Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-25 / 223. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 207. V 5 A Saeovgetmiió a béke és a nemzetközi e^isiínittbödés politikáját folytat Vlslnszkff elviárs beszéde ez ENSz közgyűlésén Az Egyesült Nemzetek közgyűlésének pénteki ülése a szovjet "küldött beszéde iránt megnyilvánuló hatalmas érdeklődés légkörében nyilt meg. A közgyűlésen hagyománnyá, vált, hogy az egész világ népeinek legéletbevágóbb, legfontosabb kérdéseit a Szovjetunió terjeszti az Egyesült Nemzetek és az egész világ elé. Ez nem véletlen, mert a nagy szocialista állam politikája a dolgozó emberiség érdekeinek védelmére, a népek békéiének megvédésére irányul az imperialista államok merényleteivel szemljen. Éppen a Szovjetunió szállt határozottan sz.embe az Egyesült Államok és Anglia kormányának fegyverkezési versengésére irányuló politikájával, amikor azt javasolta, hogy a gyakorlatban lássanak a fegyverek csökkentéséhez. A Szovjetunió bátran és férfiasan szembehelyezkedett azokkai az nj háborúra uszító, emberevőkhöz méltó felhívásokkai, amelyek az Egyesült Államokból, a bűnös világuralmi tervek e fészkéből származnak. A szocializmus nagy hazája elsőnek javasolta az atombomba, e támadó fegyver eltiltását, amelyet az amerikai világuralomra törekvők zsarolásra használnak % kis országokkal szemben. A Szovjetunió határozottan ellenezte és ellenzi az Egvesült Államok és Nagybritannia kísérleteit, hogy aláaknázzák az Egyesült Nemzetek Fzervezetét és támadó csoportosulásokkal helyettesítsék azt. A Szovjetunió következetesen és kitartóan leleplezi ezeket a kísérleteket és harcol a népek közötti együttműködésért. Az ülésterem üres volt az amerikai külügyminiszter (a más küldöttek szintelen és lényegében üres felszólalása alatt, pénteken azonban Bbufolteig megtelt arra a hir•e, hogy Visinszkij beszél. A szónoki emelvényre lépő Viinszkijt hosszantartó taps föladta. A szovjet küldöttség ve•etőjének világos érvekkel alátámasztott és a nemzetközi K-yütt működés angol-amerikai sJlenzőinek politikáját mélyrehatóan elemző beszédét a kfiloöftek nagy figyelemmel hallgatták végig" és gyakori tapssal szakították meg. A maró gúnnyal telt szigorú •endreu (ásítás, amellyel magát a Szovjetunió ellen arcátlan ráS

imákra elragadtatott Kuominng-küldöttet illette, »ok küliöttnél lelkes tapsot, az amerikai és brit küldöttségnél pedig •remmellátható zavart váltott ki. Az amerikai és angol Ttiiláöttség tagjai ugyanis gyakran elfordiíésehhez folyamodnak abbeli kísérleteikben. hogv hamis fs képtelen vádakat hozzanak fel a Szovjetunió ellen. Visinszkij tények felsorakoztaüsával bizonyította be, hogy M Egyesült Államok és Anglia kezdeményezésére létesített Xev-akatlanti Szövcráég Egyesült Nemzetek aláakná/á«a. Részletesen felsorolta a szovjet kormány által felhozott tényeket, amelyek leleplezik az Északatlanti Szövetség támadó jellegét. A csődöt mondott Marshallterv említése nyugtalan mozgolódást váltott" ki az angol, francia és más marshallizáit prszágok küldöttségének tagjaiban: Bevin, Shuman és Stikker (Hollandia) és a marshallizált országok jelenlevő többi minisztere éppen, hogy visszatértek Washingtonból, ahol parmc<sot kaptak pénleértékelésére. A marshallizájt orevágok nfpeít kifosztó devalváció szemléltető bizo•yitéka a Marehall-tcrv Igazi céljainak. A küldettek figyelmesen hallgatták meg a Visinszkij által felhozott tényeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kapitalista világ visszavonhatatlanul nj gazdasági yálsügoa sodródik. jiTnnkanélküliség, éhség — ezek a Marshall-terv következményei, amelyek ezeknek az országoknak dolgozó tömegeit nyomorba taszítják. Az Egyesült Államokban as ipari termelés nyolc hónap alatt 17 százalékkal esett, a munkanélküliek száma pedig majdnem «egkétszereződött. A Szovjetunió ipari termelése az 1949. év második negyedében 20 százalékkal emelkedett. Nem viWgos-e ezek ntán, melyek a haladó és melyek az elmaradott országok. Visinszkij elvtárs megemlítette, hogy az Egyesült Államok és Anglia , eszeveszett fegyverkezési versenyt folytát, felduzzasztja katonai költségvetését, egyre ujabb és ujabb támaszpontokat épit más államok területén és ezt egyre féktelenebb háborús propagandával kíséri. Súlyosan hangzanak a közgyűlés termében Sztálin szavai, amelyeket a Szovjetunió képviselője idéz: »Az Egyesült Államok és Anglia jelenlegi vezetőinek poli-í tikáfa az agresszió polilikáfa, egy aj háború felidézésének politikája.« Ezzel a hódító, önző imperialista politikával, amely miatt a kapitalista országok népeinek százmilliói szenvednek, áll szemben a Szovjetunió politikája, a béke és az fc'yüttmüködés, az ENSz támogatásának politikája, amely Sztálin szaval szerint: »A béke és a nemzetközi biztonság fenntartásának komoly eszköze.. A nemzetközi együttműködés elveihez hiven a Szovjetunió EiüXészileíek a Hagy 0 Meri Forrada om 32-iX évMiójára szembenállott és áll ma is a háborús tömbök és támadójellegü katonai csoportosulások szervezésével. A közgyűlés emelvényéről Sztálin 1934-ben mondott Visinszkij elvtárs által Idézett szavai szólnak: »A mi külpolitikánk világos. Az a béke megőrzésének és a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének politikája az öszszes országokkal. A Szovjetuniónak eszeágában sincs, hogy akárkit is fenyegessen, még kevésbbé, hogv akárkire is rátámadjon. Mi a béke mellett vágynák és a béke mellett harcolunk. De nem félünk a fenyegetésektől és készek vagyunk rá, hogy a háborús uszítók csapására csapással feleljünk.* # öt évvel később — folytatta Visinszkij elvtárs —, 1939 márciusában, a Szovjetunió külpolitikájáról beszélve, a Szovjetunió népeinek vezére, Sztálin rámutatott újból arra: »M1 valamennyi országgal békét és a tárgyilagos kapcsolatok megerősítését akarjuk, ezen az állásponton állynk és maradunk, amennyiben ezek az országok ugyanilyen magatartást fognak tanúsítani a Szovjetunióval szemben, amennyiben nem fogják megkísérelni országunk érdekeinek measértését.. A Szovjetunió — fejezte be Visinszkij elvtárs — mg*1 ls. mint ezelőtt, hü azokhoz az élvekhez, amelyek nagy vezérének ezekben a szavakban jgtnak kifejezésre. Örlási erkölcs! erővel hangzanak a szovjet kormánynak Vislnszüdj által kinyilvánított javaslatai, amelyeket az a nemes törekvés hat át, hogy biztosítsák a békét a háború ellen fellépő, a békét és a népek közti barátságot követelő népeknek. A szovjet küldött befejező szavait hosszantartó tapssal fogadták. A Szovjetunió dolgbzói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 32. évfordulójának ünneplésére készülnek. Az október előtti munkaverseny napról-napra nagyobb méreteket ólt. Bjelorassziában már sok ipari vállalat teljesítette az ezévi tervet. Az /október előtth verseny nagyméretű Grúziában is. A litván városokban és falvakban tevékeny előkészületek folynak az októberi fórra citálom ünneplésére. A vállalatok százai kapcsolódlak be az évi termelési tervet az évfordulóra toljesilő mozgialomba, a termelés minőségét javilják és takarékoskodnak a nyersanyaggal és fémekkel. Litvánia fiatal kol hozai azzal kívánják megünnepelni a forradtak/in évfordulóját, hogy befejezik az összes mezőgazdasági munkákat és megtesznek minden előkészületei a télre. 14 leértékelés nem vezel gazé&sági egyensúly helyreállítására" — Ismeri be Gtét, a IteeueMzi Pbazlkjy] Bte? igazgatója Az angol dolgozók létfenntartási költségeinek további emelkedését jelenti az a tény, hogy az argentin kormány a fontsterling leértékelése következtében 42 százalékkal magasabban állapította meg az Angliának szállítandó húsés gabonafélék árát. A dolgozók sok gyárban nagygyűlést tartottak, amelyen elemi erővel tört ki a felháborodás a megélhetési költségek emelkedése miatt. A kommunista párt londoni kerületének bizottsága felhívta a háziasszonyokat és a szakszervezeti tagokat, hogy a parlament összeüléee napján közöljék képviselőikkel' a drágulás újabb bizonyítékait. Gutt, a Nemzetközi Pénzügyi Alap igazgatója beismerte, hogy »a leértékelés nem vezet a gazdasági egyensúly helyreállítására*. Kijelentette, hogy a devalváló országok dollárhiánya a legközelebbi napokban még inkább fokozódik. Anglián kívül a többi nyugateurópai országokban ia felháborodva tiltakoznak a dolgozók a leértékelést követő drágulás miatt. Amszterdamban számos tömeggyűlést tartottak, amelyen a dolgozók tiltakoztak az áremelkedés é« a háborús előkészületek eilen. Emelkednek az árak Finnországban is. A Teleprcss jelentése beszámol arról, hogy a közeljövőben várható aj olasz lira leértékelése is. cnsaüan tósrádl ssamka" esnyltiva! fffógs ríeaiisszéléss ? fával A Der Abend cimü lap trieszti jelentése szerint 'titkos amerikai jugoszláv tanácskozá ok folytak az adriai szigetek egyikén. A tárgyalásokon Tilo és bandájának több tagja vett részt. Ame rikai részről — amerikai tisz tek társaságában — jelen Volt Cannon belgrádi amerikai nagy követ. Az amerikai-jugoszlúv Gordon tábornok dönfő bizonyítékai Tito háború alatti árulásáról Cordon tábornok, a köztársasági spanyol kormány volt hadü ynii - i >z!e "hel> e'.ie e, aki a második világháború idején több mint fél esztendői töltött Jugoszláviában, cikksorozatot kezdett a I Rude Pravoban. Cikksorozatában bebizonyítja, hoey a Tito-banda már a második világháború idején az árulás útjára lépett. Tito egyetlenegy esetben sem folytatott irtóliáborut a tengelyhatalmak csapatai ellen, noha erre többizben alkalma volt. Különös lehetőség kínálkozott erre Montenegróban az olasz egységekkel szemben. Tito érihetetlen /taktikát* folvtatolt, saját erőit fecsérelte. j | | Tito csapatai számára olyan értelmetlen feladatokat tűzött ki, amelyekkel csak a jugoszláv erők megsemmisítésére törekedhetett. Különösen alkalmazta ezt a módszert az első és második prolctárdandárral, amely a legerősebb kommunista kádereket, munkásokat és a legöntudatosabb, legbátrabb hazafiakat egyesítette. 1942 végén a szovjet hadsereg nagyszerű győzelmei következtében logikus, sőt elengedhetetlen lett volna, hogy Tito erőit a görögországi német egységek visszavonulási vonalára, azaz északra összpontosítsa. Ezzel megteremthette volna az előfeltételeit annak, hogy a jugoszláv egységek a megfelelő pillanatban lámadó érintkezést keressenek és találjanak a Vörös Hadsereggel. Tito ehelyett az Adriai tenger melleit összpontosította erőit, hogy olt — mint 5 maga mondta — /stra tégiai« érintkezőpontot teremtsen a nyugati szövetségesekkel. Ez azt mutatja, hogy Tito már a háború alatt az árulás útjára" lépett, elárulta saját népét és a szocializmus ügyét. megbeszélésen, irja az Aben<| adriai tengeri amerikai támas» pontok felállításáról volt szőj Tito biztosította az amerikai követet, hogy /a kérdést' az Egyesült Államok megelégedéséit fogja elintézni. \ Magyar uiöfS küldöttség Moszkvában A szovjet ifjúság fasisztaellenes bizottságának meghívására magyar uttörőküldöttsóg érkezett Moszkvába. Szendrő Sándor vezeléséveL MOST V A SAROiiO N! K A I» H A T öt CSEPfel CSEPEL KEIÉKPÁR, varró9$a; varrógép ÉS MOTORKERÉKPÁR KELETI VÁLL LATAÁL ja&a' ewimU. nmtera fjríai^ *< SZ£GED Kölcsey u. 7.