Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-27 / 224. szám

-Kedd, 1919 szeptember 27. SZOVJET EMBEREK PÉLDÁJÁT KÖVETVE... A Magyar Kender fzövőnője köze! 200, a DÉMA legjobb munkása 180 százalékot ért el. A két gépen dolgozó Tóih III. Mária a leg­töboe: termel az előfonóban T.l ' ' NEMRÉGEN szerkesztőségűnk­íen járt Szalai István bángász­lőiskolal hallgató, eggkor zsel­lér, most boldog magyarbénhe­gyesi ujgazda gyermeke. Mesz­sziröl érkezett, a sachti szónme­dence egyik városából, Novo­cserkavszkból. Ott tanul a Szov­jetunióban, rövid szabadságra lőtt haza. És beszélt lelkes szavakkal. Száz és százféle módon — de izonos tartalommal — mondta el a szovjet emberek hősi lendü­letét, áldozatvállalását, a terme­lékenység emelé'éirt. Süriin han­goztatta: ttBoldog vagyok, hogy ez zlgaz emberek« országában tanulhatok, közöttük élhetek.« ' Gondolata elbolyongott a több­ezer kilométerre levő Novocser­kavszkba, A bányavárosba, ahol éppen ugy, mint bárhol másutt • Szovjetunióban, a munka be­csület és hősiesség dolga. Azt igy mondta el, hogyan állnak helyt a szovjet emberek a termelés harci frontján. i SZÉNBÁNYA. Mindenütt a legjobb berendezés, minden gé­pesítve. Az ember védelmére, könnyebbségére. A bányászlám­pák a föld mélyében ragyogó aranyat hintenek a fekete szén­re. A bányászbrigádok egymás­sal versenyeznek. Az emberek ví­gak... Ambarnyis Szasa bányász 70 tonna szenet termel átlagosan naponta. De nem volt megelé­gedve ezzel az eredménnyel. TiKevés, kevés* — mindig ezt hangoztatta. S az egyik nap egyéni versenyre hivta ki a má­sik legjobb bányászt, a másik brigád vezetőjét, Szkerlov Misát. flrlulay miniszter iktatta be hivatalába Sallai Ferencné eivfársnőf, az uj tankerületi főigazgatót Vasárnap délután a város­háza nagytermében ünnepé­lyes keretek között iktatta be tisztségébe Ortuay . Gyula tisztségébe Ortutay Gyula rencné elvtársnőt, az új tan­kerületi főigazgatót. A mi­niszter hangsúlyozta beszédé­ben, hogy Sallai Ferencné Személyében a munkásosztály egyik hű tagját és a magyar dolgozó nők hatalmas táborá­nak egyik képviselőjét iktat­ja be népi demokráciánk tan­ügyigazgatásába. Ortutay mi­niszter ezután rámutatott ar­ra, hogy népköztársaságunk fontos célkitűzésének tekinti i nők egyenjogúságának gya­korlati megvalósítását. Ez bizonyítja, hogy ebben az »sztendőben három női fő­igazgatót iktatnak hivatalba. — A most kezdődő tanév­ben — folytatta — pedagó­gusaink számára legdöntőbb feladat, hogy természettudo­mányos képzésen keresztül gyermekeinkkel megismertes­sék a természet valóságos erőit. Nagyon fontos felada­ta az iskolának az is, hogy helyes ideológiára tanítsa a gyerekeiket. Valóra kell válta­ni dolgozó népünknek azt a kívánságát, hogy minden is­kolában a szocializmust építő munka folyjék. , Ezután Salamon Ferenc elvtárs, az MDP Nagyszegedi Pártbizottsága nevében hang­súlyozta, hogy az iskolákban új, szocialista értelmiséget kell nevelni, amely hűen szolgálja a dolgozó népet. Utána a tömegszervezetek képviselői és az egybegyűlt pedagógusok üdvözölték az új főigazgatót, majd Sallai Ferencné elvtársnő köszönte meg a Magyar Dolgozók Pártjának és a közoktatás­ügyi kormányzatnak a bizal­mat. — ígérem — fejezte be az új tankerületi főigazgató beszédét —, hogy az ifjúsá­got a hős lenini komszomo­listák példája alapján bátor, szocialista harcosokká nevel­jük, hogy a Szovjetuniótól kapott szabadságot minden­kor meg tudjuk védeni. A TUDOMÁNY BOLSEVIKJA A világ haladó népei a nagy orosz élettan-tudósnak, Ivan Pavlovnak százesztendős szüle­tési évfordulóját ünneplik. Sze­geden i3 az üzemekben és az iskolákban az egyetem profesz­szorai előadásokat 'tartottak a nagy bzovjet Tiziológus munkás­ságáról, á Belvárosi Mozi pe­dig 26-án, 27-én és 28-án be­mutatja a világszerte megbe­csült szovjet tudós életéről és a, tudományért folytatott önfelál-j dozó munkásságáról szóló hatal-1 mas, páratlan"" sikerű szovjet1 filmalkotást. Az Uj utakon cimü szovjet' filmből elénk tárul az a hősies küzdelem, amelyet Ivan Pavlov, a világ egyik legnagyobb kísér­letező tudósa Folytatott a tudo mány előbbrevitéle és az egész emberiség érdebében. Minden szegedi dolgozónak látnia kell ezt a filmet, amely Pavlov pro­fesszor életén és munkásságán keresztül mutatja be a szovjet tudósok munkáját a tudomány előbhreviteléért folytatott harc­ban. Igazi bolsevik ember és bolsevik tudós munkásélete mu­tat példát a művészi film min­den jelenetéből Szeged dolgozói­nak is. Ószi versenyben a szegedi termelőszövetkezetek A Szeged város belterületéhez tartozó öt termelőszö­vetkezeti csoport őszi szántás-vetési versenyre hívta ki egymást. A verseny határideje október 30-ig tart. Eddig a napig a csoportok teljes egészébea befejezik az őszi ma­gok elvetését­54 két wétélytárs« egymásra mosolygott. És másnap bámu­latra méltó dolgot cselekedtek. A szovjet emberek akarata, lelkesedése tette őket erre ké­pessé. 'Ambarnyik 5 tonnával, Szkerlov 4.5 tonnával emelte ter­melését. A napok múlásával hol az egyik, hol a másik járt az élen. Az egyik napon Ambarnyik és Szkerlov 95—95 tonna szenet termelt. yiSzáz tonnának meg kell lenni.* Arcuk, testük csupaszén­poros volt, küzdöttek a szénnel — és győztek. Megtermelték na­ponta külön-külön a száz tonna szenet. Jutalmat is kaptak érte ál­lamuktól. Ünnepelték őket... Tánc volt, zene, ének, kultúrmű­sor. 'A munka győzelmét ünne­pelték, az embert. Végtelenül szerényen szólt a bánya két hőse: hMinden szov­jet ember képes arra, amire mi­szocialista hazánkért tettük.« — Igy volt — mondta Sza­lai és hozzátette — Minden bá­nyiszlakásban villany, gáz, rá­dió — majd percnyi csend után — a szovjet emberek a mi pél­daképeink! HA BÁRMERRE járunk a nagyszegedi üzemekben, ott, ahol kiválóak az eredmények, minde­nütt azt halljuk: *A szovjet em­bereket követjük, ezért is ér­tük el a jó eredményt.* A DÉMA cipőgyár a legjobb szegedi üzem, Szöllősi Sándor élmunkás a legjobb dolgozó. Szinte élete iegnagyobb esemé­nye történt vele mostanában. Az egyik akkor, amikor tagjelölt­nek felvették a Pártba, a másik pedig akkor, amikor mellére tűz­ték a munka elismerő csillagát — az élmunkásjelvényi. Áldo­zatba, sok munkába került, mig eljutott odáig. — Hogyan értem el jó ered­ményt? — kérdezi. — Követ­tem a szovjet munkások példá­ját. Átvettem lelkesedésüket, aka­ratukat és áldozatkészségüket. Majd arról szól szerényen, hogy a legtöbb munka sem sok ezért az országért, érdemes ál­dozatokat is hozni. <3 ugy tesz az országért, hdgy minden nap 180 százalékban teljesiti a nor­máját. Az újszeged! Magyar Kender zugó szövőgépeinél dolgozók is tanultak az »igaz emberektől*. Elsősorban talán azt, hogyan kell tenni a termelékenység eme­léséért, miként kell védeni az országot a munka frontján. Ezt tanulták meg a Szegedi Ken­derben, a Gázgyárban és annyi més szegedi üzemben. Ezért is ért el országos viszonylatban is nagyszerű eredményt a Magyar Kender három szövőnője: Kurusa Mária a mult héten 193. Kopást Rozália 181, Becker Béláné pe­dig 180 százalékban teljesítette a normát. Tóth III. Mária a szegedi Kenderben szovjet példa nyo­mán kezdett el dolgozni egy­szerre két fonógépen s ezért érte el a legkiválóbb ere+^oyt az előfonóban. A SZOVJET EMEEREK: Am­barnyik és Szkerlov, a többiek példát mutatnak. Mi követjük őket és ezért is érünk el ujabb és ujabb győzelmeket a több­termelésért foluó küzdelemben. (Morvay.) A szegedi gyárak dolgozói: Vállaljuk az uiaiib lelaíaiökal, áldozatai — a későnjövöket rendre kell tanítani 54 termelékenység emeléséről, a még megmutatkozó hibákról, a helyenként előbukkanó mun­kafegyelem lazaságáról beszél­nek a nagyszegedi üzemek dol­gozói. Szavukból elsősorban az csendül ki, hogy jövőjükért, or­szágukért, gyárukért készek az ujabb feladatok elvégzésére, ha kell, áldozatvállalással is. De azt is kemény határozottsággal jelentik ki: y>Nem türünk semmi­féle lazaságot.« Több szegedi üzem dolgozói­val bezéltünk a termelés kér­déseiről, a munkafegyelemről, igy nyilatkoztak: Uobó József né élmunkás, hri gád vezető (Dohánygyár, csoma­golási osztály): Nagy örömmel olvastam vasárnap a Délmagyar­országban a »Jelenté3 a szegedi üzemekből* cimü cikket. De ál­líthatom, nemcsak én, hanem minden szegedi dolgozó... A ké­sén jövők gátolják a termelést, a nép államának, míndannyiénk­nak kárt csiuálnak. A legkeve­«e6t». amit tehetünk országunkért az. hogy pontosan jövünk mun* kába! Gombos Györgyné szövőnő: (Magyar Kender.) Minden jobb eredmény a mi életünket teszi könnyebbé. Itt a gyárban mind­annyian hazunk ujabb áldozato­kat, ha kell, mert tudjuk, a nél­kül nem érhetünk el eredmé­nyeket. A későnjövökre bizony mi is nagyon haragszunk. Atiért? Mert bünt követnek el maguk, családjuk és mindannyiunk el len. Vaskó 'József segédlafcnfos (Gázgyár): A későnjövők akadá lvoz/ák a hároméves terv idő­előtti befejezését. Szégvelheti az a munkás magát, aki elkésik. Az eredményünket rontják az elkésék!... Nagyon jó volt, hogy kiírták a vasárnapi Délmagynr* országban a munka liöseit, de ugyanakkor az eredmények aka­dályozóit is.' Sári István élmunkás: (Win­*«r kefegyár.) A közösség kárára vannak azok, akik elkésnek a munkából. Meg kell büntetni őket... saját érdekükben is, Jenei Irén brigádvezetö: (Fa­lemezgyár.) Minket, magukat rö­vidítik meg az elkésők ... A jö­vönkért mindent megteszünk. A jó eredmények eléréséért nem riadunk vissza semmitől. Ménesi Júlia (DEMA cipő­gyár): Az egvik nap többen cl. késtek nálunk. Ez kihatott az üzem egész termelésére. A későn­jövöket rendre kell tanitani! Kisteleken összefogtak tizennégyen, MERT BOLDOGULNI AKARNAK í (Kisteleki tudósítónktól) Nagy nap lesz csütörtökön Kisteleken, mondhatni sorsforduló a falu életében. Mert akkor alakul meg az első termelőcsoport a falu földjén. Tizennégy család fo­gott össze, mert megelégelték a külön-külön való veszöd­©éget, mert boldogabb, könnyebb emberi életet akarnak. A csoport egyelőre nyolcvan hold földön gazdálkodik majd. Varga József, az alakuló csoport egyik tagja meg­állapítja: azért fogunk össze, mert látjuk a hatalmas előnyt. Egytagban jobb, könnyebb a földet művelni. Lát­tuk a többi termelőcsoport eredményeit, hát mi is kedvet kaptunk... mert ugye. én meg a többi társam sem ellen­sége családjának. A jövőnk pedig biztos lesz a termelő­csoportban.* A kisteleki határban tizennégyen megtalálták a helye® utat a szép, derűs jövőhöz. — Rí K'szeíiliifáfli szüveiXezeli nap vv'vm mgy érdeklődéssel leXínietiék meg a szovjet képkiállítás! Már korán délelőttől hangos volt vcfcarnap Ujszentiván. A SzÖVOSz. DÉFOSz és a Mező­gazdasági Igazgatóság állal kö­zösen rendezett szövetkezeti na­pon vettek részt Ujszentiván dolgozó parasztjai. A szegcdi vasulas zenekar reggeltől moz­galmi indulókkai és zeneszá­mokkal szórakoztatta a község lakosságát- Résztvtttek a szom­szédos községek Szőrcjg, öszent­iván és Deszk község dolgozó parasztjai is. A 11 órakor megtartott szö­vetkezeti nagygyűlésen Juhász János, a DÉFOSz megyei tit­kárságának tagja beszelt a mintegy 350 dolgozó paraszthoz a szövetkezeti vendéglő nagy­termében. A gyú'és után ünne­pélyesen megnyitották a szö­vetkezeti vendéglő kistermében rendezett szovjet képkiállilást, A megnyitástól a késő esti órá­kig több mint 300 ember tekin­tette mag a kiállítás érdekes ét tanulságos képanyagát. A szövetkezeli napot a délutá­ni sport és az csli kulturmüsoi telte még változatossá. A szö­vetkezeti vendéglő nagytermé­ben este a szegedi Petőfi IL SzIT kullurcsoport szórakoz­tatta a szövetkezeti nap részt­vevőit. MINSz'HlREK Ma este az előadóknak 7 óra­kor értekezletet tartunk. A meg­jelenés kötelező. 1949 október elsején, szombaton este fél 8 órai kezdettel a Cseh Filharmónia 110 tagú állami zene'kara hangverse­nyez a Szegedi Nemzeti Színházban, Karel Sejna vezény­lésével. Műsor: Smetana: Nyitány az »Eladott menyasz­szony* című operából, Dvorak: Szimfonikus variációk, Ja­nacek: Bulba Taras, Csajkovszkij: V. szimfónia. Jegyek a színház pénztáránál és az IBUSZ Klauzál-téri irodájá­ban kaphatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom