Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

2 Csütörtök, 1949 szeptember T FOKOZZUK A TERMELÉKENYSÉGET A Nagybudapesti Pártbizottság választmányának értekezlete A Magyar Dolgozók Pártja Nagy budapesti Pártbizottsága szerdán kibővített nagybuda­pesti pártválasztmányi ülést tar­tott, amelyen megtárgyalták a termelékenység csökken bősét elő­idéző bibik megszüntetésének módját és a munka termelé­kenységének fokozását. Az érte­kezleten megjelent Rákosi Má­tyás elvtárs, az MDP főtitkára, Szakasits Árpád elvtárs, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Gerő Ernő elvtárs, ál­lamminiszter, az MDP főtitkár­helyettese, Marosán György elv­társ. könnyűipari miniszter, az MDP főtitkárhelyettese, Zsofi­nyecz Mihály elvtárs, nehézipari miniszter. Kossá István elv­társ, pénzügyminiszter, Vas Zoltán elvtárs, a Tervhivatal elnöke, Dralios Lajos elvtárs, az országgyűlés elnöke. Apró Antal elvtárs, a Szaktanács fő­titkára és PongPtez Kálmán, elv­társ, Budapest polgármestere is. Az ülésen Kovács István elv­társ, az MDP Nagv budapesti Pártbizottságának titkára tar­tott beszá mólót — A felszabadulás óta Ma­gyarország és a magyar dol­gozó nép pártunk és vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs irányí­tása alatt hatalmas politikai és gazdasági fejlődésen ment ke­resztül. A magyar dolgozó nép élni tudott a felszabadító szov­jet hadseregtől kapott szabad­sággal — kezdte beszédét Ko­vács Istvón. — A felszabadulás nemcsak szabadságot ad a nép­nek, hanem anyagi javakat is. Dolgozó népünk életszínvonala napról-napra emelkedik. Amikor megállapítjuk, hogy a magyar munkásosztály általá­ban jól teljesítette feladatait, nem mehetünk el sz.ó nélkül a meglevő hiányosságok mellett­A munkatermelékenysége, amely szocialista építésünk döntö té­nyezője, a legtöbb ipartan egy helyben Ali és több iparágban visszaesett. Az egész gyáripar­ban 100 forint munkabérre eső termelési érték februártól jú­liusig több mint 17 százalék­kal visszaesett. Miközben te­hát ebben az évben a reálbérek ^tlagos színvonala 20.2 száza­lékkal emelkedett, addig a mun­ka termelékenysége csökkent. Pedig a szocialista építés szi­gorú törvénye, hogy az élet­színvonal csakis a munka ter­melékenységének fokozásán ke­resztül emelkedhet. Pártunk Központi Vezetősége és Rákosi Mátyás elvtárs most döntő, központi feladatként ál­lítja a nagybudapesti kommu­nisták, a dolgozók elé: Szervezzük meg jobban a termelés munkalat, (okozzuk a munka termelékenységei, Termeljünk többet, jobbat és olcsóbban dojgozó népünknek. A munka lenne.éxenysége visszaesésének fö oka a mun­kafegyelem és az egyéni fe­leiősség hiánya. Az üzemek nagy többségében még százá­val fordulnak elő késések. Egjes üzemekbeil feltűnően és indokolatlanul sok a láppén­zes be.eg munkás. Előlordul­lak ínég öncsonkításokkal kap. c-solalos OTl csa-úsok is. Jigses munká ;ok nem uzzal tőrödnek, hogy u dolgozó nép javára többel, jobbat és olcsóban termeljenek, hanem még azt eein termelik meg, amit a ka­pilalistáknak íelszabaduiás elölt, linnek tudlialó he, hogy még mindig magas a selejt. A WA1 vasöntödéjében a jú­niusi lü.4 százalékról julius­ra 23.5 százalékra emelkedőit « selejt. A Dimávag gépgyár­ban a kocsitengelyek seiejthá­nyada az április seiejlliúnya­(kmak kereken a négyszerese. A munkásság egy része még nem érlelte meg: A népi de­mokrácia nemcsak jogokkal és anyagi előnyökkel, hanem kö­teességekkeí is jár. Ha a fe­gyelem a munkások közölt meglazul, akkor meggyengül a proletárdiktatúra is. Minden öntudatos mun• kasnak és elsősorban a kom• munistákn ah kSfe'esség ak, hoíy felvegyek a h-.rcot a munkalegyei met rombolók ellen. A szocializmus épilése na­gyobb és fejlettebb fegyelmet köveiéi, mint a kapitalizmus: önkénles munkafegyelmet, amely azon alapul, hogy a munkás tudja, a gyár és a gép a dolgozó népé, hogy a ter­melést és a termelékenységet emelve, saját maga, népe és hazája javát szolgálja. A munka termelékenysége stagnálásának és visszaesésé­nek egyik fonlos oka, hogy a normarendezés szervezeti előkészítése sok hibával járt. Annak ellenére, hogy Párt és a Szaktanács megmondotta: a normához hozzányúlni nem szabad, ismételten előfordul­tak sulyos visszaélések e té­ren, amit persze a reakció használt fel. Több esetben előfordult, liogy a munkások jelentékeny mértékben tény­legesen túlteljesítették a nor­mát és az üzem vezetősége nem fizette azt ki, hanem uj­ra megváltoztatta a normát. Nyilvánvaló, hogy itt az el­lenség keze jáIszik közre. Azok a vállalatvezetők, akik nem fizetik meg a tényleges lelje­silmén. t, súlyos 1 unt követnek el, az osztályellenség malmára hajtják a vizet, mert nem ősz­lön ik, hanem elkedvlelenilik, bizonytalanná teszik a mun­kásokat és elősegítik a terme­lés visszatartását. De ennek ellenkezője a normalazilások­kai elért ós elszámolt maga­sabb tcljesitmény, méltatlan az önludalos munkásokhoz, és szinlén nem jelent egyebet, mint saját munkástlrsainak, mun á államának Lecsapását. A nagy-budápesti pártvá'aszt­mánynak a leghatározottabban el kell itélui a vül-Ualvezelők­nek és a kalkulúusoknak ezt a megengedhetetlen magalaríását és meg kell követelni, hogy clé­reii is pontosán hajtsák végre i á-Tun.,n:ik és a szakszervezet­nek, a kormánynak határuza­lát: ne nyúljanak a normához. Ila a normát tuileljcsLetlék és amennyiben az tényleges telje­sítményen alapul, semilycu lel ­sühatúrl szabid nem lehet, ha­nem a munkások több teljesít­ményéi, akármennyi is az ösz­szeg, ki kell fizetni. Mindezek a sulyos hibák az­ért lehetségesek, Pártunk ismé­telt figyelmeztetése ellenére, mert uiimoi vállalatvezetőnek és műszaki vezetőnek tossz a viszonya a szocia.islm epi­I ésáez, A vállalatvezetők nem hajtól­Iák yégie a Központi Yezelfl­ség hau.roi-atát. a párt és az üze­mi lúzoilságok nem ellenőriz­ték. Megköveteljük minden egyes műszaki seremtől, incsleríóf és munkástól, hogy a uiaguk te rülelén tudásuk legjavát adják, feladatukat pontosan hajisák végre. Biztosítsák a kapitalista munkalegyelemiiél sokkal fej­lettebb szocialista munkaügyei­met. Maguk mögött .érezhellk teljes sudyai i úriunkat és a szakszervezeteket. Ugy kell megszervezni az üzemekben a munkát, hogy minden munkás bizonyos meghalározott mun­káért vise'je a felelősséget. A másik dönlő feladatunk, alapvetően megváltoztatni a munkások viszonyát a terme­léshez, a szocializmus építésé­hez. Dönlő szerepe van a szé­les tömegeket átfogó szocialista egyéni versenynek. Ma nálunk a munkásoknak csak egy töre­déke vesz részt az egyéni ver­senyben, Így a munkaverseny nem teljesítette hivatását. Az egyéni verseny nem hátráltat­ja, hanem ellenkezőleg, még jobban e'őinozdítj,a a többi ver­senyrormát, a brigádmozgnl. mat, a párosversenyt. Fel kell vetnünk egy kérdési, amiről eddig még nem beszél, tünk eleget, a kommunista párt­tagok viszonyát a termeléshez. Vannak nagyszerű elvtársaink, akik a munka igazi harcosaivá váltak. De tudunk olyan párt­tagokat, sőt aktivistákat is, alak nem hajtják vágre a tervet, se­lejtesen dolgoznak és mégis azt hiszik magukról, hogy jó kom­munisták. Pedig kommunista és rossz, fegyel­me'ellen ntnnkár, — ez a kél foga om összeférhetetlen. A nagybudöpesti párlválaszt­mány fe'szólll minden buda­pesli üzemben dolgozó kommn­nistát, hogy önkéntesen és tel­kesen vegye ki részét a szocia­lista egyéni versenyből és pél­damulalásával szervezze be a versenybe ^a pártonkívüli mun. kástöme «kct. Féireérthclclie. nül meg kell mondani, csak az lehet funkcionárius az üzem­ben, aki maradéktalanul telje­sili a termelésben kötelességét. A nagybudapesti pártválaszt­ménynak meg kell állapítania, hogg a munkatermelékengség visszaeséséért, a munkafeggelem meglazltésáért, az egyéni fele­lősség és az eggént munkaver­seng fejlesztésének hiángáért a szakszervezet és az üzemi bizott­ságok is felelősek. A szakszer­vezeteknek, az üzemt bizottsá­goknak munkájuk központjába a termelés kérdésével való foglal­kozást kell tflzniök. Rá kell mutatnunk arra Is, hogg a fentebb omUtett hiá­ngosségokért üzemi pártszerve­zeteink, kerületi pártbizottsága­ink és a naggbudapesti pártbi­zottság ts felelős, mert szintén nem hajtolták végre azt a szük­séges fordulatot, amelget a munkásosztály halalomrajutása parancsolóan megkövetel. A pártszervezet politikai ne­velőmunkáját meg kell javítani s a terv végrehajtásának szolgá­latába állítani. Ezért a pártbi­zottságok tagjait elsősorban a legjobb naggüzemí élmunkások­,ból, vállalat- és műszaki veze­tőkből kell összeválogatni. A termelést munkáért személgesen a pártbizottság tilkára és az egész pártbizottság felelős. Különösen fipgelmet kell pártbizottságaink­nak a vas- és fémipari üzemek, valamint az építőipar termelési munkájának gyors megjavítására fordltaniok. Összefoglalva l 1. Meg kell szüntetni a mun­kafegyelem terén a meglévő la­zaságokat és megerősíteni a szocialista munkafegyelmet. Helyre kell állítani az egyéni vezetést, az egyéni felelősséget, hogu ezt megvalósíthassuk, a vállalatvezetőknek és a munká­soknak is el kell sajátítani a technikát. 2. Rendet kell teremteni a bérfronton ugy, ahogyan azt a termelés érdeke megkívánja. 3. Az egyéni versenyt hatal­mas, tömegeket átfogó mozga­lommá kell fejleszteni. 1. Törődni kell a műszaki értelmiséggel, segíteni kell őket a termelésben az elöltük álló feladatok megoldásában. 5. A pártnak és a szakszerve­zetnek fordulatot kell végrehaj­tania a termelés felé. Döntő köz­pont! feladattá kell tenni a ter­melésben előttünk álló feladatok megoldását. Nagybudapest kommunistái, munkásai és műszaki értelmisé­gei e nagy feladatok megoldá­sához vegyenek példát felszaba­dfiónk, a hatalmas Szovjetunió­tól, a Bolsevik Párt szervezetei­től, sőt kommunistáitól. Az osz­tályharc súlypontja — elsősor­ban a városokban — egyre in­kább a gazdasági vonalra megy át. Az osztályellenséget a ter­melés frontján ia meg kell vernünk. Ezen a választmányi ülésen a nagybudapesti komunisták, öntudatos munkások nevében megfogadjuk, hogy a felada­tot, amelyet Pártunk Közpon­ti Vezetősége és vezérünk, Rákosi Mátyás elvtárs elénk állított, kemény munkával és harccal végrehajtjuk és példái matatunk at egész orszia dolgozó népének, ho­gyan fce.'l kommunista mód­ra épiteni n nmrtkésclt álla­mái, a szocialista országot és felhívjuk az egész ország kommunistáit és dolgozóit: kövessék példánkat. Rákosi elvtára a múltévi januári or« szágos értekezleten ezt moic dotta: »Eddig még minden feladatot, ami elé a történet lem állított, sikerrel megöl. dottuk.« S valóban, eddig még minden feladatot meg* oldottunk amire a Párt irá* nyitotta figyelmünket. NincS és nem lehet semmi kétség az iránt, hogy most a munka termelékenységének fokozása lerén pártszervezeteink, szak* szervezeteink és munkásoszj lályunk elé állított hatalma* feladatokai is sikerrel végre* hajtjuk. Pártunk Központi Vezetősége, szeretett vezé* rünk, Rákosi Mátyás elv' ári irányításával, gyorsabb tem* póval építjük fel a szocialista Magyarországot — fejezte b« beszédét Kovács István elv­tára, az MDP nagybudapcstt párttitkára. Kovács elvtárs beszámolója hoz többen szólták Ihozzájj majd az értekezlet eredmé­nyeit Kovács István elvtárs fog­lalta össze. Felszólította f?nl amennyi ipari szervezetet, üzemi bi. zo'.Wtaot és műszaki vezető, kot- tárgyalják meg az érte. kezle'en fel velőit problémákat és ennek alapján dolgozzanal ki munkatervet. Szorosabl kapcsolatot kell kiénileni at MDP üzemi szervezetei, i szakszervezetek, a miniszté. riumok és oz inari közponlol közólt. A ni un' áská e e'c e >: il legfontosabb ta'adala most l technikai szakképzettség clsa­jálitása, de ez nem mehet I marxista-leninista elmélet ta. nulmányozá inak rovására mert a marxizmus-loninizmiti ismerete a gazdasági vczelől jó munkájának is előíelléleia Pénteken ül össze 65 ország 690 küldöttjének je'enlétében a DlYSz második kongresszusa A kongresszus programja: A Demokratikus Ifjúsági Világszö­vetség szeptember 2-án ül össze a magyar országgyűlés házában. Eddig 65 ország 690 küldöttje jelentette be részvételét a kon­gresszuson. Szeptember 2-án, pénteken dél­után Guy de Boysson, a DIVSz elnöke nyitja meg a kongresz­szust, majd a magyar kormány, a magyar dolgozó nép nevében üdvözli a kongresszust. Azután több ország küldötte mond üd­vözlő beszédet. A kongresszus tárgyalásait szeptember 3-án reggel kezdi meg. Ekkor terjeszti be Boysson jelentését a DIVSz eddigi mun­kájáról, harcáról a békéért, a demokráciáért, a népek nemzett függetlenségéért. A jelentés fö­lött a vita szerdáig tart Csütörtökön délelőtt választ­ják meg az uj végrehajtó bi­zottságot, mely délután mutat­kozik be a kongresszusnak Ugyancsak csütörtökön hoz i kongresszus határozatot és a vi­lág 'ifjúságához felhívást bocsáf ki. melyben fokozottabb harcri hívja fel a világ fiatatjait a há­borús uszítók ellen a békéért TÖBBFELE UJABB F.SÖ Mérgekéit időnként élénkebb szél. Változó felhőzet, többfelé njabb eső, esetleg zivatar. A hőmérséklet kissé emelkedik. Úttörő kongresszus Kazahsztánban Kazahsztán fővárosában, Alma Atában nemrégen nyíA meg az úttörők köztársasági kongreszusa. Mintegy 300 út­törő érkezett Kazahsztán fővárosába, ahol a gyönyört Dinamo-stadionban tárgyalták meg az úttörőmozgalom kér déseit. a kongresszuson való részvétel kitüntetést jelem az úttörők számára, igy a kiküldöttek között javarészt ki­tűnő tanulók, sportolók, repülőmodellezők, fiatal Micsurin­követők vannak. A kongresszust a Komszomol kazahsztáni központi vezetőségének titkára nyitotta meg, majd a köz­társaság minisztertanácsának elnöke és a legfőbb szovjet elnökségének elnökhelyettese szólott az ifjakhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom