Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-28 / 225. szám

Szerda, 1949 szeptember 28. mm Munkával\ áldozatvállalással a béke megvédéséért A Béke Világkongresszus Ál­landó Bizottságának javaslatára október másodikát nemzetközi békenappá nyilvánították. A pá­risi békekon zresszus Vőgreliaj­tóbizottsága most. a világraszóló jelentőségé nap előtt kiáltványt Intézett a f'ild békeszerető né­peihez, amelylwn rámutatott ar. r.v hogy a világbékét ma is, akárcsak 1914 au-gusztusában. vagy 1939 szeptemberében ve­szély fenyegeti »Bgy haszonra és hódításra vágyó kicttíny csoport atom­bombával fenyegetódzik és megakadályozza a népek feő­röttí békés tárgyalásokat. Ea a maroknyi csoport az akaratának alávetett cinkos Imperialista kormányok sc­gStséarével nj háborns szö­vetségeket hoz létre*. — mondja többek között ex a kiáltvány. Azután rávilágít arra, bogy a nyugati imperialista or­azágokban a dolgozók máris a fegyverkezési verseny terhei alatt roskadoznak. A reakciós kormányok mindenfelé csökken­tik a munkabéreket, csökken az (gyes országok pénzeinek vá­oárlóértéke, a kisemberek egy. re súlyosabb adókat fizetnek. Fokozódik a rendőrterror, a hó­borús uszitók megsemmisítik az amberi szabadságjogokat és egy­re /súlyosbítják a gyarmati ki­Hsákmányolást. »Do nem 1914-et és nem »s 1939-et Írunk. A tóté erői a fasizmus légy (Irénével rendkívül megnövekedtek. * Hatalmunkban <H( nj há­botns h fin ősök megffkczése« folytatja a kiáltvány. S tényv lej. raa már az emberek r-,áz­milliói forrtak össze a béke hi­veinek világszervezeteoeu, s rcl­fogásra. hitre, műveltségi fokra és fajra való tekintet nélkül valamennyien készek a Szovjet­jetunió vezetésével az embe­ri "ég életének, szabadságának megvéoclmezésére. A világ min­den táján, több mint 72 or­•zágban szervezik erőteljesen a béke erőit. Ezek az erők már eddig is befolyásolták az impe­rialisták politikáját, a háborús méregkeverők okozta helyzet azonban eqvre erőteljesebb és ozélesebbkörü cselekvést "köve­tet. Ezért határozta el a béke hiveinek vil.ágértekezlete, hogy október másodikán megszervezi a békéért vivott küzdelem nem­•etközi napját. •Kétkézi dolgozók és értel­mieéciek! Bármilyen körű és társadalmi körülmények között élő. bármilyen hitet és felfogást valló asszonyok, és férfiak, mindannyian kö­veteljétek a békét}... Fa egység -sen cselekszünk, le­győzhetetlenek vagynnk: megnyerjük a béke csatóját, az élet csatáját* — fejeződik be a párisi béke­kongresszus végrehajtó bizott­ságának kiáltványa. S október másodikát, a nem­zetközi békenapot a föld min­den táján megünneplik a dol­gozók. Szerte a világban hitet tesznek a Szovjetunió-vezette ha­talmas tábor célkitűzései mel­lett s szerte a világon elitélik, megvetik és kiközösítik a há­borús uszítókat, a nemzetközi nagytőke, a nemzetközi reakció ügynökeit. Nálunk Magyaror­szágon szintén ünneplésre és a haladás, a fejlődés melletti bi­zonyságtételre vonuteak majd fel a dolgozók. A /Megvédjük a békét* Mozgalom Országos Ta­nácsa hétfőn délután a parla­ment egyik termében ülést tar­tott. A tanács megvitatta a nemzetközi békenap előkészüle­teit, majd felhívást intézett a magyar néphez, amelyben rá­mutatott a mi szerepünkre. »A magyar nép ezen a na­pon az első sorokban Írsz azok között, akik hitet tcí-'-r­nek harcos elszántságukról a ixáke megvédése érdeké­ben. A dolgozók újra hitet tesznek a békéért folytatott harc nagy vezetője: á Szov­jetunió mellett, a népi de­mokrácia orszáiíaivBl meg­bont hatatlan szövetség mel­lett, a világ valamennyi bé­keszerető népével való test­vériség mellett * — fl magyar nép jóleső érzés­sel ünnepli majd október má­sodikát, mert jelentős sikereket értünk el eddig a békefront ránkeső szakaszán. Lelepleztük Rajkék összeesküvő kétnbandá­jé't, lelepleztük a háborús uszí­tó imperialisták és titoisták go­nosz mesterkedéseit, amelyekkel meg akarták bontani a népi de­mokráciák és a Szovjetunió szét­szaklthatatlan barátságát, Raihék leleplezésével nem­cs-ak dolgozó népünk legve­szedelmesebb ellenségeit tet­tük ártalmatlanná, hanem használtunk az egész nem­zet kR/i béke frontnak is. De szép eredményeket értünk el az alkotó munka területén is. Saját erőnkből lényegében már megvalósítottuk a hároméves tervet, felépítettük a második vi­lágháború szörnyű romjaiból or­szágunkat s ujat is épiíettünk. Magyarországon ma a Párt ve­zetésével a dolgozók gyakorol­ják a hatalmat, a dolgozók dik­tálják a fejlődés ütemét. Az ok­tóber másodiki nemzetközi bé­kenap a békéért vivott harc ujabb nagy állomása, további feladatok elvégzésére és telje­sítésére serkenti dolgozó népün­ket. Egy-két hónap múlva meg­kezdjük az ötéves tervet, ame­lyet a májusi Népfront választá­sokon egyhangúan megszava­zott az ország. Megkezdjük ha­zánkban a szocializmus építé­sét Ujabb áldozatokat vállalunk a cél érdekében. A Szovjet­n»ió példáján okulva még keményebben és lelkiismere­tesebben dolgozunk, hogy munkánkkal, áldozatvállalá­sunkkal erősítsük Népköz­társaságunkat és ezen ke­resztül a világ valamennyi haladó népét. A hároméves terv beruházásai­nak összege kereken 6 milliárd forint volt. Az ötéves terv során 47 milliárd forintot fordítunk országunk felvirágoztatására életszinvonalunk felemelésére, a szo JaÜzmus megvalósítására. De bérmilyen óriási ls az ötéves terv befektetéseinek összege, nem kérünk a nyomort és szolgasá­got jelentő Marshall-kölcsönből egy fillért sem. Anglia, Fran­ciaország, Olaszország és a töb­bi kapitalista ország példája megmutatja nekünk azt a nyo­morúságot, amely az amerikai segítség következménye. Dolgozó népünk nem riad vissza az áldozatok válla­lásától, nem riad vissza aa építés nagy feladataitól, mert tudja, hogy minden, uj gyár, minden nj gép, minden nj bevetett hold föld neki firrftmölosözik. Ötéves lervunK során a Szovjet­unió példáját követjük, a szov­jet dolgozók hazaszeretetet és lelkesedését idézzük fel, kizsák­mfnyolásnél.küli társadalmunk felépitése érdekében. Igy ünnepeljük már október másodikát is. Munkával, áldozatvállalás­Bal, jövőbe vetett törhetet­len hittel. Ezrei sértünk a világ valameny­nyl szabadságszerető népének, ezzel visszük előre a Szovjet­unióvezette legyőzhetetlen béke­tábor ügyét, ezzel bizonyítjuk be ismételten nagy vezetőnk­nek, Rákosi Mátyás elvtársnak mondását: »Magyarország nem rés, hanem szilérd bástya a bé­ke frontján. Pavlovnak nehéz, mun. tóval túlhalroozott éle te volt. Örökös megfe­szített gondolkodás, ön­maga és mások szaka datlan bátorítása töl­tötte be napjait és hó napjait. Hangja minden­kor frissen csengett: — Pompás, porr.ás dolgozni kell. egyre csal: dolgozni...! Elméje ru galmas és \hajlékony volt, de semmi sem té ríthette el kitűzött cél­jától. Akármiről is be azéltek vele, mindig visszatért saját dolgára, saját te: veire. — Csak annak az élete «zép — mondotta — ak szüntelenül valamilyen elérhető cél felé tör. Pihenőidejét azzal tö! tötte, hegy ásót, kapái vett a k:zébe. művelte kertjét, gondozta a sé­tányokat. Szigorúan be. mm ooloozott mim, a nagy orosz íuaós osztotta a napokat és az órákat, szigorúan taka rekoskodott erejével és egészségével, mert tud­ta, hogy kísérletei hosz szú életet követelnek tőle. Előadásain másod percnyi pontossággal je­lent mag a teremben. Tíz éven át működött a Katonaorvosi Aradé mlán és csak, egy elő adást mulasztott el be­tegség következtében. Nem Ismert „előre nem tátott körülményeiket" Pontosságához sikerült mindenkit hozzászok látni. Munkatársa; és tanítványai ugyanilyen pontosak voltak; — A természet két tu lajdonsággal ajándéko­zott meg — mondta. Szenvedélyesen adom át magam a munkának és állandó érdeklődés hajt, Számtalanszor brbizo nyitott tényekről még mindig fenntartással be szélt: — Ez ez új tény, mintha bennünket iga­zolna. Aligha tévedtünk valami na«yo-n ... Tévedések szóba sem jöhettek nála. Komoly laboratóriumi munkái egyikét sem cáfolták meg soha sehoL A be fejezett munkának előbb ogy-két éven át fiók jában kellett feküdnie. mielőtt a róla szóló le Írást kiadta. Senkinek sem bocsá totta meg a felületessé­get. A legkisebb botlás miatt is, szinte egy sem miségiért, felpattant. Emlékezete csodálatos volt. Minden munka tár sáról tudta, mivel fog­lalkozik, milyen er:d ményeket ért el, mj nem sikerült neki, hol kö vetett el hibát. Bár a munkatársak szinte felperzselődtek mellette a munka he­vében. egyre újabb mun katársak érkeztek inté zctébe mindenfelöl, a legkülönbözőbb orszá­gokból A nagy tanitó mester ereje, eszmei újszerűsége és varázsa vonzotta ide a tanítvá nyokat és ismételték szavát: „Mindenbe be­hatói az emberi ész |« A TJlSiSz Hz'eménye és V,s nszkij beszéde mély bálás! felt Amerikában A TASzSz atomkérdéssel kap­csolatos közlemények nyugodt hangja még azokra is nagy ha­tást tett az USA-ban, akik hitet­lenkedve fogadnak minden szov­jet megnyilatkozást Truman elnök bejelentésének kétségkívüli célja volt megerő­síteni felhívását: Több harcko­csit, több ágyút és több repülő­gépet — tekintettel arra, hogy az atombomba most már hatás­talan, mint fenyegetés. Akik fi­gyelmesen elolvasták Visinszkij szovjet külügyminiszternek az ENSz közgyűlésén előterjesztett békejavasletait, láthatják, hogy azok becsületes és világos meg­oldást foglalnak magukban azokra a kérdésekre, amelyeket Truman kormánya a háborús uszítás újjáélesztésével és ujabb rémületke'.t'sscl próbál megolda­ni. flz imperialisták azt ls kény­telenek beismerni, hogy a szov­jet nyilatkozatok mögött nem rejlik hátsó gondolat és azok mindig világosak is egyenesek. Világos és egyenes volt Molo­tov nyilatkozata is 1947-ben az atomtitokról. Kétségtelen, hogy időbe telik, amig az átlagame­rikai alkalmazkodik ehhez a fel­ismeréséhez, amely teljesen el­tér attól, amit eddig vezetőitől hallott. Kérdés, mikor látják b« Amerika vezetői, hogy n*>stméx nem folytathatják a blöff-poV tikát. Bizonyos az, hogy az atom­kérdésben történt fordulat meg­erősítette Amerika haladó ele­meit. Joggal mutathatnak rá: Helyes az a követelésük, hogy együtt kell működni mlndm de­mokratikus nemzettel, támogat­ni kell az ENSz-et és bekés kát­politikát kell folytatni, ugyan­akkor pedig benn az országbaa a haladó politikái kell érvény­sitenl Vis üszkij iavas a a sarokbiszor falta az imiaral sfábat Visinszkij külügyminiszter ajánlata sarokbaszorí to tta az amerikaiakat — írja a Le Monde. A Figaro newyorki tudósítója sziatén hangsú­lyozza, hogy Visinszkij be­széde igen nehéz helyzetbe hozta az amerikaiakat. A Li­berationban Martin Chauffier megállapítja, hogy az USA és a mellette álló Nagybrit annia éa Franciaország most vá­laszút előtt állnak, vagy* beismerik, hogy nem akar* nak békét és tovább folytat* ják a háborús előkészületei­ket, vagy pedig rászániáll magukat a békére és bel® egyeznek az átalános leszero­lésbe, valamint ennek általi­nős és kölcsönös ellenőrzési­be, egyetértésben a Szovjet­unió javasatával. Megválasztották a Nemzetközi Diákszövetség uj vezetőségét Megválasztották a Nemzet­közi Diákszövetség új végre­hajtó bizottságát. A szövet­ség eínökévé egyhangúlag Grohman t, a végrehajtó bi­zottság alelnökévé a Szovjet­unió, Kína, az Egyesült Ál­lamok s Nagybritannia küldöt­tét, főtitkárrá Berlinger oiasi küldöttet választották. Az új végrehajó bizottság a szövet­ség állandó titkárává Mad­dent, az angol diákság kül­döttét választotta meg. A magyar nép ítéli Rajkék fefettr Tito is elnyeri méltó büntetését — irják o magyarországi délszlávok A hazánkban élő délszláv nemzetiségűek izzó gyűlölet­tel ítélik eí Rajkot és cinkos­társait és ugyanakkor meg­vetéssel fordulnak szembe Ti tóval. — Mi. délszláv nemzetisé­gűek, tudjuk, hogy mit je­'entett volna számunkra, a népi demokráciánkra aljas tervük sikere. Rajk és társai ugyanazt akarták, amit Ti­ldék, háborút, nyomort, szol­gaságot. Sötét terveik azon­ban meghiúsultak az MDP és bölcs vezetője: Rákosi Mátyás éberségén. Gyűlölettel kefl, hogy forduljon minden egyea dolgozó Tito és kikkje ellen — írja Dragos Szilárd, a bat­tonyai délszlávok nevében. Dimitria Iván — ugyancsak Battonyáról — a következő­ket írja: Mi, magyarországi délszlávok tudjuk, hogy Jugo­szlávia rendőrállam, ahol Ti~ tóék börtönbe vetik a legjobb hazafiákat. A magyar nép ítélete elhangzott Rajkék fe­lett, Tito ia elnyeri méltó büntetését. HA!TENG FELSZABADULT A felszabadító néphadsereg mány délkeleti részét, ahol a fukieni fronton elfoglalta Haiteng tartományi székhe­lyet. A kuomintang csapatok vesztesége meghaladja a négyezer főt. Kiangsi tarto­héromezer főnyi kuomintang csapat a hegyek közé mena kiilt, a néphadsereg megtisz­tította az ellenségtől Erősllsd a párísafiói!

Next

/
Oldalképek
Tartalom