Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-04 / 205. szám

nursarrtap, DIMITROV FiATALSAGA A TALÁLKOZÓN Itt a: Ivari Radsef a bolgár ifjúság küldötte a bolgár Hjusáii eljött Budapestre, a világ ifjuNágáuffc találkozójára, magával hozvat a tfci­<}ár dolgozók őszinte üdvözletét. Mi bolgár fiatalok, azzal a mély öntudattal jöttünk hogy építsük a világ ifjúságának egységét, súlyos csapást mérjünk a háborús uszítókra. Jelszavuk: Harc a Jiáborn (j. len Ide a brigádokból, párakból, termelőszőVíf­kezelckből és fa kóláidtól, szabadságiról zengő E.iÖ'tÜOK dalainkkal. Ezekben a dalokban lüktet az uj ember lelkesedés^ liennülc él népünk liltc, szilárd elhatározása, hogy az ut, me­lyen halad, meghozza felemelkedését. Ezekben a dalokban ifjú­ságiink, népünk szeretete ég, a szabadságszerető népek Iránt, ezért tudják belopni maglikat az egyszerű emberek szilébe. A mi dalaink elbeszéléseink és verseink hősei a munka emberfi, azok, akik az uj, szebb életet építik. Művészetünket a P4rt vezeti, éppúgy, mint ahogyan a párt vezeti és szervezi győzel­meinket. Életünknek és művészetünknek példaképe a Szovjet­unió. Erre tanított bennünket halhatatlan vezérünk, Dimitrov elvtárs. fogadta vendégeit, akik a Tere­pén, tengeren és szárazföldön ezepnemner e A FARKASOK IRTASA Uj terület a mezőgazdasági repülőgéppark használatára Irta: Kofejtrar repülő, a repülő vadászat kísérleti expedíciójának vezető j« Biidaufisl 7^ts7ló(fis7b?n sokszor súlyos akadályokat legyőzve a föld minden tájáról ér­keztek idte. Budapest olyan most, mint valami nagy szív, melybon a világ fiatalságának vére lüktet. Budapesten a világ ifjúságának szine-java kiáltotta: le a háborúval! KI tudná eaf* harcot c'felejleni? Kl '.állítja meg a bébe dicsőséges útját? részesültünk a lestvéri Magyarorssá­con. Alkalmunk nyilt arra, hogy Ms'ea 'miaítatésliai találkozzunk a szabad népi demokráciák fiatalságára!, alkal­munk nyilt arra, hogy kezet szorítsunk a szabadságért har­coló gynrmaU, görög és kínai Ifjakkal. Ezek a találkozások nem hivatalos fonnák között zajlanak le. A ml találkozásaink » csodálatos Marjtszlgetenj, a széles budapesti stadionokban, szinházabban. utcákon, villamosokon történt. Mindenki saját nyelvén beszélt, mégis érthelően. Gyakran megesett, hogy mégsem érlesz meg mindent, zavartan elmosolyodsz. Mind­ennek megvan a maga szépsége. Egy mosollyal már barátod­nak érzed a kis vidám magyar leányt, Mloheft, • vidám fran­ciét. a kissé csendes vietnámi Szan-Daut és az életkedvvel teli szovjet Andrjusát. Ti,'hp- p pTate f^T a <h,naí sétahajózást? LcJiet-e elfeiej­- '•' '' et" teni a tűzijátékot, a színes fényeket? Ezek a fények a .szabadságszerető népek zászlói: nem ollhotők el soha. A polgárháború legendás hőse Vn-zilíj Ivnnovica Csupéijev M eisfl viMzh.íboru nlnft, a front lővfawírkaiban tamilt mog irni-olvnsni. Bajtársai kinevet­ték. — Zsolti!rénckes lesz, belőled. agy olvnsol — mondták. Osápájev nem törődött a gn* nyolődással. Pngaceovről, .Ter­mákról olvasott, de Hannibálról ős Oaribnldfről is. Arra kfezfi­lődött, hogy a nép vezére le­gyen ős Pi'gncsovhoz. hasonlóan a enzdrgok ós a véreskezű cár ellen vezesse a szegényeket. 1917 nvarán kapcsolódott ry » nyikolájevsdíi bolsevik szer­VC/VT munkájába. Teljes cncr­Slá|át annnk szentelte, hogy " Volyn mentőn vőrfagírdista osz­tagokat pzervezzon oa ollenfor­rndnhnrtrok elleni küzdelemhez, özönével jelentkeztek csapatai­ba az önkőnfeselr. esrósz hadosz­tály alakult belőlük. IJngyogó gtőzehnek hoztak dicsőséget Csópájeynek, aki mindig az első vonalban rótt található vőidKszegélyfl, fekete kii csillájában, fekete átalvetőjé­ben, amely szárnyak módjára lobogott a s.-élben. Seregót szá­enldó hadosztálynak nevel­ték el. TSart bolsevikké Dimltrtj Fnrmánov nevelte, akit politi­kai biztosként küldtek Csápé­jev mellé. Furmánov ax őewtö­nőfl, vadlelkfl Csópájevhen föl­ébresztette az órdeklődóst a tu­dás Iránt, megtöltötte politikai öntudattal és igarf bolsevik hadvezért faragott belőle. A polgárháború legendás hő­sét. mintán a* uráli fronton gvő/olmct győzelemre halmos ;'Ott, csapatai ólén érte cl ax el­lenséges golyó 1919 február 5­én. Lováról lebukó teste elme­rült az Ural hideg hullámai­ban. Emléke azonban kitöröl­hetetlenül él a ezjovjet nép ep­RÉBEN. Igy épülnek a moszkvai felhőkarcolók Betonmunkások, szerelők, he­resztók és ácsok százai éjjel­• táppal dolgoznak a moszkvai űlliőkarcolók építésén. A Szmo­mszkaja-téren távolitól látha. 'ók már a húszemeletes épület pitéséhez felszerelt tornyos emelődaruk körvonalai. M. Szmirnov, a Szovjetunió ehézipari építésügyi míniszté­' urnának igazgató-főmérnöke őr­'ekes adatokat mondott el a felhőkarcoló építéséről a Trud munkatársának. Elmondotta, hogy az igaz­atőség Moszkvában két felliő­i.rcolót épit. A Szmolenszkaja­I reu húszemeletes közigazgatá­-i épület, a DorogomiloVszkaja­nkparton pedig egy huszonliát­neletes ház épül. Az építkezés ..ema napról-napra fokozódik, t közigazgatási épület niapo­sí munkálatai most feleződ­nek be. Eddig már kb.' 10.000 köbméter betont fektettek le és többszás tonna fémvázat szerel­tek fel. Az év végéig az építő­munkások befejezik a váz sze­relését és betonozását a tetőze­tek egy részének. A nehéz munkák általában már gépesítve vannak. A fém­szerkezetek szerelése speciális tornyos csuszódaruk alkalmazá­sával történik. A különböző anyagokat és felszereléseket szá­mos nagyüzem szállítja a felhő­karcolók moszkvai építkezési te­lepére. A közeljövőben a moszkvai Felvonógyár hozzálát a speciá­lis liftek gyártásához. A felhő­karcolóklian több mint liusz gyors liftet szerelnek fel, ame­lyek sebessége másodpercenként eléri a három és félmétert. Nagy károkat okosnak a farkasok ss állatállomány­ban i ezenkMH nagy pusztí­tásokat végeznek a hasznos vadállomány-ben i& Ennek a duvadnak as irtása tehát nagy gazdasági jelentőséggel bír. A farkasoknak repülőgép­ről való elpusztítása rendld­vfll hatásos 6s egyszerű. Ar egész annyiból áll, hogy a repülőgép a sörétes puskával ellátott vadászt elviszi a far­kasokhoz, aki aztán megfelelő távolságától lőhet A repülőgépes larkasvadászat idője a tS, mert a farkast repülőgépről csak a hóval borítot? területen lehet észre venni As a terület, amelyen a 300 méter magasságban járó repülőgép a farkast fel­fedezheti, 400 négyzetkilomé­ternek felel meg egy repülő­óra alatt Vadászok, akik mo­toros szánkón mennek farkas­vadászatra, 10 nap alatt sem képesek annak a területnek bejárására, amelyet három óra alatt megtem a repülő­gép. Az elmúlt télen kísérleti va­dászexpedídót szerveztek a farkasok üymódon való el­pusztításának tanulmányozá­sára. A kísérleten szerzett ta­pasztalatok anyaga és az en­nek alapján kidolgozott el­járási szabályzat lehetővé teszi, hogy a farkasok repülő­gépes irtását foífoményos alapokra helyezzék. Előre meghatározhat®, hogy a repülőgépes irtás következ­ményeként ez a dtrvad a Szovjetunióban mikor lesz már csak zologiai ritkaság. A helyi vadászszervezetek rendszerint Jói tudják, hogg egyik-másik területen mennyi a farkas. Tudják továbbá a farka­sok élettani tulajdonságai alap­ján, hogg mikor lehet őket leg­jobban elérni repülőgépről. EI a »farkasnásrnak« nevezett idő­szak a terület fekvést szerint december. Január át február hó­napokra esik. Ha egyszer est az időpontot ismerjük, akkor a farkas nem szabadulhat mér meg a repülőgéptől, amelg fel van szerelve egy Panlov-léle ketreccel, • a vadásznak megengedi, hogg nyugodtan, kényelmesen fekvő helyzetben megtőhesse a farka­sokat anélkül, hogy akár a re­pülőgépre, akár annak személy­zetére nézve bármi veszedelem is származhatnék. Világos, hogy a farkasok igy nem menekülhet­nek meg és tejjes kiirtásuk csak idő, szervezési tehetség és aka­rat kérdése. Véleményünk szerint a far kasok repülőgépes irtásával a mezőgazdasági repülőszervwret­nek kellene foglalkoznia, amely­nek a téli hónapokban ntnugy is csekély szerepe van. A mező­gazdasági repülőrajok hálózati mindenfelé kiterjed. E csoportoknak a »farkesnósi* Időszakának beköszöntésével a kerületi központokban keltene összegyűlni® éa Innen két-h*> rom napon ét rövidebb tartaton repüiSexpedici ókkal keltene kHrtanlck a szóhanlévC kerületben található farkasoké s ezután átrepülnének más kerü­letekbe, A* eredmény aztán attól függ majd, hogg milyen éberséggel történik a farkasok felkutatása A repülögépvadászat személyza­tének megérkezése után a kcrS leli mezőgazdasági osztály 1» gyen az a központ, amely ir* nyitja az irtást s ahova össze­futnak a teleíonjelentések arról hogg ho! jelentek meg farkasok. Ha a mezőgazdasági repülőerők­höz csatlakoznának f hadsereg nél, flottánál és aviatikánál fennálló bárd vadászegyesülél repülőklub}aiban tömörült kato nntisztek s a hadi kiképzés ér* dekében gyakorlatot szereznénk a repülőgépről való farkasvadé aratná!, akitor még rövidebb alatt megtörténhetnék • f^rko sok kiirtása. A szovjet rádiá magyarnyelvű adásaínak műsora As első ftMs (nyári magyar IcM) 18.00—18.S0, a 19.78, « 30.74 és 25.08 méteres hullám­hosszon. Tartalma: 1. a moffl­Icval lapok szemléje, 1 híradást A második adás ktaje: 20.00 —20.30, a 25.08, a 30.80 és az 11.15 méteres hullámhossmom, Tartalma: 1. híradás, 2. riport, beszélgetés, karcolat, tomram­tár vagf szemle és ax «éleí a Szovjetunióból* tárgykörből. 3. nemzetközi tárgyú cikk, v&gj kommentár. Ezenkívül a második adásban hétfőn kommentár: A bépi de­mokrácia orszáigiaüban. Ke<Men: szemle: iA szakszervezeti éké a Sa>yfetunlől>aii.« Szerdán be­szélgetés: .Haladó erők a bé­kéért vívott harcban.* Csütör­tökön saernle * Novoje Vreroji eimü folyóirat anyagibból. Píft­leken riport ragy (Szovjet sztfe­hanovfstók, beszélgetés: aiádjüSl Upasztalahikat a magvar mun.. lsásoknak.* Szombaton bessól­geté*: A (Szovjetunió a szo-.ám­Uzirjtis országa.* Vasárnap H faikor a 19.78 éa a 25.08 mőt­re*» koncert szovjet szei-zők, orwx. ós nyitgeteurópai klassií­kusok müveiből, szo-.jet művé­sftek előadásában. 18 órakor « 19.78, 25.08 és » 30.7ímétcrat; szépípodalml műsor (montázsok éa sceemelvények szovjet írók é» omsa klasszikusok le^jkívalói* müveiből), 20 órakor a 25.08, f 30.80 és a 11.15 méteren Dra­jast nemzetlcfal tárgü"u hirmn­gyarárata. Hol van a dolgok gyökere? Részlel lijin „A Nogy Futószalűg'* cimö regényéből A volgai hajógyárban el­készültek az épületek, meg­érkeztek a gépek is s las san, nehézkesen megindult a futószalag. Megszületett ag első traktor, a második, harmadik is. Azonban a gyártóé nem érte el az elő­irányzatot. Az illetékes ha­tóságok szakembert külde­nek ki a bajok felderítésé­re... Szeliversztov tiz uapot töl­tött a gyárban. A kormánytól kajiolt fel­adata szerint nemcsak a ter­veket, az épilkezós minőségéi és a gyár felszerelését kellett kiértékelnie. Főfeladata az volt, hogy kiderítse a műhe­lyek normális kihasználását akadályozó és ezzel egvült a traktorok gyártását fékező okokat. Es Szeliversztov erre különös súlyt helyezett. Sae­liversztov a gyár mindennapi életében járva naponta nagy­számú ilyen okot talált * mú helyekben. A gyárnak nem volt teljes gépi felszerelése, egyes Alkat­részeket a drága szerszámgé­peken és univerzális géjjeken kellett készíteni a javiló-me­chanikai műhelyben, ami azt eredményezte, hogy a tömeg­termelés folyamatosságában feltétlenül szakadás állott be. A gyárban még nem volt meg a szükséges szerszám1­mennyiség: egy egyszerű Csa­varkulcsot többre becsültek, mint egy importált drágaköves melltüt. Nem voltak lartajékálkatré­szek és tarlalék-aéaalkatié­sxefc. Ax nj munüsAsok — lega* gyobbrészt ifjúság — nem jte­merték a gyártást — sem' X tjA git, sem u njat Ax öntődében és a kov*a». műhelyben, hetven és kilen®. ven százalék között ingado.ztrfí a selejt, * gyárban rcndetle*. ség uralkodott, a műhelyek­ben már felgyülemlett a *s«. mét, a munkástelep cigányt^ borra hasonlított. A folyamatos gyártással «Sol­gozó ameiikai gyárak egyes munkahelyein gyakorlata szerzett szovjet mérnökök még nem tudták teljesen elsajátí­tani a* egész folyamatot ék szüntelen üzemzavarok hinár jaiba keveredtek. Az ameiikai szakcmlx>rek (korántsem csupa válottatotl ió

Next

/
Oldalképek
Tartalom