Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-08 / 208. szám

Szegted is résztvesz a 2000 tonnás mozgató hbaii Szeptember 25-!g meghosszabbították a beiratkozásokat 1943 szap^embsi 8 csüiürtcilr lerinénviiopyllífés s í eres fjeTefezésáve! hazánk megerőssféséí'ö és a béke védelsrséro (Tj. Z.) Terménybegyü j'ésí kö­telezettségének, dolgozó kis- és középparasztságunk általában mindenütt igyekszik eleget ten­ni és a községek egész sorában vellék át megérdemelt jutalmu­kat az időben beszolgáltatott gabonáért, gabonafelcslegért a dolgozó parasztok. A falvak­ban, tanyaközpontokban Szege, den és környékén, valamint Csanádmegyében is a dolgozók között a legnagyobb lelkesedés mutatkozott meg a terménybe­gyüjtés! verseny megindulása­kor. a verseny minél jobb vég­rehajtásáért, de mégis meg kell állapitanunk, hogy akadtak oivan helyek, ahol a kezdeti hangulatot követő események nem váltották be teljes mérték­ben a hozzájuk fűzött várako­zást A verseny csak akkor ver. seny. ha abban mindenki kivé­tet nélkül, te'jsg mértékben résztvesz és azt állandó szer­vezéssel viszik előre. Ez nem mindenütt mutatkozott igy meg és előfordult, hogy egy-egy fa­luban csak a legön tudatosabb dolgozó parasztok vitték a ver­seny lendületét, a többiek vi­szont nem sokat törődtek vele. Ez a magatartás nemcsak azért veszedelmes, mert a versenylen­dülettei együtt a terménybe­svüjtés végső eredményeit Is károsan befolyásolja, hanem főként azért, mert ezáltal vér­szemet kapnak a sznhotálásra amugv is haj'amos kulákok. Igy következett be például Szeged környékén, — amelyről a jeg. utóbbi közigazgatásvezetői érte­kezlet is megemlékezett, — hogy egv-cqv tanyaközpontban a dolgozó parasztság százszáza­lékosan is teljesítette termény, besyü j! ési kötelezettségét, ugyanakkor a kuhikok alig 20— 25 százalékot teljesítettek. A közigazgatás vezetők, falusi jegyzők feladata, hogy a legszi­gorúbban elszámoltassák a ku­lákokat és egy szem gabona se vesszen kárba a dolgozó nép kenyeréből. Ez a munka csak akkor lehet tökéletes, ha a jegy. zők és közigazgalásvezetők va­tóban kötelességüknek tartják ennek minél lelkiismeretesebben történő elvégzését, ne,a Ugy, mint például Pusztamérges jegy! Zöjc és közeliátásvézetöje telte, akit mint kiderült, nemcsak högy nem érdekeit a termény, begyűjtési verseny menete, de minden más apró-cseprő ügyel ás fontosabbnak tartott ennél a döntő jelentőségű kérdésnél. Ezzel szemben például Al­sóközponton legutóbb, a köz­igazgatás szigorú elszámoltatá­sa következtében csupán a mutt hét csütörtökjén több mint négy vagonnal vittek be gabo­nát a kulákok a szövetkezeti raktárba. A kulákclszámoltatá­si munka helyes elvégzésén te­hát igen sok múlik. Magának a do'goző paraszt­ságnak kell elsősorban saját ér­dekében azon lennie, hogy a kuiákokat és a velük cimboráló reakciós urakat kötelességük tel­jesítésére figyelmeztessék. A versenymozgalom további szé­Rabszolgasorba süllyeszti a Ti!o«kiikk Jugoszlávia dolgozóit A. Jugoszláv parasztság Tlíóék rabszolgaságában leskörü megszervezésére van még szűkség most is, amikor már általában a terménybe­gyüjtés vége felé járunk és ezektől a durva hibáktól el­tekintve a győzelem biztos tu­datában beszélhetünk az idei terménybegyüj tésről, amelynek sikere általában biztosítottnak mutatkozik. A munkát azonban mégis fokozni kell, mert még a legjobban beindított kerék sem gurul végig az uton, ha nem hajtják tovább szorgalmas ke­zek. Igy van ez a gabonabc­gyüjtésben is, amely jól bein­dult, sőt szépen is halad előre, de még további feladatok áll­nak előttünk. Az egyes közsé­gelében fokozni kell a »C« vé­teli jegyekre begyűjtött gabona mennyiségét, mert bár a 2 és 5 forintos prémiumadás ideje lejárt, de a kétmillió forintos versenyjutalomből mindazok részesülnek, atík a »C« vételi jegyre kilógramban és száza­lékban is a legtöbb gabonát ad­ták be. Éberen kell vigyáznunk a ter­ménybegyüj íési verseny követke­zetes végrehajtására, mert a ku­lákok még most ls a legkülön­félébb módon törekszenek arra, hogg meghiúsítsák a gabona­begyűjtés biztosnak látszó sike­rét. A Szatymazon, Kübekházán, Királyhegyesen és még több köz­ségben a kulákok által beadott zsizsikes, vizes gabona mind fé­nyes bizonyítéka ennek az akna­munkának. A szövetkezeti gabo­naátvevök éberségének köszön­hető a legtöbb esetben, hogy ezeket a becstelen kuiákokat si­került idejében leleplezni. Falvainkban és tanyaközpont­jainkban ma már valóban tisz­tesség és becsület dolga, min­den dolgozó paraszt egyéni ér­dekén tul is,, a terménybegyüjtés idejében való teljesítése. Népne­velőink lelkiismeretes felvilágo­sitó munkája nyomán a dolgozó parasztság széles tömegei értet­ték meg ennek fontosságát és az ütemterv sok helyen való túltel­jesítésé vet adták ennek bizonyí­tékát is. A terménybegyüjtési verseny még hátralévő részét is ugyan­olyan lelkesedéssel és szorga­lommal kell végeznie saját ér dekében, de ugyanakkor minden dolgozótársa érdekében dolgozó parasztságunknak, mint ahogyan a kezdeti idők lendületében mu­tatkozott. Elsősorban az egyéni versenyszerződések jelentik az alapját a terménybegyüjtés meg hátralévő munkájának. Ilyen egyéni versenyszerződést azok is köthetnek, akik már teljesítet­ték ugyan terménybegyüjtés! kö­telezettségüket, de részt akarnak venni a versenyben. A verseny eredményét ugyanis a verseny­szerződések alapján értékelik ki és elsősorban azokat dijazzák a verseny jutalmazására bocsátott kétmillió forintból, akik begyűj­tési versenyszerzödést kötöttek. Ez a jutalmazás egyúttal a népi demokrácia megbecsülését is jelenti azok iránt, akik a dol­gozó nép kenyerének biztosítá­sa érdekében nemes versenyre kelnek egymással. A jugoszláv dolgozóknak a Tito-klikk általi kapitalista ki­zsákmányolását csak a gyar­mati és leigázott országok ki­zsákmányolásával lehet összeha­sonlítani — írja a Romániában élő jugoszláv emigránsok lapja. — A fizetéseket még tovább csökkentették ^Jugoszláviában, úgyhogy a dolgozók életszín­vonala az 1945—46. évi életszín­vonal felét sem éri el. A mun­kások bérének egy részét min­denféle címen visszatartják. A munkások oszlályharcának elfojtására Titóék a legkegyet­lenebb eszközöket használják. Aki tiltakozni mer a kizsákmá­nyolás és nehéz életfeltételek miatt, letartóztatják, elbocsát­ják a munkából, kényszermun­kára küldik és pénzbüntetéssel sújtják. Az elbocsátott munká­sok családtagjaitól is megvon­ják az élelmiszerjegyet. Az ország minden részében egyre gyakrabban előforduló sztrájkok letörésére Rankovics janicsárjait vezénylik ki Bel< grádból. A munkások fokozot­tabb kizsákmányolása céljából a Tito-klikk arra, kényszeríti a szegény parasztokat, nagy a vá­rosok üzemeiben dolgozzanak, arra számítva, bo/y a szegény parasztok osztályÖnludata ala­csonyabb, mint a városi mun­kásoké. A rossz bánásmód, a kizsákmányoló robotmunka é« az alacsony bérek miatt a mun­kások megszöknek. Az UU15 ko­pói azonban elfogják és büa< tetőtáborokba zárják őket. A lengye! nehézloar idő előtt teljesítette a hároméves tervei A lengyel nehézipar augusz­tus 29-re mind mennyiségi, mind minőség! szempontból végrehaj­totta a hároméves tervet. Meny­nyiségi szempontbői a tervet 100 százalékra teljesítették, minősé­gi szempontból a tervet 105.5 százalékra teljesítették. A terv idő előtti teljesitése a munka­versenymozgalom mind nagyobb térhódításának és a termelékeny­ség növekedésének köszönhető. A nehézipari munkaversenyben ictentcg a munkások 75 száza­léka vesz részt. 1949-ben a ter« melés a háboruelöttihez képest 160 százalékra emelkedett. E» zel párhuzamosan jelentőse* megnövekedett a munka terme* lékenysége is. „iz imperfalistáknafc ma már a lm terroristádra vau szüiisénii" Rudolf Slansky elvtárs a Tito-klikk árulásáról, a konm in s áh felad stairói Ünnepélyes keretek között nyilt meg a csehszlovák kom­munista párt központi politikai iskolájának ezidei tanfolyama. Az ünnepélyes megnyitón Ru­dolf Slansky elvtárs," a párt főtitkára mondott beszédet. — Arra kell törekednünk — mondotta, — hogy a tudomá­nyok tudománya Marx, En­gels, Lenin és Sztálin tanítása minél jobban áthassa a töme­geket. Az igazi kommunistának széleskörű^ általános műveltség­be van szüksége. Nem elegendő, hogy csak az általános politikai kérdéseket ismerje, az sem ele­gendő, hogy csak a marxi-leni­ni irodalomban legyen jártas, hanem ezen felül, széleskörű is­meretekre is van szüksége min­den téren. Sok felelős helyen levő kom­munista rendelkezik ugyan po­littikai ismeretekkel, de nem eléggé jártas a történelemben, irodalomban, nemzetgazdaság­ban, vagy tnüszald tudomá­nyokban. Már pedig a kommu­nista vezető csak akkor tudja hibátlanul ellátni irányító mun­Icáját, ha igen széleskörű álta­lános ismeretekkel rendelke­zik. Az igazi bolseviknek ép­A termelési verseny hazánk­nak, a dolgozók államának meg­erősítését jelenti és egyben or­szágunk megerősítésével a bé­kelábor erejét is növeli. A ter­ménybegyüjtés becsületes teljesi­tése igy válik a béke Védelmének fontos részévé, a begyűjtés sza­botáló! pedig békénk, nyugodt fejlődésünk akadályozói, a ma­gyar dolgozók boldog jövőjének ellenségei. A falvak és tanyák dolgozói minden erejükkel legyenek azért n terménubp.nuüilés befejező flUŐ­pen ezért szüntelenül tanulnia kell. Slansky elvtárs ezután a falu időszerű kérdéseivel, majd a Tito-klikk árulásával foglalko­zott Az imperialisták számára — mondotta — ma már nem elegendők az áruló reformisták. Az imperialistáknak ma leg­alá valóbb terroristákra van szükségük olyanokra, akik a legdurvább rendőri módszere­ket használják és akik a fejlő­dés kérlelhetetlen logikája kö­vetkeztében a fasizmusig jutna* el. Újra beigazolódott a logika vastörvénye, hogy az, aki c-a* valamennyire is elhajlik a mar­xizmus-leninizmustól, és téve* jutján kitart, igen gyorsan csú­szik lefelé a lejtőn a szocializ­mus ellenségeinek táborába, s 'tőkések táborába, amelyet na* az angol-amerikai háborús uszí> ítók irányítanak. A francia nép harcol a háborús gyujfogaték ellen Le Leap, a CGT főlitkára a baloldali «nttó '-Anví-elöi elölt beszámolt .arról n harc­ról, amelyet a CGT és az egész francia munkásosztály folytat a béke megvédése ér­dekében. A francia nép, élén a munkásosztállyal — hang­súlyozta Le Leap — minden erejével harcol a háborús gyujtogatók és a háborús po­lilika ellen. zelmes szakaszának előmozdítói, hogy azután minél előbb hozzá­kezdhessenek az őszi munkála­tok elvégzéséhez, az őszi szán­tás-vetési terv végrehajtásához s ezzel ötéves tervünk megkezdésé­hez egyre inkább fejlődő mező­gazdaságunkban. A Szovjetunió mutat példát ebben a kérdésben is, ahol a kiváló terménybegyüjtési ered­mények után már majdnem mindenütt megindult az őszi ve­tés munkák.ia. Ennek sikerét a Le Leap bejelentette, hí rfl hogy minden szakszervezet a* üzemekben kéké védet mi bi­zottságot alakit u dob'ozólí összefogására, hogy batá of eszközcókkel küzdjenek a háj, borús tervek ellen. A CGI minden munkahelyen me;J szervezi a szavává t és fel« hivja a dolgozók figyelmét g békeszavazás sikerének foW tosságára. Szovjetunióban a traktorállo­mány észszerű kihasználása, af egésznapos szántás megszerve­zése, a traktorok egyvá'.íái alatti teljesítményének fokozás* biztosítja. Nálunk is az cgyr* jobban fejlődő gépesítéssel « népi demokráciánk még foko­zottabb támogatásával, azMDR mezőgazdasági politikájának ut. ján dolgozó parasztságunknr.W széles lehetősége nyilik, hogy az őszi vetési munkák végre­hajtásával megteremtse a jövő évi termés szilárd alapjait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom