Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)
1949-09-29 / 226. szám
fl szovjet küldöttség javaslatai megfed nek az alapokmány szellemének ÁLTALÁNOS VITA AZ ENSZ KÖZGYŰLÉSÉN flz ENSz közgyűlésének hétfő kelt eláruló, csődbe jutott Titodélclőtti ülésén folytatódolt az általános vita. Elsőnek Clementis csehszlovák külügyminiszter szólalt fel. Kiemelte, hogy a haladás a béke felé világszerte a lagyhatalmak együttműködésétől Bgg olyan mértékben, ahogy izok az egyenjogúsági elvet alkalmazzák, Hangsúlyozta, hogy ennek az ülésszaknak a napirendjén olyan kérdések is szerepelnek, amelyekkel el akarják terelni a világ közvéleményének figyelmét a napirendre tűzött valóban fontos kérdésekről. Ilyen provokációs kérdések az úgynevezett Balkán-bizottság és a koreai bizottság kérdése. E helyett az atomcfS ellenőrzését, az atomfegyver eltiltását, a fegyverek és a fegyveres erők csökkentésének kérdését kell megoldani. Azok a javaslatok, amelyeket Visinszkij előterjesztett, egyszerű és hatásos módszerek az emberiség fontos kérdéseinek a megoldására, fl csehszlovák küldöttség teljes mértékben támogatja a Szovjetunió küldöttségének javastatait. I i Ezek a javaslatok teljesen megfelelnek az alapokmány szellemének és elfogadásuk hatalmas mértékben emeli az Egyesült Ncmzelek Szervezetének tekintélyét. 1 Siralmas és undorító látványt csoport képviselőjének felszólalása. Igyekezve csődbejutásának okét valamilyen külföldi erő tevékenységére hárítani, ez a küldött szemjorgatóan állította, hogy üz általa képviselt kormány állítólag két csoport között ált, noha már régóta ismeretes, hogy átszökött az imperializmus és az agresszió táborába. A budapesti Rajk-per tárgyalásán felfedett tények döntő erejével szemben, amelvek az egész világ előtt leleplezték a Titoklikknck Délkeleteurópa népei ellen elkövetett bűneit, tónk nyomérntagos kifogásokat tó alaptalan cáfolatokat hozhatott fel. Nem kockáztatva meg, hogy nyiltan szembeszálljon a szovjet javaslatokkal, jezsuita módón igyekezett a kózgytlltót s/cmbeállitnn: a j ú a-latokkal, amelyek nem felelnek ínég az nj háborúra gyújtogatok esta jaizénck. Pearson kanadai külügyminiszter beszédének első része lényegében beismerését jelenti annak, hogy meghiúsultak azok az angol-amerikai kisérletek, amelyek arra irányultak, liogy a Biztonsági Tanácsot az angolamerikai tömb haszonleső terveinek megvalósítására tegyék alkalmassá. Jellemző, hogy a kanadai miniszter egv szóval sem tett émlitést a Szovjetunió küldöttsé|elentett a jugoszláv nép érde-Igének arról a javaslatáról, hogy a nagyhatalmak egyezményt kös senek egymással 'a béke meg. őrzésére. A hétfő délutáni ülésen Bevin angol külügyminiszter mondott _ beszédet. Bevin sok kérdést érin[ tett, de kitért az elől, hogy egyenesen nyilatkozzék a szovjet 'küldöttségnek a béke biztosítására és a nagyhatalmak együttműködésére irányuló javaslatairól. Egósz beszéde hemzsegett n Szovjetunió tó a szovjet kormány elleni támadásoktól. Nem riadt vissza a tények durva elferdítésétől sem a Szovjetunió politikájának befeketitésére. Azzal Vádolta a Szov jetuniót, hogv elnyomja Románia, Magyarország és Csehszlovákia függetlenségét. Fenyegető célzásokat engedett meg magának, amikor kijelentette: »Mi — az angolamerikai tömbre gondolt — nem fogjuk nyugodtan szemlélni ennek a politikának a fejlődését*. Bevin felszólalásában külön helyet szentelt az un gól-amerikai blokk újsütetű ctatlósa, a Tito-klikk védelmére. A tényekkel teljesen ellentétben azt állította., hogy 6 az atomfegyver betiltásának hive. A betiltás feltételéül az amerikai érdekeknek megfelelő /nemzetközi ellenőrzést* javasolt és felszólította a küldötteket, hogy áldozzák fel ors7jSCTik függetlenségét és járuljanak hozzá a terv elfogadásához. Az ülésen na.rv beszédet mondott Manuílszkij ukrán küldött. Ezután az általános vita véget ért. A felszabadu'ás óta több traktor készült, m'nt azelőtt tiz év alatt A felszabadulás után a magyar mezőgazdaság tönkretéve állatállományától, kezdetleges erőgépeitől megfosztva maradt a német és Horthy fasiszták pusztításai nyomán.'Elesettségébői a magyar dolgozók és dolgozó parasztok állították talpra Nem volt igaerő, az első években a felszabadulás után, a szántási és vetési munkálatok végrehajtása ia sokszor nagy akadályok előtt állott. Hároméve© tervünk megkezdése után valósággal mint a fiiszál, ugy nőttek elő n ma már erős ós fejlett gépállomásaink. A munkaverseny, Pártunk utmutatása, Rákosi elvtárs vezetése teremtette meg őket, Három év alatt annyi traktort és más mezőgazdasági gépet gyártottunk már, hogy a múltban tiz év alatt sem tudtak ennvit gyártani. I.gy például Csongrád megyének "a felszabadulás előtt összesen nem volt annyi traktora, mint amennyi már ma van például csak a deszki gépállomásnak. Ami traktor azelőtt volt; laz is a kulákok és uribirtoko: oh kezében volt, mint a mérhetek fen kizsákmányolás eszközei. Ma már majdnem annvi traktorán® ihás van Csongrád megyéberl, mint régen csupán traktor. Dcoemlcr végére a már gépekkel felszerelt gépállomások épületeit sokszázezer forintos tervhitei pénzből felépitik. Á szegedi MÉMOSz dolgozói százhatvanezer forintos építkezést végeznek a deszki gépii] omáson, Pusztamérgesen pedig 360 ezer forintból építenek uj gépszíneket és szerelőműhelyeket a gép. állomás részére. Összesen Csanád és Csongrád megyében több mint 25 gépállomás épíifeteinak épitótat végzjk el még n hároméves terv bátralévő idejében a szegedi MÉMOSz dolgozói. Ezt a felmérhetetlen fejtó dést a Szovjetunió példájának követésével, a dolgozók vezetésével és Pártunk, Rákosi elv. társ irányításával tudtuk elérni. A dolgozó parasztság saját érdeke , ^ A KORAI 4ÍSZI VETES A rozs vetési határideje: ohtóber 15 A mostani Időjárás igen kedIt7 az őszi vetéseknek, fontos Bért, hogy dolgozó parasztsáhmk minél előbb saját érdekében elvégezze kylönösen az őszi Irpa és rozs vetését. A kulákok faten a téren is igyekeznek kárt •kőzni a parasztságnak és minik st elkövetnek, hogy késleltes>ék a vetési munkát. Igyekeznek azt a rossz mondást hangoztatni mindenfelé, liogy „majd Bgyis vetnek, lia itt lesz az Ideje". Az előrelátó dolgozó parasztok azonban tudják, hogy most itt az ideje ezeknek a munkáknak. Tudják, hogy most "érdemes vetni, hogy mire a fagy jen, addigra megerősödt ék „letalpaljon" a vetés. Ha :ésőn vetnek, akkor nemcsak a fagykárnak teszik ki jobban a Itvcrgc vetéseket, hanem a varjak is inkább pusztítják. A keién vetett gabonaszemeidet a >arju kiszedi a földből. ' Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk legnagyobb része tisztában van a korai vetés fontosságával, Ugyanakkor azonban még mindig akadnak olyan iclyek. ahol a kulákok rosszindulatú tanácsainak ülnek fel ls emiatt sajátmagukat, de ezrei együtt az egész dobozó népet károsítják meg. Éppen Csabád megyó is azok közé a lelyek közé tartozik, amely az Idén megint elmaradt az őszi retéssel éppen úgy, mint az elpiult esztendőben. A kólclcssé|üket becsületesen teljesítő csaÍ Sdtncgyci dolgozó parasztok tladala, hogy felvilágosítsák léi re vezetett paraszttársaikat és icménv liarcot indítsanak meg l kulikkal szemben tnindanyryiunk kenyere érdekében. 1 Az őszi vetési határidő a rozsnál október 15-e, a búzánál redig október 31. A mélyszántás alól az erősen homokos területeken a népi bizottság Igazolása mellett felmentést ad- ket szeptember 30-ig kell bénák. A felmentés iránti kérése- nyújtani A MAGTISZTITAS a jó termés alapja A vetőmagtisztítást és csávázást a kormányrendelet Í3 előírja. Ez a rendelet teljes egészében a dolgozó parasztság érdekeit szolgálja. Az idén már csak szórványosan fordultak elő üszögfertőzések, mert a múlt évben 95 százalékban végeztek csávázási. Most arra kell törekednünk, hogy a csávázást száz százalékig végrehajtsuk. A csávázó szereket az állam bitosította a dolgozó parasztság számáraA kulákok mindent elkövetnek, hogy ezen a területen is akadályokat gördítsenek a tervszerű munka elé. »SzakA KOLHOZPARASZTOK tiszta szívből adják megtakarított pénzüket szülőhazájuknak A kölcsőnjegyzés lelkes nap jaiban történt. Kubánban, a Frunzc-'kolhoz kertjében összegyűlt a kolhoz valamennyi parasztja. Száznál is többen állták körű' az asztalt amelyet odahelyezlek a virágbaborult a'inafák közé. Jakov Ivanovács, a kolhoz elnöke szavait a legnagyobb figyelemmel hallgatták. — A német megszállók főnkre ! e 11ék tűrsa sgazdá! ko dásun ka t, elpusztilolták állatainkat. Földünkön elburjánzott a |g|azt A háboruuláni ötéves terv első bárom éve a'alt újra megleremtettük kolhozainkat. Ma tejgazdaságunkban kétszáz szarvasmarhánk van, vannak kiiünő sertéseink, juhaink, baromfiamK. Kinek köszönhetjük ? Földjeink ez évi termése sokkal nagyobb, mint a háborume«| a kolhoztagok. Maria Szavickája, Sztyepán Lovickíj, Maria Sapovalova, Jelena GoUib és sorra a többiek. Köszönetet mondtak a kormánynak, a Parinak és Sztálin elvtársnak a kolhozgazdáság újjáépítése terén nyújtott hatalmas segítségért. Mindenki aláirta a kölcsönt hoz földműves brigádjának egyik rajvezetője e szavakkal ajánlotta fel a kölcsönt: — Tiszta szivből adjuk megtakarított pénzünket szülőhazánknak. A parasztok tízezrei egyesültek a kolhozokban és ezt a" lehetőséget a Bolsevik Párt, a nagy Sztálin nyitotta meg előttünk, parasztok előtt. Népünk pénzén, amelyet kölcsön adunk az államnak, uj gyárak keletkeznek, a szocialista kultura Ezután Grigori) Kricsak oda- iL^&Á^ea vS& állt az aszíai ele és bejelentette: jük az uj kjiC3Ön kibocsátásút. — A mi fa'unk pé'dtíjábcf Láthatja minden kolliozparaszt, mire fordítja az állam a köftEzzel válaszolunk... Az nj kölcsön kibocsátásának csont. Málr a háborút követő év-. bire villámgyorsan elterjedt a v. ..."., ,,,, - . , krasznojarszki vidék kolhozfalben újjáépítették négy iskolán-1 aiban (g A hir a földeken érte kai, az orvosi rende őt, a sfrulö- a kolhozparasztokat. Azonnal ollliont. Felállítottak három összegyülekeztek, gyűléseket könyvtárat. Vi!'anytefepet ad- tartottak. lak és minden házba rádiót. Ir juk alá hát ©gvemberként a kői csönt, hogy szocialista orszáKncsaknak nem írta a kölcsönt. előtti idők legjobb éveiben. Aj^nk még erősebb, még szebb kolhozparaszlok jövedelme is logypn. megszaporodott. Minek köszönhetjük elvtársak, gazdaságunk gyors ujjáépilését és fejlesztését? — A szovjet ál'am segítségének köszönlicljük! — vágta rá valaki. — UgyvanL. S ezért ért megtakarítóit pénzemet örömmel adom kölcsön az á lamnak! — mondolla Jakov Ivanovics. A /Krasznojarszki munkás«kolhozban Utyehin kolhozelnök tartotta a beszédet. — Valamennyien jegyezzük a kölcsönt — mondotta — Ezzel ] válaszolunk a Pártnak és a korkel ett to- mánvnak. amiért szünet nélkül vább mondania. Mindenki alá- gonc ett to- mánynak, amiért szünet nélkül :nki alá- gondoskodnak a kolhozokról és a föld dolgozóiról. Szolgálják megtakarított rubeleink szerelett hazánk gazdasági hátaimának Nemcsak a kubáni falvakban megszilárditását. és tanyákon folyt ily Telkes 1 S igy, végig valamennyi vl Tiszta szivből hangulatban a kölcsönjecyzés. Valamennyi szovjet köztársaságban a kblhozpárasztok egyformán kitettek magukért. Pctcr Tali, az észt köztársaság élenMost egymás ulán szólallak iáró kolhozának, az Edaszi-koldéken, minden kolhozban, minszerű tanács« álarca alatt helytelen keverési arány alkalmazására akarják gyakran rábírni dolgozó paraszt* Ságunkat, mert akár kevesebb, akár több csávázó szert tesznük a vízbe, mindenkép* pen káros. Dolgozó parasztságunk fokozottabb éberségére van szükség a csávázásnáí, hogy meghiúsítson minden félreveztési kísérletet. Szegeden két új szövetkezeti csávázóegység is áll igen olcsó áron a dolgozó parasztság rendeike-ésére. Az egviket a Vásárhelyi-sugárúti Kibizsár-malomban. ámásikat pedig most állították fel a Tisza-pályaudvar mögötti Szúvetkezeti-uton levő Horvúth-féle raktárban. A gazdák bármelyik napon vihetik vetőmagjukat csávázni. A osávázásnál csak a rézgálic árát kell megfizetni. A jövő évi termésünk bizfositásá érdekében nvujtja a népi demokrácia kormánva ezt a messzemenő támogatást dolgozd parasztságunknak, hogy minden egyes gazda mielőtt elvetné gabonáját, kellőképpen és sza!;. szerűen csáváztassa meg vet& magját. NEM VÁLTOZIK A NAPPALI HŐMÉRSÉKLET Gyenge kc'e'.i, északkeleti légáramlás. Kevés felhő. Rcggol néhány helyen köd. Erős éjszakai lehűlés. A nappali hőmérséklet alig változik. den faluban millió és millió kolhozparaszt adta kölcsön megtakarított pénzét az államnak, mert tudták, hogy az államkölcsön az ő érdekéiket szolgálja MEGJELENT? fai'* üszló és lársei a IMrésáü e ott /kék-k'jnyv*, amely tartalmazza az összeesküvő kémbanda tárgyalásának anyagát a vádirattól az ítéletig. Leleplezi a nyugati imperialisták és Tito zsoldjában álló népellenes gonosztevők aljas összeesküvését, amellyel a Magyar Népköztársaságot, a dolgozó nép államát akarták elpusztitani. Minaenki olvassa ell Ara 5 forint. Szikra-kiadás. Kapható minden könyvesboltban, IBUSzpavillonbán, újságárusnál, MDP pártszervezeteknél és üzemi Szikra-IerakutoknáL