Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-24 / 222. szám

Többfermeléssel épifjük A NÉP ÁLLAMÁT igy felelnek Rajkáknak, igy fejezik ki hüségiiket a Párthoz, Rákosi elvtárshoz, a Szovjetunióhoz a nagyszegedi, makói és csanádinegyei dolgozók A nagyszegedi, makói és csanádi dolgozók egy szivvel, egy akarattal kiáltják: xPusztxtljon áz áruló Rajk banda.* De nemcsak igy ad választ milliók szava nekik imperialista gazdáiknak, hanem úgy is, hogy még inkább fokozzák a termelést. 8 ezzel bizonyítják be nagy ragaszkodásukat „ Párthoz, Rákosi elvtárshoz. Mindez val. tcbr.ás is arra, hogy a dolgozók szeretik ezt az országot, amely az övéké. A munka frontján fokozottabban helytállnak és a munkapadoknál, a szántóföldeken elért minden újabb és újabb eredmény ugyancsak válasz Rajkéknak, a megsemmisített ötödik had. oszlopnak, a magyar nép esküdt ellenségeinek. Száz és száz formában fogadták és fogad­ják meg a dolgozók Rákosi elvtársnak és a Pártnak, a hároméves tervet időelött befeje. tik, hogy lendületesen hozzáfognak majd az ötéves terv végrehajtásához. Pillanatra sem feledkeznek meg az ellenségről, szivükben gyűlölet izzik ellenük és az új feladatok el végzésére sorakoznak fel lelkesen és áldozatrakészen. Erősítjük a nép államát De nézzük meg. miként fe lelnek Rajkéknak, az impe. rialisták szolgáinak a nagy­szegedi, makói és csanádme fjei dolgozók. Néhány válasz: S/nlai Dctaö, Szeged, DEM A cipőgyár: Az aljas, imperialista zsold­ban álló Titót kiszolgáló Raj. kék azt akarták elrabolni tő­lünk, ami nekünk a legszen tebb, azt, amit négy és fél­esztendős megfeszített mun Icánkkal építettünk. De nem elégedtek volna meg azzal, bogy a magyar dolgozókat viaszataszítsák az elnyomás­ba, amelyből a dicsőséges B: ovjet Hadsereg szabadított fel bennünket, aljas tervük ben odáig is vetemedtek vol Ba, hogy a mi szeretett bölcs vezérünk. Rákosi elvtárs éle tét kioltsák, szétbomlasszák a mi irányilónkat, a Pártot. — Mi magyar dolgozók az tál ütünk vissza Rajkéknak, a fogulcat vicsorgató nyugati imperialistáknak, hogy még nagyobb lendülettel folytatjuk termelő munkánkat, Rákosi elvtárs és a Pórt útmutatásá­val. Kiküszöböljük meglévő hibáinkat, egyéni versennyel emeljük a termeléken jméget éa a hároméves tervünket Öeeember 15 re minden rész­letében teljesítjük. Rajkék a tőkések uralmát akarták visz szaáUítani, mi még több len. dülettcl és akarattal építjük, erősítjük a nép államát. Az őszi szántást-velést maradéktalanul elvégezzük A kunágotui dolgozó pa­rasztok felelete Rajkéknak és gazdá iknak: Mi, Kunágota dolgozó parasztjai, akik kétszer nyer­tük el egymásután jó mun kánk következtében a terme­lési versenyzászlót, így ütünk vissza a hazaárulóknak: az őszi szántási és vetési, beta karítási tervünket maradékta­lanul végrehajtuk. Községünk határában csávázatlan mag nem Itcrül n földbe. Kötelez zük magunkat, hogy a napra­forgó beadást szeptember ve. géig hiánytalanul teljesítjük. Válaszunk az imperialisták nak is szól. Éljen a Párt! Él. jen Rákosi elvtárs, éljen a Szovjetunió! A fznlymazi gépállomás dolgozói: Az őszi munkát versenyben végezzük. Tudjuk, hogy min den barázda, minden bevetett föld országunkat erősíti. Ami­kor elindítottuk versenyünket, azért tettük, hogy megmutas Buk forró szeretetünket Ráko­si elvtársnak, a Pártnak. De azért is indítottuk el d ver­senyt, hogy méltó feleletet adjunk Rajk áruló és gyilkos kémbandájának, felbujtóik­nak. — liftek vagyunk ... A szegedi Dixi cipőgyár dolgozói: Többtermeléssel, ön költségcsökkentéssel, egyéni és brigádversennyel, fokozoit tanulással építjük mi is to­vább országunkat. Igyekszünk, hogy hároméves tervünket Pártunk s Rákosi elvtárs ve. zetésével n kitűzőit határidő előtt végrehajtsuk. A munka­asztalok mellett jobb eredmé nyek elérésével felelünk a bitangoknak. A szegedi Gyufagyár dolgozói: Nekünk elegünk volt a tő­késekből', a Horthy rendszer­ből, mi nem kivánunk Tito és pz imperialisták gyarmata lenni. Válaszul Rajkék, az imperialisták aljasságára még nagyobb lelkesedéssel építjük szocialista hazánkat, fejlesz­sziik politikai tudásunkat, hogy még erősebb bástyája legyünk a Szovjetunió vezette békefrontnak. Rákosi elvtárs­nak, szeretett vezérünknek köszönetet mondunk, amiért „ kémeket leleplezte. Hűek vagyunk hozzá, pártjához. Kö vetjük őt a lenini-sztálini úton, amely „ szocialista Ma gyarországhoz vezet. öklünk le.su t rájuk! Csanád palota dolgozó parasztjai: Tudjuk, milyen óriási veszélyt jelentett a Rajk-banda élelünk­rg, családunkra, gyermekünkre, a demokráciára. Mély hálával és még nagyobb szeretettel for­dulunk a mindannyiunk szabad­sága felett őrködő Magyar Dol­gozók Pártja, vezére, Rákosi elv­társ és a Szovjetunió felé. ígér­jük, elvégezzük az őszi szántást­vetési tervet, résztveszünk a me­zőgazdasági egyéni munkaver­senyben. A Stoprdi Konzervgyár dolgozói: Kiküszöböljük hibáinkat, méo fokozottabb mértékben részt ve­szünk az egyéni versenyben... Követeljük az életünkre törő Rajk-banditák elpusztítását. Bojtéi* István, élmun­kás. n mozőhegvesi cu­korgyár dolgozói nevé­ben: Ozemünk hamarosan megkez­di a cukor készítését. Mi ugy mulatjuk meg szeretetünket a P/rtnak, Rákosi elvtársnak, hogy sokkal több cukrot gyáriunk, mint az elmúlt kampány idején. "Eziél öklünk lecsap Rajkókra, az imperialistákra. Mt nem felej­tettük eí, hogtj mit köszönhetflnl a Pártnak, Rákosi elvtársnak Még emlékezünk a múltra, ami­kor verejtékes munkánk után még kenyérre is alig jutott. Ne* künk nem kell a mult. Mi her iánkat a termelés Irontfán véd­iük, erősítjük. | Egy célért a batlonyal paraszt és az ujszegedi' munkás Kattanva magvnr. szert és romén dolgozói iqy felelnek: Ml. Battonya ma gyar, szerb és román dolgoz* parasztjai gyülöljük Rajkot, gaj dáját, a gyilkos Titot és a ka pitalistákat. Szabadságunkat emberi életünket akarták elvetr ni tőlünk az elvetemült árulók Akasszák fel őket és légyénél átkozottak. Követjük Rákosi elvtársai, l Pártot, hűek leszünk a szabad­ságunkat meghozó Szovjetunió­hoz. Az őszi mezőgazdasági mun­kákat igyekszünk mi is mara­déktalanul elvégezni, további tet­tekkel Wzonyitanl ragaszkodás sunkat a Párthoz, Ráköti elvtárs­hoz. Az ITjsaegedl Magja*' Kender dolgozói: 194T és 48-han különböző okok és nlbák miatt nem tudtuk tel­:e leni tervünket, Ezi év'-ei emel­kedik a termelés az üzemben. Válaszul a bitang Rajkéknak és at imperialistáknak, 1949 hátra­lévő négy hónapjában behozzuk nr. elmúlt két' év lemaradását, teljesíteni akarjuk minden rész­letében hároméves tervünket. Szeretjük gyárunkat, országun­kat, mert a mienk, és hűségün­ket a hároméves terv minden részletében való teljesi'ésével fe­jezzük ki szeretett vezérünknek, Rákosi elvtársnak és a Pártnak Több cs jobb munkával válaszolunk A mezőhegyest állami gazdaság dolgozói: Több minőségi vetőmagot aounft a dolgozó parasztoknak. Ifibb tenyészállatot. A mezőgaz­dasági versenyben résztveszünk. A makói állomás felé vezető utón parasztszekerek zörögnek. A kishagymások szállítják ter­A szovjet ia[>ok nap mint top, ujabb eredményekről szó ­mólnak be a sztnhánovíslák, tnunkásujilók, kiváló minőségű brigádok és gyárak eredményei ­MI. Uj és uj munkások, ujabb és ujabb nevek válnak ország­világ e'őlt ismereiessé. akik az fiiéves tervet jóval idő előtt fe­jezik be, példájukkal, utat mu­tálnák a szovjet társadalom szó­méra, hogyan lehel megrövidí­teni a szocializmusból a kom­munizmusba vezelő utat. Uj munkamódszereikkel számunkra Uj név a termelékenység fokozásáért vívott harcban: NYIKOLAJ KLJUCSKIN kcnj-sógél 60­emelte. -80 százalékkal re. Sok sztahánovisla követte Kljucskin példáját. Az címűit 2 hónap alatt nagy munkát foly­tattak, mely megmutatta s egy­ben kilágüotta a szúk kereszt­metszeteket, módot adott: arra, hogy Jobban szervezzék meg a munkál és elterjesszék az uj .. . . , , . , , , , . i technika fe'liaszná'ásávai kiala­|S urfnyt mu a naUfa gvakorlakí^t tcrme'éLenjebb muuka­példót szo »Ujainak hároméves] _| tervünk idoe ölti teljesítésére. A Trud, a Szovjet Szakszervezetek központi lapja, első oldalán uj névvel ismerteti mc©1 az olvasót­Nvikotaj Kljucskin uj, jelen­tős kezdeményezéséről számol f«> a rosz:ovi szakszervezet uuinka-tőmcgszervczés osztályá­nak vezelője, Masz'jukov, Termelékenyebb munkamódszerek A Trud junius 5-i száma már megírta Nyiko'a) Kljucskin rosztovi mc/.ő' tzda á.i gépgyá­ri munkás kezdeményezését Ez abban állt, lio tolt a terme módszereket. A rosztovl radíálorgyárban megnövelték a szárítóé sillék vá­Jataínak számát. Ez lehetővé tet­te 10 munkás fc'szabadílá.-ál. A szerelőműhelyben a marást és vágást 2 esztergapadon 2 mun­kás végezte. Most ezek a mü­vc'elek 10 esztergapadon 1 mun­kással készü'nck. * Megrövidítették az alkatrészek útját A »Krasznij Akszaj* gyárban hőtechnikával való megmunká­lását vezették be. Ennek az lelt ez eredtaiénye, hogy több mint 40 munkás szabadult fel ezen a oiunkalerülclcn. A »Vörös kazánkovács* gyár­ban 773 méter összméretben rö­vidíttették meg az alkatrészek út­ját. A hegesz'őlcet fc'sznbaditot­ták a réseknek salaktól és re­szcléklöl tégkalapáccsaí való tisztításától, ezt a munkát se­gédmunkásoknak adták ki. A présüzembén keresztvágó prést alkalmazlak a lcazánfenékfai vá­gására s esezeí a müvelet időtar­tamát 96 órán® 9 órára, csök­kentették, ugyanakkor 400 kttó­cram fémet takaritoltak meg. A főműhelyben szegélyező gépe­ket alkalmazlak. Ez a módlszer 75 ezer rubel megtakarítására vezetett. A hegeszlő-iroda mér­nöke, Zujov, uj gyorslicgeszlő a kerékalkatrészek utja meg-/ módszert dolgozott ki. A vas­Iio' y versenyt indi-j rövidült, gépesítették a elékenység növelésé- munkálatokat és az all festő-! váz-szcre'ő üzemben Zujov ja­alkalrészek, vaslala a hegesztők tcrmclc­Széles mederben terjed Kljucsktn munka­módszere Kljucskin újításának a'katma­zása a »Vörös kazánkovács* gyárban a munkáslétszám szük­ségletet 77 emberre lecsökkentet te. A novocserkaszki villanyve­zeték-épilő gyárban a karosszé­ria-hegesztésről áttérlek a ré­szenkénti szere'ésre. Ezen az egy munkalcrü'e'en 40 munkást sza­badítottak fel. Az újítás folytán az egyes munkafolyamatoknál felszabadult munkáskezek a gyár más részén járulnak hozzá a terme'és növe'éséliez. Jóné­hány más helj-en csökkenlették a váltások szám. 11 s ^gy lényege sen emelték a tennelékenysé««l. •Kljucskin ujitó munkamódsze­re* cimü e'őadásokat nagyszám­mal tartanak a szakszervezetek. A pártszervezet kezdeményezé­sére megszervezték a körzetben a munkások megbeszéléseit KljucsMval. Nvikolaj Kljucskin uj, nagyjelentőségű, hazafias mozgalomnak a kezdeményező­je, s ez az uj mozgalom széles mederben tér ied. •utlvéngBkef d* éteevőhelgre* Várják, hogg rájuk kerüljön a sor és közben beszélgetnek. Új­vári Miklós mondja: Rajk ék megint azt szerették volna elér­ni, hogy hagymánkat a gödör bj hordjuk, mint a múltban. Meg, azt, hogy ne legyen gépállomás. Biró György: 1 A bitangot felakasztják. De •ni, kishagymások nem elégszánk neg ennyivel, jobb munkát vég­zünk mindannyian a földön .. • És ilyenformán beszélget a többi dolgozó makót paraszt is. A ezegerli Lemezgy ár­ban a nyerOSögTészesc­déei ünnepség közben •yy akarattal határozták el fi dolgozók, hogg még főbb mun­kával adnak választ az imperia­listáknak és magyarországi ügy­nökeinek, a Rajk-landitáknak. A terem szinte átforrósodott. S egyszer csak felállt helyéről Barabás Ferencné. — A hámozó" ép dolgozói ne­vében — beszélte lelkes szavak­hal — versenyre hivom a szári­tógép dolgozóit. Ez a válaszunk az aljas hazaárulóknak. A szárítógép dolgozói felug­rottak helyükről: »Elfogadjuk « kihívást*. — kiáltották. Dörgött a taps és éltették a Pártot, Rá­kosi elvtársat, a Szovjetuniót. Majd sorra versenyre hivták kl egymást a többi üzemrészek dol­gozói. Iau feleltek a bitangok­nak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom