Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-17 / 190. szám

tóercDa, 1949 augusztus TT» UIITRSOK fi LENGYEL ÉPÍTŐIPARBAN Mint égy megzavart méhkas­ban, olyan a sürgés-forgás a Grochowi Konfekcióipari Üzem építkezésénél. Hatalmas állvá­nyokról gyorskezü munkások >huzzák* fel a falakat és az állandóan mozgó lift kimerit­hcletlcnül hordja fel a ma­gasba a kész mailért. Százöt­ven kőműves és vakoló dolgo­zik itt, százötvenük részére kell állandóan mailért kever­ni. A mallerkeverést mindösz­sze kél ember végzi. Kurowskí lassan megtörli homlokát és megelégedve néz fel a magasba, ahol percről­percre növekszik, emelkedik a fal. — Te szaki! — szól a mel­lelte dolgozóhoz. — Régen vagyok már a szakmában, de azt soha nem hittem volna, hogy mi kelten százötven em­bert tudunk ellátni malterral. — Ez bizony tizenöt ember munkája tolt azelőtt — feleli a másik. — és mind fezt Wójcik mester találmá­nyának köszönhetjük. Kezét a mellelte álló gépre teszi, majd elgondolkozva nézi — Ahogy most elnézem ezt. K közönséges drótból készült dobot, a végén a hullámfor­gató tekerőket és amikor ér­nem azt munkaközben, hogy nem kell erőlködnöm, mert i mész saját súlyánál fogva »orlik el a hálón, arra gon­)olok, olyan egyszerű az egész, hogy én is rájöhettem volná. — Hát ha már erre nem jöt­tél rá — felel vissza nevetve Ku­rowszki —, gondolkozz azon, ho­gyan lehetne ezt a drótháló­aobot gépesíteni. Éles szirénahang visít fel. fl mozgás az állványokon azonban nem szűnik. Még elhelyeznek két­három téglát és a lift sem áll meg félúton. Pár perc múlva azonban a finom levest kanalaz­zék és nevetve integetnek a szomszéd építkezés csinos mun­kásnőtnek. fl Grochowi Konfekdósipari Özem építését az l-es számú Ál­lami Építőipari Vállalat végzi. Az itt dolgozók munkamódszerei­nek híre > i már eljuta t az egész orssácba. fl környező építkezések dolgozói ís étjötmeki tapasztalatcserére. De nemcsak a gépesített malter­keverés miatt, hanem azért Is, mert itt dolgozik a rekordered­ményekkel büszkélkedő »vakoló­hármas« Is. fl tizenhat vakoló­csoport közül Otrzechowskl, Ra­tylnski és Omylinski csoportjai a legelsők. Kétszáz százalékon felüli normateljesitményt értek el és fejenként 10 ezer zloty helyett 19 ezret keresnek. Nagyszerű eredményeiket a jó munka megszervezésének és an­nak köszönhetik, hogy a fasisz­ták által lerombolt Lengyelor­szág helyett uj hazát építenek, de mostmér nem az uraknak, tőkéseknek, hanem sajátmaguk­nak. A PÁRTMUNKÁS legújabb száma igen .fontos cikkeket közöl. Orbán (László elvtálrs, a Magyar (Népköztár. saság alkotmányáról ír. 'Meg­Állapítja, hogy a Szovjetunió támogatásával sikerült a (ro­mok helyén uj orszá'gdt fel. építeni. »A Pártunk, « mim­íásosztá'y által vezetett ha­talmas Harcoknak eredményt és egyúttal arisszatükrőzője népi demokratikus aikcSmá­nyurtkt — irja többek kö­zött. i A gabonabegyújtésről, az azzal kapcsolatos tennivalók, ról is beszámol a Pártmun. kás. KöZli a Szervező Bízott, ság határozatát a (népnevelő munkáról. Ismerteti, miért hallgatják mindenült olyan lelkesen a Szovjetunióban járl parasztküldöttséjg tagjainak gyűléseit. A kádermunka és a pártmunka kérdéseit mélyen, járóan mutatja meg. > Vásárhelyi Miklós elvtárs »A Szovjetunió ismertetése mindennapi feladatunk* ci­men irt fontos cikket. A VIT­re való készülődésről ,tagje­löltfelvétetről, a munkamód­szer-átadási mozgalom jelen­tőségéről és más egyéb idő­szerű kérdésekről számol be és jelöli mejg a vele kapcsola­tos tennivalókat a Pártmun­kás. MINÉL TÖBBET „C" VETEL1 IEGYRE \ EZ AZ ALKOTMANY MOST MAR A MI ALKOTMÁNYUNK — Ír JÁR a dolgozók Rákosi elvtársnak Uj alkotmányunk lázba hozta a magyar dolgozókat. Az emberek mindenfelé az egyes paragrafusokról be. szélnek, pontjait összehason­lítják régebbi törvényeinkkel és hálatelt szívvel gondolnak m felszabadító Szovjet Had­seregre és a Magyar Dolgo­rók Pártja nagy vezérére, Rákosi Mátyás elvtársra, aki­nek ez az új alkotmány, öt­évi munkánk eredményeinek lerögzítése köszönhető. A munkások és a parasztok az új alkotmányból azt tanul­ják: övéké az ország. Az MDP Központi Vezetőségéhez és Rákosi elvtárshoz naponta ezerszámra érkeznek az üd­vözlő levelek és a köszönő táviratok abból' az alkalom­ból, hogy új akotmányunkaf az országgyűlés elé terjesz­tették. Köszönjük Rákosi elvtársnak >A magyar népnek eddig soha nem volt alkotmánya. Ha volt is alkotmányról szó, az csak a kiváltságosok ér­dekeit szolgálta, a dolgozó milliók kapitalisták hálójában vergődtek. A Magyar Nép­köztársaság alkotmánya a Szovjetunió segítségével jött létre, országépítő munkánk eredményeit, országunk gaz­dasági és társadalmi szerke­zetének változásait fejezi ki és a továbbfejlődés útját je­löli meg. Köszönjük Rákosi Mátyás elvtársnak ...« — írja Fülöp Franciska, a szegedi Dohánygyárban. Sorai meg­világítják az új alkotmány döntő jelentőségét, rámutat­nak arra, hogy országunk­ban a szocializmus épitését, a nép hatalmát törvények biztosítják. A nagy minta a Szovjet­Unió 1936 os alkotmánya volt, amelyben az emberiség nagy vezére. Sztálin elvtárs összefoglalta a szovjet nép eredményeit a szocializmus építésében. Mi ehhez az al­kotmányhoz, a világ legtöké­letesebb, leghaladóbb alkot­mányához igazodtunk, termé­szetesen figyelembe vettük sajátságos körülményeinket is és azt is, hogy a szocializ­mus építésének mi még csak az elején járunk. Biztosit ja a mankóhoz való jogot A szegedi üzemek dolgozói világosan látják az új alkot­mány nagy jelentőségét. >Biz­tosítja a dolgozóknak a mun­kához váló jogot és egyben Feive el a kecsKemsti sző észeti cs toraszaü isüoiáfea A kecskeméti állami szőlé­szeti és borászati iskola igazga­tósága felvételi pályázatot hir­det az iskola első évfolyamára. Felvételhez az elemi 8, illetve az általános 8, gimnázium vagy a polgári iskola 4 évfolyamának elvégzése szükséges. Korhatár 14-tól 18 évig. 18 évnél idő­sebbek korengedéllyel, vehetők fel. Az iskola három' évfolya­mú.^ Kiképzést nyújt a szőlészet, borászat, gyümölcsészet és a konyhakertészet minden ágában. Tanítás és ellátás díjtalan. Fel­vételre nő hallgatók is jelent­kezhetnek. Felvételi kérelmet minden községben a helvi DÉFOSz vezetőjének' ajánlásá­val kell beküldeni. Cim: Kecs­kemét. Uilrlán*"!"©. J>«8t*fiAfc 2* Hetek óta ujabb «és ujabb tömött zsákok gyűlnek a föld­müvesszövetkezelek raktáraiba Szegeden és környékén, .Csa­nádmegyében éppen ugy, mint az ország minden részében. A kunszentmártoniak, kunágiotai­ak versenyfelhívása ujabb és ujabb versenyfelhívásra, '.ver­senyre buzdította a legeldugot­tabb tanyák, falvak dolgozó pa­rasztságát ls. A begyűjtés igy óriási lendületet kapott a ver­senymozgalmon keresztül. A terménybegyüjtési verseny azonban csak ugy lehet igazán sikeres, ha megfelelő politikai és szervező munkával, széles­körű felvilágosítással függ ősz­sze. Ezt a munkát lálja el a Magyar Dolgozók Pártja • 'és annak Irányításával végzik a DÉFOSz szervezetei, a szövet, fezetek Ós a tömegszerveze­tek. Megállapíthatjuk, hogy mindenütt lénveaesen Jobbak a terménybegyüjlési eredmények ott, 'ahol a Párt irányításával vitték ezt a jnunkát és ezzel összefüggően féltőn vigyáztak a kulák mesterkedések leleplezé. sére, következetesen vitték elő­re az osztályharc menetét Különösen fontos feladat, hogy a megyék és községek ütemterv előirányzataikat pon­tosan betartsák. Erre általá­ban környékünkön is megfele­lően vigyáztak, de nem mond* hatjuk el ugyanazt a C vételi jegyek előirányzatáról. Ez utób. bira legtöbb helyen nem for­dítottak kelló gondot. Most te­hát a terménybegyüjtési ver­senynek ezt az elhanyagolt ágát kell előtérbe helyezni. Népi de­mokráciánk kormánya a C vé­teli jegyre beadott gabona után számtalan kedvezményben is részesitii a dolgozó parasztság ot. A felvilágosító munka fo­:ozására van szükség, hogy Sze­gény- és középparasztságunk mindenütt világosan lássa, mi­lyen nagy segítséget kap és ne hallgasson a kulákok ha­zudozásaira, akik mindent el­követnek, hogy a dolgozó pa­rasztokat félrevezessék. Nem egy olyan kuISkot tudunk, aki saját­maga nem mert ugyan szabo­tálni, de hamisan magyarázta a terménybegyüjtési rendeletet, rémhíreket terjesztett. Rendsze­res felvilágosító munka szük­séges ahhoz, hogy lehetetlenné tegyüí a kuli koknak ezt a rosszindulatú mesterkedését is. A dolgozó parasztság széles tömegei — 1 amint az eddigi eredmények mutatják — nem ii hallgat "a kulákra, mert tudja, hogy ezzel csak sajátmaga val­laná kárát, hanem nyomban a cséplőgéptőt viszi gabonáját a szövetkezeti raktáraklia. Haza­fias kötelességét teljesiti ezzel s minden szem gabona a dol­gozók országát és ezzel dolgozd parasztságunk jobb életlehető­ségét is szolgálja. irányt mutat a kötelességek­hez is. A hatalmas Szovjet­unió támogatott bennünket abban is, hogy amikor ennek a mi alkotmányunknak a szö­vegét szerkesztették, az alko­tók előtt állhatott a sztálini alkotmány, az emberi szabad­ságnak. fejlődésnek ez a. Áa­talmas dokumentuma. Éljen az új magyar alkotmány, éljen a szerkesztője, Rákosi elvtárs!« •—nyilatkozik Brun per Józsefné elvtársmő, a sze­gedi DÉMA cipőgyár mun­kása. Erdekeink szem előtt tartása fl falvak dolgozó népe szin­tén nagg lelkesedéssel és sze­retettel fogadta ui köztársasági alkotmányunkat. Kiss Lajos, a makói Csókási-tanyából különö­sen annak örül, hogg népi demo­krá link most már törvényesen is biztosítja mindenki számára a továbbtanulás, az előrébbhaladás lehetőségét. »£* az alkotmány most már a mi alkotmányunk. Benne van a dolgozó nép sza­badságának védeltr\% jogainak biztosítása és érdekcinek szem előtt tartása — irja Rákosi elv­társhoz levelében. fl makói villanytelep dolgozói, akik pénteken délben kapták meg az élüzemjelvényt, a makói Jó­zsef flttila-tüzoltótanosztálg 400 tagja és a makói postások MDP szervezete táviratban üdvözölte K Pártunk nagg vezetőjét, Rákosi Mátyás elvtársat, az uj alkot­mány megfogalmazóját. Nem akar szűnni a lelkesedés. Mindenki tudja, érzi, hogy az uj alkotmánnyal uj korszak, a szo­cializmus felépítésének korszaka kezdődik meg országunkban, fl dolgo ó'( li:akoí\a, sziivel-Iélek­kel készülnek fel az építésre. 25'én Szegedre érkezik a moszkvai Nagyszínház ballefkara ' Nagy művészi esemény szemtanúja lesz augusztuk 25-én Szeged dolgozó népe, a Nemzeti Színházban. Váro­sunkba érkeznek a moszkvai Nagyszínház világhírű ba­lett-táncosai és a Komszomol VIT küldöttei. A szegedi fiatalok lázasan készülődnek máris a fogadásokra. Szebb.« nél-szebb ajándékokkal várják a világhírű művészeket, Előadássorozat A KOLHOZOKBAN fl Moszkva környéki kolho­zokban már másfél éve dolgoz­nak a kolhozelőadók, fl pa­rasztságot rendszeresen tájékoz­tatják a fontos politikai és gaz­dasági eseményekről, valamint a helyes földmüvelés kérdéseiről, flz egyik legjobb előadó cso­port a Gorszki falusi szovjetben működik, ahol öt tanitó mezőgaz­aász és orvos oktatja a dolgo­zókat. fl kolhozokban az érdek­lődés az előadások iránt mind jobban fokozódott, ugy hogy az előadók számát bővíteni kellett. Júniusban 68 előadást tartottak a körzet klubjában és kolhozában, flz előadócsoport a nagy érdeklődésre való tekin­tettel több oszlályra oszlott. Szeptemberben pl. a történelmi alosztályban »fl szovjet szocia­lista rendszer fölénye a kapi­talista rendszer fölött* cimü elő­adást vitatták meg. fl természet­tudományi alosztályban »Mit ad Micsurin a mezőgazdaságnak?* cinimel tartottak előadást, fl pa­rasztok jól tudják, hogy a ta­nuics segíti őket napi munká­jukban is, ezért az agrotechnikai alosztály előadásait Igen nagy érdeklődéssel hallgatják, fl me­zőgazdasági kérdésekről a ki­váló eredményt elért élmunká­sok is előadnak. Az előadások helyes leve­zetését az előadók havonként egyszer módszertani értekezleten vitatják meg. Igy az előadók is továbbképezik magukat szakmájukban. Jellemző az értekezletek eredményességé­re, hogy 1948 tavaszán a kolhozparasztok és kolhoz­munkacsoportok munkaver­senyének fejlesztésébe aí agrotechnikai osztály előadói is kiváló eredménnyel kap­csolódtak be. A környék kol­hozaiban népszerű előadáso­kat tartottak a termőföld jobb megmunkálásáról és a vetések gondozásáról. A »Perevál« kolhozban olyannyira sikerült az elő­adás, hogy utána a parasz­tok kérésére az »Uj vetésfor­gói bevezetéséről című elő­adásról gyahorlati bemutatói is tartottak. Az agrotechnikai alosztály munkája nyomán jelentősen emelkedett a falusi szovjetek kolhozainak gabona, burgo­nya és zöldségtermelése, de az új termények meghonosí­tását is lehetővé tették a mezőgazdasági előadások. Maguk a parasztok is nem egyszer fordulnak tanácsért a mezőgazdasági szakelő­adókhoz. Az előadások végül ií olyan sikert arattak, hogy a falusi olvasószoba szűknek bizonyult a nagyszámú hall­gatóság befogadására. Aj előadásokat ma már a mezei brigádoknál a cséplőgéppon­tokon az ebédszünetben vagy a munka befejezésekor tart­ják meg. Itt mutatják be 8 szaklilmehet is. A gorszki parasztok életé nek ma már elmaradhatatlan tartozéka a rendszeresen megtartott előadás, sőt aa érdeklődés olyannyira foko­zódik, hogy azokat mindjob­ban bővíteni, fejlesztoni kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom