Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-21 / 219. szám

i\. évi. 2i9. szém. Ara 60 fillér a font után leértékelték a francia franko! ís 1943 szeptember 21 szerda ——••••ni® in ••••init banda sötét múltjáról, ószláv is ame l®ssá Vallanak a tanúk. Megerő sitik az előző három napon keresztül elhangzottakat és még egynéhány új mozzana tot is hozzáadnak az eddigiekhez. Uj mozzanatokat, ame. lyek kiegészítik a kémek, provokátorok, orvgyilkosok gyűlöletes arcképét — még jobban, szemléltetőbben elénk tárják Rajnak és bandájának elvetemültségét és még részletesebben tárják fel atttóista fasiszta módszereket, melyeket az imperialisták szolgái alkalmaznak. Rajk gyűlölte a munkás, osztályt, mélységesen gyűlölte a dolgozókat. Ezt már az eddigi vallomásokból, a saját és gyilkostársaik szájából is hallottuk, az elmúlt három napon többször is. Most azonban az is teljesen vüágossá vált, hogy a halálos gyűlölet mellett — Rajk, a magyar népet bitang céljai. elérésére fel is akarta használni Sakkfisruráknak tartotta a dolga rókát, olyan sakkíigürákat, .•melyekkel népi demokráci^-'ttenak — » ügyes húzások; Kai;. — beadhatja a »mattote. Nem Rajkon és bandáján mult, hogy ezt a mattot ők kapták meg. A dolgozók elleni gyűlölete és cselszövései megmutatkoznak azonban a rendeletekben és intézkedésekben, amelyeket Rajk azért hozott, hogy a 4fc>lgozók egyes rétegeit, egyes csoportjait mesterségesen szembeállítsa a népi demokráciával. A többi között ilyen gyalázatos intézkedése vol| az is, amikor a jugoszláv határ közeléből 70 dolgozó ma gyar családot áttelepített az ország belső részébe. — pusz tán csak azért, mert ezek nem helyeselték Tito politika ját s meg akarták akadályozni, hogy Tito kisebb nagyobb ügynökei átszivárogjanak a határon. Rajknak. ennek a Tilo-szolgának minden intézkedése — ezeknek a csalá dóknak áttelepítése is •— elősegítette azt. hogy Tito rom boló politikája minél könynyebben, minél akadál'ytala nabbul átjusson Magyarországra. Az áttelepítésnek 0/ volt az egyik — de nem egye diili — oka. Rajknak az áttelepítéssel az is vol| a célja, hogy ezeket az embereket súlyos, szinte lehetetlen he'y zetbe hozza, — hogy ezek a dolgozó családok így ellenségei legyenek népi damokra tikus rendszerünknek. Ilyen aljas módszerekkel akart Rajk sajátmagúnak — céljai el éré érc ».se«édcsapa!o kai* szerezni becsületes, jóimlulalu dolgozók sorából, ezeknek feláldozásával. A tanuk azonban nemcsak Rajk és bandája bünlajstromát bővítették, hanem vallomásaikból ismét elénk Urult a Tiló-rendszer végtelenül aljas és elvetemült módszereinek egy ujabb ' idarabja is. Színje megborzongott az, aki hallgatta a rádión keresztül legnap este llribár Lyubica vallomását. A legrosszabb de. lek livregényekben találhatóik ilyen rémtörténetek, amelyeket tizedrangtt tollforgatók agyainak ki. Most, hogy ennék a Hrjbár Lyubioának saját szájából hallottuk az esetet — azt, hagy őt a jugoszláv követség tisztviselői lclarlózlallák, elrabolták^ átvitték a határon — Belgrádban az UDB-nél a legvadabb és leggyilkosabb fenyegelósekkcl kén 3'szcri tették, bogy kémkedjék Titóéknak — meg kell állapitanunk, hogy , Titóék, ezek az elrugaszkodó It barbárok cselekedeteikben sokszorosan felülmúlják a delcktivregények tehetségtelen összetákolóinak fanláziáját. A llribár Lyubica eset is jellemzi, szinte magábasürili a Tilo—Rajk-banda egész lényegét: gengszterek ezek, a szó legszorosabb értelmében. Nemcsak »polilik'ai elgondolásaikban*, hanem minden lépésük tón, minden cselekedő, lükben. A tanúvallomások még számos mozzanatot bővítettek ki a lcémbanda perétón. Most még világosabban táljuk, Iiogy a Tito-Rajk-banda, ez az elvtelen söpredék a fizetett ügynökök cinizmusával, a legreakciósaM>> és tegfasisztább elemek bevonásával akarta megsemmisíteni népi demokráciánkat és az egész dolgozó magyar népet. De meg akarták semmisíteni — őrjöngő nagyravágyással — a a világbéke harcos és megdönthetetlen táborát is. Az ítélet ezekkel az elvetemült banditákkal szemben csak is a teljes megsemmisítés lehet — amely ítéletet a magyar nép bírósaga majd nemcsak a magyar dolgozók, hanem a világ minden békeszerelő népe névében mond la. A népbiróság kedden reggel folytatta Rajk László és társai bűnügyének tárgyalását. Jankó Péter tanácselnöki 9 óra után néhány perccel megnyitja a tárgyalást. A fogházőivjelenti, hogy Jnsfus Pál vádlottat előállította. Elnök: A népbiróságTagjaltiak van kérdésük? (Nincs.) A népügyész urnák? (Nincs.) A védelemnek? (Nincs.) Üljön le Justus Pál. Elnök: Következik a bizonyítás. y Az elnök elsőnek dr. Bokor Lajos tanút idézi a különtanécs elé, aki az elnök kérdéseire elmondja, hogy nyugalmazott rendőrkapitány, Rajk Lászlóval sógorsági viszonyban áll, nincs haragban vele. Elnök: Hogyan, milyen körülmények között szervezte be 1931ben Hetényi Rajk Lászlót? Bokor: 1931 őszén megjelent a hivatalomban Rajk László bátyja, Rajk Gyula, Közölte velem, hogy az öccsét előállították a főkapitányságra és őrizetbe vették. Arra kért, hogy interveniáljak az érdekében. Én vállalkoztam erre az intervencióra. A politikai osztály vezetőjéhez, Hetényi Imre főkapitányhelyetteshez mentem, akivel nemcsak hivatali összeköttetésben állottam, hanem magánérintkezésürrk Vs volt. Előadtam kérésemet Raik László érdekében, ö ezt meghallgatta és behivta Zdeborszki-Borszéky Oszkár csoportvezetőt. Azt az utasitást adta neki, hogy Rajk Lászlót haladéktalanul részletesen hallgassa ki és tegyen jelentést erről. Nem sok idő múlva a detektiv csoportvezető visszajött és jelentette, hogy Rajk László, aki röpiratterjesztés miatt került őrizetbe, mindent beismert és itt van az előszobában. Erre Hetényi behivatta Rajk Lászlót és az irówsztalán elébe tolt egy gépírásos nyilatkozatot. Azt mondta, hogy amennyiben Rajk ezt aláírja, az ellene indilott büntető eljárási azonnal beszünteti, őt pedig haladéktalanul szabadon bocsátja. Rajk ezután a nyilatkozatot aláirta. A nyilatkozatban körülbelül ez volt: Alulírott Rajk László kötelezem magam, hogv minden tudomásomra jutó olyan esetet. amclv a bolsevizmnsnak, illetőleg a kommunista forradalomnak magyarországi előkészítősére vonatkozik, bizalmasan. haladéktalanul fel fogok jelenteni a rendőrség politikai osztályának. Igy történt, ezzel az aktussal Rajk László beszervezése. Rajit a beszervezése uíán dolgozoii" , eredményesen Ezután Rajk I-ászló csehszlovákiai útjáról folyik a tanúkihallgatás. Elnök: ön kapott közlést Sombor-Sweinitzertől, aki a politikai rendőrség helyettes vezetője volt, 1936-ban Rajk I.ásilónak Csehszlovákiába való illegális átdobását illetően? Bokor; Igen. 193G tavaszán felkeresett engem SonrtórSweinitzer és bizalmasan közülié velem, hogy Losonc és Salgótarján között egy kommunista futárszolgálat van, amelynek tagjai illegálisan szokták átlépni a halárt és neki az a gyanúja, hogy ez a futárszolgálat tartja az érintkezést a Csehszlovákiai és magyarországi kommunisták közölt. Közölte, hogy ennek a fulárszolgálaínnk felderítésére Rajk Lászlót szemelte ki. AiTa kért, járjak el Rajknak Szlovákiába történő toloncölása ügyétón, hogy Rajk Csehszlovákiában ugy tűnhessék fel, mint alti Magyarországon üldözőit politikai menekült. Vállalkoztam, lrog'y ezt a feladatot teljesítem. Rajk cltóloncolása detektív kiséret mellett meg is történt. Elnök: Arról lud-c, hogy Rajk László' a kapott feladatot hogyan teljesitette? Bokor; Az eltoloncolást követő néhány hét múlva alkalmilag találkoztam SomborSweinitzerrel. ő azt "mondta, hogy Rajk. mint a hozzáérkezett jelentésekből kitűnik, a kapott feladaton eredményesen dolgozik. Elnök: A népbiráknak vgui kérdésük a tanúhoz? (Nincs.) A népügyész urnák? (Nincs), a védelemnek. (Nincs,) Rajk László, nincs vaami észrevétele? Rajk: Semmi megjegyzésem niites. Borszéki Oszkár ienu Rajk aljas árulásáról vall Elnök: Jöjjön tó Borszéki Oszkár tanu. Elnök: Foglalkozása, Porszéki: Nyugalmazott rendőrnyomozó alezredes. Az elnök kérdéseire Borszéki, Bokor I.ajos I murvai lomásával egyezően ré'zíeíesetr elmondja Rajk rendőrbesugói Lrcszervczését. Elnök: Tud arról valamit, hogy Rajk László lebuktatott, kiadóit a politikai rendőrségnek egy illegális csoportot 1932-ben ? Borszéki. 1932-ben Hain Péter kijelentette előttem, hogy Rnjk besugúsa és agant provokaíöwége révén sikerült a főiskolásoK illegális csoportját felgöngyölíteni. Ugyancsak Hain Pétertől szereztem tudomást arról', hogy Rajk László besúgása 1 agent provokatőrsége rév n ki lehetett emelni az illegális nyomdát és Kőbánya környé. kén az illegális kommunista röpcédulálc terjesztőinek ne* véhez tudott jutni. Elnök: Hát arról fud-e, hogy 1935-ben Rajk László megbontotta az építőmim kis 30k sztrájkját? Borszéki: 1935-tón maga Hetényi mondta el nekem, hogy Hain Péter működésével nagyon meg van elégedve éa legutóbb megbízta őt, hogy furakodjon be a MÉMOSX sztrájkbizottságába és ott pro. vokáljon valamilyen sztrájkot és mint sztrájkbizottsági tag, vegye rá a MÉMOSZ Vezető* ségét, hogy valamilyen na* gyobbszabású tüntetést rendezzen. Rajk ennek a feladat* nak teljesen eleget tett, prev vokália a tüntetést, de Haid Péterek idejében beavatkoz* tak ebbe, megakadályozták ég egyben n kitört sztrájkol is likvidálták. Ezzel kapcsolatban 200 munkást helyezlek rendőri el* járás alá. 1931(81 kezdve és Száiasi alatt is rendőrségi besugi volt Ezután dr Jánosi Ferena volt hadbíró százados kihallgatására került sor. Jánosi ügyészként résztvett a Szála* si-féle hadbíróság 1945 már, ciusában az ellenállási mozga* lom egy csoportjának ügyé. ben tartott főtárgyalásán. Itt tárgyalták Rajk ügyét is* Rajk mindenekelőtt tagadig bűnösségét — vallja Jánosi* Arra vonatkozóan, hogy úgjj ő, mint családja a Szálasi* rendszernek híve, a miniszteri jogkörrel felruházott áUamtitkári minőségbon lévő Rajk Endre testvérbátyja kihallgcw tását kérte. Jánosi: A bíróság Rajk Endrét kihallgatta. Rajk Endre hivatkozott először ar* ra, hogy nagyobb korkülönb-> ség van közte és testvéröccse, Rajk László között és így, idősebb koránál fogva atyailag kísérte figyelemmel testvéröccsének a sorsát és tevékenységét és úgy is, mint egy idősebb lesivér, de különöskép. pen mint Szálasi kormányt