Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-05 / 180. szám

Fontos kérdéseket tárgyalnak mii amad lalítti n ugdijas nagygyűlésén Ma délután 6 órakor ruhabemutató a Széchenyi, téren 1943 augusztus 5 pen el HIVATASERZET ES RÁTERMETTSÉG... Farkas Mihály elvtárs (elhívása fi honvédelmi minisztérium az alábbi pályázati felhívást bocsá­totta ki a honvéd tisztképző is­kolákra való jelentkezésre: Pályázati felhivás a honvéd tisztképző iskolákra (volt Kos­suth-Akadémia! 1949. évi októ­hpr hó 1-én kezdődő egyéves csapatszolgálatra és azt kővető tisztképzésre. Jelentkezésre hívom fel mind­azokat a magyar állampolgár­ságú munkás, dolgozó paraszt és értelmiségi ifjakat, akik dol­poző nénünk érdekeinek fegyve­res szolgálatát hivatásuknak ér­zik. ezért a demokratikus had­sereg hivatásos tisztikarára tö­rekszenek. fi tlsztkénző iskolára való felvételt megelőző egyéves kiképzési idő beszámított köte­lező katonai szolgálati időbe, amelyet a sorozáson alkalmasnak bizonyult minden magyar állam­polgárnak amúgy is le kell töl­tenie. 1. fi pályázat feltételei a kő vetkezők: a) Hivatásérzet és rátermett séq. b) 1949 október 1-én betöltött 17. életév, illetve a be nem töl­tött 23. éle'év (kivételesen 24 év), tekintet nélki" arra, hogy az 11 Ietöt már besorozták, vagy még nem került sorozásra. c) Magyar állampolgárság (az állampolgársági igazolvány utó­lagos beadásához ls hozzájáru lok). d) Nécy középiskola, vagy en­nen megfelelő szakiskola (kivé­teles esetben hat elemi végzett ség). e' Nőtlen családi állapot. f- Politikai és erkölcsi szem­pontbői való megbízhatóság, büntetlen előélet. g) Katonai szolgálatra való télies testi és szellemi alkalmas­ság. h) Kiskorúaknál az atya, vagy gyám beleegyezése. 2. fi pá'yázóknsk kérelmükhöz a következő mellékleteket kell csatolni: a) fiz illetékes hatóságok ál tal katonai ügyben bélyeg- és illetékmentesen kiállítandó szüle­tési anyakönyvi kivonatot. b) Maoyar állampolgárságot Igazoló bizonyítványt. c) Iskolai bizonyítványt, vagy esetleg hiteles másolatot). d) Sajátkezüleg tintával írott részleges önéletrajzot, melyben a szülök családi, vagyoni és tár­sadalmi körülményeit is fel kell tüntetni. e) 20 éven aluli pályázóknak szülői, vagy gyámi beleegye­zést igazoló nyilaikozatot. f) Akik már katonai szolgála tot teljesítetlek, az arról szóló igazolást. g) A pályázók kérvénvükben nyilatkozzanak arra vonatkozóan, hosy a honvéd-ég melvik fegy. veriiemében kivánnak tiszti ki­képzésben részesülni (1, 2 és 3. sorí-an). A pályázati kérvény és az ahhoz csatolandó okmányok a 0470—2. 40.919/1948. p. a. su. rendelet értelmében bélyegmen­tesek. 3. Azok a pályázók, akik a pályázati feltételeknek megfe­lelnek, először a honvédség ala­kulataihoz vonulnak be. 1949 október folyamán sorlegénrségi kiképzésre. A kiképzés alatt rendes honvédségi ellátás ban és zsoldban részesülnek. A kikép­zésük alapkiképzésre és tisztes kiképzésre tagozódik. A kikép­zés tartama egy év. Akik a tisztes iskolát sikeresen elvé­gezték, a kiképzési idő végén felvételi vizsgát tesznek és an­nak alapján" kerülnek a hon­védtisztképző iskolára fegyver­nemi előképzettségükneK és adottságuknak megfelelően. A honvédtisztképző iskolán csa­pattisztté és szertisztté (tech­nikus) képezik ki a hallgató­kat. A felvételi vizsga sikertelen­sége esetén a sorlegénység ré­széről mindenkor megkívánt tényleges katonai szolgálatuk letöltése után az illetők lesze­relnek. 4. A honvédtisztképző isko­lán az ellátási költségeket a honvédelmi igazgatás viseli. A növendékek teljes ellátásban (elhelyezés, élelmezés, ruházat, mosás) részesülnek, -a kikép­zéshez szükséges tanszereket, könyveket és segédleteket az iskola bocsátja a növendékek rendelkezésére. A növendékek kulturális t,o\ ábbképzéséről, szó­rakozásáról és sportlehetőségé­ről az iskola ugyancsak gon­doskodik. 6. Az iskola növendékei a teljes ellátáson felül esetenkint megállapított zsebpénzt is kap­nak kézhez. A növendékek ezen­felül a honvédegyének részére megállapított dohányváltásban is részesülnek. 6. Az iskola sikeres elvég­zése után a felavatásra kerü­lőket a honvédelmi igazgatás teljes ruházattal és felszerelés­sel látja el. 7. A pályázati kérvénylek be­nyújtása: Kérvényeket a csatolt mel­léklettel együtt (a lakcím pon­tos feltüntetésével) Budapest 7. postafiók 88. kell küldeni. 8. A pályázati határidő 1949. évi szeptember 15-vel lezárul. A felvételre tekintetbe jövők 1949. évi szeptember második felében a tényleges csapatszol­gálatuk megkezdésére behívót kapnak, azok is, akik már elő­zőleg katonai szolgálatot tel­jesítettek. Budapest, 1549 augusztus 1. Fa-kas Mihály s. k., vezérezr., honv. miniszter. Kérvényminta az összes köz­ségi elöljáróságoknál (városok­ban a polgármesternél), vala­mint az összes honvéd kiegé­szítő parancsnokságnál az ér­deklődők rendelkezésére áll. és nem háborút A rendőrségi betiltás ellenére is felvonulnak a tömegek ax amerikai követség elé A béke és a szabadság har­cosainak szervezete, mint is­meretes, pénteken délutánra az amerikai nagykövetség Concorde-téri épülete elé gyű­lésre hívta össze Párizs né­pét, hogy kifejezésre juttas­sa a francia nép tiltakozását az amerikai vezérkar főnökei­nek párizsi látogtása és az amerikai imperialista uszítók háborús mesterkedései ellen. E nagyszabású béketüntetés­hez a többi között a párizsi és a párizskörnyéki CGT szakszervezetek, valamint a szajnamegyei volt partizánok egyesületei is bejelentették csatlakozásukat. A nagygyűlés előkészületei javában folytak, amikor a párizsi rendőrprefekt'-ra Moch belügyminiszter parancsára az amerikai imperialisták kívánsága szerint közle­ményt adott ki, amelyben a nagygyűlést betiltotta. Az intézkedés Párizsban óriási felháborodást keltett és a jelentések arra mutatnak, hogy Párizs népe nem haj­landó tudomásul venni Moehék újabb erőszakos intézkedését. A betiltás ellenére hatalmas tömegek készülnek a tünte­tésre. •»Bradley tábornok úr ve­gye tudomásul, Párizs né­pe békét akar és nem hábo­rút* — szól a francia KP szajna­megyei kiáltványa. A hábo­rus gyújtogatok a Mrashall­terv és az Atlanti Szerződés útján Franciaországot romba akarják dönteni, csatatérré és támaszponttá akarják vál­toztatni a népek és Francia­ország nagy szövetségese, a Szovjetunió ellen — folytatja a felhívás. — Fel akarja fegyverezni a francia fiatalok százezreit, hogy az oradouri és az ascqui náci hóhérok oldalán vessék csatába őket. A francia nép elveti ezt a politikát és kijelenti, hogy az Atlanti Szerződés be­cikkelyezése a francia né­pet nem kötelezi, Párizs népe békét akar és nem há­borút. Párizs népe követeli, hogy szélesítsék ki a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunió­val és a népi demokráciákkal, szereljék le és tisztítsák meg a náciktól Nyugat-Német­országot és hajtsák be raj­ta a jóvátételt. fi felhív:, végül felhívja a pá­rizsi férfiakat és nőket, hogy menjenek hatalmas tömegekben • békehivők testvéri egységébei pénteken délután 5 órakor a* amerikai követség elé. fi CGT szakmaközi bizottsági és sok más demokratikus szer vezet elfogadta a felhívást és szintén felszólította tagjait, hog| a rendőrségi betiltó határozat ellenére is jelentenek meg törne* gesen a párizsi amerikai követ, ség előtt. fi volt francia partizánok és ellenállók nyitt levelet intéztei/ Bradley tábornokhoz, amelybei kijelentik, hogy semmi körűimé nyek között sem lesznek ha) landók tegnap! hóhéraik oldalái harcolni, fi béke őrei, Tábornok Ur, az egész világon és igy aj ön hazájában ls, állandóan nő­vekvőben vannak s kudarcba fog. iák fullasztani a bűnös terve* ket, amelyek ufból romba akar* fák dönteni a világot — irjál levelűidben. >. Páris és környékének szakszer* vezeti káderei felhivták a dol­gozókat, hogy sztrájkokkal adja­nak kifejezést tiltakozásuknak Bradley tábornok háborús kikül­detése ellen. < fi pénteki tüntetést szervezi bizottság erélyesem tiliakozní fog a betiltó rendelkezések eh len. TITO PROPAGANDA-CIRKUSZA VAKMERŐBBEN HAZUDIK MÉG AMERIKA RANGJANAL IS A Rude Pravo a Jugoszláv Árulók taktikájáról A jugoszláv nacionalista klikk megváltoztatta taktikáját — irja a Rude Pravo. Egy éwei ez­előtt, amikor a kommunista és a munkáspártok . tájékoztató irodája leleplezte a k iktk kár­tékony tevékenységét, Tito egy­re azt bizonyítgatta, hogy •té­vedésről* van szó, hogy a kom­munista pártok »nincsenek jói tájékozódva* a jugoszláv párt­ról és általában Jugosz'áviáról. Később aztán a belgrádi klikk arra törekedett, hogy a Szov­jetunió Kommunista (bolsevik) Moszkvában augusztus 25-én mpQnyílik a békebarátok összövetségének értekezlete Az atlanti szerződés elleni til­takozás népi mozgalma komoly akadályt gördít azoknak a cé­loknak elérése elé, amelyeket a szerződés tervezői maguk elé tűztek. Nem szabad elfelejteni azt sem. hogy a szerződés részt­vevői közötti ellentétek a szer­ződés abVrásával távolról sem szűntek meg. A'z imperialisták táborában mutatkozó viszályok azonban nem gyengítik a béke barátainak éberségét. A Szov­jetuníó-vezette demokratikus tá­bor éberen ügyel a háborús uszí­tók manővereire. A Szovjetunió népe'- változat 1 annl és egyhan­gúlag mint a tartós béke leglel­kesebb védelmezői lépnek fel. Moszkvában augusztus 25-én megnyílik a békebarátok össz­szövetsége értekezlete, amelyen a Szovjetunió szakszervezetei, női, ifjúsági, tudományos, iro­dalmi, szövetkezeti és más tár­sadalmi szervezetei képviselte­tik magukat. A Szovjetunió a békéért foly­tatott harcában hatalmas támo­gatásra talált a demokratikus munkásmozgalom és a gyarmati és félgyarmati országok nem­zeti felszabadító mozgalma, va­lamiüt a világ minden békesze­rető, becsületes embere részé­ről. A béke védelmezőinek erői végtelenek. Ez a támadójellcgű északatlanti szerződés bukásá­nak biztosi téka. Pártja és a többi országit** kommunista pártjai kőzött el­tentétet szitson- A Tito-klikk olyan messzire ment a hazug­ságban, hogy »el'entétet« agyalt ki Sztálin és az általa vezetett párt között. Ezzel egyidejűleg hitványul megvádolta a népi domekráciák kommunista és munkáspártjainak vezetőit. A Tito-klikk mocskos Ifimpányl indított a Kommunista pártok ettem Tito propaganda-cirkusza, Gyilasz, Kardelj, Pijade, Ran­kovics és Tito minden alkal­mat megragad arra, hogy a szovjet népet és vezérét, aki­nek segítsége nélkül ma nem létezne Jugoszlávia, a legdur­vább sértésekkel illesse. Nyi­latkozataikból szinte az de­rül ki, hogy Tito és klikkje nemcsak Jugoszláviát •sza­badította felt. hanem a Szov­jetuniót és Kelet- és Délkelet­Európa valamennyi többi or­szágát is. Azonban a Tito klikk nem szorítkozik kizárólag rideoló­giai háborúra«. Ez a klikk is, akár csak a nyugati imperia­lista urai, a népi demokrati­kus államokkal való gazda­sági együttműködés terén is megindította rágalomhadjá­ratát. Lengyelország, Cseh­szlovákia és Magyarország jegyzékei kétségtelen bizo­nyítékai annak, hogy a Tito klikk mennyire nem teljesí­tette és mennyire semmibi vette a fenti államokkal kő­tött kereskedelmi egyezmé* nyéket. Az áruló kampányt Jugo­szláviában véres terrorhulláin kíséri. A Szovjetunió jegyzé­kére adott válaszában a bel­grádi klikk is kénytelen volt elismerni, hogy Jugoszláviáét ban valóban letartóztat taJi szovjet állampolgárokat. AJ csehszlovák munkások kínzá­sának esete bizonyítja, milyen mélyre süllyedtek a belgrádi nacionalisták. A Tito általj vezetett Csehszovákia-ellenesj kampányhoz aljasság és ha-?1 zugság terén csak Amerikai; Hangja hasonlítható. A Szovjetúniő és a népi demokratikus országok rend-J szeres hamis rágalmazása ai Tito klikk számára csak ürü* gyül szolgál, immár nyíltan ellenséges politikájának »iga-? zolására*. Tito ezekkel a ha­zugságokkal azt szeretni •megmagyarázni* saját né* pének, hogy miért támaszkodj nak a jugoszláv nacionalisták teljes mértékben az angoF amerikai imperializmusra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom