Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-04 / 179. szám

te rtök, 1949 augusztus I. A DÓZSA GYÖRGY BRIGÁD NEH HAGYJA MAG AT! Védik az első heiyüket a finom-pipadohány csomagolóban — Országosan elsők lettünk — kiáltotta örömmel hét dohánygyári elvtársnő napokkal ezelőtt t körülölelték brigádvezetőjüket, Rácz László elvtársat. — Gvöiött a Dózsa György brigád! ... Ez a hét elvtársnő, mint a finom pipadohány csomagoló!, 21 százalékkal teljesítették tul a szabatos normát, fl győzelem óta mfi bizonyos idő elmúlt. De a munkájuk lendülete nem lankad, flz előirányzott mennyiséaet 24 helyett már 18 munkanao alatt végzik el. Havonta igy hat napot más osztályon dolgoznak. Rácz elvtárs, a vezetőjük addig a gépeket hozza rendbe. Most ts bent dolgoznak a kézi töltőben. De itt sem maradnak le. 110 százalékot teliesitenek. Boszorkányos gyorsasággal töl" tődik a »Sellő« és a .Hölgy* munkájuk közben, ördögh Sándorné, Adók Mária, Mandász l'erencné az elért eredményekről beszélnek. — A győzelmet annak köszönhetjük, hogy megértettük a termelés fontosságát. Nagyon szükséges, hogy az ember a munkája mellett ideológiailag is fejlődjön. — Bizony, csak akkor dolgozik az ember szívvel-lélekkel, ha tudja, hogy miért dolgozik — kapcsolódik be ördöghné. — 'A múltban de sokszor jöttem sírva a gyárba. Az itt töltött 40 évemből csak a felszabadulás óta eltelt idő nevezhető szépnek... Felvetődik az is, hogy a Sztahanov brigád alaposan megközelítette a Dózsa György brigádot. — Csak le ne hagyjon bennünket — aggodalmaskodik Mandászné. — Nem hagyjuk magunkat — mondj ík szinte kórusban mind a hárman. ördöghné különösen megindokolja, miért olyan bizakodó, fl brigádvezető újítást alkalmazott a gépen, fl fordulatszámot felemelte és ezentúl ötven helyett Ötvenhatot csomagolnak percenként. Uj lánc is került... Most nyílik az ajtó és Rácz elvtárs jön be. fl brigád tagjai meglátják és intenek, menjen oda. Rácz elvtárs mosolyogva jön. Hallgatja az újságot, hogy a Sztabanov brigád mennyire felzárkózott. — Nem baj — nyugtatja meg a többieket — A tempót fokozzuk. Most már nem a tőkéseknek dolgozunk. Van értelme munkánknak. A Dózsa György brigád nem hagyja magát... GYŰLIK A GABONA Kisíemplomfanyán is Márta Imrééit tudják, hotfy miért érdemes fcljeiileni a begyűjtés Kistcmplomtanván a forró napsütésben teljes lendülettel folyik a cséplés. A dolgozó parasztok a gépek mellett várják a zsákokba bekötözött gabonát, rakják szek-'rre és viszik a terménybegyüjtőlie. Vidám, lelkes a hangulat, a polwalyukhan. ahol a csokoládébarnára lesült mnnkások testét vastartón belepi a por. Vidám párbeszéd hallatszik, mikor eerv pillanatra lélekzethez jntnak. — Még azt se bánom, ha vályoeot köpök — mondja Tóth MiíiáJy —, olvan szép mindenütt a termés. Erre bizony nem is lehet panaszkodni. — Már eddig is né$y vagon gabona gyűlt be — magyarázza örömmel Márta József" —, pedig még •z elején vagyunk. Márta József apja. A Tárta Mihály már mecelésredett arccal nézi a munkálatot. Az ötholdas kisparaszt már elcsépelt, a gabonát a géptől egyenesen bevitte a faluba, a terménybegyüjtőbe. — Az idén ugy ment minden, mint a karikacsapás — mondja lelkesen. — Mindenben segítettek. Kaptam vetőmagkölcsönt, műtrágyát. Nem volt itt hiba semmiben. Most meg is lett az eredménye. Márta bácsi megtörli homlokát — Igy érdemes dolgozni — mondja — Mi adjuk az ipari munkásságnak a kenyeret ők meg a traktort, a gépeket nekünk. amire aztán nagyon szükségünk van. Igv összefogva épitjük tovább az országot a mi országunkat. i — Mert mi volt a helyzet régen? — folytatja Márta bácsi. — Elmentünk egy nyáron négy-öt helvre csépe'nt, aztán még sem volt annyi, mint az idén. Nekem csak 2 mázsa 90 kilót ke'fett volna begyűjlenem, de 11 és fél mázsát adtam be. Ez bizony 400 százalékos le jesttméry Márta bácsi a széles, napsütötte síkságon a távolba mutat — Arra, ott, a fafu szélén épül egy kis ház. Az én házam. A múltban kétszer annyit dolgoztam, látástól-vakulásig, de csak egy vizes, szük kis lyukra tellett. Ezt a házat meg'fchet nézni. A héten már meszelem, szeptember derekán még beköltözöm a családdal. Ráncos, multkinozta arcán öröm látszik, mikor arról a házról beszél, amit munkájából épített magának és ami már az övé. Igy folyik Kistcmplomtanyán a cséplés, igy beszé'nek a dolgozó parasztok és Így építik lelkes munkájukatl az országot. (hioes ) Tavaly mégivheggeszfők sistergése hallatszott innen ma vidáman strandolnak a dolgozók az ujszegedi parlfürdőn n deszki g'p^Iomás sz elmúlt héten 132 száxafékban felfestette cséplés! normáját A szegedi Muzeummal szem-! ben, a Tisza túlsó partján a sok kis smaragdzöld jüz 'a szinte reszket az augusztusi hőségben. Rajtuk tul, fönt a partoldalon mesz-' sziröl nézve mint nagy rakás frissen fosztott kukorica, sárgállik a hároméves tervben fölépült nagy, 2400 személyt befogadó uj kabinépületek oldala. Körülöttük mint jellegzetes tiszaparti látomás, 15 náiföde'es árnyékoló áll, kacskaringós gyalogútokkal övezve. Balról díszes paviüon látszik a füzesek között. Ez a pártbizottság tiszaparti kis o'tthona, ide járnak a szegeUi pártbizottság tagjai munka után pihenni, de Ide jár még a Magyar Kender, a Ládagyár, a Szegedi Kender, a Dohánygyár valameny*yi dolgozója is élvezni a Tisza szépségeit és erőt gyűjteni a iolnapi norma túlteljesítésére. 'óbbról, majdnem a hid alatt. a budapesti nagy OTI székház kicsinyített mása látszik gyönyörű magas tornyával. Ennek a környéke a szegedi OTI dolgozóinak a y>birodalma«. Lentebb a vízparton a csónakok garmadája himbálózik. Az újonnan épült, 1200 tonna teherbírású móló szélén bronzbarnabörü munkások és munkásnők ülnek. Néha öten-hatan is ugranak be egyszerre egy-egy lassa méltósággal közeledő örvénykosárba. Nem messze tőlük uj zenegép muzsikál. xSzivünk kitárul nagy Sztálin dalára« — hallik most is a Sztálin kantáta egyik gyönyörű részlete. V.lóban andaitó most a Tisza túlsó partja. Vájjon van-e festő, aki erről a képről festményt tudna készíteni: Le tudná-e festeni valaki azt a sokszáz strandoló munkást egy képre. Nehéz lenne bárkinek is. meri hároméves tervünk alkotta ezt a képet. Tavaly még Ívhegesztők és féderkalapácsok sistergése és ütemes kopogása hallatszott innen. A hidat építették, akkor festették ezt a képet. Azok talán, akik közül most is sokan Ginek a parton a sárga homokban. A múlt évben és a tavasszal készült el a festői szépségű partfürdő 350 ezer forintból és sok fáradságos munkából, mint hároméves tervünknek egyik fontos tartozéka. A díszítési munkálatok nemrégen fejeződtek be. Az 50 ezer forintos tervhitelből még számos berendezést vásároltak. Mindenkinek érdemes látogatni ezt az uj partfürdöt, mely nem sokkal nyújt kisebb látványosságot, mint a Balaton. Csépi 1. A deszki gégál'oiuás dolgozói az elmúlt héíen igen szép cséplési eredményeket értek el és ezzel a gépállomások közötti versenyben egyre jobb helyezést bi lo itanak ma uknak. Az elmúlt héten összesen 112 mázsa 43 kiló gabonát csépeltek el és ezzel a gépállomás normáját 132 százalékban teljesítették. A géjwllomás munkaversenyében az elmúlt hét legjobb eredményét Patyik Pál és Daru József érte el, a norma 191 százalékos teljesítésével, második Döme András és Palócz Margit lett 182 százai* kos, harmadik pedig Zombori Vilmos és Kovács Éva 159 százalékos teljesítménnyel. A gé|>állomás nemcsak saA vetke eti termelőcsoportnak éa a dolgozó kisparasztságnak nyújt jelenfős segítséget, ha* nem a középparasztságnak is, Legutóbb például Kovács Péter 12 holdas középparasztnak hordás közben megdöglött a lova. A gépállomás nyomban segítségére sielett Kovács Pér temek és elvégezte a hordái hátralévő részét Nem fizeíle munkásait Tanács István zákányi kulák A DÉFOSz szegedi munka ügyi bizottsága kedden tárgyalta Tanács István Zákány-kapilánysági kulák munkabér uzsoráját. Tanács István telje sen egyedül rendelkezik 20 hold földdel és azt természetesen állandóan béresekkel munkáltatja meg. Afunkásaínak azonban mindezzel nem akart járó összeget. Igy például Nagygéczi Tamást 11 hónapig, Kiss Györgyöt pedig 8 hó napig dolgoztatta jóformán teljesen ingyen A munkaügyi bizottság az elmaradt bérek fejében Nagygéczi Tamás számá* ra 2300, Kiss György számárt pedig 2700 forint munkadíj menté i'é é e kötelezte Tanácl IstvántSúlyosan megbüntetik, aki a közösség vagyonara kezet emei Vastagh János kocsis és Rádóczi Roda Győző szegedi lakosok julius 28-án a rókusi pályaudvariéi deszkákat s állítót tak a posta garázs építéséhez, a Párisi-kőrútra. A kocsirakomAnyból négy szá' deszkát a kocsifenék alá dugták és a deszkákat elvitték Erdélyi Antal Párisi-köruli kocsmájába. Annak ellenére, hogy Frdé fyinek megmondták, hogy a desl kát a posta épülettől lopták; Erdélyi a deszkát 40 forintéri megvette. Az ujabb kormány rendelet értelmélzen ha valaki bánuely csekély értékű ingósá got ellop az államtól, tchál a közösségtől — súlyos bünte tést kap. Atindhármükat őri zettle vették. Nem akar'a a kisparasztok gabonáját csépelni Kopasz Ferenc géptulajdonos kulák Ifj. Kopasz Ferenc felsővárosi cséplőgéptulajdonos, akinek amellett több mint husz hold földje is van, nem akarta a dolgozó kisparasztság gabonáját elcsépelni addig, amig a sajátjával nem végez. Ezzei azonban jelentős károkat okozott volna, mert a környékbeli dolgozó parasztok addig nem tudják a terménybegvüjtést teljesíteni és ezenkívül nekik maguk" guknak is minél előbb szükségük lenne már az uj kenyérre A cséplőgéptulajdonos UuUt azonban nem fizeti ki a nekil törődni és csak a DÉFOSz sz©. gedi titkárságának erélyes köz. belépésére küldte el fiépét Baklóba csépelni. Harminc vidám kis úttörő indult el nemrégiben Szőregről a Gábor Aron úttörő csapatból, hogy Szigligeten, a Balaton partján töltse nyaralását. Legnagyobb részük még soha nem volt ilyen nagy uton, hiszen valamennyien dolgozó kisemberek fiai. Boldogan töltik most idejüket a Balatonon és levelükkel felkeresték szerkesztőségünket. — Megismerkedtünk már a környékkel és fürdöttünk a Balatonban is — irják boldogan levelükben. — A hüs hullámok lágyan karoltak át bennünket és mi ugy éreztük, hogy minket várt a Balaton. Aztán amikor ebéd után pihenő van, arra gondolunk, hogy apáinknak, nagyapáinknak nem volt ilyenben réyieiesJeTANC a MINSz székházban 1; ÍC] cban j szük. ók nem jöhettek ide, meri kiváltságosoké, nagyuraké volté* a Balaton, mint az a ház is, amelyben most lakunk. Mi is érezzük most már, hogy tanítóink, nevelőink és az MDP vezetői igazat mondtak, amikor t zetői igazat mondtak, amikor as tgczi szabadságról beszéltek. Érezzük most, hogy miénk az or* szág és tudjuk, hogy Rákosi Mátyás pajtás jól vezeti az országot. Tizenegyen teljesen ingyen nyaralunk, de mindannyian csak hátával tartozunk országunk ve* zetőinek és élcsajMtának, a Magyar Dolgozók PártjánálIt. Ezt azzal akarjuk meghálálni, hogy ha hazaérünk hü, odaadó tagjai akarunk lenni népi demokráciánknak, a szőregi MDP-neh Tudjuk, hogy jó uton haladuni és ezt az utmutatást a Pártnál köszönjük,