Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-18 / 217. szám

A revizionhmus vádjával akartak Magyarország ellen masírozni Rajk: Mlídene e're a legtnesz•zcbbmenő kegyetlenség, mészárlés azokkal a demokratikus erőkkel szemben, amelyek őket az sz ágból kiszorították, a kapitalizmust fokozatosan likvidálták, a földeket felosztották, az üzemeket, bankokat államosítotok és Így tovább. Hogyi ezek az erők bérmikor átdobhatók legyenek, Tito terve az volt, hogy Magyarország ellen azt a vádat terjeszti el a jugoszláv néptömegek között, hogy Magyarország támadó szándékkal lép fel Jugoszlávia ellen, hogy Jugoszláviától a magyarlakta területet visszahódítsa. Tehát röviden: fl revlzlonizmus vádjával akartak Magyarország ellen masírozni. Igy történt volna Idejében a jugoszláv csapattestek elhelyezése a határ mentén átdobásra, készenléti állapotba helyezve őket. Meg kell mondanom, hogy Titonak ez a terve teljes egészében meg is valósult. 1948* végétől kezdődőleg valóban a jugoszláv kormány hivatalos bejelentések jormájában Is felvette Magyarország ellen a revizionizmus vágöút. Jugoszláv részről provokált határlnddensek Is körülbelül ugyanebben az Időben éleződtek, sőt nem egy esetben a békés magyar határőröknek brutális legyilkolásával fejeződtek be és mindezt ugy állították be, mintha magyar részről vette volna kezdetét a határlncidens. fl határlnddensek nem átmeneti jellegűek voltak, egészen őrizetbevételem napjáig, körülbelül 1948 végétől napirenden voltak, sőt állandóan brutálisabb jellegűek voltak és sűrűsödtek. ' ,A csapa'összevonó sok a magyar haláron tendben mennek Elnök: Nem mondotta Pálffynak, hogy Rankovics utasította, hogy készítsen tervet? Majk: Nem mondottam, tekintettel arra, hogy Pálffy ezt mielőtt még vele beszéltem, saját vonalán a jugoszlávoktól már megkapta. Szőnyi Tiborral olyan értelemben beszéltem, hogy őneki állami vonalon és káderpolitikai vonalon kell végrehajtani az troknek ezt a mozgósítását. Én be Is avattam őt abba, hogy most már fegyveres puccs végrehajtásáról van szó. Azonban ezek az intézkedések, amit én megtettem, a végrehajtásnál mór olyan nehézségekbe ütköztek, hogy nem sok jött kl belőlük. Először is azt, akire Tito legjobban számított, Mindszeutyt a magyar kormány intézkedésére, őrizetbe vették. Ezzel az egész katolikus reakdóra épitett e reakdós erők mozgósítása csődöt mondott Október végén tehát, a tiltakozásunk után alig három héttel Brankov és Rankovics utasítására felkeresett engem és közölte velem, hogy nincsenek megelégedve a fejlődéssel Magyarországon. Rá két héttel Brankov keresett fel ugyancsak Rankovics utasítására, hogy szemrehányást tegyen nekem, hogy a jobboldali erők tömörítésében nem haladunk kellően előre, holott Jugoszlávia a maga részéről már meglehetősen előrehaladott állapotban van. fl határ mentén a csapatok összevonásában Brankov, Rankovics utasítására áprilisban már azt közölte velem, semmi szükség sincs arra, hogy pesszimista legyek, egyrészt a csapatösszevonások a magyar haláron rendben mennek, másrészt pedig a nyugaton tartózkodó Horthy fasiszta katonai egységekkel Kisbarnakl Farkas Ferenc személyében a kapcsolatuéék megvan. Elnök: Emellett önt állandóan, időről-időre sürgették? Rajk: Igen, engem sürgettek. Elnök: Ennek a sürgetésnek eredményeképpen történt talán az, hogy ön, bizonyos adatok vannak erre, Szönyivel beszélt volna egy bizonyos 1949 nyarán tartandó értekezletről, — tud erről? lito nemcsak Magyarországot szerette volna bekehplezni Rajk: Igen. Ennek a sürgetésnek és a Szönyivel való beszélgetésemnek kauzális összefüggése van. ök engem nrg jon nyomtak, nekem mindenesetre kellett valamit produkálnom és £»nbár Brankovnak már novemberben kijelentettem, hogy egy Ilyen puccs végrehajtására gondolni esztelen dolog, hogy valamit mulassak, jelentettem, hogy Szőnyi révén tervbe vettem a nyár végére egy konferendát, amelyen megtárgyaljuk a dolgot. Tito Intervenciós támogatásával kapcsolatban meg kell még jegyeznem azt. amit Brankov és kovics utasítására Tito üzeneteként éspedig azt, hogy ők nemcsak Magyarország intervenciós, fegyveres .támogatására. gondolnak, hanem igyekeznek ugyanakkor a Magyarországot körülvevő szomszédos népi demokráciák részéről fs megfelelő kedi erő 1 őrül" é ye' e; tere r.terti ecy ilyen akdó végrehajtására Magyarországon. flz egész blokkpolitikára már Pakson megjegyezte nekem Rankovics, hogy olyan kis országgal, mint Albánia, egykettőre el fognak bánni, nemcsak gyarmatosítani fogják, hanem mint önálló országot megszüntetik és bekebele. .. ..„. w gin IIICUMUIUVIUI Rankovics is közölt velem, Ran-! zik Jugoszláviába. A mogyar ipáit a jugoszláv ötéves tervnek kell a arende ni áll Jugoszlávia külpolitikájával, azaz külpo'itikailaig is alárendelt viszony a jupjoszláv kormányhoz. (Moraj.) Végül mivel Igen döntő Tltonak Görögországgal kapcsolatos segélynyújtási terve. Elnök: Milyen következtetéseket támasztott Rankovics Jugoszlávia részéről Magyarországgal szemben ? Rajk: Tito miniszterelnök és társai Gvi'asz, Kardelj, Ranko. vics annyira biztosra vélték, hogy igy az összes nemzetközi reakciós erök és hatalmak öszszehnnqo't terve a'apján — és a Vatikán beavatkozásával Mindszcntyn kérésziül sikerülni fog a kormány megingatása, hogy már konkrét követeléseket közöltek ve'cm, hagy a hatalom átvétele után mire tarlannk Igényt. Tito miniszterelnök közölte ve'cm, leghatározottabb kívánsága, hogy Pálffy legyen a honvédelmi miniszter, mint az ő megfázható embere, valamint Rob Anlal Jugbsz'áv ügynök a belügyminiszter. Tito miniszterelnök természetesen a végcélt szcmc'őtt tartva, az az egy Iftlfambiokk lélrchozására oiyan külpolitikát követet Magyarország részéről és erre garanciát, "amclv mindenkor összhangban valósításának kell alárendelni. Rajk: Ennek bizlositékát szennyemben látta, altit miniszter, elnöknek akart, Pá'ffyban, Rob Antalban, va'amint üzcnle azt is, Rankovicson keresztül, hogy semmi lei fogás a sincs az ellen, ha ebben a kormányban helyet kapnak a nyugidra menekült Nagy Ferenc liivoi és a nyugatra menekü't szociá'demokraták közül néhányan. Elnök: ön azt mondotta az előbb a paksi találkozóval kapcsolatban, hogy akkor mondotta Rankovics először, hogy a kominform Jugoszlávia vezetői politikájának mo</bélyegző poétikája fo'ytán előállott helyzctben céljaikat most már csak fegyveres uton válthalják valóra. Elhangzóit cz a "beszélgetés során? Rajk: Igen, elhangzott. Elnök: Igy van ez? Előzőleg nem volt szó a fegyT - .veres erőszakos útról? Jugorsz.áyia iparilag fejlettebb! Rajk: 1947-ben a ke'cbiai taorszag, követelte, hogy akár a lálkozón volt erről szó... magyar érdek hátlétibeszorflásá-j Elnök: Es a paksi találkozó val is, a teljes magyar ipart el- ufán mi történt? Vázolja, mii sősorban a jugloszláv ötéves tett ön a megbeszéltek érdekéterv és gazdasági politika meg- ben? Ol/on egységeket Uell létrehozni, amelyek alkalmasak a fegyveres puccs végrehajtására Rajk: Beszéltem Pálffyvai, megmondtam neki, hogy mii; a tennivalók, utána Szönyivel is beszéltem, beavattam őt a Rankoviccsal va'.ó tárgyalásba. Pálífynak azt mondotta, hogy a hadseregben levő összes erőket számba kell venni és olyan egységeket létrehozni, amelyek alkalmasak egy ilyen fegyveres puccs vé-grehnjtására, figyelembevéve, hogy kiegészülnek a Rankovics Tito által bevetett jugosz'áv és átdobott nyugatos egységekkel. Elnök: Nem hozott Rankovicstől valami utasitást Pálffynak? Rajk: Rankovics velem azt közölte, hogy az egész katonai vonalon felelős Pálffy, aki közvetlenül is hozzájuk kapcsolódik, mert ők a (katonai akciókat saját kezükbe akarják tartani. Amikor én Pakson beszéltem Rankoviccsal, akkor ő már hangsúlyozta azt, hogy Görögország felé már nincs értelme takargatni az 6 politikájukat, érdekük, hogy ott az Egyesült Államok velük, tehát Titoékkal való egyetértésben minél hamarabb megszilárdítja a maga bázisát. Éppen ezért jugoszlávia maszkirozással ugyan, de egyre nyíltabban irányt fog venni a demokratikus szabad Görögország elsjtfgetelésére. Ezután Brankov színleges átállításával kapcsolatban lett fel kérdéseket még Jankó tanácselnök Rajknak, majd a főlárgyalást szombatra napolta el. Pá-ffy vallomása A budapesti népbíróság külön tanácsa szombaton délelőtt folytatta a Vasas-székház nagy_ termében a Rajk László és társai elleni bűnügy tárgyalását. Miután Rajk Lászlóhoz, nem a népbírók, s.m az ügyész, sem a védő nem intézett kérdést Pálffy György vádlottat vezették elő Pálffy György az elnök kér. désóre kijelentette, hogy a vádat megértette, bűnösnek érzi mágiát. A továbbiakban elmondotta: A Horthy hadseregben akartam katonai karriert esi. ráírni. Feleségem zsidó származású volt, mint hivatásos tiszt nem tudtam elvenni, ezért bár fasiszta beá'Wátottságú voltam, a hadsereget elhagyni kényszerül, tem. Csak 1944-ben láttam, hogy Magyarországot nem Anglia és Amerika, hanem a Szovjetunió fogja megszállani. Eb. böl arra következtettem, hogy Magyarországon a háború vége után a Kommunista Pártnak rogy befolyása lesz, hogy Magyarországon szocializmus fog kialakulni. Ez nem felelt meg politikai álláspontomnak. Elnök: Szülei milc voltak ön nuk? Pálffy": Polgárt Elnök: Milyen álláspontot foglalt el ezzel szemben a gyakorlati térien ? A nfjjati iminnalis ált erds fbpn Pálffy: Gyakorlati téren arra törekedtem, hogy megtaláljam a helyemet ebben a várható kialakuló rendszerben, de nem azért, hogy ezt a rendszert tényleg őszintén szolgáljam, hanem, hogy magas állami pozícióba jussak és ezt felhasználjam az én változatlan politikai elképzeléseim szolgálatában, Va gyia a nyugati burzsuádi mökréciák, a nyugati imperialisták érdekében Ezután a Rajkkal való kapcsolatairól vall Pálffy. 1946 tavaszán, amikor a katonapolitikai osztály vezetési mellett a határőrség főparancsnoka lettem, észrevettem, hogy Rajknak az érdeklődése fokozódik irántam. Ettől kezdve Rajik már nyíltabban beszélt előttem, az 5 dertruáló kritikája a pártvezetősóggel szemben, a Szovjetunióval szemben nyíltabbá vált. Mé3 jobban fokozódott ez 1946 végén és 1947 elején, amikor Rajk már belügyminiszter volt. Ekkor mái nyíltan beszéltünk a ltialakulócsaládbólj ban lévő rendszer ellen és ai származom. Apám bankigazgató' ellen a fejlődési perspektíva volt, nagyapám kulák. Egy évig1 ellen, ami akkor már látszott Olaszországban, az clanz fa-! Arról Is beszéltünk már ak,, í kor, hogy tenni is kellene vala. sszta hadseregben voltam, ez: • ö | mit elképzeléseink érdekében, is nyomott hagyott rajtam, hogy aktiv harcra-, cselekedetekmindez együttvéve azt eredmé-j re van szükség. Az aktív felvárható alakulás' lépésnek végcélja és egyben ami 1944-ben! eszföze ^ « 7", i mat megragadjuk, az orszánhao már előrelátható volt, nem ta*-- hatalomhoz jussunk, kormányra szett nekem. ' jussunk. ryezte, hogy Magyarországion. Szovjefellenes propagandái vitlem a pa'if'kai v^zelé-be Elnök: Hogyan gondoltak hatalomhoz jutni? Pálffy: Ugy képzeltük, hogy elsősorban a rendőrséget és a hadsereg.it igyekszünk olyan személyes eszközzé kiformálni, amelyre nyugadtan támaszkodhatunk a hatalom átvételére irányuló törekvéseinkben. Szabotáltam a munkás-kádereknek a hadseregbe való behozatalát. Az alatt a három év alatt, amíg a katonapolitikai osztály vezetője voltam, oda egyetkn munkásember még alsóbb vezető pozícióba sem jutott Ezzel szemben tömegesen hoztam vissza a régj horthysta hadseregnek részben nyugatos, egyébként fasiszta, soviniszta beállítottságú tisztjeit, őket előléptettem, támogattam, magas pozíciókba juttattam. Korondit, aki csendőr volt, a határőrségnél fontos pozícióba tettem, később Rajk kérésére a belügyminsztériumnak engedtem át, ahol ő fontos beosztásba tette és ezredessé neveztette kl. Igy jártam el számtalan más ilgen volt hortgsta tiszttel is. Azt hangoztattam, hogy egyáltalán nincs szükség a fejlődés érdekében a proletárdiktatúrára, hanem ml békésen belenőhetünk a szocializmusba. Nem arra van szükség, hogy a Párt vezesse az országot, hanem arra, mint Jugoszláviában, hogy nCpfrontszerü tömegszervezet, amelyben osztály helyzetre való tekintet nélkül a népesséo minden rétege. a városi, falusi burzsoázia ls helyet foglal és ez adja meg n vezető szerepet. Trockista módon — persze óvatosan és burkoltan — szovjetellenes propagandát vittem a politikai vezetésbe. További ilyen romboló tevékenységem volt a katonapolitikai osztályon, ahol, mint a /záriszervezet elnöke, tudatosan ilyen diktatórikus rendszert vezettem be. Általában a hadseregben a pártszervezeteket a mt terveink szempontjából akadályoknak láttam, ugy hogy arra törekedtem, hogy ezt az akadályt az útból félretegyük. Erre sor is került 1947-ben, amikor Rajk visszatért Jugoszláviából. Lozits ezredes, jugoszláv katonai attasé Is helyeseite, sőt szorgalmazta ezt. Ilyen romboló munkát végeztem, mint a határőrség főparancsnoka is. Ott az volt a célom, hogy » szomszédos népi demokratikus országokkal kialakuló egységei akadályozzam. Igy a csehszio. vák és román viszony, latban, a Tialárörséginét eíhe. Iyezett horthysta liszteken kérésziül igen könnyen tudfarn határincidenseket teremteni. Ez. zel elértem azt, hogy a túloldali parasztok magyarcilcnesekké váltak, mert az ö gazda, sáci érdekeiket sértelte ez az in. tézkedés, az illeni parasztok pedig, akik nem mehettek át aratni vagy vetni, népi demokráciaetienesekké váltak. Románia éa Magyarország, va'amint Cseh.