Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-28 / 225. szám

ti. évi. 225 szám. Ara (iU tinót A deszki gépállomás elfogadta a debreceni versenyfelhívást Elkészült a Szegedi Állami SjJnh&a műsorterve 1943 szeptember 28 szerda DOLGOZD PARISZTSIGUNK Válasza C RSIK-SRKDáNQK Még aznap este, amikor a Rajk-banda elleni vádirat a la­pok bau megjelent, a szegedi la­pok szerkesztőségébe eppugy, mint a szegedi Pártbizottsághoz és Pártunk Központi Vezetősé­géhez a levelek sorozata érke­zett, meiyben a legkülönbözőbb foglalkozású emberek egyénileg és csoportosan is gyűlöletüket és megvetésüket juttatták kife­jezésre a hazaárulókkal szem­ben. Ezt tükrözte vissza Szegeden dolgozó parasztságunknak egy­séges fellépése. Ha nézzük "a szeptember 18-i falusi összve­zetőségi ülés Rákosi elvtárshoz küldött táviratát, vagy a 25-ón lezajlott ujszentiváni szövetke­zeti nap hangulatát, vagy az algyői ítÉFOSz-gyülés hangula­tát, ezeken a gyűléseken a dol­gozó parasztság százai, ezrei for­dultak megvetéssel, gyűlölettel Rajk és bandája felé^p követel­ték, hogy kormányzatunk fegszi­gorubban büntesse meg az impe­rializmus magyarországi ügynö­keit. A dolgozó parasztok nem egy­könnyen nyúlnak toll és ceruza Után, de a napokban Sorozatával érkeztek a levelek, melyekből a szégedfc örnyéki kis- és közép­parasztság juttatta kifejezésre felháborodását, de ugyanakkor követelik az áruló banda legszi­gorubb megbüntetését. A szegedi termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a közelmúltban kapták meg működési engedélyüket, megfogadták, hogy ínég szoro­sabbra vonják kapcsolatukat a Párttai és Rákosi elvtárssal és ezt a termelés fokozásában jut­tatják kifejezésre. Bátran mondhatjuk, hogy so­ha még ilyen egységesen nem nyilvánult meg dolgozó paraszt­ságunk szeretete nepi demokiá­ci'mk iránt, soha olyan odaadó szeretettei ném vették körül a Magyar Dolgozók Pártját és Rá­kosi elvtársat a kis- és középpa­rasztok, mint most, ami­kor a halálos vesz ^almet. jelen­tő tervek a napvilágra kerültek. A dolgozó parasztság most lát­ja tisztán a munkásosztállyal való szövetségnek „elungedhetet­fen szükségességét és ismeri el méginkibb a munkásosztály vezetőszerepét. A napnál is vi­lágosabb a dolgozó parasztság előtt, hogy csak a munkás-pa­raszt szövetség az az erő, amely biztositék arra, liogy az impe­rializmus tervei a jövőben is minden esetben kudarccal vég­ződjenek. A vádirat, a gyilko­soknak szörnyű bűneiket feltáró vallomása, eddig soha nem lá­tóit mértékben rázta fei a falu népét. Az évszázados szörnyű el­nyomástól megszabadult dolgozó parasztság szinte pillanatok alatt mérte fel azt, mi­iyen hatalmas veszedelmet há­rított el a feje felül a Magyar Dolgozók Pártjának vezére: Rá­kosi elvtárs. Újra felrémlett a szegedi dol­gozók "előtt a három millió kol­dusparnszt sor a, báró Geríiczyék és a Pallavicini őrgrófok éhbé­rek árán és esendőiszuronyokon fenntartott uralma, a botosispá­nok kegyetlenségei, akik hajnal­tól késő estig nyomorgatták a dolgozó parasztokat. Szánté pillanatok alatt meg­világosodott a szegedkörnyéki dolgozó parasztok előtt, hogy földről, szabadsjgről és életről volt szó. A veszedelem elháritói iránt szeretet és hálát éreznek, a gyil­kosok ellen pedig gyűlöletet s ez. adta a tollat a dolgozó pa­rasztok kezébe. A kübekházi kis^yülésekcn például azt mondották a dolgo­zó kis- és k 'jzépparry/.tok, ugy kell elpusztítani az imperialista kém bandát, mint ahogy tavasz­szat a kübekháziak elpusztítot­ták a porkukacot. Nem véletlen az a kapcsolat, amiért Rajkék a kulákokra tá­maszkodva akarták a hatalmat birtokukba keríteni. Gyilán, Fel­sőközponton és még néhány he­lyen a kulákok zsizsikes gabo­nát hordtak be, ezzel is meg akarták rövidíteni a dolgozók kenyerét Ilyen Peregi-félékre és egyéb kulákelemekre támaszkod­va" akarták újra birtokba he­lyezni Eszterházyékat, Palla­vichiékat 'és báró Gerliczyéket. A dofgozó parasztság azon­ban éberen vigyáz az ország dol­gozóinak kenyerére és éberen őrködnek azon, hogy megaka­dályozzák az özv. Papp Vincéné­féle kulák szajjotázsokat, akik a gazl>a akarják elvetni az or­szág jövő évi kenyerét. Elveszik a kedvüket az elvetemült Rajk­féle hordáknak is az ország kenyerének megkisebbitésétől. Titó ügynökei népi demokrá­ciánkat ilyen és ehhez hasonló kulákelemekre támaszkodva akarták megdönteni. Dolgozó parasztságunk azon­ban csattanós választ adott az imperialistáknak és magyaror­szági ügynökeinek a közelmúlt­ban, mert Rózsa járás felhívásá­ra az őszi szántás-vetési munká­latot elvégzésére versenybe len­dültek a szegedi és szegedkör­nyéki kis- és középparasztok. A versenybe egymás után kapcso­lódnak be a községen belül, dűlő a dűlőkkel, egyének egyé­nekkel, hogy méltó feletetet ad­janak © gyalázatos bandának. A dolgozó parasztok mélyebben eresztik a földbe az ekéket, ke­ményebben fogják az efceszarvát, hogy erősebbé tudják tenni or­szágunkat, hogy felkészülve ér­ien bennünket minden külső és belső ellenséges támadás. A tiastorállomások dolgozói mé­lyebb barázdákat húznak a föl­deken, mert tudják azt, hogy Rákosi Mátyás elvtárs beszédet mond pénteken délután a Sportcsarnokban A MDP nagybudapesti aktívája előtt pénfehen délután 5 órakor Rákosi Mátyás elvtárs minisztere'nöhhetyettes, a Magyar Dolgozvh Páti­jának főtitkára beszédet mond. A beszédei a Kossuth Rádió péntek este 7 órai adásában közvetíti. Felhívjuk a párt és tömegszervezrtekei, hogy szervezzék meg Rákosi Mátyás elvtárs beszédének tömeges meghallgatását, A szovfef küldöttség javaslataiban visszatükfi- őzödnek a népek törekvései a béke fenntartására Kt szelte v elviárs beszéde az ENSz hazgyűlésén Kiszeljev elvtárs, Bjelorusz­szia küldöttségének vezetője, az ENSz közgyűlés szombati teljes ülésének általános vitájában töb­bek között a következőket mon­dotta: — fl mult közgyűlés legfonto­sabb határozatalt a fegyverke­zés csökkentéséről, nem hajtot­ták végre, fl klasszikus fegy­verekkei foglalkozó bizottság be­szüntette munkáját Ugyanez a sors jutott osztályrészül az alom­energia-bizottságnak is. Ennek a helyzetnek az az oka, hogy az Egyesült A Hámok és Nagybri­tannia uralkodó körei belebete­gedtek saját világuralmuk esze­lős tervébe. A világuralom eeselős gondo­lata. a íélctom a közelgő guz­dasú.'d válságtól és a sóvárgás a háborús nyereségre — ezek öfwtönrik a "Wali-Sreet vc7.ctő köreit a katonai kiadások mértéktelen növelésére és az uj háború kirobbantásanak po­litikájára. fl Newyorfc Bank jelentésének adatai szerint 525 vezető tröszt jövedelme 1948-ban soha nem látott szinvonalat ért el — a befektetett tőke 18—23 százaié­mosta termelés minőségi és kát> ameiy 54.5 milliárd dollárt mennyiségi emelésével erősítjük hatalmún kat, a munkások és a dolgozó parasztok hatalmát. Az ellenségnek válaszolnak most a báró Gerliczyek, a Pal­Iaviohini grófok igája alól fel­szabadult dolgozó parasztok, vá­laszolnak a középparasztok, akik halált követelnek az amerikai zsoldban álló imperialista ügy­nökökre. A dolgozó kis- és kö­zépparasztok meg fokozottabb éberséggel látnak hozzá falun oz ószi munkálatok elvégzéséhez és a kulákszabotázsok leleplezésé­hez. Nagyobb szeretettel visel­tetnek a Magyar Dolgozók Párt­ja ís Rákosi elvtárs iránt. Min­den erejüket latbavetve, felzár­kóznak Pártunk és népi demo­kratikus •.államhatalmunk mögé, s teljesitik kötelezettségüket a termelés frontján, hogy ezáltal is a munkás-paraszt szövetsé­get olyan, acélos pajzzsá erő­sítsék, amelyen megtörik az el­lenséges külső és belső támadás egyaránt. A szegedkörnyéki és caanidmegyei dolgozó paraszt­ság az ország valamennyi dolgo­zójához hasonlóan megfogadja, hogy a Szovjetunió által felsza­badított hazánk függetlenségét minden ereiével megvédi a nagy Szovjetunió és Pártunk segít­ségévei, az imperializmus min­den rendű-rangú ügynökével szemben. Ambrus István tesz ld az 1940 9.3 milliárd és az 1945-ös 22 milliárd dollár­hoz képest Ennélfogva nem cso­dálatos, hogy a monopolisták számára a há­ború lecIriíiVtddőbb üzlet éa azok különböző módon kísér­lik meg uj háború kirobbuu­táaát fl monopólisték semmit sem ta­nultak a történelmi leckéből. fl hitleri Németország megsemmi­sítő vereségének és csődjének intő példaként kellett volna szolgálnia azoknak az emberek­nek számára, akik belebeteged­tek a világuralom őrült gondo­latába. Ez azonban nem tör­tént meg. Tanúi vagyunk annak a tény­nek, hogy az Egyesült Államok napjainkban a békót és minden népet fenyegető háborús veszély központja lett. flz Északatlanti Egyezmény támadás az Egyesült Nemzetek szervezete ellen, flz egyezmény szenátusi vitája al­kalmából sok amerikai szená­tor is beismerte, hogy az egyez­mény nem a béke érdekeit szol­gálja, hanem háborúra vezet, fl Wall-street Journal, az ame­rikai töke lapja azt irta, hogy az Atlanti Egyezmény alapjául a valóságban a dzsungel tőr­vénye szolgál, nem pedig az Egyesült Nemzetek idealista-hu­manista alapelvei. A táinaáószcllcmü Es/akatianti Egyezmény logikus következ­ménye az eszeveszett fegyver­kezési verseny, óppenugy, mint a néptömegek életszínvonala és demokratikus jogai ellen intézett támadás. Ugyanakkor, amikor az egész emberbég aggodalommal s nyug­talansággal követi az Egyesűit Államok és néhány más, pórázán haladó ország részéről egyre fokozódó háborús előkészületeit, a Szovjetunió békot-zerctő po­litikája helyeslésre és hatal­mas támogatásra tolá! mind­azoknál, akik gyűlölik * hábo­rút és akik számára drága 0 béke. A haladás ős demokrácia tá­borának ereje és befolyása nap­ról-napra erősödik. A világ né­pei nem engedik meg a háborús uszítóknak, hogy megkössék szörnyű üzletüket, a halát üzSe­tét. A gazdasági és szociális ta­nács nem lett megfelelő intéz­kedéseket olyan rendelkezések Iddolgozására, amelyek clőmoz­dilhatták volna az ENSz tagál­lamai között a külkcreskedefcsn fejlődését, és amelyek hozzájá­rulnának a háborútól szenve­dett országok és teriilelek gaz­dasági újjáépítéséhez. Az elmaradott országok tech­nikai segif-rgít célzó amerikai tervnek lényeges értelme az anierika" monopoliumoknak abban a törekvésében rejlik, hogy fokozzák gazdasági és politikai iramukat mán nem­hogy elárasszák azok piacaü amerikai árukkal és ellenőriz­zék ez országok stratégiai nyersanyagkészletét, ezeknek katonai célokra való felhaszná­lása érdekében. Mi mindi® amellett voltunk és vagyunk, hogy széleskörű segítségei kell nyújtani az elmaradott orszá­goknak és területeknek, <!• oíyan feltétetek között, hogy ea a segítség hozzájáruljon azok nemzeti fejlődéséhez, politikai és gazdasági függetlenségük ut­ján. A bjelorussz küldöttség tel; el mértékben melegen támogatja a Szovjetunió Vi inszkij szovjet íőddegúlus által kifejlett javas­latait. Konkrét intézkedéseket k?ll kidolgozni arra, hogy oz Egye­sűit Nemzetek minél gyor ;il>­bau megoldják azokat az alap­vető nemzetközi problémákat, amelyek a fegyverkezés és » fegyveres erük egyeteme® ren­dezésével éa csökkentésévé1, aj atomfegyvernek. ennek a tá­madó fegyvernek betilt '-Sv.il és az atomenergián ik ki •áró­lac békét célokra votó fi i':" z­nálá&ával, egy uj háború 2 f« idézésére irányuló propag ndfl és pgy ilyen háború 0: >!u=zí­téftére" Irányuló tevékeny*0!® megtiltásával függnek ü-szc. A szovjet kü'dóltség 11 vesta­taiban világosan viss'z itükrö­zödnek a népek törekv-soi a béke fenntartására és n e zi­lántílására. A bjelorussz kül­döttség felhívja a kózgyülé ne­gyedik ülésszakának küldötteit, hogy egyhangúlag fogadják el 4 szovjet küldöttség javaslala1' ás ezzel teljesítsék a kötelessé fi­zetek felett fe tönkretogyék! tót népeikkel szemben a vi'á® azok haza,: iparát, I békéjének megszilárdítására. 3 Sievieta é Sza!isz8ivszsfi Tanácsán ^ feürvása a b^isaap elöltsszIiisÉre nappal kapcsolatban a gyári ét Irodai munkások számára min­den kultúrházban, klubhelyiség­A Trud cimü lap közli a Szov­jetunió szakszervezetei össz­szövetségi központi tanácsának alábbi közleményét a szakszer­vezetek részvételéről az októ­ber 2-i nemzetközi békenapon. A központi tanács titkársága megvizsgálta a szakszervezetei részvételének kérdését az októ­ber 2-i nemzetközi békenapon. A központi, köztársasági, tarto­mányi, gyári és üzemi, vala­mint helyi szakszervezeti bizott­ságokat és szaktanácsokat fel­hív ték, hogj a nemzetközi béke­ben és olvasótermekben, előadóé sokon és beszédekben ismertes­sék a nemzetközi helyzetet és • szovjet állam békepoiitikájót. fl szakszervezetek gyári, üzemi és helyi bizottságai rendezzenek a nemzetközi békenapon a kultúr­palotákban és a kulturotthonok­ban fllmelőadást, amelyen is­mertetik a szovjet népek harcát a béke ügyéért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom