Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-09 / 209. szám

2 bek, 194>j Szeptember 9. Követeljük, hogy Olaszország szakítson azzal a politikával, amely országunkat uj háborúba sodorja Togliatti elviárs beszéde az „Olasz kommunista sajtó hónapjáénak megnyitó ünnepségén A?. »01as? kommunista saj­tó hónnpjá«-nak bevezetése­képpen Olaszország nagy vá­rosaiban és községeiben tün­tetéseket, gyűléseket és nép­ünnepélyeket rendezlek. A kommunista sniló fejlesztésé, ért és erősjléséért indított or­»zágos kampány kiemelkedő eseménye a Nápoly ipari kül­városában az Uníla, az olasz kommunista párt központi lapja liszlclelére rendezett ünnepség volt. Az ünnepségen 100.000 munkás, paraszt, hi­vatalnokok és demokralikiiR írtelmiségel vetlek részt. A gyűlést Togliatti elviárs, Kz olasz kommunista párt fó­ti! kára ülvözölle Beszédében ki:elente|le: a Marshall-lerv •ulyos válságot eredményezett Olaszországban. A válság kő­velkezlélien szakadatlanul nő R munkanélkü'i ég. Olaszország fcg\TE nagyobb léptekkel halad I lejlőn lefelé, mert az ör­•zág életét ismét ugyanazok • csoportok irányítják, ame­lyek a fasizmus alaü vezető­szerepet játszottak. A kor­mány csak a nemzet kis ré­mének érdekeit védi. Kövelel lük, hogy Olaszor­*7ág szakítson azzal a polili­kával. amely országunkat el­kerülhetetlenül uj világhábo­rú örvényébe taszítja. Követeljük, hogy Olaszor­iráq támaszkodjék a demo­kratikus polijika legkiválóbb hn gyományaira, kezdjen bé­keoolitikát, nvujtson kezet a Szovjetuniónak, a népi de­mokráciának. a felszabadított Ki iának és minden r.épnek, terem/se meg velük az együttműködést az egészsé. ges euró-pai gazdasági élei helyreállítása érdekében. Ami országunk belső hely­zetét illeti, adjanak földet a dolgozó parasztoknak, teremt­sék meg a dolgozó nép ellen­őrzését az ipar felett és csök­kentsék, illetve semmisítsék meg az országot most kor­mányzó plutokraták kiváltsá­gait. Az olasz munkásosztály to­vábbra is minden erejével küzd a demokratikus rend megerősítéséért és fejesztéré­ért és folytatja harcát azok ellen, akik lábbal tiporják és meg akarják semmisíteni a nép megszerzett jogait. At­tól a korrupciós rendszertől, amelyet a keresztény demo­krata párt az országban be­vezetett. meg kell szabadítani országunkat — fejezte be nagy beszédét Togliatti elv­társ. II Mgir né^öztírsaság m&i ünnepére maiyar kiiWöttség utazol! Széftá&a Bulgária felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából magyar küldöttság utazott Szó­fiába. A küldöttség vezetője Kovács István elvtárs, & Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének tit­kára. A küldöttség tagjai: Dar­vas József épitésügyi és Ratké Anna elvtársnő népjóléti mi­niszter. „Egy tawla nem aiiiseMik le annyira, bogy e.egel tegyen a iksUiíí iiipsrtav kormány ma&vssanar André Carref, a Humanité helyettes főszerkesztője, akit a párisi jugoszláv nagykövet kor­mánya nevében mog hívott, hogy látogasson el Jugoszláviába, a következőkben válaszolt: /Nagykövet ur t Bizonyára megérti, hogy mint a francia kommunista párt tagja, nem al­jasodlintom le annyira, hogy eleget tegyek olyan kormány meghívásának, amely n szov­jetollenes háborn kihívóinak él­csapatává szegődött és amely napról-napra sérti és gyalázza a francia kommunista pártot, annak vezetőit és központi lap­ját. Arra kérem tehát, szíves­kedjék visszajuttatni kormányá­nak a nekem szóló meghívást, azzal, hogy nem kívánok kap­csolatokat fenntartani egy há­borús nszJtó kalandor klikkel. Fogadja nagykövet ni- hősé­gem kifejezését a szocializmus, demokrácia ée a béke tlgyc iránt, amelynek a Szovjetunió Szilárd bástyája és amelyet ®z ön kormánya oly gyalázatosan elárult.® Növekszik a bolgár dolgozók jóléte a bulgáriai iparvállalatoknak 1947 decemberében megvalósí­tott áliamosilása jelentős mér­tékben megnövelte az ország ipari termelésének térfogatát. Az 1948-as évben az ipari terme­lés terjedelme az 1939-es évhez viszonyítva 71.5 száza'ékkal nö­vekedett. A mezőgazdasági ter­melés, az egymásután! aszályos eszlen'dők ellenére is, megha­ladta a háboruclőtli szinvona­lat. Az üzemekben és gyárakban széles körben lábon lakozott munkaverseny, úgyszintén a munkások termelési szakkép­zettségének fokozása terén fo­ganatosított rendszabályok egész sora lehetővé teszi a mun­ka termelékenységének növeke­dését. A bolgár iparban a mun­ka termelékenysége az 1948-as év folyamán 2G.7 százalékkal növekedett az 1947-es évihez képest. Az ipari termelés térfogatá­nak növekedése és a mezőgaz­daság fejlesztésében elért első sikerek lehetőséget teremtetlek a do'gozók ipar- és élelmlcik­kek'kcl való ellátásának meeja. vitására. Az e'mult évben Bul­gária lakosságának gvapotszö­vet termelése négyszerte, gyap­júszövet termetese kétszerte, lábbeli termelése pedig ötször­te több volt, mtnt az 1947-es évben. A tejtermékekkel való eílátás az 1947-es évinek négy­szeresére emelkedett. Lényeges szerepet Játszottak a dolgozók életmódjának meg. javításában a közélelmezés} vállalatok. A népi demokrati. kus kormány a dolgozók élet. módjának és anyagi helyzeté­nek megjavítására irányuló szo­ciális intézkedések egész sorát valósította meg. A társadalom­biztosítást dijakat, amelyeket aze'őtt a dolgozók és alkalma­zottak munkabérének terhére fizették be, most a váttalatok fizelik. Az összes munkások és alkalmazottak, úgyszintén csa. ládtapjaik ingyenes gyógykeze­lésben részesülnek. A nyugel­látások mértéke kétszereséi* emelkedett. A mult évhen oz ország leg­jobb fürdőhelyein és üdülö­ottlionaiban Ingyenesen több mint 70 ezer dolgozó üdült, vagy gyóqvkeze'felte magát. E célokra 250 millió lévát fordí­tottak. Ebben az évben a dol­gozók gyógykezeltetésére és üdültetésére'350 millió lévát utallak kl. Mindez és más szociális In­tézkedések egész sora, az filtp. lános munkásszakszervezeti szövetség központi tanácsának számítása szerint, a munkások és a'ka'mazoltak reálmimknbé­rét az 1939-es háborue'őtti év­vel összehasonlítva, nem keve. sebb mint 25 százalékkal nö­veli. A mm\ kMitisia P<r! a Rűhr-ryezsésv élesít és a meiszáüási kiíl ségi! leszifeái köve'eii A német kommunista párt felszólítja a /kormánjt®, je. parlamenti csoportja elhalá rozla, hogy két javaslatot terjeszt a Bundestag elé. Az egyik javaslat szerint hatal­mazzák fel a szövetségi 'kor­mányt®, tagadja meg a Ruhr­egyezmény aláírását, a másik leni se ki a nyugati megszáll* ha latinak főbiztosainak, hogy a gazdasági helyzet alakulása folytán a megszállási költsó­gcknek csak a felét tudja fi­zelni. IGYOMGÖZMESZM­KEF1ÜLET BOLSEVIKJEI IKl A: A. NIKIFOIIOV Valamivel több, mint 3 év telt el az emlé­kezetes nap óta. hogy Sztálin elvtárs a Sztálin­kerület választói gyűl érén elmondatta törté­nelmi beszédét, amelyben megjelölte a kom­munizmus építésével kapcsolatos legnagyobb feladatokat. Sztálin elvtárs felhívta a szovjet népet, hogy fáradhatatlanul haladjon előre és teremtse meg az ország népgazdaságának új, hatalmas fellendüléséhez az összes szükségéé •iőfeltóteleket. , A kommunista társadalom építő munkájá­nak zseniális programja fellelkesítette a fővá­ros Sztálin-kerületének, csakúgy, mint az égés* ország dolgozóit, önfeláldozó harcra az ötéves terv határidő előtti teljesítése érdekében. A kö­rűiét bolsevikjei és dolgozói, akiket a minden­napi életben Sztálin elvtárs útmutatásai irányí­tanak. új, figyelemreméltó sikereket értek el ötéves tervért folytatott harcban. 1949 áp­rilis 25 én, vagyis 3 év és 4 hónap alatt a Rzt ál in-kerület ipara a termelés terjedelme tekintetében teljesíttete az ötéves tervet. A pártszervezetek és a vállalatok munka­közösségei a termelés ütemének meggyorsítá­sáért folytatott harcukat okosan párosítják új termelési ágak bevezetésével. Az utóbbi időben vállalatainknál megindult az elektron-mikro, SEkopok, lombikok traktormotorok, a feszült­aéget automatikusan szabályozó transzformál torok, újtípusú rádiólámpák, gépkocsik villá­in o«berendezéeei, nagyteljesítőképességű vágó* Szerszámok, ponton mérőkészülékek gyártása. Az 1949. év első nagyedének tervét a ke­fület ipara 106 százalék erejéig teljesítette s ennek keretében a bruttó termelés 22 százalék* kai növekedett az 1948. év ugyanezen időszaká­hoz képest. A munkások munkatérmélékenysé. gc 28 százalékkal növekedett. A vállalatok kö­telezettségeiket teljesítve, a népgazdaság szük­léuleteire 12.5 millió rubel* . azahadííotiak fel n forgó eszközök körforgásának meggyorsítá­sa révén. A kerület iparának ezek a sikerei a válla­lati munkaközösségek önfeláldozó munkájának, a munkások, mérnökök," technikusok és alkal­mazottak megr.övckedett politikai öntudatának, a pártszervezetek fokozott irányító szerepének eredményeként álltak elő. Harcosan vezették és szélesen kifejlesztették a szocialista versenyt a gyárakban és üzemekben azoknak a kötele­zettségeknek a teljesítéséért, amelyeket a ke® rület dolgozói a moszkvaiaknak Sztálin elvtárs­hoz intézett leveleikben magukra vállaltak. A vállalatoknál a verseny során sokezer termelési újító, korunk élenjáró emberei buk­kantak fel. Az élenjáró munkások önfeláldozó munkája nagy megbecsülésben részesül a szov­jet kormány részéről'. 21 ipari dolgozónak külön, böző technikai tökéletesítésekért az Idén a Sztá­lin-díj kitüntetettje címet adományozta. ' A pártszervezetek nemcsak azt tanulták m^ö, hogy termelést újítókat neveljenek fel, hanem azt is. hogyan kell széles körben nép­szerűsíteni, elterjeszteni tapasztalataikat. Szá­mos olyan példát lehetne felhozni, amely jel­lemzi ^ pártszervezetek szerepét és kezdemé­nyezését a verseny irányításában és a sztahá­novisia tapasztalatok népszerűsítésében. Valentina Hrizsanova brigádvezető, aki immár a Sztálin-díj kitüntetettje, értékes kez­deményezéssel állt elő a munka óránkénti grafi­konjának bevezetésével kapcsolatban. Ez biz­tosította a munka termelékenyrégének növeke, dérét és a termelési önköltség csökkentését. A pártszervezet felkarolta a fiatal kommunista nő kezdeményezését és intézkedést tett a kez­deményezés széles körben való elterjesztéséről. A villanylámpagyárban most több mint 1000 ember az óránkénti grafikon szerint dolgozik, ami lehetővé tette, hogy átlag 20 százalékkal emelkedjen a munka termelékenysége, jelenté­kenyen csökkenjen a selejt és a termelés ön­költsége. A párt kerületi bizottságának javas­latára az újító értékes kezdeményezését átvit­ték a. JkeiLilci más vállnlntniha ia. Érdekes a Scserbakov-selyemszövő kombi nát pártszervezetének tapasztalata' is: meg tudta szervezni a verseny élmunkásainak haté­kony segítségét a lemaradt elvtársak részére. A kombinátban módszertani tanácsot alakítot­tak, amelynek tagjai mérnökök, technikusok, mesterek, a pártszervezetek és a szakszervezet képviselői. A tanácsnak a feladata tanulmá­nyozni az új, tökéletesebb és racionálisabb munkamódszereket és azokat elterjeszteni. Több mint 500 munkást tanítottak meg az élenjáró munkamódszerekre. A párt kerületi bizottsága helyeselte a kombinát pártszervezetének kez­deményezését és intézkedéseket foganatosított hogy ezt más vállalatokra is kiterjessze. A versenyben a kommunisták haladnak elől A vállalatokban foglalkoztatott össze? kommunisták sztahanovisták, a technikai hala­dás hordozói, a verseny új alakjának kezdemé­nyezői, a tömegek vezetői és szervezői. A moszkvai szerszámgyár kommunista csiszoló munkása. Alekszej Peirovics Makarov, több helyes készüléket szerkesztett, amely lehe­tővé tette a munka termelékenyégének tízszeres emelését. Bármilyen feladatot bíztak is rá, mindig megjavította a technológiát, egyesítette vagy egyszerűsítette a műveleteket é3 múlha­tatlanul növelte a termelés eredményét. Maka­rov 8 év és 3 hónap alatt 16 év normáit teljesi. tette. Pjotr Ivanovics Komjadin kommunista marós a gyárban először tért át a vágás gyor­sított módszereire. Májusig 7 év normáit tel­jesítette. ' A kommunisták nemcsak maguk dolgoznak mintaszerűen, de nagy tömegeket is vonnak maguk után. Lananin pártcsoportjának kom­munistái (villanylámpagyár), akik előőrsi sze­repet töltenek be a termelésben, nagy sikereket értek el. Hasonló példákat tömegesen lehetne felhozni. A párt kerületi bizottsága és az alapfokú pártszervezetek teljes tudatában vannak annak, hogy milyen óriási jelentősége van az ötévet tervért folytatott harcban a dolgozók közt vég. eeit céltudatos..- hatékony .nolilikai ggitációnalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom