Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-08 / 208. szám

4 Csütörtök:, 1949 szeptember 8. ISLERJÜK FEL AZ ELLENSÉGET 149 S VT tg kell tenni a szüksé­gce intézkedéseket, Hogy elvtársaink ugy a párt­iéit, mint a párton kiviili bolse­vikok, megismerkedhessenek « külföldi kémszervezetek kártevő iiverziős és kémkedési tevékeny­ségének céljaival, feladataival, gyakorlatával és technikájával Ezeket a szavakat Sztálin elv­társ a trorkistn kémbanda lelep­lezése ulán, 1937 márciusában, a Moszkvai perek Idején mondta. Ma, 12 évvel kés-bb, Sztálin elv­társ szaval időszerűbbek, mint valaha, fl trorldzmus az imoe­rlalisták fő fegyverévé vált. T1­tőék trockista kémbandáia az lm oerlnüsták rohnmcsaoatát ké­pezi a béke és a szocialista épí­tés elleni harcban. Tito és Ran­kovtes bandája naoról-nanra bi­tonijitják, hogy a trockizmustöl i turizmusig igen rövid az ut. l^J eniréjf jelent meg «A nngv összeesküvés®, Sn. yers és Kaim — a két haladó amc i'ni ubáritó könyvének negyedik kiadása. A dolgozók alig 3 hét alatt úgyszólván teljesen szétkapkodták a több li e-er példánvban. 12 forin­tos árlvn megjelent könyvet, mely leleplezi azokat nz nt. jas módszereket, amelyekkel nz imperialisták 1917-től nap­jainkig a Szovjetunió és a világ békéje ellen törtek. A könvv leleplezi azt az im­perialista törekvést, hogy a trodkisiákon keresztül hatol­janak he a munkásosztály szi­vébe. a Párlba. A múlt hónapban lammkban hoztunk pár szemelvényt a könyvből és számos levelet kaplunk, amelyben a szegcdi dolgozók legkülönbözőbb ré­tegeiből arról tudósi tan ak bennünket, hogy elolvasták a könyvet és igen sokat tanul­tak belőle. A könyv sikere azt mutatja, hogy a magyar dolgozók meg­értették Sztálin elviárs figyel­mez te! 5 szavát: meg akarnak ismerkedni az ellenséggel és annak becstelen módszeneivel, bogy eredményesen vehessék fel a harcot ellené. A 7, a jelszó, hogy »fllkönyv fegyver a dolgozók kezé­ben*, ebben az esetben különö­sen találó. »fl nagy összeeskü­vés* eseményein keresztül vilá­gosan látjuk, hogy az Imperia­listák minden kísérlete hiába­való volt. Céljukat nem érhet­ték el, mert a párt lesújtott, so­raiból kilökte és megsemmisítet­te a tróckista kémeket. Azért nagy segítség számunkra ez a könyv, mert rendelkezésünkre bo­csátja azokat a gazdag tapasz­talatokat, amelyeket » Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Pártja szerzett sorainak az el­lenségtől való megtisztítása fo­lyamán. fl párttagok és pörton­kivüliek széles tömegének kel! megismerni a Szovjetunió, « vi­lág békéje és biztonsága eilen irányuló naoy összeesküvés tör­ténetét, emlékezetünkbe vésve a SzUKP (b) Központi Bizottságá­nak figyelmeztetését: IV e felejtsük el, hogy men­nél reménytelenebb az ellenség helyzete, annál szíve­sebben folyamodik a szovjetha­talom mai folytatott harcában szélsőséges eszközökhöz, mint a misz/uldsra ítéltek egyedüli esz­közeihez, Ezt nem szabad elfe­lejteni és ébernek kell tenni.*, A szovjst értelmiség ideológiai nevelése A Pravda szerdai sz.ima ve­zércikkben foglalkozik a szovjet értelmiség ideológiai nevelésé­nek kérdésével. A társadalmi fejlődéa törté­nete az.t mutatja — irja a ve­zércikk —, hogy a világ egyet­len állama- sem tudott meglenni és nem lehet meg értelmiség nélkül, még kevésbbé lehet meg a mi szovjet államunk értelmi­ség nélkül. A Nazy Októberi Szocialista Forradalom első napjától kezdve a Párt szakadatlanul gondosko­dik a szovjet értelmiségi ki­derek létrehozójáról. A szovjet értelmiség sokmilliós hadsere­gének marxista-leninista neve­lése, politikai megedzése a kom­munista párt egyik legfőbb gondja, minden pártszervezet harci feladata. Az értelmiségi kádereknek Lenin és Sztálin magasztos eszméjére történő ne­velésében a pártszervezeteket állandóan Sztálin elvtársnak a* az utasítása vezeti, hogy a marxista-leninista elmélet elsa­játítása annyit jelent: el kell sajátítani ennek a-s elméletnek lényegét és meg kell tanülni ennek az elméletnek a felhasz­nálását a szocialista épités gya­korlati kérdéseinek megoldásá­nál. i Ui iaülietőftép A lúrovigrádí /Vörös csillag® nevét viselő mezőgazdásági gép­gyár tervezői uj, lófogatu faül­tető pépet szerkesztettek. Az uj pép minden magfajta elvetésére kitűnően felhasználható. ZÁPORESŐ, ZIVATAR Mérsékelt északi, északkeleti szél, változó felhőzet, néhány helyen, főleg keleten záporeső, zivatar. A meleg mérséklődik. 11—13 EZER RUBELT KERES egy sztahánovista bányász havonta Zajcev, a szovjet Bányász Szakszervezet Központi Bizottsá­giénak elnöke, hosszú cikkben adott Ismertetést az Izvesztijóban • bányászok munkaversenyének sokféle eredményéről. Sztálin 1946 február 9-i be-' szédében feladatot állított elénk: arra kell törekedni, hogy évente 500 millió tonna szén termelését érjük eU 'Ax uj ötéves terv keretében mór 1950-ben 250 millió tonnát fo­gunk termelni és ez '51 széb zalékkal halad ja meg a hábo­rú előtti szinvonalat. Bányá­szaink elhatározták, hogy ezt a grandiózus programot Idi eltjtt teljesítik. Negyedévről* negyedévre növelik a szénter­melés ütemét. Az 1949-es év második negyedében 103 szá­zalékra teljesítették a tervet, ami 13 százalékkal magasabb a mult esztendő második ne­gyedének eredményénél. 'A mult hónapban megin­dult uj önkéntes szocialista versenyben a bányászok az eddiginél jobban kihasználják a gépi berendezést, észszerű­en alkalmazzák munkájukban a szénbányászat teljes gépest­ti ére sz'd 'd'ó berendezéseket. 'A gép megkönnyíti a bányász munkáját, emeli termelékeny­ségét, ami természetesen kere­setének megnövekedéséhez ls vezet. A vCsisztfakov antracit* bányában a szénkombájn meg­jelenése előtt egv munkás át­lagos keresetének alapja 3-4 tonna termelés volt. Most miie­den munkás átlagosan 8.5 ton­nát termel váttásonkint, ke­resete pedig háromszorosával emelkedett. Kononyihin, a eMakeiev-Ugol® sztnhánovlsta furógépkezelője naponta 3— 3.5 normát teljesítve havi IT —13 ezer rubelt keres. Szép, tágas, háromszobás lakásba» lakik családjával és ebben az évben már sok uf bútort, rá­dióvevőkészüléket, kerékpárt és három rend ruhát vásárolt magának. Ilyen példa számta­lan van. rA szocialista verseny folya­mán a bányászok remek pél­dáit adják a gépi berendezé­sek észszerű felhasználásának, Ilodqkovszklj, Matvijenkó éi 'Melovánov júliusban uj rekor­dot állított, egy hónap alatt 11.828 tonna antracitot ter­melt. Ez 2.2-szgr több, mini amennyit a kezelésükben mű­ködő gép eddig ebben a bá­nyában termelt. A verseny lé­nyegesen felemelte az átlagos termelékenységet ls. Az egyre sokasodó egyéni eredmények, melyek aztán széles területre terjednek, annak a következ­ményei, hogy a bányászok megértették, milyen nagyje­lentőségű a szénipar gépesí­tése, megtanulták a gépekel szakértő és kíméletes módon kezelni. 'A nagyobb teljesít­ményt a gépi felszerelés ter­melékenységének emelés'vei, * gépei teherbiróképességénei maximális megterhelésévé érik el. A mnnkaverseny mostani szakaszában Alekszandrot kombálnke-elő a bányásznap/% 12 ezer tonna termelésére vál­lalt kötelezettséget, KozloV, pedig naponta 3 tonnával fog• ja felemelni normáját. Ilyea hazafias szénbányász ezrévé akad. AZ UT SZELESRE TARUL Rószlet Ilyin „ 4. nagy futószalag" c. regényéből 'Az ipari vezetők konferen­ciáján résztvevő szakemberek szemét szinte varázslatként nyitja fel Sztálin elvtárs be­szédében. A problémák már világosak — az ut már szélesre tárult... Sztálin iátta és látnia kellett, aogy a hallgatóságot, az egész aerinct magával ragadja ez a gondolatmenet és megérezte, nogy minden, amit mond, a hallgatóság tudatának legmé­lyére hatol. — A multlion nem volt ha­tónk és nem is lehetett — mondotta. — De most, hogy megdöntöttük a kapitalizmust és a munkásság van nálunk uatalmon — most van hazánk, is mi meg fogjuk védelmezni 5 haza függetlenségét. Azt akar­juk-e — kérdezte és egyszerre mindenki megérezte, hogy ez nem egyszerű szónoki fogás, hanem á párt egész politikájá­ia-k központi problémája és lég­getőbb kérdése következik, azé i párté, melyhez ők maguk is art óztak, amelynek az érde­veit mindenekelőtt valónak ta.r­ották — azt akarjuk-e — kér­dezte újra Sztálin —, hogy a ni szocialista hazánkat lever­ek, hogy elveszítse független­ágét? De ha ezt nem akarjuk — tette hozzá azonnal —, lik­őr a legrövidebb időn belül neg kell szüntetni elmaradott­igát és valódi bolsevik ütem­en fel kell épiteni szocialista .azdaságát. Más ut nincs. Szeli versz tov, aki már több­iben hallotta Sztálint, meg­•rokta beszódraodorát és mog­vő7.ő erejét, most annál izga­•ttabb lett és kényelmetlenül kezdte érezni magát »No nézd csak, ngy elérzékenyedtem, mint egy kisgyerek®, gondolta ma­giban. De mikor körülnézett, mindenkinek az aroin meglátta ugyanazt az elragadtatást, ugyanazt az ünnepélyes és egy­úttal őszinte arckifejezést, mely olyankor ül ki az ember arcára, mikor hirtelen felszólítják, hogy álljon be a sorba és induljon el a frontra, de haza ne men­jen éa ne búcsúzzon el család­jától — és t>aall a sorba és el­indul azzal a tudattal, hogy csak igy cselekedhet és ez' aa egyetlen helyes megoldás. Tőlük azonban sokkal többet követel tele. Követelték tőlük an­nak elsajátítását, ami a íegkő­rülményesebb és legfontosabb volt az ország számára — a gaz­dasági kérdések uralását, a technika ismeretét, az elmara­dottság megszüntetését. És Sztá­lin befejezve vasformuláit, a te­rem felé fordulva röviden ösz­szegezte az étidig elmondotta­kat: — Mi elmaradtunk a gazda­sági téren vezető országoktól ötven-száz évvel. Ezt a távolsá­! got liz év alatt be kell hoznunk, | Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyomnak bennünket, — ismételte még keményebben. — Ezt róják ránk azok a kötele­zettségek, amelyeket a Szovjet­unió parasztjaiért és munká­saiért vállaltunk. Mikor Sztálin befejezte, a te­rem néhány másodpercig — mintha mogsikelült volna a be­szédtől — szótlanul ült. Csak mikor már eltűnt Sztálin hála az elnökség körül tolongó tö­megben, akkor kezdték csap­kodni, az először lassú, majd egyre gyorsuló és növekvő táps­és éljen-hullámok. Az emberek ugy érezték, na utjukra őket. őszinte és mély hálát éreztek; mindaz, ami be­lülről szorongatta őket, kiutat, moglold'ást talált. És bár ugy érezték, hogy azelőtt ls tudták azt, amiről Sztálin beszélt — tn|ndl a termelés elsajátításának, minct a gazdasági elmaradottság leggyorsabb megszüntetésének szükségességét és kőlelezettsé­1931 februárjában Mos/kválian összeült az ipari vezeték kon­ferenciája, amelynek napirendjén a sztahanovista mozgalom eredményeinek kiértékelése szerepelt, b/tahanov forradalmi ujitása kiterjedt a termelés valamennyi ágára. Ez. a konfe­rencia a szocialista termelésben fordulópontot Jelentett, mert ettől az időtől kezdve ujitdsok, muukaversenyek sora hatal­mas mértékben emelte a Szovjetunió iparának termelékenysé­gi fokát és sor kerülhetett a mezőgazdaság nagyszabású gé­pesítésére is. Képünkön Sztálin elvtársat látjuk a konferencia néhány résztvevőjével beszélgetés közben. A küldöttek büszke örömmel számolnak be Sztálin elvtársnak a termelésben elért eredményekről. minlha uj vért, agyat, energiát és bölcsességei óiitötiek volna beléjük és ugy bocsátották vol­gciket a nemzetközi proletáriá­tus iránt, — most mindez össze volt kapcsolva kézzelfogható gazdaság feladataikkal. Mintha Sztálin a szelepet nyitotta volna meg, amelye* keresztül kiáradhat a gőz és el­magyarázta vo'na, hogy mfl kell tenni ahhoz, hogy a moz­dony elinduljon. Szeiiversztov • beszédet összefüggésbe hoztt gondolatban az őtkinzó ötven­ezer tényezővel. Ignátov pedig megfogadta, hogy most mái tudva, mihez kéli fognia, elin­dítja az ügyet és lemossa * traktorgyárban ért bukása utá* rajta maradt szégyenfoltot. Ignátov, akinek most minden előző sértés és, aggály kiest­nyesnek és kommuntstáhoB méltatlannak lünt, a beszéd után kővrte'ő szükségét érezte Bírnak, hogy azonnal hozzáfog­jon vu'amthez. A sürii tömegjén keresztül Ordzsonilddze felé nvomult. Mikor Szergo eifor­dúit, hogy Sztálint utolérje a lépcsőn, Ignátov megragadta a a karját és felindultan, hauco­san mondta: — Küldj, ahová akarsz, akár Szahallnra is elmegyek... — Holnap megbeszéljük! — kiáltotta neki Ordzsonilddze él a lépcsőhöz sietett, amelye* Sztálin ment lefelé. — No, Ká­ba — szólította meg Sitfcfjo Sztálint, rm% a régi, a földalatti mozgalomban használt névéi —, no... — És minlha semmi többet nem tudott volna kimon­dani. Még sokat szeretett volnz mondani, hogy ez még az ő szá­mára is hatalmas és jelentékenj beszéd volt és még sokat mon­dott volna lahin ezen kívül is de köröskörül sokan voltak Sztálin elmosolyodott

Next

/
Oldalképek
Tartalom