Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

Brankov önnel szemtón felhasznált valami önt kompromittáló anyagot? Rex: Igen. Brankov közölte velem, liogy Rankovics kompromittáló anyagot küldött személyemre vonatkozóan, hogy a háború alalt én 1911ben megszöktem a partizánalakulatoktól, ahol szolgáltam ós ezt a körülményt eltitkoltam a Magyar Kommunista Pártba való belépésemkor* Elnök: Milyen kémfcladalokat kapóit Brankovlól a magyar külügyminisztérium terűidére? Rcx: Brankovlól azt a feladatot kaptam, tioc'y bizalmas anyagot gyűjtsek és adjak' neki át a külügyminisztérium szervezeti felépítésére vonatkozólag. Továbbá általában bizalmas anyagot a külügyminisztérium működéséről és adatokat a nemzetközi szerződésekről, amelyeket Magyarország a külföldi államokkal kötött. Elnök: Hogyan lelt ön a Magynr-Jugoszláv Társaság Utkirat Brankov Tito-ellenes nyilatkozata színleges voll Rex: 1915 szeptemberében Brankov utasított, hogy igyekezzem megszerezni a Magyar-Jugoszláv Társaság lilkúri pozícióját, mint a jugoszláv hírszerző szerveknek egy fontos posztját. Ez meg is történt. Nemsokára megválasztásom utén Brankov kifejtél le, liogy a Magyar-Jugoszláv Társaságnak minden igyekezettel azon kell lennie, hogy Tito fe kormányát a széles magyar néptömegek előtt uépszerlisitsc, hogy Tito személyét ugy állítsa tó a piagyur tömegek előtt, mint, nemcsak Jugoszlávia népeinek vezetőjét, hanem mint a Balkán öJszes népeinek hivatott vezérét. Ugyancsak Brankov kifejtette előttem, hogy a társaságnak nyomtatott propagandanyagOt is ki kell adnia, amely jugoszláv soviniszta, nacionalista politika irányvonalán mozog és ugyanilyen irányvonallal és tartatommal kell rendezni előadásokat, kiállításokat. Elnök: Mondja, igaz az, hogy ön a belgrádi magyar követségen ellopott bizonyos magyar államtitkokat kéjrező anyagot és azt átadta egy Dobrovics Péler nevű jugoszláv hírszerzőnek? Hcx: Igen. Elnök: önt nznlán Belgrádból hazarendelték Budapestire és felújította kapcsolatát Brankovval? Hex- Amikor visszatértem Belgrádba. Brankov utasítására a továbbiakban Boaro'vnak ndlum át Brankov részére gyűjtött bizalmas anyagot a kii I ügymlnisatérium mü ködéfséről, az állami hivatalok működéséről és néhány karakterisztikái vezető állami funkcionáriusokról. Az elnök Rex után Ilogedüs Józsefet vezetteti be. Elnök: Mióta működött ön együtt a jugoszláv hirszerzö sze vekkel? Hegedűs: 1911-ben a jugoszláv hadseregben voltam katona. Ekkor szervezett be engem a hírszolgálat ügynökének Slummbcrg József ONZA őrnagy, majd 1915 január végén illcgálisnh jöttünk át Slummtórg Józseffel és Nikola Krekk-cl. Elnök: A jugoszláv hírszerzők közül Magyarországon ön kikkel állt knpcsoíatban? Hegedűs: Brankovval, Jávorszky őrnaggyal, Szmiljanics Nikola ÓZNA Őrnaggyal és Boarov Zsivkovval, aki szintén ÓZNA tiszt volt. ^ Elnök: Brankovlól milyen feladatot kapott a Magyar-Jugoszláv Társaság munkájái-h vonatkozóan? Hegedűs: 1918 januárjában mondotla nekem Brankov, hogy nekem a jugoszláv hírszerző szervek érdekében a Magyar-jugoszláv Társasághoz kell mennem, vidéki és budápcsli csoportok kéniluilózatát ke'.l kiépilcnem. Ezek feladnia kell legyen, hogy a gazdasági és politikai kérdésekről tájékoztassák a jugoszláv hirszerző szerveket. Elnök: Brankov Lazar kapcsolta össze Boarov Zsivkovval? Hegedűs: Igen, Roarov bejárt a társaság székházába, és konkrét utasításokat adott, ellenőrizle munkánkat. Elnök: Tud valamit Brankovr nak magyarországi kémlevK kenységét illctitón a Tilo kor mánnyal való színleges sza kilóst követő időkből? Hegedűs: 1918. november 29-én Brankov mondotta, hogy n magyar lapokban megjelent nyilatkozata, amely szerint t /akit Ti tóval ős kor illáin únyával esak színleges, továbbra is kitart Tito As kor monya mellett fe megkéri, hogy rfeafre tovrtbi»ra is gyűjtsek kémanvagot. A tárgyalás Hribar Lyubica kihall ga.lá sá val fo fy ta tód ik, Hatót fenyegetéssel, erőszakos elhurcolással Elnök: Hogyan vonták önt be Jávorsz'ky és Csacslnovlcs a Magyarország elleni kémtevékenységbe? líríbar: 1917 nyarán Csacslnovlcs megmutatott egy Jugoszláv újságol, amelyben irlák. hogy az én bátyámat Jugoszláviában, mint konnányelicni öszszcesküvés résztvevőjét letartóztatták. Kijelentette, hogy ha én nem egyezem bele abba. hoigy dolgozom az UDB részérc, akkor a bátyámat ha'űlra átélik. Igy kerültem kapcsolatba a ju goszláv liirszerzőkkel. Elnök: Hogyan tartóztatták le fis vetlék őrizel he a jugoszláv követség épületében? Hribar: 1947 decemberében Csacslnovlcs elkü'dött engem a jugoszláv konzulátusra, kihasználva vizumkére'mcmet. 011 Szmiljanics konzul kijelentette, liogy vízumot nem fogok kapni, mert nem akarok nekik dolgozBoarov a Tájékoztató Iroda határozata ellen uszító sajtóanyagot küniöft szét Brankov utasítását a Ezután Boarov Zsivko volt jugoszláv követségi tiszivisclől hallgatta ki a népbiróság. Elnök: önnek a jugoszláv hírszerzők között Magyarország ]g|on milyen szerepe volt ? Boarov: Én a jugoszláv hírszerző szenek egyik magyarországi munkatársa voltam. Ezt a szerepemet a jugoszláv követségi sajtóaltaséi beosztásomé mal takartam, Brankov 1947ben utasított arra, hogy vep ttyem kezembe a Magyar-Jugor szláv Társaságot, irányítsam a jugoszláv kormány politikájának megfelelően, úgyszintén a társaság folyóiratéit, a Déli Csillagot. Ennék megfelelően a Magyar-jugoszláv Társaságot és a Déli CsilIagOt fefhaszműf-v tani arra, hog|y népszerűsítsük Tito személyét, valamint politikáját Magyarországon, 1948 ban a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése után Brankov Jugoszláviába küldött egy jugoszláv követségi beosztottat, Torbica Lázárt, aki onnan illegális ma gyarnyelvű saj:óanyagot ho_ zott. Ez az anyag elsősorban n Tájékoztató Iroda határozata ' ellen uszított. Brankov utasított arra, hogy ezt a propaganda anyagot postán keresztül küldjem szét a különböző társadalmi szerveze. lek és minisztériumok veze. tőinek. Elnök: Moics Milost ön öl te meg. Mondja el, müyen szerepe volt Brankovnak eb. ben a gyilkosságban. Kitől kapta Brankov az utasítást, ki adta át Önnek, kié volt a fegyver ? Hogyan gyilkoltatta meg Tito Moics Milost, mert szembehelyezkedett politikájával? ni és megakarok lógni. Ezután letartóztattak. Két nap múlva gépkocsin erőszakkal Belgrádba vittek. Elnök: Belládban az UDBnét? Hrlbar: Utasítottak arra hogy nekem Boarov: 1948 ban a Tájékoztató Iroda határozatának megjelenése után Blázsics közölte jelenlétemben Brankovval, hogy egyik ügynökünk, Moics Milos, magáévá tette a Tájékoztató Iroda határoza tát és nyilvánosan fel akar lépni a sajtóban Titóék ellen és le akarja leplezni a Budapesten működő jugoszláv diplomatákat is, mint jugoszláv kémeket. Ezzel kapcsolatban Brankov mondotta, hogy a Moics-ügyben jelentés tett Belgrádban és onnan választ kapott Rankovicstől, amely szerint Tito utasítása az, hogy Moicsot dobjuk át Jugoszláviába, ha pedig ez nem sikerülne, fiirikailag semmisítsük meg. Brankov nekem adta át az utasítást, hogy ezt a feladtot végrehajtsam. Ezt a feladatot én nem akartam vállalni. Ekkor Brankov és Blázsios Mrazovics követhez vezettek. Mrazovics ismételte a feladatot, az utasítást, amely Belgrádból érkezett ós én nem mertem viszszautasítani. Ekkor Mrazovics átadtn a pisztolyát n feladat végrehajtása céljából. Ezután én elmentem Moics lakására július 10 én este. Próbáltam őt meggyőzni, hogy hagyja el eredeti szándékát, próbál, tam őt magammal a követ ségre vinni azzal, hogy ott beszéljen Brankovval. Azonban Moics mindent elutasított. Akkor kezdtem fenyegetni, hogy a fejével játszik, mire goromba szavakra került sor és dulakodásra. Dulakodás közben elvesztettem a fejem és rálőttem Mrazovics pisz tofyából. Azután elmentem a követségre és jelentettem az esetet Brankovnak, mivel Mrazovics követ már nem volt Magyarországon. Elnök: Brankov Lázárnak van valami észrevétele? Brankov: Van. Körülbelül így volt. de vannak eltérések a vallomásaink között. Ami kor az utasítás Rankovicstól, Titótól megjött, ellene voltam, hogy Moicsot meggyilkolják és ezért fordultam Mrazovics követhez, Blázsics és én, hogy a követ döntse el azt az ügyet. Mrazovics azt mondotta, hogg Tito es Rankovics utasításai nekünk szánták és ezt végre kell hajtani. Boarov meg egy ideig vonakodott, majd mindhárman még egyszer a követhez mentünk és akkor ugy történt a követnél a beszélgetés, ahogy Boarov elmondotta. Elnök: Ott adta át Mrazovics a pisztolyt? Együttes jelenlétükben? Brankov: Igen. Elnök: Nincs nagy eltérés a kettőjük előadása között. (Brankovhoz:) Igaz, hogy ő ellenezte a fizikai megsemmisítésit vagy fenntartja ön a vallomását? Boarov: Fenn. Elnök: Szóval ő nem ellenezte, Brankov sem ellenezte. Boarov: Nem. Elnök: Mondja a szemébe, hogy ö sem ellenezte. Boarov (szembefordulva Brankovval): Nem. Brankov: Elleneztem. Elnök: fl szembesítés eredménytelen, üljön a helyére Brankov. (Brankov a helyére megy Földi Iván : Az amerikai kémszolgálat célja az volt, holv Mjgvarországot az USA által vezeteti háborús imperialista btohk tagjává tegyük Elnök: Földi Ivánt állítsák elő. (Földihez.) Mondja meg, mit tud ön Szőnyi Tibor vádlottnak az amerikai és jugoszláv hírszerző szervekkel tartott kémkapcsolatáról. gyakorlati kérnleMagynroríW'g >n a magyar kormány olleit kell hirszerzö munkát végeznem fe egyben összekötő szerepet akartak rőm'i.cni a jugoszláv ős az angol hírszerzők között. Amikor nem akartam ebbe lm- vékenységéröl. tcegycznl, akkor megfenyeget.- Földi: flz 1943—44-es évektek, hógy engem is megsemmisif- ben tagja voltam Szőnyi Tibor tonek. Ezekután svájci kémcsoporljának, továbbá aláírattak velem e»»y nyilat- később, az 1945-46-os években kozatot, amelyben én köle- j fttiárszolgála'oi le'festtettem SzSIcztem magamat, liogy u ju-: nyi magyarországi kémcsoportja pfesláv UDB rfezére fogok [ ós az amerikai, valamint a judolgotni. j n ószláv kémszervez d 'k svájci Amikor ezt aláirtam, Budapestre hozlak és szabadon engedlek. szervei közöli. 1944 tavaszán lat, az amerikái kémszolgálat tagjával. Szőnyinek Fielddel való megbeszéléséről 1944 nyarán Zürichben magától Szőnyitől értesültem. 1944 szeptemberében Szőnyi Tibor Bernben kapcsolat ba lépett Dulles flllan-nal, az amerikai stratégiai kémszolgálat európai vezetőjével. Dulles Szőnyi Tibort az amerikai kémszolgálat ügynökeként szervezte be. Dulles megbízásából Szőnyi 1944 nyarán, illetve őszén, késő őszén, az amerikai kémszolgálat javára történő kémkedésre és aknamun kára szervezte be csoportjának Szerda. 1919 ftóepfemtór 21. m-- --mnii-mi mi mi m ) Györgynél, Kálmán Andrást,;;* M Jánost, Kuthy Gyulát, Hódos Györgyöt, Halabdn Pétert és engem. 1945 első húrom hónapjában Szőnyi Tibor Dulles megbízásából megszervezte és lebonyolította kémcsoportja egy részinek Magyarországra, a Vörös Hadsereg hátországába való illegális átdobását abból a célból, hogy ez a kémcsoporMlagyarorsságoit kémkedést és aknamunkát folytasson. Szőnyi kémcsoportjával 1949 májusáig a gyakorlatban hajtotta véqre az amerikai és juyoszláv kémszolgélat által rájabizott feladatot, kémkedést fe kártevést. Elnök: Alost mondja el,, mtluen feladatokkal érkezeit meg ide, Magyarországra Szőnyi Tibor csonortja? Földi: Dulles flllan 1944őszéé arra utasította Szőnyit, hogy kezdje meg a kémkedést, káros tevékenységét a magvai kormány érdekei ellen, szabotálja a népgazdasági terveket « általában az állami és ga*. dasági élet minden terűidé* fejfsen ki romboló munkát. Ezzel az amerikai kémszolgílatnak az volt a célja, hogg a kialakult népi demokratikus államrendet és annak förvéttves kormányát megdönfsiik, helyóba burzsoá rendet és burzsoá kormányt állítsunk fe ezáltal az országot a® Egyesült Államok által vezo. tett háborús imperialista blokk tagjává tegyük. Tekintve azt, hogy Szőnyi csoportja Magyarországra való átdobásának előkészítésében Svájcban én is résztvettem, tudomásom volt arról az együttműködésről, amelyet a kémcsoport hazaszállításában az amerikai és jugoszláv kémszolgálatok kifejtettek. Field Noel amerikai kém szervezte meg Szőnyi kémcsőportjának a svájci-francia határon való illegális átjutásót, továbbutazásukat Marseilletó fe ezt az akciót 4000 svájci frankkal támogatta. Elnök: Megérkezvén Magyarországra, Szőnyi Tibor és csoportja milyen kémtevékenységet fejtett kl az amerikai és jugoszláv hirszerzö szervek szolgálatában? Futárszolgálat az ameril ai és iugoszláv kémszo'g^ ai svájci szervei liözöit Földi: 1945 januárjától 1947 februárjáig Szőnyi Tibor utasítására Svájcban tartózkodtam és futárszolgálatot teljesítettem az ő csoportja és az amerikai és jugoszláv kémszolgálat svájci szervei kőzött. Ez idő alatt rendszeresen továbbítottam, a Szőnyi Tibortól és kémcsoportjuk másik tagjától, Vdgi Ferenctől származó jelentéseket Fieldnek és rajta keresztül Dullesnek. A felszabadulás után elsöizben 1945 végén küldött Szőnyi velem az ország belpolitikai és gazdasági életére vonatkozó bizalmasjellegii információkat abból a céH ból, hogy azokat Genfben, ag amerikai kémnek, Noel Fieldnek adjam át. Ugyanakkor elutazá-' som előtt Szőnyi egy Írásbeli kémjelentést is adott nekem Field számára, mely mindenekelőtt gazdasági kérdésekkel fog-, lalkozott, igy elsősorban az újjáépítés eredményeivel, az ipari és mezőgazdasági termelés színvonalával, az infláció egyes kérdéseivel és több más problémával. 1945 novemberében Szőnyi budapesti lakásán titkos értekezlet zajlott le, amelyen Szőnyin és rajtam kivül kémcsoportunk egy másik tagja, Vági FeSzőnyi Tibor Genfben sz? rélyes ' tagjait, névszerint Vági Feren- is rcsztvcll. kapcsolaiba lépett Field Noel-1 rtta, Demeter Györgyöt, Demeter; S. \ayi ezen a meg'b