Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-05 / 180. szám

Péntek, 1949 augusztus 3. s Mit viseltek a nők 1945-1948 között fz der I ki a mai selyemruha bemúalóu a Széchenyi-téren — A ieg'obb zenekank muzsiká ára reggelig táncolhatnak a bemutalón megjelentek fl szegedi selyemhét befejezéséhez közeledik, fl selyemhét Iránt hatalmas érdeklődés nyilvánult meg Szeged dolgozói között és a textilüzletek, a Népbolt textilárudái és a kiskereskedők is fokozott forgalmat bonyolítottak le a pompás, szindus termékeiből a magyar textiliparnak. Ez a siker külön lemérhető •bból az érdeklődésből, amely kor pontosan délután hat óra-j kor kezdődik, fl műsor első pontjaként a dolgozó nők soraiból meghívott alkalmi manekenek vonulnak fel s bemutatják, mit viseltek a magyar nők 1945-ben,' 1946-ban, 1947-ben, 1948-ban. R* nők ruházatán is poi/.osan ér-, zékelhetö az a ejjlődés, ami népi demokráciánkban a széles tömegek életszínvonalának emelkedésében mutatkozik, fl következő • Szegedi Textilnagykereskede!-' műsorszám elme: Mit viselnek Bil Nemzeti Vállalat, a Ruházati, a nők 1949-ben. Ez a müsorNemzeti Vállalat által elökészi-j szám valószínűleg tomboló sikert tett péntek délutáni nagy selyem- arat a »nézőtéren«. fuhabemutató iránt mutatkozik.' A műsor további részében a fl bemutató céljaira a "Széche-1 S*cgedi_ Állami Nemzeti Szinti-tér közepén, az pesten n^^^SLiT XX emelvényt építenek. Rz emelvény Pl(T> vidím jeleneteket mutattnind a négy oldalán közönség nak ta. A kereskedelmi alkathelyezkedik el. flz ünnepélyt öl mazottak és magánatkalmazotVakor térzene vezeti be. fl mü-iak kultungárdái, énekkara,, népi táncegyüttesei, tornászbemutatók, a rendőrzenekar is szerepelnek. A műsor szünetében a zenészek szabad szakszervezetének szegedi csoportja külön e célra felerősített zenekarai szórakoztatják a megjelenteket. A késő estbe nyúló miisort a Széchenyi-téren tánc követi — reggelig. Ebbe a •műsorszámba* azután minden jelenlevő bekapcsolódhatik. Hogy az előreláthatólag többezres tömeg semmi hiányt ne szenvedjen, a népboltok a legolcsóbb árakon élelmiszer^ szendvicseket, stb. árusítanak a bemutató és az azt követő tánc alatt. A bemutatóra Makóról és környékéről is számosan jönnek be. Itt hívják fel a közönség figyelmét, hogy az ülőhelyek az éíkezé3 sorrendjében foglalhatók el. ÉLETSZÍNVONAL A Marschall országokbon és a Szovjetunóban a ruhabemuiató lázában R szeged! selyemhét sikerétett utján, a mai divatbemutatóra való készülődés nyomában — rsütörtökön. Kárász-utca, Ruházati NV. fl tagy forgalomban az üzletvezeéőnöt kerekük. — Telefonál — kapjuk a választ. — Suszter elvtárssal, a Szegedi Kender üzemi bizottsá gi tagjával beszél. — Odamegyünk az Dzlctvezetőnő mellé. Néhány mondatfoszlányt akaratlanul is meghallunk Suszter elvlérs beszédéből: — Flvtársnő, én egészen beleőszülök, divatbemutatóról, selyemhétről beszél itt mindenki. Halló... igen, folyton csak ezt, Halló... hát ugy, mint az egész város. Meretesziu ruha — 180 lorint Vége a telefonbeszélgetésnek. Megnézzük a selyemruhákat, amit ina bemutatnak a munkásnők — 0 munkásnőknek. Vállfákon ott lóg valamdnnyi. fl százszinü vi rágós rét megkapó szépsége jut fszünkbe, ahogy nézzük. Ma reggel újból átvasalják valamenynyit. Már próbáltak a •manekenek*. a kis áta a' itás el é ezve g ruhákon. — Mennyibe kerül ez a mesegzep ruha? — 180 forint f Sokat eladtunk belőle, hatalmas a vásárlási kedv. Nagy meglepetés lesz a mai divatbemutatón. A mnnehen megveszi a ruhát Szegedi Kenderfonö. Ebből az üzemből kilenc munkásnő veszi fel ma a selyemruhát, hogy bemutassák, bizonyítsák: a dolgozó nép az ur, övéké minden — még a selyem is —, csak az övéké. Jelzik azt is, hoqy talpraálltunk, mindenünk vant fl kilenc közül három maneken itt áll körülöttünk. Csupa vidámság az arcuk, nevető a szemük. Ott dolgoznak a gépek mellett. De beszéljenek ők. Kovács Dersőné: — Soha nem fordült még elő, hogy munkásnők mutassák be a ' divatot. Boldogok vagyunk, ezt ls elértük, flz én ruhám, cmetyfkben a bemutatót tartom, nagyon szép. Le sem akarom vetni — mosolyodik el —. megveszem, viszem haza. Már megengedhetem ezt magamnak. Már állunk olyan jól. Azt sem tudtak melyiket válasszuk Szekszárdi Jánosné: — Amikor jött Suszter elvtárs és megmondta, hogy mi mutassuk be a ruhákat — meglepődtünk... Elmentünk próbálni, fl sok szép ruha közül azt sem tudtuk, melyiket válasszuk. Csóti Gyapjas Miklósné: — A ruhát, ami rajtam lesz, én is szeretnem megvenni. Anvnvit mondhatok, ilyen bemutató nem volt, mint a mostani. Az ajtóból még visszaszólnak: — ÍTa levetjük a munkaruhánkat és felvesszük a másikat (a divatbemutatói ruhára gondoltak), meg sem ismernek bennünket. A maliban elejei jártunk ronttvohban Pribék Tihor csendesen hallgatja a beszédet. Közelebb jön és elmondja véleményét: — A férfiakat is érdekli a divatbemutató. Nekem is van nagylányom, a selyemhéten veszek néki "ruhát." Veszek ám, mert a múltban jártunk rongyokban eleget. Es a munkásnők is büszkék arra, hogy kilenc társuk mutatja be nekik a divatot. A bemutatón persze ott lesznek. Aki még nem vett ruhát a selyemhéten, venni akar, mert — amint mondják — olcsó és egy-egy darabra már futja a fizetésből. Erről beszél lelkes szavakkal Adók Magda, Semel Imréné, Goldea Lászlóué meg a többiek. De a kívánságuk: »A divatbemutatót tartsák meg nekünk, külön itt az üzemben. Ez a kívánságuk teljesül. Megyek' Magyar Kender, Winter kefegyár. A selyemhét, a mai divatbemutató nagyon érdekli itt is a munkásnőket. A Magyar Kender telefonközpontosa sajnálkozik: »Nera mehetek el, mert. délután 2 érától este 10-ig va gyok szolgálatban.* Károlyi Rózát, a Rostkikészitő NV-nél tegnap kapott jutalmat, edénykészletet, kiváló munkájáért. Ma 6 is ott lesz a divatbemutatón, mert megnézi, milyen ruhát vegyen. S Szeged a seiyemffeiiabemutató ra készül. (Morvay) Tüntetés az angol-amerikai ellenőrző bizottság előtt Ma jna-Frankfurtban Napjainkban sürün kerül szóha az életszínvonal kérdése. Fel. vetődik az a probléma, hogy mi határozza meg valamely ország dolgozóinak életszínvonalát. Elsősorban azt kell vizsgálni, hogy egy állam minden egyes munkaképes polgára számára biztosítani tudja-e a munkát vagy sem? Az Amerikai Egyesült "Államokban nem kevesebb, mint 11 millió ember számára nem tud biztosítani az Aljam életlehetőséget. A munkanélküliek száma napról-napra emelkedik. Hasonló képet mutatnak a többi Marshall-terv »áldásaibnn« részesülő kapitalista országok is. Belgiumban tavaly decemberben 157.311 munkanélkülit tartottak nyilván és ez a szám ez év januárjában már megduplázódott. Ugyanez a helyzet például Hollandiában is. Felmerül a kérdés, hogy hogva» áll ez a helyzet a Szovjetunióban? A Szovjetunióban nincs és nem is lehet munkanélküli. A munkához való jogot, a sztálini alkotmány törvényerőre emelte. A Szovietnnióban a munkanélküliséget már az első ötéves terv éveiben megszüntették. Egy ország dolgozóinak életszinvonalát abból Is meg lehet állapitani, hogy mekkora a munkások és alkalmazottak reális munkabére. A kapitalista orzágokban mindenütt elemi erővel tombol az infláció, a közszükségleti cikkek árai feltartóztathatatlanul növekednek ét a reális munkahér állandóan csökken. Franciaországban például a munkások és az alkalmazottak helyzete na.gvwn nehéz, a frank mennyisége jelenleg maidnem tízszerte több, mint 1937-ben volt. A reális munkabér összehasonlítva a háhora előtti időszakkal, felére esőkkent. Mi a helyzet a Szovjetunióban? A Szovjetunióban 1947 vécén bevezették a pénzreformot és egyidejűleg megszüntették a iegyrendszert az. élelmiszerrel és iuari cikkekkel való ellátás terén. Megszüntették a szabadkereskedelmi árakat és egységes, csökkentett Állami kiskereskedelmi árakat vezettek be az Melmiszer és ipari árakra vonatkozóan. A népi gazdálkodás fellendü1ése. a. tömegcikkek termeléséiek növelése, a termékek önköltségi árának csökkentése lehetővé tették a szovjet állam számára, hogy már 1948-ban megkezdjék az, árak csökkentésének második szakaszát. Az álami. kiskereskedelmi árak uiabb ••sökkentése maca után vonja a, szövetkezeti és ko1hozk»reskedelemben is az "árak csökkentését, amelv a lakosság számára Majna-Frankfurtban az angol-amerikai e'llenőrző bizottság és Maccloy főhadiszállása előtt augusztus 2-án tüntetési rendezett a nácik által üldözött személyek hesseni szövetsége. A felvonu'ők azért tüntettek, mert az amerikai katonai körök meg akarják akadályozni a nácizmus áldozatainak járó kártérítésről szóló törvény életbeléptetését. A tüntelők trgnszparenseket vittek ilyen fe'irásokkai: »Miért akadályozzák akár tértfést.* — »»»Ha liz százalékkal csökkentenék a megszül liási költségeket, e'egendő pénz maradna kártérítésre.* F$7aki;yQ!a?-ifii2*b$ii is !oíy?a'édík a Kuomintang haderejének felszámolása Az északnyugalkinai arcvo nalról jeleníik, hogy Kanszu ^tartományban a néphadsereg | csapatai felszabadították Ping. j r.iang megyei székhelyet. Elfoglalták Csen-juan és Tungszin megyei székhelyeket, illetve a néphadsereg egy má sík köteléke szétverte a kuo mihtang 14 dandárát. Julius 25-e óta összesen 10 megyei székhelyet és egész sor várost szabadított fel a kínai pép hadsereg. Dél Sensziben a néphadse reg csapatai megszállták a ha dászatilag fontos Leöh-szien megvei székhelyeta a Han fo lyólól délre. körülbelül 71 milliárd rubelnyi nyereséget jelent. Az árak csök. kentésének eredményeként a ru. bel vásárlóereje több mint két. szeresére növekedett. A Szovjetunióban a dolgozók vásárlóképességének növekedéséről fogalmat alkothatunk a kővetkező hivatalos adatokból. A kicsinvbeni árusitás 1948-ban — az 1947. évhez hasonlitva — kenvérné] 56 százalékkal, a cukornál kétszeresen, a cukrász, készítményeknél 45 százalékkal, a gyapjúszöveteknél 56 százalékkal. a selyemszöveteknél 29 százalékkal, cipőnél 45 százalékkal emelkedett. A kapitalista országokban a dolgozók semmit sem kapnak pénzbeli munkabéren felül. A gyógykezelési, tanulási és la-káskiadások elviselhetetlen teherként nvomiák a munkáscsaládok költségvetését. A Szovjetunióban azonban a pénzbeli munkabérrel egyáltalában nem merül ki a munkások és alkalmazottak ténvleges keresete. A pénzbeli munkabérbe* hozzá kell még számitani a betegség idején előállott állami kiadásokat, az ingyenes tanulást, az ösztöndíjakat, az ingyenes orvosi segítséget, a pihenés megszervezését, a szülési szabadságért járó állami kifizetéseket. a gyermekintézmények fenntartására fordított állami kiadásokat, stb. Mindé* a Szovjetunióban a munkások és alkalmazottak átlag munkabérét mintegy 38 százalékkal növeli. A munkások és alkalmazottak mellett a Szovjetunióban a kolhoznaraszts-ágnak is egyre magasabb az életszínvonala. A Moldva Köztársaság egyik keridetének » Lenin* nevű kolhozában az elmúlt évben a kolbortagok egv-egy munkanap után 6 kiló gabonát, másfél kiló olalmnoot. tiz rubelt, ezenkivfil főzeléket, gyümölcsöt és egvéb közszükségleti cikket kaptak. Ezek a tények azt bizopyntiáft, hogv a Szovjetunió — amelv a bábom alatt felmórheteflenül többet szenvedett, mint bármely más harcoló ország — sikeresen számolia fel a háború következményeit. A kapitalista országokban a dolgozó emberek bizonytalanul néznék a holnap elé. JCisértetként lebeg előtte a munkanélküliség, a nyomor és az éhség réme. A Szovjetunióban a dolgozók bi 7 alom mai tekintenek a jövő felé. Tudják, hogy minden nap a szocialista ipar és mezőgazdaság további fejlődéséért dolgoznak. Ez a fejlődés hozza magával a szoviet nép anyagi és kulturális színvonalának további rohamos növekedését. Igy nyaralnak a szovjet gyermekek A Szovjetunió egyik legszebb úttörőtábora terül el a Protva partján. Festői környezetben élvezik itt a gyermekek a nyár minden örömét. Szórakozás, já lék közben rendkívül sokat fejlő Inek és tanufoak is. A legváltozatosabb játékok állnak rendelkezésűkre, s különösen a sa:álmaguk-ren 'ezte előadások jelentenek kivételes örömöt. Számos lehetőség nvilik itt arra, hogy az egyéni hajlamok, tehetségek kibontakozhassanak! Micsurinista, sportoló, irodalmi, halászó, énekes gyermekcsoportok alakulnak. A táborozás vége felé az léísebbeld meglátogatják Petriscsevó falucskát, 'amely arról nevezetes, hogy a felejthetetlen emlékű Zeja itt hajtolta végre hőstetteit. Csökken a házasság kötések száma az TJSA-ban Az US News and World Rí port cimü amerikai nagytőkés folyóirat ijedten teszi fel a kérdést: »Kevesebb házasság? Vájjon ez az üzleti élet hanyatlásának egyik jelentősége?* A lap szomorúan közli, hogy a házasságkőié ek számának csök kenése kérlelhetetlenül mindig a gazdasági válság előjele. 1947-től 49-ig a házasságkötősek száma közel 20 százalékká1 csökkent. Természetes ez, hiszen a munkanélküliségtől rettegő • boldog amerikaiak* nem merik a családalapítás gondját vállalni.