Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-04 / 205. szám

Vasárnap, 1949 szeptember 11. 72 flz ifjúság nem áldozza fel magát az imperialisták piszkos érdekeiért Gay de Boisson beszéde után megkezdődtek a DIVSz kongresszusánál. tanácshozásai A DIVSZ kongresszus első napirendi pontjaként Guy de Boysson, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöke tartotta meg beszámolóját »A DIVSZ működése az első ifjúsági világkonferencia óta is a DIVSZ "feladatai a békéért, demokráciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és j jobb jövőért vivott harciont címmel. Boysson beszéde bevezetőjében utalt arra, hogy a Vitágifjúsági Találkozó sikerei világszerte nagy visszhangot keltett és bizonyítékát adta annak, hogy valamennyi orizág Ifjúsága egy az elhatározásban: megvédi a békét és felépít egy szebb világot. A találkozó bizonyságot szolgáltat arra is, hogy az ifjúság mind nagyobb bizalommal viseltetik a DIVSZ. iránt. Boysson utalt arra, hogy a szövetség jóformán megalakulásának pillanatától kezdve szakadatlanul és minden tőle telhető eszközzel támogatta a demokratikus Görögország hős ifjúságát, támogatta a hős spanyol ifjúságot is és leleplezte az angol (munkáspárt* vezetőit, akik bűntársként felelősek azért, hogy Spanyolországban és Görögországban annyi szabadságszerető embert gyilkoltak le. A Világszövetség tevókenusé3ének központjában a béke védelme áll Szövetségünk a fasizmus ellen, a demokrácia és a béke védelméért folytatott harcban — mondotta — mindent megtett, hogy közelebb hozza tgymáshoz valamennyi ország ifjúságát és megerősítse a fasizmus elleni harcokban megszületett egységet. Határozott harcot folytatott a gyarmati ós függő orizágok kizsákmányolt ifjúságának érdekvédelméért. A gyarmatok és a függő országok ifjúsága mind fokozódóbb támogatással és bizalommal fordult a Demokratikus Ifjúsági ^Világszövetség felé. Boysson megállapította, hogy mind közvetlenebb az a támogatás, amelyet az imperialisták a fasiszta rendszereknek nyújtanak a nemzeti függetlenségükért és szabadságukért harcoló népek ellen. A Marshall-terv igazi céljait már mindenki világosan ismeri. Ezután hangsúlyozta, hogy „ Világszövetség tevékenységének központjában a béke védelme áll. A Világszövetség — mondotta — erélyesen leleplezi a háborús uszítókat és az ifjúság elé tárja, hogy tevékenységük milyen szörnyű következményekkel járhat az ifjúság számára. A világ fiataljai készek harcolni a békéért Külön feladata a Világszövetségnek, hogy leleplezze a reakciónak az ifjúság soraiba beférkőzött ügynökeit, akiknek az a feladatuk, hogy megbontsák az ifjúság egyséét. A DIVSZ továbbra ís teljes erejével segíti a béke híveinek munkáját és ebből a szempontból nem lehet eléggé hangsúlyozni a VIT és a második kongresszus fontosságát. A két esemény előkészítésére mozgósították az egész világ demokratikus ifjúságát és ez a mozgósítás bebizonyította: A világ fiataljai készek harcolni a békéért, a jobb jövőért és tudatában vannak annak, hogy ebben a küzdelemben a Szovjetunió jár az élen. (Boysson szavaira a küdöttek lelkesen, hoszszan ünnepelték a világ haladó gondolkodású fiatal jóit és a szabadságszerető népek példaképét, vezetőjét, a nagy Szovjetuniót. A* ifjúság fe'adafai a békéért fo!ytafo(í h rcban Fokozott erővel harcolni kell' az imperialista háborús propaganda ellen. Az ifjúságnak, amely elsősorban lenne a háború áldozata, hatalmas erővel kell világgá kiáltania: •cm áldozza fel magát az imperialista kizsákmányolók piszkos érdekeiért. (Hosszantartó, zúgó taps.) A kongreszBZUS bizonyára lelkesedéssel fogadja majd azt a javaslatot, hogy szövetségünk vegyen részt az október másodikán rendezendő nemzetközi békenap megszervezésében, amely újabb hatalmas demonstrációja lesz a népek békeakaratának. (A kongresz szusi küldöttek lelkes tapssal és éljenzéssel adták meg a válazt: A vüág haladó fiatal jai ismét egységesen kiállnak a béke szent ügye mellett.) Boyson ezután meghatározta, melyek azok a feladatok, amelyek ezen a téren a szövetségre hárulnak: Meg kell erősíteni az Ifjú dolgozóit egységét a jobb éle tért folyó harcukban. A fiatal dolgozók jogaikért folyó küz delmet össze kell kapcsolni & békéért és a demokráciáért folyó harccal. ' harcát: a spanyol és görög ifjúság küzdelmét a fasizmus ellen, a gyarmati ifjúság harcát nemzeti függetlenségéért, a gyarmati kizsákmányolás ellen. Szövetségünk feladata, hogy megmutassa az ifjúság szá mára azt az utat, amely lehetővé teszi, hogy a világ ne ismerjen többé elnyomás'., hogy szebb napok virradjanak az ifjúságra. Ez az úi a béke, a demokrácia útja. Még szélesebb körökben ismertetnünk kell azokat a történelemben példa nélkül álló sikereket, amelyeket az elmúlt évtizedben a Szovjetunió ért el és meg kell mutatnunk, hogy ezek a sikerek milyen mértékben járultak hozzá a népi demokráciák országaiban az ifjúság életviszonyuimk megjavításához. A béhe és a haladás erői a jövő erői Szövetségük feladata, hogy megmutassa valamennyi fiatalnak: Mind az öt világrész pépei elszántan küzdenek, hogy végetvessenek az embertelen kizsákmányolásnak, hogy kivívják nemzeti függetlenségüket. Szövetségünk feladata, hogy megmutassa valamennyi fiatalnak: Hogyan hiúsíthatják meg a kapitalista országok dolgozói egységükkel és harci szellemükkel az imperialisták háborús és világuralmi terveit. Szövetségünk feladata, hogy megmutassa valamennyi fiatalnak: A béke és a haladás erői a jövő erői. A győzelem, amely már közel van, az övék lesz és a győzelemnek lesz boldog részese a mai ifjú nemzedék. Szövetségünk feladata, hogy hogy az egész ifjúságot a demokrácia útjára vezesse, arra az útra, amely egyedül biztosítja számára a boldogságot. 1 Bizonyos, hogy az ifjak még számos akadályra találnak majd, de ha egységbe tömörülnek, 1'e fogják győzni ezeket az akadályokat. E kongresszusról felhívást intézünk valamennyi ország valamennyi fiataljához s e szózatunk visszhangozzék az egész világon: xEgyesüljetek a Demokratikus Ifjúsági Vtlágszovetség zászlaja alatt és elszántan Jcüzdjetek a végső győzelemig.« Szombaton, a kongresszus második napján hozzászólások hangzottak el, majd a kongre s/us egyhangú lelkesedéssel táviratot intézett a béke hiveinek állandó bizottságához. Ismertetnünk kell a Szovjetunió és • népi demokráciák eredményeit A legszélesebb körben meg kell ismertetni az egész világ Ifjúságával azokat a nagyszerű lehetőségeket, amelyeket a szocializmus országa, a Szovjetunió tár az ifjúság elé, valamint azokat a jelentős eredményeket, amelyeket néhány év alatt értek el a népi demokráciák országaiban. A nemzetközi szolidaritás eszméjét még jobban meg kell erősíteni valamennyi ország fiatal demokratái között. ' Felhívjuk a világ minden országának ifjúságát, hogy támogassa fiatal testvéreink Üzleteknek, üzemeknek tisztiorvosi vizsgálathoz előirt Egészségügyi ellenőrzési tcinyv Á'a 4 Ft. Kapható ? Szaliadsáo-nynrotáiw ttakú. Szesedl-atca t (udvarban! Ideológiai és szakmai képzés az építőiparban A néhány héttel ezelőtt megje'ent minisztertanácsi határozat az építőipari önköltség csökkentéséről, — most a Párt Politikai Bizottságának megállapításai és a MÉMOSz központi vezetőségének intéz, kedései, az építőipar átszervezését, az ország termelésének egyik központi kérdésévé tették. Az építőipari munkásság problémáinak megértéséhez vissza kell nyúlnunk; a reakció évtizedeibe. Az épilőmunkás idénymunkás volt, tavasztól őszig dolgozott, mig télen az úgynevezett ífehér munkát* végezte, ami szaknyelven gipszmunkái jelent, de télen a hólapntolást nevezték igy. A tavasztól őszig tartó építési idény alatt a vállalkozó hajcsárokkal, bonyolult akkordrendszerckkel, azonnali elbocsátási joggal, fekele Ustával préselte ki az épitőmunkásból a magasan rocgszn. bott te'jesitményt. Természetes, hogy ilyen munkaviszonyok kőzött állandó harc volt az építőmimkássáig és a vállalkozók kőzött. A munkásság csak a kény. szer hatása alatt termelt, önszántából nem emelte a termelékenységet, hiszen tudta, hogy az épü'et befejezése után mim. ka nélkül marad. Az állandó harc, a vállalkozókkal és a mu n kanéi kii !b é»gcl, forradal mosltotta az épltőmunkásságot. amely igy az osztály egyik legöntudatosabb részévé vált. pitőmunkássáqunk helyzete a fe'szabadulás után megváltozott. A népi demokrácia, amely már ekkor irányt vett a szocializmus felé, intézketteseivel védelmébe vette a munkásságot. A MÉMOSz-on keresztül megállapította a béreket, szalriiyozta a szabadság és felmondási időt, mentesítette a közterhek alól a munkásságot. Az épitőmunkásság, melybe évtizedeken át beidegződött a vállalkozókkal való bérharc, — a vállalkozókkal szemben — ezt a harcot kedvezőbb körülmények között folytatta, erős szakszervezeléu keresztül. Ha összehasonlítjuk a felszabadulás előtti és utáni munkaviszonyokat, azt látjuk, hoqy a hajcsárrendszerrel, a testet-Ielkel felőrlő munkál at s a' n-é.n •ag magas teljesítményt préseltek kl a munkásságból, fl felszabadulás után, mikor az évtizedes hajcsárrendszer megszűnt, -nnek visszahatásaként a munkafegyelem meglazult, a termelékenység lecsökkent. líaészen u] helyzet állott be nz építőipar államosítása után. 'V nemzet vállalatai megVivánlák a magasabb termelékenységet, de ezt nem hajcsárrendszerrel, hanem a munkássáo szocialista öntudatával akarják elérni. A Dárt most azt tűzte kl célul, hogy az éplfömunkfsság önludatosan és önként vállalja a magasabb termelékenységet és dolgozzék karöltve a haladó műszaki értelmiséggel. fl Párt utmutaiása hanasulyozza, hogy az őszintén csatlakozó haladó műszaki értelmiséggel szemben a bizalmatlanságnak nincs helye, ez nem szoloálja a szocialista építés ügyét, ftzt is megállaoitotta a Politikai Bizottság, hogg mindezek megvalósulásának alanfel'.étele a munkásság ideológiai kéozése. A mun'násságban tudató: ilani kell, hogy viszonya a tenne, léshez döntően megváltozott, hogy munkája gyümölcseit nem más, hr.ncm saját maga fogja élvezni. Nem luxusvillákat, vadászkastélyokat és palolaszállókat épit az uralkodó uriosztály számára, hanem üzemeket, üdülőket, isko'ákat, a maga és családja részére. Nem kell félnie a téli munkanélküliségtől, hiszen a Szovjelunió példája nyomán ennek az iparágnak is megszűnik idényjellege. Ha megismeri a három- és öléves tervet, nem kell tartania a gazdasági válságoktól, amelyek elsők között jclenlkeztek az építőiparban. E tercek megvilágítják előtte a marxi léteit, hogy a szocialista társadalom válságmen'e en gazdálkodik. Tudnia kell, hogy a szocialista társadalom nem kívánja munkaerejének tul feszilését, de megkvánja, hogy ujlá okkal, találmányokkal, helyes munkaszervezéssel kihozza a ler. melőeszközökböl azt, amit lehet. T udnia kell, hogy a sro' cializmus legtöbb ériéke az emlier és hogy amit épit, magának épiti. Át kell hogy hassa egész lényét az a tudat, hogy társadalmunkban a munka becsület és tisztesség dolga. Persze ezek a méjyértelmfi jelszavak ideológiailag kép. zellen dolgozók számára csal üres frázisként hatnak. Ez magyarázza meg azt, hogy a Politikai Bizottság utmutaiása a politikai képzési hangsúlyozza ki elsősorban. A' po'i'ikaüag képzett épitőmunkásban szükségszerűen felébred a vágy a szakmai tudó* iránt. Tudja, ha szolgálni akarja a szocializmus ügyét, szak* mailag is képeznie kell ma* gát. Felébred érdeklődéaa példaképünk, a Szovjetunió munkamódszerei iránt. Törekedni fog, hogy munkahelyén megvalósítsa a szocialista munkaverseny módszereit, újításokkal, találmányokkal éa brigádmozgalmakkal. Igyekezni fog a maca résziről is hozzásegíteni, hogy az épfiő* ipar idényjellege megszűnjék és ebben az iparban is nyugodt és állandó jellegű munkaviszonyok legyenek aj egész esztendőben. Az ideológiailag képzett munkássá| előtt világossá válik, hogy t szocialista társadalom tervgazdálkodáson át és munkaversenyeken keresztül valósítja meg a tőkés rendszernél magasabb rendű termelését. ' |y| egállapíthatjuk tehát hogy az ideológiai ét szakmai tudás szorosan öszszefüggenek, de elsősorban a politikai tudás az, ami a szakmai fejlődésre serkentőleg hat. É3 befejezésül állapítsuk meg, hogy erre az esetre ia — az építőipar átszervezésére — mennyire találó a sztálini hasonlat: a Párt a mo'or, amely a szakszervezetekben, mint transzmissziókon keresztül, adja át az erőt • dolgozóknak a szocializmua építésére. Berényi Árpád Broslísd £i párfsalióí!