Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-17 / 216. szám

^Csütörtök, 1949 szeptember 17. V 5 Mindenki hallhatta! Tízezrek vollak fültanúi tegnap este Szegeden R 4jk alfas tervének: # óra 01 psrc, fiisóviro>: RcvHnl e indul Még aJig ütötte el 6 órát éles csengetéssel a Galamb-utca 6. számú házban a falióra, Nóvák Andrásné elindult a Bem tábornok-utcába az Alsóváros I. izervezetbe, hogy meghallgassa Rajk és társainak főtárgya Iá sát, * rádió belyizini közvetítését Bent már többen ülnek a rádió körül. Petykóné, Dobai Mihályné a Rákóczi-utcából és rajtuk kívül üzemi munkások, alsóvárosi dolgozó parasztok, vasutasok, postások, nyugdijasok töltik meg a termet, vűxják, mikor kapcsol át a rádió a főtárgyalás szinLelvére. Két rádió is van az asztalon. — Erre az alkalomra elhoztam az enyémet — mondja Bánta elvtárs párttitkár a megjelenteknek — Így jot>l>an tndjnk hallani, mert az enyém eokkal erásefib hangú, mint a szervezet rádiója. A feszült várakozás zaját a rádió hangja vágja el, mikor a tárgyalás színhelyére kapcsol It. 6 óta 59 gerc, Posta: leíró János már feszül en várja A posta előtt nagy csoport várakozik az ujszegedi villamosra. Mig a kalauz áthúzza a lirát, megtelik a kocsi. A férfiak leginkább a hátsó perronon maradnak. Ide száll fel Vetró János segédmunkás is, aki az imént lépett le a rókusi kocsiról. A munkából jövet bement •ógorához a Tavasz-utcában, onnét igyekszik most hazafelé. A kocsi már elhagyta a TóthVendéglőt, amikor: — Ugyan szaktárs, mennyi az Idő? — fordul oda Vetró á kalauzhoz. — Ti2 perc múlva hét! — Na akkor jő lesz kilépni. Még majd lekésem a rádiót!... A következő állomáson leszáll X a kocsiról látni, hogy szaporázza lépteit. Egy a sok szegedi közül, aki feszülten várja a ma esti rádióközvetitést, amelyen ujabb részleteket tudhat meg leg gyűlöltebb ellensége, Rajk és bandájának vértlázitóan aljas működéséről. 6 óra 55 perc, Kárász-afca: »SiSt8 et!« Néhány perccel a kőzvetites megkezdése előtt a Kárászutcán, a Délmaqgarország kiadóhivatalánál nagy csoport gyűlt össze, hogy meghallgassa a mai népbirósági tárgyalás közvetítését. Férfiak, asszonyok, fiuk, lányok. munkások és értelmiségiek várták feszült figyelemmel a rádióközveti'.és kezdetet, amikor a hangszórón keresztül fölhangzott a tani-selnök és a vádlottak hangja, a csoporton fölháborodás morajlott végig. — Kötelet érdemelnek exek ar aljas hazaárulók — szlszeqte szinte a fogai között Csurgó József MAV fütö. — Nem kívánok nekik rosszabbat, mint amit ők kívántak nekünk. 7 óra 00 peic, Falsfiváros: »Gyj 3 iiik öksf« izzik fel Csiszárnó dühe A Felsőváros I. pártszerveretben olyan sok a kerékpár a folyosón, hegy már több nem is férne el. Még néhány perc van hét óráig, de már zsúfolt a terem. A környék dolgozói beszélgetnek egymással a Raikigyről. Hét óra. Megkezdik a Raik-ügy tárgyalásának közvetítését. Szörnyű aljasságról hull e most a lepel, igy a rádión lce••osztül is — állapítják mea a rádióliallaatók. — Beismerek mindent — mondja Rajk. — Rendőrspiclik, hazaáruló banditák! — Ez a véleménye itt mindenkinek Rajkról s cinkostársairól. Csiszár Antalné, aki férjét vesztette a második világháborúban, nem tudja már maciéba fojtani a szót: nakasszák 'el valamennyit! Gyűlöljük őket, az életünk tanított meg erre.* 7 óra 03 nerc, U szened: »Msist az ón v ge a |á.ójipakf« "z ujszegedi ligetre már rátérhette szárnyait a sötétség. A 'áinpák fénykörében itt is, ott is siető árnyak bukkannak fel. Egyszer csak megszólal az Állami Hirdető hangszórója. Bekapcsolták a Rajk-ügy főtárgyalásának közvetítését. Az árnyak megállnak. Kis, feszülten hallgató csoportok alakulnak. — Bitangok! Most azután vége a játéknak! Lehall az álarc! - hallalszik az egyikilámpa alól. A csoport csak akkor oszlik el, amikor a főtárgyalást vezető elnök bejelenti, hogy negyedóráig szünetet rendel el. 7 óra 10 perc, Alsóváios: •Most teleim fcgtoU A megvetés moraja fut keresztül Alsóváros I. termen, mikor Rajk a tanácselnök kérdésére beszélni kezd. A legkülönbözőbb megjegyzéseket hallani a teremben ülők ajkáról. — Most felelni fogtok az egfez nép előtt — szól köztó valaki. A többiek csendre intik. Ki se lehet- fejezni azt a gyűlöletet, megvetést, amivel az áruló Rajk szavait kisérik a hallgatók. Valóságos hangzavar keletkezik egy-egy mondata után. Felháborodott hangon beszélnek, azon a hangon, amelyen most velük együtt az egész ország dolgozó népe beszél. 7 óra 22 psre, Széchenyitár: »Es mígsem ülhetek a fe]ere« A városháza toronyórája 7 óra 20 percet mutat. 'Két idősebb asszony halad a korzón keresztül. Hallván, hogy mit közvetít a magyar rádió, az egyik hirtelen haragra gerjed. — Engem csak az bosszant, ho<-y itt hallom a hangjót ennek a bitangnak és mégsem üthetek a fejére. A körülállók megnyugtatják. •Mindannyiőnk öisio lesújt ezekre az árulókra*. A öreg néni alig hallható hangon mondja: — M6g az is kevés — és eltipeg tovább... 7 óra 3Q perc, Bócsi-löiut: Tspai János már az üxlei lázzá — Áruló bitangok — zúgják az Első Szegedi Cipőgyár dolf

ozói a Kaj'k-tírgyaiás rádióözvetitcse közben... Feszült arccai figyelnek és többen jegyeznek a fehér papírlapokra. Szemük gyülüleltől jz/jk. amint hallgatják a hazaáruló Rajk beismerő vallomását. A kezek ököllieszorulnak és TApai János cvikkoló odafordul munkístársai felé: — Güilröt kell ásni a Kajkbaiiáitákuak s mielőbb eltemetni óket — mondja —, mert m'ndenüuktől incg akartuk bennünket fosztani. Azt akarták, hogy aj hői urak országa legyen hazánkból, olyan ország, nliol a dolgozó népnek újból keserű lett vojna a kény ér. S a többiek is Lrv beszélnek. Többs zör hangosan felkiáltanak: •Kötelet n bitangoknak!* 7 óra 47 pete, Rórus: »E evejen Xeilens elégelni!« — mont'ja Tóth Rezső A Rókus I. pírtszervezetben mintegy 35—40-en ülik körül a rádiót. Egy csoportban vannak. Mindenki egészen közel akar kerülni a készülékhez, egészen közelről akarja hallani Rajk és elvetemült 1 kandijának vallomásait. A rádióból hallatszik Rajk hangja. Az arcok hol vörösre gyúlnak a méreetől, hol elsápadnak. — Gazember — kiált fel egész hangosan Iivitz Dezsőné. — Milyen lógót a folytatja a becsületes dolgoz ók ellen aknamunkáját. — Kötelet neki — sziszegi fogai között dühödten Koczka Sándor elvtárs. — Dc most már vóce. Elveszik méltó büntetésüket. Rákosi elvtárs éber volt. — Ti tóval akarták megdönteni az államhatalmat — mondja ökölbeszorított kézzel Tóth Rezső elvtárs. — Nyomornlt bitangok. Nem Is büntetés nekik a kötél általi halál. Ugy kellene elevenen elégelni őket. 7 óra 50 perc, EDIv n-fér: wMmKénHksI felelünk® üzem Magyainé A Kálvin-téri székházban közel százötvenen hallgatják az elvetemült banda vallomását. Néha a megbotránkozástól annyira hangos lesz a terem, hogy szinte elnyomja a rádió hangját. — Borzasztó, gyalázatos — hallatszik innen, onnan az ajkakról. — £s milyen egyszerű, hideg szavakkal beszél a gazember — kiáltja egy elvtársnő a hátsó sorokból. — 25 évig volt részünk az elnyomásban — kiáltja felállva Schönberger Adolf elvtárs. — Nem kérünk belőle. Tito országát már ismerjük. Éheznek és sorba állnak a becsületes jugoszláv dolgozók az élelemért és nem mindig kapnak még nehéz pénzért sem. Az ottani becsületes elvtársakra börtön és halál vár, ha szabadságukat és jogukat követelik. Magyar Imréné dühösen rázza öklét a rádió fele: — Saját kezemmel tudnám megfojtani őket, amiért négy és fél 'vi r, e i',eszitett munkánk eredményét akarták elrabolni tőlünk. Rákosi elvtárs ébersége mentett meg attól bennünket, hogy rabszolgasorsba jussunk. Rajkék gaztetteire termelésünk fokozásával felelünk és üzenjük az imperialistáknak, hogy a mi országunk, a mi hazánk nem rés, hanem bástya, szilárd bástya és ugy próbáljanak hozzányúlni, hogy kemény dolgozókkal találják magukat szemben. 8 óra G8 psic, Móraváios: fl Pjríhkoh fSIbilygatott hangyaboly Ma még a vacsora sem esik olyan jól, mint máskor a Pártiskola hallgatóinak, mindannyian izgatottak. Mikor megszólal a rádió, már mindenki ott van az előadóteremben. Most nem a rendes, megszokott helyén ül senki, mind közelebb húzódnak Varga elvtárs rádiójához, aki elhozta hazulról, hogy minél többen hallgathassák. Mikor meghallják Rajk hangját, mindenki felhördül s Gál János elvtárs kimondja hangosan: ó a bitang! s ez végigszáguld a termen. Ökölbe szorulnak a munkáskezek s mindannyian tudják, ha itt lenne Rajk és rájuk bíznák, nem kerülné el tőlük sem a méltó büntetést. Mikor vége szakad a rádióközvetitésnek, mint a felbolygatott hangyaboly, olyan az előadóterem. Mindenkiből gyűlölet fakad ki. Majd megmutatjuk mi ezeknek a gaz árulóknak, hogy milyen erős öklünk van. — Pártunk Rákosi elvtárs vezetésével leleplezte őket és most látjuk csak, hogy mit nyertünk mi ezáltal. Válaszunk a (még jobb munka lesz. 8 óra 06 perc, Uszeged: Itt senki sem mozdul A Városi Kertészet kultúrtermében is ott a rádió. Az egyik munkás hozta el a lakásából, hogy tártai is meghallgassák azt a tárgyalást, araikor a magyar népi demokrácia leleplezi az imperialisták legelvetemültebb ügynökeit, amikor fény hullik Rajkék, Titóék és gazdáik, Trumanék, Achesonék vért szomjazó arcéira. A rádiónál közvetlenül ott ül a párttitkár elvtárs. Kissé távolabb, a székeken ott ülnek a munkások, úgyszólván mind egy szálig. Csak azok nincsenek itt, akiknek közelebb volt a kerületbe menni. Az egyik elvtársnő ölében ott a két kisgyermeke is. Ahogy megkezdődik a közvetítés, odavonja ölébe őket. Mintha még itt, száz fs száz kilométerre a tárgyalás színhelyétől is féltené a minden emberi gonoszság és aljasság megtestesítőitől, akik most egy níp ité'őyzéke eté állnak, hogy feleljenek gaztetteikért. A teremben néma csönd, ölomesőként koppannak Rajk szavai. Most a spanyol dolgokról van szó. Aljasoki — hangzik itt is valamelyik sorból. Már ott is ennyire mentek! Az arcok egyre sötétülnek, egyre jobban kirajzolódik a megvetés és a gyülc let. Es amikor vége szakad a tárgyalásnak, senki sem mozdul a helyéről. Mindenki ottmarad, várja a kilenc órát, a folytatást... 8 óra 15 psic, Kossuh Laossujátul: »flzt akattáli, rogv ne járj iskolába kislányon...« Negyed kilenc. A zsúfolt villamosokon mftg a jegykezelő és a vezető is a Rajk-tárgyalásról beszM. Dohánygyári muunkásnő kisleányával ül az egyik padon. — Kisleányom, Rajkék azt akarták, hogy ne járj iskolába, ne legyen belőled orvosnő. Dc nem igy történt, mert a Rákosi elvtárs és a Párt mondja mérhetetlen szeretettel — leleplezte az áruló bandát. — Áruló politikát folytatott — mondja egg idős vasesztergályos —, nem kerülheti el sorsét, a bitót. 18 óta 88 perc, Faragé-u'ca: A Faragó-utcai munkásbérház ablakaiból még 10 órakor is világítás látszott ki. Senki sem aludt. Ahol nem volt rádió, azok a szomszédban hallgatták. Ingerült arcok fogták körül minden lakásban a rádiót. Buza elvtársnő igy beszél: — Szeretnék felutazni most Budapestre, szeretném látni, miként lakol ezért a bestiaságért ellenségünk! DRÁMA AZ U3 LITVÁN FALU EMBEREIRŐL A litván állami színház két fiatal drámaíró: Hivic kasz és Gusztajtisz xVirágzó almafák* c. művét mutaita be, az első drámát, amely a litván kolhozfalut ábrázoljaA szerzők a litván mezőgazdaság tevékeny munkásai. A darabot az eszme tüze fűti és magával ragadja n nézőt n kolhozrendszer győzelmébe vetett hit ereje. Látjuk az új embereket, a hazájukhoz hű parasztokat, küzdelmei Itet, a kolhozfalu győzelmét. A színpadon lejátszódik a kolhoz harca az új életért. A dolgozó parasztost Petrasz Gálinyisz szervezi, Ju nasz Kvedarasz Rapolene asszony segítségével- Gálinyisz végigharcolta a Nagy Honvédő Háborút, Rapolene férjét halálra kínozták a német fasiszaták. Hitük, szervezőerejük magával ragadja a parasztokat és vezetésük alatt hozzáfognak *Az új élei* kolhoz építéséhez. Dal ja, a harcias fiatál leány lelkesen szervezi „ komszomólt. A kolhoztagok már készül r.ek tanyáikról új házaikba költözni, de a nép ellenségei, a kulákok es d burzsoá nacionalisták dühödten ellenük fordulnak- A kulák Naudh. jusz, a dühös nacionalista Kajatonasz, akinek kezéhez szovjetemberek vére tapad és Rauba, a pap, minden erejüket latbavetve, a kolhoz bomlasztására törekszenek. Minden aljas eszközt felhasználnak, rágalmaznak, pletykálnak, fenyegetnek s még hízelgéssel is megpróbálják aláásni n parasztok kolhozba vetett hitét. A dráma alaptémája Tet. kusz paraszt és Gálinyisz húgának. Agnyenak története. A leány az elvetemült Kajatonaszba szerelmes, *Petkuszt pedig behálózzák n kulákok- Kezdetben be akar lépni a kolhozba, de a pap hatása alatt visszalép. A kolhoztagojc nem hagyják el őket, segítenek Peikusznak és Agnyenak megtalálni a helyes utat. A tavaszi vetés lázas munkája idején a kol hoz ellenségei felgyújtják „ magtárt és n vetőmag elég. A kolhozparasztok aajáH Készleteikből hordják a magot és ezzel meghiúsítják a kulákok terveit. Az utolsó felvonás már ö győzelem. Valóravált a kol hoz tagok álma, a közös földet hatalmas gépek művelik az udvaron kigyúl Iljics első villanylámpája- Az ellenséget leleplezik- Agnye legyőzi akaratos, makacs természe tét, belátja tévedését és Petkússzál együtt, egymás mel lett n kolhoz örömet adó eredményes munkájában megtalálják az igaz utat. A litván állami színház együttese kiváló előadásban új és új műveket mutat be, amelyek eszmeileg és művé szileg nevelik „ köztársaság dolgozóit a szovjet hazafiság szellemében.