadóit közle­ményében megelégedését fejezi ki a bizottság a békeszavazás eddigi eredményei fe'elt és meg­állapította, hogy mind a váro­sok, mind a falvak lakossága tömegesen vesz részt a béke­sznvazáson. Felhívja a dolgozó­lent, vessenek mindent latba a békeszavazás és a nemzetközi békenap e'sőprö sikeréért. A francia kommunista párt politikai bizottsága megbélyeg­zi a kormány leeuj il>b rendel­kezéseit, amelyekkel e'őciliaz amerikai imperialisták tőlrebe­fckfetéscit Franciaországban és • francia rya^nnlokon. A froncia kommunista pórt határozatában leleplezi a dol­gozók elölt Tito és klikkjének bűnös üzelmeit. Azzal, hogy bálba támadta a hős görög sza­badságharcosokat — mondja a határozat — Tito véglegesen el­dobta álarcát és bebizonyítot­ta, hogy az imperialisták és a háborús uszítók provokátora. A jelenlegi jugoszláv kormány a Szovjelunió legádázabb és leg­gonoszabb rágalmazója tett. Gyalázatos szerepet vállalt az imperialisták háborús készülő­déseiben. fz amerikai magvarok űdtnzJift az a] ftlkotfliinyl Az amerikai magyarok Cle­velandban tartott »Magyar jö­vő* konferenciájáról a kül­dőitek egyhangúan elfogadott határozati javaslata alapján lelkes táviratban üdvözölték a magyarok világszövetségét, a népköztársaság alkotmányának törvénybeiktatása alkalmából. A Szovjetuniói és Bulgáriát ünnepelte a Magyar Szabadságharcos Szövetség Kossá István elvtárs beszéde a bolgár nép felszabadulásának ötödik évfordulóján rendezett ünnepségen A Magyar Szabadságharcos Szövetség a bo'gár nép felsza­badulásának öl Mik évfordulója ulkalmíoöl csütörtökön este at Operaházban ünnepséget ren­dezeti. A magyar és a bolgár nép­köztársaság és a Szovjelunió himnusza ulán Kosra István elvtán, pénzügyminiszter mon­dott ünnepi beszédet. Kossá István elvtárs beszéde elején hangoztatta, hogy szep­tember 9-e nemcsak az uj, népi demokratikus Bu'gáila meg. szülelésének napja. Mi, magyar <lo!gozók is megemlékezünk azokról, akik életüket adtak népeink szabadságáért, a nagy Szovjelunlóról, amely mérhe­tetlen átcloiütol.-at hozott a né­pek fclstnbadtlásáta és ünne­peljük a fasizmus elleni harc győzelmének nagy szervezőjét, Sziáimt. Beszámolt ezután airól a ha­talmas törlénelml átalakulásról, amelyet öt esztendő alalt üe­orrfj Dimitrov elvtárs vezetésé­vel, a kommunista párt irányt­tásával a bolgár munkásosztály és az egész bolgár nép megvaló­sított. A sikereket azért luilák elérni, mert élvezték a Wjrj Sztálin és az áldozatkész szov­jet népek mérhetetlen szeretetét és segítségét. A magyar nép éa kormányza­tunk az első pillanattói kezdve nagy figyelemmel és szeretet­tel kíséri a bolgár nép nagy erőfeszítését, szocialista hazá­jának építéséért. Népeink ba­ráti együttműködése mindkét nép jólétét is fokozza és ,iaffy­tnn hozzájárul azubads&/un& és füqgeilenségilnlt biztosításá­hoz. Georgij Dimitrov élete vilá­gosan példázza előttünk, bogy egy kis nép fiai is az elsők kö­25 emelkedhetnek a legnagyob­bak kőzött, ha Ingadozás nélkül a ha'alás ügyét szolgálják. Kossá István elvtárs beszé­dét sokszor szakította félbe a feldübörgő tapsvihar. A közön­ség felállva, tomboló 1 fkcsc­déssel ünnepelte a Szovjetuniót és Bulgáriát, a világ dolgozói­nak nagy linalóját, Sztálin ge­neralisszimuszt, a bolgár nép elhunyt nagy vcz.'réi Dimitrov elvtársat, valamint a magyar nép bölcs vezetőjét, Rákosi Má­tyás elvtársat. A megjelentek szűnni nem akaró ütemes taps­sal tettek lxilet a magyar-boH gár barátság mellett. Ezulán Gei-aszLnov, Bulgária budapesti követe mondott be­szédet „Győzelemre visszük a békéért és boldogságért folyó szent harcoí" A DIVSz kiáltványa a nla» if'usáfához A Demokratikus ifjúsági Vi­lápPTÖvetaég kongresszusa a vi­lág fiatalságához kiáltványt in­tézett, amelyben a hóbortul uszí­tók elleni harcra hívja a világ demokratikus ifjúságát. Fg-e­frtiljiink, valamennyi ország fta­taijai — mondja a kiáltvány —, fajra és vallásra való tekin­tet nélkül egyesüljünk, hegv győzelmesen megvédjük a bé­két. Biztosítsuk az október má­sodik! nemzetközi békenop ha* tainias sikerét, melyen a népik vilárgá kiáltják majd egjBntcttl akaratukat, tiosry »nem-et mondjanak a háborúnak. Az if* jueág bátran és bi-alommat helytáll a béke efcatájjban, mely az élet tatája. Egységbe ifje­eág. F-lőre a tartós óikéért, a demokráeiáért, a népek nem-* zeti fii g-tlenségéért és a j'übq jövőért! Vasme^ye vezet a tfirlóhántásban 98.60 százaiékos te jesitéssel A tarlóhántás munkálatai az egész ország területén tervsze­rűen haladnak. A megyék ver­senyében a most kiadott híva. talos jelentés szerint Vas megye vezet, amely 98.69 százalékát teljesítette eddig a tarlóhánLási munkának. Ulána következik Zala 94.96 százalékkal, Sopron 90.49, Veszprém színién 90.19, Fejc'r 89.71, Somogy 89.44 szá. zalékkat. A ttrlöliántási ver­senyben igen elmaradt Zemplén megye, ahol 51.97 százalékban I teljesítették a tarlőhántás inun. [Uját. A megyék sorrendjébe^ tilolsó Heves megye 41 száza® lékkal­ZArORESÖ, ZIVATAR. Mérsékelt, időnként é'ént lcebb szél, változó felhőzetj több helyen záporeső, zivatart A hőmérséklet keleten kis: 4 még csókken, nyugaton ali4 változik. IGY D9LG0ZMRKIISZTSLIN­KERÜLET BOLSEVIKJEI IltiA: A. NJKIFOKOV a moszkvai Sztálin kerület pártbizottságának tikára. Nikolajev, a hálókészítő üzem mechaniku­«a, két üzemben folytat agitációs munkát: a háló- és a tantalüzemben. Mielőtt összeállítot­ta volna beszédét erről a kérdésről, a könyvelő­aégben megtudta üzemének viszonylagos jelen­tőségére vonatkozó adatokat a termelésben. A termelés minden százaléknyi selejtjének ér­tékéről, a megtakarítás összegéről, amelyet a műhely a munkatermelékenység egyszázalékos emelésével elérhet. Ezután az agitátor megis­merkedett a műhely mi-nden egyes munkásnőjé­nek a munkájával. Itt megállapította, hogy azok a munkásnők, akik a fémhálószalagot egyes részekre darabolják szét, ezt különböző­képpen végzik, aminek következtében az ered­mények is különbözőek. Nikolajev, miután az összes szükséges adatokkal felfegyverezte ma­gát, a munkásnőkkel számos beszélgetést foly­tatott. Első beszédében beszélt a gyár által vál­lalt kötelezettségekről és arról, hogy az üzem­nck és a műhelynek milyen szerepe van a gyári kötelezettség teljesilésében. Az agitátor Bzá­mokkal és ténye lek el mutatta ki, hogy mennyi kárt okoz az államnak a műhely selejtje. A munkások kérdéseket tettok fel: a műhely hul­ladékait fel tehet e használni az iparban, a selejtvizságálók segíthetnek-e a műhelynek kötelezettségei teljesítésében stb. Második beszédében Nikolajev részletesen foglalkozott a hálók elkészítésével, kitérve az egyes műveletekre és elmondotta, hogy Kurgu­rova munkásnő, aki az automatát kezeli, 1— 1 5 méter nikkelt eombolvít le. Rahaieva mun­kásnő pedig csak 0.5 métert. Kozlova munkás­nő megjegyezte,' hogy Kurguzova a kezdeti szalag feldarabolásánál is 3—4 hálót vág le. Más példákat is fe.lhozlak, amelyek megmutat­ták, hogy hol és Tfogyan lehet anyagot meg­takarítani, hogyan lehet a termék kidolgozását meggyorsítani. Külön beszédet tartott az agi­tátor a veszteségek ellenőrző analízisének al­kalmazásáról, amelynek kezdeményezője Jelena Lebedeva brigád vezető volt. A veszteségek ana­lízise lehetővé tette a normális világílású lám­páit üzemének, hogy a selejtet 1.7 százalékkal csökkentse. Jelena Lebedeva bigádjának pedig, hogy a selejtben 2.6 százalék csökkenést érjen el. Korocskine és Usztinova selejt vizsgálók, miután analizálták a selejtet, hozzásegítették Szemenova, Rahajova és Kozlcva munkásnőket, hogy a selejtet 1.7 százalékkal csökkentsék. Nikolajev elvtárs beszélgetéseket folytatott az óránkénti gafikon jelentőségéről is. Az agi­tátor beszélgetései elősegitetiék a sikert A műhely megjavította munkáját és februárban 105 százalók erejéig teljesítette a programot és rendszeresíteni tudta a termeivények ritmi­kus kibocsátását, szigorúan a grafikon szerint. Ugyanilyen sikeresen végeznek agitációt a gyár más agitátorai is. A gyárak és üzemek agitátorai bolsevista szívóssággal mozgósítják a dolgozókat a ter­melés kitűnő minőségéért folytatott harcra és széles körben népszerűsítik Alekszander Csut­kin kezdeményezését. A moszkvai szerszám, gyárban, az ATE-i gyában, a Scserbakov-se­lyemszövő kombinátban, a (Felszabadult mun­ka« üzemeiben, a 14. gyapjufonalgyárban és más vállalatokban növekszik azoknak a brigá­doknak és munkásoknak a száma, akik köte­lezettséget vállaltak, hogy csak kitűnő minő­séget termelnek és ezt a kötelezettségüket tel­jesítik is. Ezidőszerint a kerületben több mint 2000 brigád versenyez kitűnő minőségű ter­mékek kibocsátásában. Az egyik gyárban Komrakov brigádja már három hónapja csak kitűnő minőségű terme* lést végez. Az agitátorok széles körben nép* ezerűsíteiték a munkások közt a Komrakov* brigád tapasztalatait. Volodin mester, agitátor, aki napról-napra analizálta saját munkaközös* Ségének a munkáját, arra a megállapításra jutott, hogy a kitűnő minőségért folytatott harí elsősorban a munkások -szakképzettségének emelését követeli meg. A pártszervezet, szak* szervezet és komszomolszervezet segítségével az üzemben tanfolyamokat szervezett a mun* kások szakképzettségének emelésére. A tan* folyamokon tanuló munkások levizsgáztak éi utána magasabb fizetési csoportba kerültekj Hat munlzás megkapta « jogot arra, hogy T>sze­mélyes márkávalt lássa el termclvcnyeit, elleni őrzés nélkül. A kísérlet sikeresnek bizonyult, A személyes felelősségérzet fokozta a kihocsá* tott termékek minőségét. Erre Volodin élőké* szítette csoportjának munkásait, hogy val'a* mennyien térjenek át a (személyes márka* szerint való munkára és azzal a kéréssel for* dult az üzem vezetőjéhez, hogy tanúsítson bizalmat az egész csoport iránt és szabadítson fel három ellenőrt. Hamarosan Volodin mester, egész csoportja másképpen kezdett dolgozni, A csoport munkájának első napja ellenőr nél* kül nem bizonyult egészen sikeresnek — két munkásnő az alkatrészek maratása közben el* tért a megállapított szabálytól. Ugyanezen a napon Volodin beszédet mondott, rámutatott a munkásnők hibáira, akik hanyagságukkal ve* szélyeztetik a munkaközösség becsületét. X csoport élesen elítélte a munkásnőket, min* azok szavukat adták, hogy ezesitűl csak kitűnő minőségű alkatrészeket fognak kibocsátani. Azóta ilyen esetek nem fordultak elő. Az ön­ellenőrzésre való áttérés óta a csoportnál erő­sen csökkent « selejt és jelentékeny mértékben emelkedett a munka termelékenysége Ez a csoport a márcusi programot 38 munkással' kevesebb emberrel teljesítette. Most « gyárban SO brigád dolgozik ellenőrök nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom