Délmagyarország, 1949. szeptember (6. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

Ot szegedi üzemben kiosztották az élmunkás < jelvényeket Nagyszegeden fieíe ezíídölt a cséplés Ifi. ÉVI. 232 szöm. Ara öü Hisér 1943 szeptember 1 csIilürt&K h béke ftíve v fágken^resszusa Mm\U b'zoitsíginak felívása a világ siépeiez A béke hívei világkongresszusának állandó bizottsága az október 2-i nemzetközi békenapra felhívást intézett a világ népeihez. Világ asszonyai és férfiai! Miként 1914 augusztusában és 1939 szeptemberében, úgy most is veszély fenyegeti a békét. Miként akkor, úgy most is haszonra és hatalomra éhes maroknyi ember, újabban atombombával fenyegetődzve visszautasítja a nemzetek közötti békés tárgyalásokat és a szolgálalába szegődött kormányokkal újabb háborús szövetséget szervez. Az Atlanti Szerződés ratifikációja, az az elhatározás, hagy újra hatalomhoz juttatják ós felfegyverzik a világ népeinek hóhérait Nyugatnémetországbal. és Japánban, az a támogatás, amelyet világszerte a nép ellenségeinek nyújtanak, elárulják e paktum véres kalandokat kereső gyártóinak valódi terveit. Ezek a katonai szövetségeket előkészítő háborús kihívók máris nyomorba döntöttek népeiket az uj fegyverkezési verseny szörnyű terhével. Szerencsére azonban ma már nem vagyunk 9em 1914ben, sem 1939-ben. A béke erői lényegesen megerősödtek és a népeknek a fasizmus felett aratott győzelme folytán ma már elég erejűk van ahhoz, hogy meghiúsítsák az aj háborús bűnösök szándékát. A béke hivei világkongresszusának állandó bizottságin elhatározta, hogv októlier 2-án nemzetközi napot rendez a békéért vívott harc jegyében. Ennek az október 2-i nemzetközi bókenapnak uj állomást kell jelentenie a békéért folytatott küzdelemben és meg kell erősítenie a béketábort. Világ asszonyai és főrfiail Október 2-á.n kiáltsátok inem*6t a háborúnak. Mutassátok meg október 2-án gigászi világtüntetéssel a béke híveinek mindent elsöprő erejét. Utasítsátok vissza a mind nyomasztóbban rúnknehezedő háborús böltlégvetés terheinek viselését, követeljétek a nemzetek függetlensége és a népek szabadsága ellen elkövetett támadások megszüntetését. A Szovjetunió ufabb leleplező Jepy^éSce a fugo^xláv kormányhoz A jugoszláv kormány augusztus 20-án jegyzéket intézett a szovjet kormányhoz. EZ a jegyzék a jugoszláv kormány válaszát tartalmazta a szovjet kormánynak arra a jegyzékére, amelyben a szovjet kormány kifejtette álláspontját az osztrák szerződés megvitatása kapcsán Ausztriával szemben támasztott jugoszláv igényeket illetően. A szovjet kormány most, augusztus 29-én ujabb jegyzékben válaszolt a jugoszláv kormánynák. A jugoszláv kormány valódi arculata »A jugoszláv kormány uj jegyzéke ujabb pletykát és légbőlkapott rágalmakat halmozott, amelyekkel a jugoszláv kormánynak aa a célja, hogy álcázza kétkulacsos politikáját és becsapja Jugoszlávia népét* — mondja bevezetőben, a szovjet kormány jegyzéke, majd igy folytatja: >A szovjet kormány nem azért tartja szűkségesnek az alábbi megjegyzések közlését, hogy meggyőzze a jugoszláv kormányt, amely már régóta meggyőződések nélkül él és csak nyulad gsmMiának utaüköfük, hanem Munkások, értelmiségiek, aszonyok és férfiakt Korra, val ÍSsra, politikai felfogásra tekintet* nélkül kénvszeritsüfc r& a _ békét a háborús uszitókra, hiszen valamennyiünk életét egy- si'ását követve mű' formán veszélyeztetik, mert a bomba nem válogatna közöt- azért, hogy lerántsa róla a lepriink-. Ha. ftűrvfiqnlr. p rmv l Tfirm-nlr ,, Ipp 1 fM.o ninpo n 7 ,J V - 1 —_ . , 1 , ... let és hozzásegítse Jugoszlávia népeit, hogy megpillanthassák a mostan! ju<íosz!áv kormány valódi arculatát.* A szovjet jegyzék első fejezete visszautasítja a jugoszláv kormány rágalmait a szovjet kormány 1945 ben Ausztriával kapcsolatban követett politikáját illetően. Rámutatott arra, hogy SztáTn és a szovjet korHiányokkal telítik az ujs&go- mány Ausztria függetlensége tünk. Ila egyesült erővel lépünk akcióba, nincs az a hatalom, umelv legyőzhetne bennünket. Közös erővel megnyerjük a békéért vivott csatát, az élet csatáját. A BEKÉ VILÁGKONGRESSZUS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA A Szovíefunió tsafaíma a békél és a demokráciát Az utóbbi nipok ragyogó ereményeiben a béke híveinek összszövejségi értekezletén — — irja az Izvesztija vezércikke — újra megnyilatkozott a szovjet társadalom törhetetlen erkölcsi és politikai egysége, a szovjet dolgozóik lángoló szeretete szocialista hazájuk iránt, élenjáró szerepe a béke és a népek barátságának ügyét védelmező demokratikus, imperjalistaellenes táborban. A Lenin és Sztálin pártja által nevelt, a szocialista ha. za iránt hü és mélységesen odaadó szovjet hazafiak a világbéke legkövetkezetesebb, legszenvedélyesebb harcosai. A szocialista állam mindenkép! cn támogatja polgárainak Bkliv békeakaratát. A szovjet demokrácia minden nép érdekét, a béke érdékét szolgálja. A szovjet emberek azt tartják igazi demokráciának, amely a népek javát és az egész világ békéjét szolgálja. Az egész haladó emberiség l Szovjetunióban látja remé nyét és támaszát, a béke és a demokrácia megingathatatlan bástyáját. Az imperialista tábor fökolomposai és megvetésre méltó jobboldali szocialista bérencei majd megszakadnak a Szovjetunióra szórt rágalmaikban • é3 piszkos szovjetellenes kohol kat. Mindez hiábavaló erőfeszítés Nincs olyan erő, amely elállhalná az igazság útját, annak a nagy szerepnek az igazságát, amelyet a Szovjetunió játszott és játszik az egész dolgozó emberiség életében. Az egyszerű embereket mindinkább áthatja az a tudat, hogy nincs fontosabb dolog a béke ügye szempontjából, mint a Szovjetunió hatalmának erősítése, mert ez a halálom a békét és a deomkriciát szolgálja, mert ebben rejlenek a nemzetek szabadságának és függetlenségének a hatékony biztosítékai. A szovjet nép békés munkájának hatalmas győzelmet, a Szovjetunió testvéri segítségére támaszkodó népi demokratikus országok dolgozóinak sikerei, a béke hivei világmozgalmának mind nagyobb lendülete és szervezettsége a demokrácia és béke erőinek növekvő tömörüléséről tanúskodnak. A békeértekezleten minden felszólalásban a legkülönbözőbb nyelveken rajongva emiitették Sztálin nevét, a béke és a népek barátsága nagy bajnokának, a kommunizmus bölcs vezérének nevét Sztálin neve a szovjet nép és az egész haladó emberiség zászlaja a békéért vívott küzdelemben. mellett foglalt állást, de ugyan akkor az osztrák határoknak Jugoszlávia javára történő kiigazításának szükségessége mellett is,* Gyáva ós áruié magatartás »A jugoszláv kormány azt tartja, hogyl a nemzetek őnrendelkezésl elve csupán Jugoszláviára és a győztes nemzetekre alkalmazható. így azonban csupán olyan emberek gondolkozhatnak, akik az Imperialista hőditásvágy szellemében nevelkedtek. A demokratizmus ezzel szemben abból indul M, hogy a nemietek önrendelkezésének elvét alkalmazni kell minden nemzetre, köztük a legyőzött nemzetekre is.* Ez azonban természetesen nem éríntfci a jugoszláv követelések támogatásának kérdését A fejezet végén a szovjet jegyzék megállapítja: >Nem lehet kétséges, hogy Jugoszlávia megkapta volna Sziovén-Karintiát, ha a jugoszláv kormány nem viselkedett volna gyáván és gyávasága következtében nem árulta volna el Jugoszlávia nemzeti jogait.* Az agresszív, imperialista körök kiszolgálói fl második fejezet sorraveszi a jugoszláv kormány aljas ráItsalinaiL ténuekkel és konkrét adatokkal, köztük Kardelj jugoszláv külügyminiszternek Visinszkijhez Irt levelével cáfolja meg azokat, flz aljas rágalmakat Illetően a szovjet jegyzék megállapítja: »Kétségtelen, hogy csak a szocializmus és demokrácia árulói és minden emberségből kivetkőzött féktelen fasisztákká vált emberek képesek a Szovjetunióról és kormányáról ennyire pimaszul és zabolátlanul fecsegni.* fl szovjet jegyzék ujabb konkrét adatokkal bizonyltja, hogy a jugoszláv kormány kétkulacsos, hazug, provokátor politikát folytatott Szlovín-Karlntla kérdésében. »NyilvánvaIé, hogy ezzel azt a célt követte; hogy mesterségesen nézeteltérést szítson a külügyminiszterek tanácsában. Ezt a jugoszláv kormány Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország szélsőséges, leginkább agresszív, imperialista köreinek érdekében tette, mely köröknek érdekük fűződik ahhoz, hogy fenntartsák az ellenséges hangulatot a Szovjetunió iránt és a háborús hisztériát. Ebben nz esetben a jugoszláv kormány a Szovjetunió ellenfeleként és ellenségeként, mint a külföldi imperialista körök ügynökeként tette,* A jugoszláv kormány el akarta titkolni a nép előtt kapituláns álláspontját fl szovjet jegyzék részletesen válaszol arra a hazugságra, hogy a szovjet kormány javaslala volna: a jugoszláv kormány mondjon le területi igényéről, fl jegyzék teljes terjedelmében közzéteszi Kardelj jugoszláv külügyminiszter levelét és javaslatait,, melyekből kiderül, hogy Titoéknak ez az állitása Is szemenszedett hazugság. »Ai'nt ismeretes, a jugoszláv kormány a szovjet kormányra igyekezett hárítani a területi egyezményeket és nem vállalta magára a felelősséget ezekért az engedményekért, mert el akarta titkolni Jugoszlávia népei elöl, uj kapituláns álláspontját* — szegezi le a megcáfolhat tatlan tényekre támaszkodva a szovjet kormány. Mit kívánnak a nemzetközi szabályok? fl jegyzék befejező pontja igy szól A jugoszláv kormány augusztus 20-i jegyzékében követeli a szovjet kormánytól, hogy az különös tisztelettel, sőt szeretettel viseltessék iránta és hogy ez a tisztelet és szeretet jusson kifejezésre a jugoszláv kormány hoz intézett szovjet jegyzékekben, hogy a jegyzékek ne tartalmazzanak olyasmit, ami sértené a jugoszláv kormány önimádatát, vagy megbántaná a jugoszláv kormányt. A jugoszláv kormány ""'tja, hogy igy kívánják ezt a »nemzetközi szabályok*. A szovjet kormány kénytelen megállapítani, hogy a jugoszláv kormány lehetetlent kívánt tőle. A szovjet emberek megvetik a szökevényeket Mindenki előtt ismeretes, hogy a jugoszláv ' orraáuy dezertált a szocializmus sa demokrácia táborából, átszökött az imperirdizmús és fasizmus táborába. Meg kell jegyezni, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény nem tiszteli a szökevényeket. Még kevépbbé táplálhat valami, a szeretethez hasonló érzést a szökevények iránt. Mi több: mindenki előtt ismeretes, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény megveti a szökevényeket. — különösen a rosszakaratú ilezcrtőrökt't Természetesen a szökevényeknek többféle fajtája van. Vannak véletlen szülte dezertőrük akik gyávaságból követték el tettüket, remélvén, hogy igy megmentik bőrüket. Vannak misfajta, rosszakaratú dezertő* rök is. Ezek nemcsak azért dezertálnak, hogy bőrüket ínégmentsók, hanem azért is, hory ártsanak annak a tábornak, ahonnan megszöktek. Meg kel] állapítani — bármennyire szomoru is ez —, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény a jugoszláv kormányi nem a véletlen, hanem a rosszakaratú dezertőrük közé sorol* ják. Akik szégyenükből jövedelmező mesterség*! csinálnak Meg kell állapíiani íovábbá, hogy a rosszakaratú dec.cntöröknek is több fajtíja van. Vannak rosszakaratú dezentőrök, akik érzik bűnöket, súlyosan átélik szégyenüket és igyekeznek észrevétlenek maradni, elrejtőzni a világ 4 szeme elől', majdhogynem szerényen viselkednek. Van, nak azonban olyan rosszakaratú dezentó'rök is, akik szégyenükből jövedelmévé mesterséget csinálnak, hangom kodva dicsekednek dezertélásultkaí, mintha az valamiféli hősiesség lenne, a színre lépnek, hogy megugassák azt 1 tábort, amelyből megszöktek, szemérmetlenül dicsekednek azzal, hogy bármikor megugatják azt a tábort, hogy következésképpen nem valami közönséges dezentőrök, hanem hősök. Pontosan úgy, mint Krilov meséjében: »Ej, a vakarcs olyan erősnek képzeli magát, hogy megugatjs az elefántot!* „Nem számíthatnak a szovjet kormány részéről kedvességre és még kevés jbé tiszteletre" Meg kell állapítani — báA mennyire szomorú is ez —, hogy a szovjet emberek és a szovjet közvélemény a jugoszláv kormányt éppen ilyen rosszakaratú, dicsekvő dezentőrök közé sorolja. Ilyen az az általános légkör, amelynek közepette a szovjet kormánynak végezni* kell munkáját. Reméljük, a jugoszláv kormány megérti, hogy nem számithat a szovjet kormány rsézéről kedvességre és még kevésbé tiszteletre. Moszkva, aucrusztus 29.