Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-08 / 208. szám

4 Csütörtök:, 1949 szeptember 8. ISLERJÜK FEL AZ ELLENSÉGET 149 S VT tg kell tenni a szükségce intézkedéseket, Hogy elvtársaink ugy a pártiéit, mint a párton kiviili bolsevikok, megismerkedhessenek « külföldi kémszervezetek kártevő iiverziős és kémkedési tevékenységének céljaival, feladataival, gyakorlatával és technikájával Ezeket a szavakat Sztálin elvtárs a trorkistn kémbanda leleplezése ulán, 1937 márciusában, a Moszkvai perek Idején mondta. Ma, 12 évvel kés-bb, Sztálin elvtárs szaval időszerűbbek, mint valaha, fl trorldzmus az imoerlalisták fő fegyverévé vált. T1tőék trockista kémbandáia az lm oerlnüsták rohnmcsaoatát képezi a béke és a szocialista építés elleni harcban. Tito és Rankovtes bandája naoról-nanra bitonijitják, hogy a trockizmustöl i turizmusig igen rövid az ut. l^J eniréjf jelent meg «A nngv összeesküvés®, Sn. yers és Kaim — a két haladó amc i'ni ubáritó könyvének negyedik kiadása. A dolgozók alig 3 hét alatt úgyszólván teljesen szétkapkodták a több li e-er példánvban. 12 forintos árlvn megjelent könyvet, mely leleplezi azokat nz nt. jas módszereket, amelyekkel nz imperialisták 1917-től napjainkig a Szovjetunió és a világ békéje ellen törtek. A könvv leleplezi azt az imperialista törekvést, hogy a trodkisiákon keresztül hatoljanak he a munkásosztály szivébe. a Párlba. A múlt hónapban lammkban hoztunk pár szemelvényt a könyvből és számos levelet kaplunk, amelyben a szegcdi dolgozók legkülönbözőbb rétegeiből arról tudósi tan ak bennünket, hogy elolvasták a könyvet és igen sokat tanultak belőle. A könyv sikere azt mutatja, hogy a magyar dolgozók megértették Sztálin elviárs figyelmez te! 5 szavát: meg akarnak ismerkedni az ellenséggel és annak becstelen módszeneivel, bogy eredményesen vehessék fel a harcot ellené. A 7, a jelszó, hogy »fllkönyv fegyver a dolgozók kezében*, ebben az esetben különösen találó. »fl nagy összeesküvés* eseményein keresztül világosan látjuk, hogy az Imperialisták minden kísérlete hiábavaló volt. Céljukat nem érhették el, mert a párt lesújtott, soraiból kilökte és megsemmisítette a tróckista kémeket. Azért nagy segítség számunkra ez a könyv, mert rendelkezésünkre bocsátja azokat a gazdag tapasztalatokat, amelyeket » Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja szerzett sorainak az ellenségtől való megtisztítása folyamán. fl párttagok és pörtonkivüliek széles tömegének kel! megismerni a Szovjetunió, « világ békéje és biztonsága eilen irányuló naoy összeesküvés történetét, emlékezetünkbe vésve a SzUKP (b) Központi Bizottságának figyelmeztetését: IV e felejtsük el, hogy mennél reménytelenebb az ellenség helyzete, annál szívesebben folyamodik a szovjethatalom mai folytatott harcában szélsőséges eszközökhöz, mint a misz/uldsra ítéltek egyedüli eszközeihez, Ezt nem szabad elfelejteni és ébernek kell tenni.*, A szovjst értelmiség ideológiai nevelése A Pravda szerdai sz.ima vezércikkben foglalkozik a szovjet értelmiség ideológiai nevelésének kérdésével. A társadalmi fejlődéa története az.t mutatja — irja a vezércikk —, hogy a világ egyetlen állama- sem tudott meglenni és nem lehet meg értelmiség nélkül, még kevésbbé lehet meg a mi szovjet államunk értelmiség nélkül. A Nazy Októberi Szocialista Forradalom első napjától kezdve a Párt szakadatlanul gondoskodik a szovjet értelmiségi kiderek létrehozójáról. A szovjet értelmiség sokmilliós hadseregének marxista-leninista nevelése, politikai megedzése a kommunista párt egyik legfőbb gondja, minden pártszervezet harci feladata. Az értelmiségi kádereknek Lenin és Sztálin magasztos eszméjére történő nevelésében a pártszervezeteket állandóan Sztálin elvtársnak a* az utasítása vezeti, hogy a marxista-leninista elmélet elsajátítása annyit jelent: el kell sajátítani ennek a-s elméletnek lényegét és meg kell tanülni ennek az elméletnek a felhasználását a szocialista épités gyakorlati kérdéseinek megoldásánál. i Ui iaülietőftép A lúrovigrádí /Vörös csillag® nevét viselő mezőgazdásági gépgyár tervezői uj, lófogatu faültető pépet szerkesztettek. Az uj pép minden magfajta elvetésére kitűnően felhasználható. ZÁPORESŐ, ZIVATAR Mérsékelt északi, északkeleti szél, változó felhőzet, néhány helyen, főleg keleten záporeső, zivatar. A meleg mérséklődik. 11—13 EZER RUBELT KERES egy sztahánovista bányász havonta Zajcev, a szovjet Bányász Szakszervezet Központi Bizottságiénak elnöke, hosszú cikkben adott Ismertetést az Izvesztijóban • bányászok munkaversenyének sokféle eredményéről. Sztálin 1946 február 9-i be-' szédében feladatot állított elénk: arra kell törekedni, hogy évente 500 millió tonna szén termelését érjük eU 'Ax uj ötéves terv keretében mór 1950-ben 250 millió tonnát fogunk termelni és ez '51 széb zalékkal halad ja meg a háború előtti szinvonalat. Bányászaink elhatározták, hogy ezt a grandiózus programot Idi eltjtt teljesítik. Negyedévről* negyedévre növelik a széntermelés ütemét. Az 1949-es év második negyedében 103 százalékra teljesítették a tervet, ami 13 százalékkal magasabb a mult esztendő második negyedének eredményénél. 'A mult hónapban megindult uj önkéntes szocialista versenyben a bányászok az eddiginél jobban kihasználják a gépi berendezést, észszerűen alkalmazzák munkájukban a szénbányászat teljes gépestti ére sz'd 'd'ó berendezéseket. 'A gép megkönnyíti a bányász munkáját, emeli termelékenységét, ami természetesen keresetének megnövekedéséhez ls vezet. A vCsisztfakov antracit* bányában a szénkombájn megjelenése előtt egv munkás átlagos keresetének alapja 3-4 tonna termelés volt. Most miieden munkás átlagosan 8.5 tonnát termel váttásonkint, keresete pedig háromszorosával emelkedett. Kononyihin, a eMakeiev-Ugol® sztnhánovlsta furógépkezelője naponta 3— 3.5 normát teljesítve havi IT —13 ezer rubelt keres. Szép, tágas, háromszobás lakásba» lakik családjával és ebben az évben már sok uf bútort, rádióvevőkészüléket, kerékpárt és három rend ruhát vásárolt magának. Ilyen példa számtalan van. rA szocialista verseny folyamán a bányászok remek példáit adják a gépi berendezések észszerű felhasználásának, Ilodqkovszklj, Matvijenkó éi 'Melovánov júliusban uj rekordot állított, egy hónap alatt 11.828 tonna antracitot termelt. Ez 2.2-szgr több, mini amennyit a kezelésükben működő gép eddig ebben a bányában termelt. A verseny lényegesen felemelte az átlagos termelékenységet ls. Az egyre sokasodó egyéni eredmények, melyek aztán széles területre terjednek, annak a következményei, hogy a bányászok megértették, milyen nagyjelentőségű a szénipar gépesítése, megtanulták a gépekel szakértő és kíméletes módon kezelni. 'A nagyobb teljesítményt a gépi felszerelés termelékenységének emelés'vei, * gépei teherbiróképességénei maximális megterhelésévé érik el. A mnnkaverseny mostani szakaszában Alekszandrot kombálnke-elő a bányásznap/% 12 ezer tonna termelésére vállalt kötelezettséget, KozloV, pedig naponta 3 tonnával fog• ja felemelni normáját. Ilyea hazafias szénbányász ezrévé akad. AZ UT SZELESRE TARUL Rószlet Ilyin „ 4. nagy futószalag" c. regényéből 'Az ipari vezetők konferenciáján résztvevő szakemberek szemét szinte varázslatként nyitja fel Sztálin elvtárs beszédében. A problémák már világosak — az ut már szélesre tárult... Sztálin iátta és látnia kellett, aogy a hallgatóságot, az egész aerinct magával ragadja ez a gondolatmenet és megérezte, nogy minden, amit mond, a hallgatóság tudatának legmélyére hatol. — A multlion nem volt hatónk és nem is lehetett — mondotta. — De most, hogy megdöntöttük a kapitalizmust és a munkásság van nálunk uatalmon — most van hazánk, is mi meg fogjuk védelmezni 5 haza függetlenségét. Azt akarjuk-e — kérdezte és egyszerre mindenki megérezte, hogy ez nem egyszerű szónoki fogás, hanem á párt egész politikájáia-k központi problémája és léggetőbb kérdése következik, azé i párté, melyhez ők maguk is art óztak, amelynek az érdeveit mindenekelőtt valónak ta.rották — azt akarjuk-e — kérdezte újra Sztálin —, hogy a ni szocialista hazánkat leverek, hogy elveszítse függetlenágét? De ha ezt nem akarjuk — tette hozzá azonnal —, likőr a legrövidebb időn belül neg kell szüntetni elmaradottigát és valódi bolsevik ütemen fel kell épiteni szocialista .azdaságát. Más ut nincs. Szeli versz tov, aki már többiben hallotta Sztálint, meg•rokta beszódraodorát és mogvő7.ő erejét, most annál izga•ttabb lett és kényelmetlenül kezdte érezni magát »No nézd csak, ngy elérzékenyedtem, mint egy kisgyerek®, gondolta magiban. De mikor körülnézett, mindenkinek az aroin meglátta ugyanazt az elragadtatást, ugyanazt az ünnepélyes és egyúttal őszinte arckifejezést, mely olyankor ül ki az ember arcára, mikor hirtelen felszólítják, hogy álljon be a sorba és induljon el a frontra, de haza ne menjen éa ne búcsúzzon el családjától — és t>aall a sorba és elindul azzal a tudattal, hogy csak igy cselekedhet és ez' aa egyetlen helyes megoldás. Tőlük azonban sokkal többet követel tele. Követelték tőlük annak elsajátítását, ami a íegkőrülményesebb és legfontosabb volt az ország számára — a gazdasági kérdések uralását, a technika ismeretét, az elmaradottság megszüntetését. És Sztálin befejezve vasformuláit, a terem felé fordulva röviden öszszegezte az étidig elmondottakat: — Mi elmaradtunk a gazdasági téren vezető országoktól ötven-száz évvel. Ezt a távolsá! got liz év alatt be kell hoznunk, | Vagy meg tudjuk ezt tenni, vagy agyonnyomnak bennünket, — ismételte még keményebben. — Ezt róják ránk azok a kötelezettségek, amelyeket a Szovjetunió parasztjaiért és munkásaiért vállaltunk. Mikor Sztálin befejezte, a terem néhány másodpercig — mintha mogsikelült volna a beszédtől — szótlanul ült. Csak mikor már eltűnt Sztálin hála az elnökség körül tolongó tömegben, akkor kezdték csapkodni, az először lassú, majd egyre gyorsuló és növekvő tápsés éljen-hullámok. Az emberek ugy érezték, na utjukra őket. őszinte és mély hálát éreztek; mindaz, ami belülről szorongatta őket, kiutat, moglold'ást talált. És bár ugy érezték, hogy azelőtt ls tudták azt, amiről Sztálin beszélt — tn|ndl a termelés elsajátításának, minct a gazdasági elmaradottság leggyorsabb megszüntetésének szükségességét és kőlelezettsé1931 februárjában Mos/kválian összeült az ipari vezeték konferenciája, amelynek napirendjén a sztahanovista mozgalom eredményeinek kiértékelése szerepelt, b/tahanov forradalmi ujitása kiterjedt a termelés valamennyi ágára. Ez. a konferencia a szocialista termelésben fordulópontot Jelentett, mert ettől az időtől kezdve ujitdsok, muukaversenyek sora hatalmas mértékben emelte a Szovjetunió iparának termelékenységi fokát és sor kerülhetett a mezőgazdaság nagyszabású gépesítésére is. Képünkön Sztálin elvtársat látjuk a konferencia néhány résztvevőjével beszélgetés közben. A küldöttek büszke örömmel számolnak be Sztálin elvtársnak a termelésben elért eredményekről. minlha uj vért, agyat, energiát és bölcsességei óiitötiek volna beléjük és ugy bocsátották volgciket a nemzetközi proletáriátus iránt, — most mindez össze volt kapcsolva kézzelfogható gazdaság feladataikkal. Mintha Sztálin a szelepet nyitotta volna meg, amelye* keresztül kiáradhat a gőz és elmagyarázta vo'na, hogy mfl kell tenni ahhoz, hogy a mozdony elinduljon. Szeiiversztov • beszédet összefüggésbe hoztt gondolatban az őtkinzó ötvenezer tényezővel. Ignátov pedig megfogadta, hogy most mái tudva, mihez kéli fognia, elindítja az ügyet és lemossa * traktorgyárban ért bukása utá* rajta maradt szégyenfoltot. Ignátov, akinek most minden előző sértés és, aggály kiestnyesnek és kommuntstáhoB méltatlannak lünt, a beszéd után kővrte'ő szükségét érezte Bírnak, hogy azonnal hozzáfogjon vu'amthez. A sürii tömegjén keresztül Ordzsonilddze felé nvomult. Mikor Szergo eifordúit, hogy Sztálint utolérje a lépcsőn, Ignátov megragadta a a karját és felindultan, haucosan mondta: — Küldj, ahová akarsz, akár Szahallnra is elmegyek... — Holnap megbeszéljük! — kiáltotta neki Ordzsonilddze él a lépcsőhöz sietett, amelye* Sztálin ment lefelé. — No, Kába — szólította meg Sitfcfjo Sztálint, rm% a régi, a földalatti mozgalomban használt névéi —, no... — És minlha semmi többet nem tudott volna kimondani. Még sokat szeretett volnz mondani, hogy ez még az ő számára is hatalmas és jelentékenj beszéd volt és még sokat mondott volna lahin ezen kívül is de köröskörül sokan voltak Sztálin elmosolyodott