Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-23 / 221. szám

„Tito fasiszta klikkje _ az angol-amerikai imperializmus kémszervezete és ügynöksége" Drajasev, a Szovjet Tájékoz­tató Iroda munkatársa irja kom­mentárjában: A Rajk-per vádlottainafc val­lomása, bebizonyította, bogy Rajk az angol-amerikai imperialista körök utasítására cselekedett. Ezek a körök küldték Tito fa­siszta klikkjén keresztül föld­alatti ánunkára a magyar népi köztársaság ellen. A szovjet kormánynak ez év augusztus 11-én a jugoszláv kor­mányhoz küldött jegyzéke rá­mutatott arra, milyen szoros szálak fűzik a jugoszláv kormányt, vagv e kormány fö személyiségeit a külföldi kapitalisták tShorá­hoz. A Rajk-per világosan megmu­tatja, milyenek ezek a szálak és kikkel tart kapcsolatot a Tito­klikk, kiknek a parancsait 'tel­jesíti. A Rajk é3 cinkosai ellen készült vádiratból és a bírósági tárgyalás során teljesen vilá­gossá vált, hogy a Tito-klikk imperialistákkal kötött alkuja már n háború táején létrejött. Az angol és amerikai kémek, akik Tito vezérkara mellett mű­ködtek, akkor már szőröstől-bő­röstől megvásárolták Jugoszlá­via mostani "kormányzó klikk­jét. Már akkor az angoí és ame­rikai kémszervezetek által to­borzott kémek alkották Tito környezetének fő részét. Az imperialisták szándéka az volt, hogy'Tito segítségével a háború alatt és közvetlenül a háború befejezése után elfojt­ják a népi felszabadító mozgal­makat a Bal ká n-félsziget éa a Duna-medence országaiban, fenntartják ezekben a8 ororf­gokl-aa a kimtáVmAnyeló rend­szereket. ezefiet az államokat a maguk gyarmataivá 8 híd­főivé változtatják katonai ka­landjaik számára. Közép- és Délkeletcurópa né­pei "azonban, amelyeket a Szov­jetunió szabadított fel a fasisz­ta rabság alól, meghiúsították az angol-amerikai imperialisták terveit. A szovjet nép önzetlen segitségére és támogatására tá­maszkodva ezeknek az országok­nak a dolgozói a háború u tán bevezették a népi demokratikus rendszert és a szocializmus építésének útjára léptek. Ekkor az angoí-amerikai im­perialisták uj feladattal bízták meg jugoszláv ügynökeiket Mi­ként Rajk elmondotta — Ran­kovics egyenesen ezt mondta neki: »A népi demokratikus orszá­goknak Jugoszlávia és Tito vezetésével kell egyesülniök«. Arra kell törekedni — mondotta Rankovics —, hogy megdönt­sék a népi demokráciák kormá­nyait visszaállítsák a burzsoá­zia uralmát, a kapitalista fej­lődésre vegyenek irányt, meg kell akadályozni a szo­cializmus építését ezekben az országokban, el kelt szaki tani őket a Szovjetuniótól fti az Egyesölt Állomokra kell orientálódniuk. A Tito-klikk nem szorítkozott csupán földalatti aknamunkára. Az angol-amerikai imperialisták utasítására fegyveres ellenfor­radalmi államcsínyeket készített elő a népi "demokratikus orszá­gokban. Mintán Jugoszláviát fa­siszta börtönné változtatták, Ti­tóék ugyanilyen 'sorsot készí­tettek elő Délkelet- és Középeu­rópa minden országának. A Tito­klikk, mint az angol-amerikai imperializmus rohamcsapata, a Szovjetnniő és a népi de­mokráciák leggonoszabb és legelvetemültebb «llcoaégaií gyűjtötte maga köré. A Tito-klikk és amerikai gaz­dáinak mesterkedései azonban hiábavalóak voltak. Nem sikerűit nekik belülről felrobbantani a népi demo­kratikus országokat, kis**kt­tani őket a béke, a haiedá* és a szocializmus táborából, amelynek élén a Szovjetunió áll. Á Tito-klikk terve veresé­get szenvedett. A budapesti per leleplezte a Ti­to-klikket, mint a megrögzött kémek, felforgatók és gyilko­sok bandáját, mint a nemzet­közi imperializmus ügynökeit. Aa angol-amerikai beavatkozók im­perialista tervei a népi demo­kráciák ellen újból kudarcot vallottak. A SOS SIVATAGBAN A Sztá'in-koihoz kl.ihíUliaii asztalos-, pékműhely és afür­bemulalták a »Sós sivatagban»[ dű. cimü dokumentfilmet. a kolhoz^ Nagy gazdaságuk hosszú évek megalapításának 25-ik évfor-[ során jöll létre. A kolhoz jö­dtilója alkalmával. A filmen lc-i védelméből évenle legalább 15 pergett a nézők elölt a sivatag százalékot beruházásokra íor­moghódilásáért folytatott hősi j ditanak és csak 1948-ban 300 küzdelem története. Látlak, mint! ezer rubelt költöttek építke­zésre. Ez évben uj istállót kap a ménes, kibővülik a vízvezeték­hálózatot, Í2 kilométeres kisvasatat épilenek és uj, nagyobb vil­lanytelepet szereinek feí. A koihozparaszlok jóléte évről-évre emelkedik, a részese­déseken kívül nagy jövedelmük változtatta meg a falu szocia lista átépítése a dolgozó pa­rasztok életét és mint vezette őket a bo'dog, jómódú élet út­jára. A fi'm szemléltetően mu­tatja bc, hogy a kolhoznarasz­tok lelkiismeretes munkája és a fejlelt ftóp- és agrotechnika kö­vetkc7l''.i...n hogyan virágzóit ki » termeden 4vataüban a Sztsitfl-Komoz. A háborút követő években mindjárt hozzáláttak a hitleri van egyéni kert- és állatgaz megszállók áítai szétrombolt dálkodásutbói. Iván Moíodí­gazdaság helyreállításához s ez-! cov koihozparaszt egynegyed zet egyidejűicy a fejtfődésnek heklar saíal gyümölcsöse mel­ttagy útját is bejárták.' j!ctt tehenet, üszőt, disznót, ju­Termésük ma jóval mégha-,hokat ^ baromfit nevel. Na­ladja a háború előitit. Feífeu- 8J'obb földem is lehelne — •ült a gyümölcs- és szőtőler-J mondÍa —> de minek? Amit fi­nelés. A kolhoz nem egy tagja ammai és leányommal a koí­- — - •- • — • - 1 hozban megkeresünk, bősége­sen e'-ég. Pompásan berendezett klub­jukban mozi, könyvtár, rádió­kózpont van. Előadásokat, hangversenyeket műkedvelők idelátogató Főiskolát » szőlőlermelésben elért sike •eléri a Szocialista Munka Hőse megtisztelő kii öntetéiben. ré­Mesüil. A 143 lóból, S50Í6® a városokból ttarvasmarhából, 2797 juliból, | színészek tartanak. 498 serlésből, 6000 különbőz.) vég«ett baromfiból és 183 méhcsalád-j hói álló állatállományukkal kapcsolatos munkájukat ls ja varészt gépesítették. Az állat­udvarok között keskenyvágá oyu kisvasút szállítja a takar­mányt és trágyát. Gépekkel fej­nek, itatnak és nyírják a juho­kat. Víllanytelepük árammal látja el az egész kolhozt, a nagy­tól jesitményü segédVálíalatokkal együtt. Téglagyáruk 1 millió téglát ad évente, elektromos gé­pekkel dolgozik a hengerma­Wi, olajsaitoló, a szeretó-, kolhoz szakemberek vezetik az államjő agrotechni­kai, állattenyésztési, kertészeti tanfolyamokat. A legtöbb koi­hozparaszt középiskolát vég­zett. 10 osztályos iskolájukban tanulnak a gyermekek és utána a novocsorkaszki és roszlovi főiskolákra iratkoznak. A Sztálin-kolhozt megláto­gatta a magyar parasztküldött­ség| is. — Kedves kiküldött Elvtár­sak! — igy köszöntötték a kül­dötlséget. A legnagyobb öröm­mel és vendégszereleilei fogad jnk a demokratikus Magyaror­ország kikü'döíleit. Amit tol hozunkban látlak, igy van or­szágunk más kolhozaiban is, amelyek a kommunizmus felé tartanak. Készek vagyunk ta­pasztalainkkal segítségükre fen­ni a magyar falvak szocialista átépítésében. Nánási László válaszolt: — Kedves Barátaim!' Hálásan kö­szönjük a vendégszerelő fogad­tatást. Láttuk, hogyan kelt al­kalmazni a technika és tudo­mány vívmányait a mezőgazda ságiban és láttuk, miként fccb kiiarlással do'gozni hazánk ja­vára. Szeretnénk átvenni és át­vinni a magyar parasztság so raiba a koihozparaszlok leke­sedésóf, hogy országunkban ugyanolyan lelkesedéssel "épít­hessük a szocializmust. ANGLIÁNAK MORZSA IS ALIG MARADI Á KAPITALISTA ORSZÁ­GOKBAN a font leérté­kelése teljes gazdasági káoszt, zűrzavart okozott. Angol, amerikai és francia tőkések szá­mítgatják most, hogy mikéut alakul a jövőben, a devalváció után a világpiac. A. külföldi •távirati irodák egyre-másra je­lentik, hogy nemcsak a font­Sal szoros kapcsolatban levő aiemzetek valutáit, de ezen túl­menően a Marshall-terv vala­mennyi országsának valutáit le­értékelik Ciipps bejelentése után. A francia frankot két év óta már harmadszor devalvál­ják. Hollandiában a kormány, toankzárlatot rendelt ef, Be raj­aimtól, Dániától Újzélandi- és a legtávolabbi brit döminiumor Idg pedig az országok hosszú sora vagy máris végrehajtotta -a leértékelést, vagy pedlig nem­sokára végrehajtja. Az ameri­kai parancs tehát kiélezte az .imperialista tábor belső gaz­dasági ellentmondásait. Anglia •szégyenteljes kapitulációja az USA milliárdosai előtt meg­változtatta a 'kapitalista orszá­gok erőviszonyait Amerika ja­vára. A Z EGYESÜLT ÁLLAMOK most már akadálytalanul "behatolhatnak tőkéikkel bár­melyik brit, francia, vagy bel­ga gyarmatra és ujabb millió­kat profitálhatnak a gyarmati sorban siny'ődő népek munká­ján. Ez a tény, Amerikának ez az előretörése azonban csak jóvátehetetlen károkat okoz és válságokat idéz föl az imperia­lista országokban. A kapitalis­ta rend ellentmondásait nem lehet spekulációkkal megoldani. A tőkések hiába reménykednek abban, hogy a font leértéke­lése kitolja majd a fenyegető válságol, ennek éppen az elíen­kezője történt. A leszorított Marshal í-élefszínvonal, a dol­gozó milliók nyomora vissza­hat, visszaüt az USA gazda­sági életére is. Az ujabb és ujabb befektetett dollármitttók mindenfelé vért és könnyet hoznak magukkal. A világpia­con nincs kereslet. S ezulán még kevesebb lesz, mert amint az eddigi jelentések beszámol­nak, Angijában máris megdrá­gult a kenyér, a hus, a tojás és a dohány. Mindig több és több dolgozó marad munka­nélkü! a Marshall-segély > áldá­saiban' részesü'ő országokban, Amerika mindig kevesebb és kevesebb árut tud elhelyezni ezeken a piacokon. A FONT LEÉRTÉKELÉSE az amerikai dollárral szemben Nagybritannia nagy­hatalmi szerepének súlyos meglópázAsát is jelenti. Az as. gol világbirodalom, anieíy hajdanában a világ egyhatoda fölölti uralmat jelentelte, most térdre kényszerült a mohó és erősebb amerikai tő­ke előtt. Az angol gyarmatokon középkelcten, távolkelelen, Afrikában mindenfelé a dol­gozómilliók munkájának hasz­nát ma már az USA vállalko­zói kötik le. A gyai matosi'.ó brileknek a morzsa is alig marad meg. Az amerikai im­perialisták birtokukba keritej. ték az arábiai olajmező rész­vényeinek nagyrészét, bele­szólnak a Szuezi-csatorna for­galmába, terjeszkednek Dél­Afrikában, kizsákmányolják a gazdag Belgakongót, dollár, jaiknak csápja elér a kapita­lista világ legtávolabbi terü­letére is. S ennek a csápnak az ölelése halálos. A VILÁGSAJTÓ HELYE­SEN látja ezt a kér­dést, amikor megállapítja, hogy Anglia ma már tulajdon, képpen nem más, mint az USA 49-ik tagállama. Ez pe­dig <y,ak a brit bankároknak, gyárosoknak, arisztokratáknak és a munkásáruló kormánynak jó. A dolglozók megsínylik ezt a »tagállamságol«. A fontde­valválás nyomán ugyanis már­is futótűzként terjed a sziget­országban a munkanélküliség. Sok gyár becsukja kapuit, mert ilyen gazdasági föltéle­lek melleit nem tud verse­nyezni az amerikai iparral. Altlce és Bevin kormánya pe. dig hazugságról-hazugságra és igórgetést-igérgetósre hal. moz, hogy fedezze a még ex­portáló tőkéseket, akik a fel­dolgozás alapjául szolgáld nyersanyagok árának emelke­dése ulán a versenyképesség érdekében a termelésben »ár­csökkentő tényezőket' keres­nek. Ezeket a tényezőket pe­dig a kapitalista rend szabá­lyai szerint a tőkés csak a munkabérek vonalán, a mun­kabérek leszállítása vonalán találhatja meg. Mi, mindezektől a gazdasági megrázkódtatásoktól megme­nekiültünk. A Szovjetunió, a Párt mentett meg bennünket, amikor rávezetett a szocializ­mus építésének diadalmas ut. jára. Amig az imperialisták egymással marakodnak, az egyre kisebbedő, egyre fogyó koncon, addig nálunk és a többi népi demokráciában a Szovjetunió vezetésével uj és boldog világ épül. fi Sö üt RionachofaJitzüfc u ab9 g? Ifiasíágra készülnek A Szabad Görög Rádió jelen ti: A pireusi röglönitélő bíró ság halálra itélte Ketty Niszyriu Zevgu asszonyt, mert nem volt hajlandó megtagadni a görög népi demokratikus mozgalmat Ketly Niszyriu Zevgu tanító­nő, a görög népi. forradalmi ünnepelte Marcel Cachin 80. mozgalom egyik legrégibb, íeg-[ szü'e'.é-napját. Thorez elvíárí; odaadóbb harcosa. Nagyon nép- ünnepi beszédében hangsu­szerü a görög néptömegek kő- lyozla, hogy ez az ünnepség zött. Tevékeny harcosa volt a a munkásosztályhoz és a szo­görög kommunista pártnak és a nád megszállók ellen alakult EAM-nak. Többször bebörtö­nözték és száműzték. Az egész szavak kiséretében. dvüizált emberiség erélyes tiI-! — Mi, francia kommunisták takozásának meg kell akada- Marcel Cachinnal együtt hagy lyoznia a monarcho-fadszta bü-j megtiszteltetésnek tartjuk, nözőket az ujabb aljas gaztelt, hogy a nagy Sztálin, a nagy végrehajtásában, | Bolsevik Párt, a hatalmas Hagy megf'szfelfcfés számukra asaaev SztáSrnak Cacíi'ii-fioz Mézen üdvözlő távirata mondotta Thorez elviárs, a szocializmushoz való hiiséi nag/ párisi ünnspsigán Párizs népe lelkesedéssel szovjet állam és a nemzetközi munkásmozgalom vezetője, a népek barátja ezt a táviratot küldte a szülelésének 80. év­fordulóját ünneplő Cachinhoz Ezulán felolvasták fjákosj Mátyás elviárs és a többi kül­földi kommunista pártok ve­zelőinek üdvözlő táviratát. Az ünnepség végén Marcel Cachin megindult szavakkal mondott köszönetet Sztálin, Rákosi elvtársaknak és a töb­bi kommunista vezetők jóki­vápságaiérL datizmuslioz való liüség ün­nepe. Majd felolvasta Sztálin üdvözlő táviratát a következő

Next

/
Oldalképek
Tartalom