Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-31 / 201. szám

4 Szerda, iy»i< augusztus 31 Bolgár trák látogatása a Dohánygyárban Mankóval jár kulák gazdája miatt KIRA JÓSKA, de a Póri jobb életet biztosit számóra is és tanuláshoz segíti /Ajkunkon vidáman uj nóta esendői...« harsogja a Bem­kollégium szépen feldíszített társalgójában a rádió. Tiz-ti­zenkét fiatal, munkás- és pa­rasztgyerek ül a rádió mellett és díido'ja halkan az indulót. Mind1­annyiok arcán vidámság, bol­dogság tükrözik, hiszen telje­sült régi vágyuk: tanulhatnak, fejleszthetik tudásukat. Még Kira József nyolcadikos általános iskolai tanuló arcára ls mosolyt, bo'doo öntudatot varázsol az Induló. Pedig Kira Rizsei bottal bicegett be a te­rémbe, s mint ahogy ő mondja »ugv érzem, hogy fé'ember va. cyok azzal a harminc centimé­teres csúnya sebbel a jobb lá­bamon « — Az ugy történt — mondja a tizenki'encéves gesztenvebar. na hajú nyurga fiu, — hogy tíz éves koromban beálltam Masa "Miklóshoz tehénpászjornak. Apám napszámos volt s abban az időben, 1940-ben éhbérért dolgozott. Alig voít mit en­nünk. nekem is el kelfelt men­nem pénzt keresni, hogy vnla. mennyire könnvitsek az ottho­nlakon. Tehénpásztornak sze­gődtem, de Masa Miklós min­denféle munkát végeztetelt ve­lem. Krumplit kapáltam, segí­tettem a paprikaszedésnél, a szőtőkötózésnél. A hatvan hoW földön hizony volt elég mun­ka s Masa nem foata volna, meg n kapanyelét, hogy segítsen ne­künk. Csak parancsolgatni sze­retett. de dolgozni sosem dol­gozott. Nagy ur volt Masa Mik­lós, három házban, hatvan hold föfdon uralkodott, mint egy kiskirály. Gond nélkül élt, dúskált a jó­ban, minket meg istállóban al­tatott s olyan szűken mérte n kenyeret, meg szalonnát, mint­ha neki nem volna mit a tejbe Oprilant... Kira József arca elkomoro­dik, amikor múltbeli sivár hely­Zelérflt beszél. — Kis gyermek voltam, de nem volt semmi örömöm. Dol­goztam; s ugy nőttem fel, hogy még írni, inog olvasni is alig tudtam. Miből is tanulhattam volna? S egy nap megtörtént a szerencsét'emég. Egy kocsi pap. rikát hozlak Masának. Engem is odazavart a gazda, hogy soqit­sek a lovakat kifogni. Tiz éves voltam, sok gyakorlatom nem volt, de ezzel Masa nem törő­dött. A ló megrúgott a jobb combomon. Mindjárt orvoshoz kellett volna menni, mert na. gyon csúnya voJt a seb. De a kulák nem törődött vele. 'Majd begyógyu I az, cbesont beforr* — mondta nemtörődöm vállvonogatással. Emlékszem, nagyon sírtam, hogyne, hiszen ugy fájt. A |iatkószcg egész mélyen bele­ment a liuslia. Valami piszkos ruhát dobott oda nekem, hogy kössem IXÍ a sebet. Mondanom •ern kell, hogy továbbra is ugy lolgoztatott, mintha semmi sem történt volna. A seb mog egy­10 csúnyább lett, bizony az is­tálló piszkos szalmája nemigen ogitette elő a gyógyulást Két víg igy jártam, bicegve, egy­iItalán nem hajolt a lábam, íü-iü-ben annyira fájt már, • .ogy meg kellett operálni. Az­• <ta már ötször operáltak... Felhúzza a lábán a nadrág­|it, ugy mutatja a sebet, amely most is be van kötve. — Nem tudtak meggyógyí­tani... Ajt mondták, hamarább kellett volna jönnöm... Elha­nyagoltam... Akkor hiába mond­tam, hogy nem én vagyok a hibás. Kurtán elbántak velem . ,, Mit számított az, hogy egy pa­rasztgyerek esetleg nyomorék lesz... Sokáig, hét hónapig man* kóval jártam. Persze, ha lett volna pénzem... De apám nap­számos volt... S ez akkor nagy bűn volt... Olyan rossz érzés volt nézni a többi falusi gye­reket, mint vigan játszottak a mezőkön, szaladgállak, labdáz­tak. Ott álltam mellettük man­kóval... figyeltem őket és arra gondoltam', hogy én mikor me­hetek oda közéjük játszani... Egyszer felém repült a kis rongylabda, hirtelen elfelejtet­tem, hogy a lábom — fáj... utó­naugrottam és elestem... Na­gyon megütöttem magam... Fel­álltam, aztán lassan elbiceg­tem... Egy kis szünetet tart Kira Jóska, majd hirtelen felderül az arca. No, de azért mostmár más a helyzet. Felszabadultunk... És én tanulhattam ... Mit tud­ják azok, akiknek ez nem je­leniéit semmi gondot, hogy micsoda örömöt éreztem én akkor. Iskolába mehettem... Az első könyvekkel uj világ tárult elém. Ölvan boldog vol­tam! Még a fájdalmat sem éreztem olyan erősen. Tud­tam, hogy sok pótolni valóm van. Nagyon nekifeküdtem.,. Jelesen végeztem el minden Kübckházán Bodó István elv­társ, az MDP helyi titkárának kezdeményezésére ujabb terme­lőcsoport alakult. A termelőcso­port tagjai sorában a helyi pártvezetőség dolgozó paraszt tagjai máris csatlakoztak, igy Gera Ferenc, ifj. Horváth Jó­zsef és Kéri Antal elvtársak. A kübekházi dolgozó paraszt, sag körében egyébként öröm­mel fogadták az uj termelőcso­port alakulásának gondolatát és rövidesen több jelentkezőre is 4 Magyar Könyvbarátok Kultúregyesülete szegedi tagozatot alakított és szeptember 3uin, szombaton nagyszabású díszelőadást rendez első bemutatkozásként. Az elő­adást az ujszegedi szabadtéri szinpadon tartják, rossz idő ese­tén pedig a Szegedi Nemzeti Színházban. A műsorban buda­pesti és szegedi művészek sze­repelnek. Közreműködik a sze­gedi szakszervezetek központi énekkara, valamint a rendőr­zenekar és a szegedi balettkar. A Szegedi Nemzeti Színház mű­vészei közül S. Tapp Júlia, Sza­nati József, Meggvesi Pál ope­raáriákat énekel, Bessenyei Fe­renc, He rezeg Vilmos, Kassai János és Surányi Imre pedig jeleneteklien szerepelnek. A bu­dapesti művészek közül Asclier Oszkár szavai Petőfi, Ady, Jó­zsef Attila és Móra müveiből. A színesnek Ígérkező műsort Darvas Szjlárd, az ismert hu­morista konlerilja. Az elő­adásra jegyeket a sDélmagyar­ország* kiadóhivatalában lehet váltani. osztályt. Most s nyolcadik ál­talánost gyúrom .. > Remélem ez is sikerülni fog. Aztán ker­tészeti gimnáziumba megyek. Onnan meg egyetemre... Most már lehet. Kollégiumban la­kom, itt mindennel ellátnak, nincs gondom semmire.., Leirhalatlan lelkesedés tük­röződik az arcán. — Tudom, hogy ezt minek kö­szönhetem. A Párt segített mindenben. Mindent a Párt­iak Iköszőínlieléki. Az első könyveket, füzelet meg ceru­zát, amivel botladozva ugyan, de megtanultam leimi a ne­vemet. Aztán a többit. A kol­légiumot, a tanulmányi segé­lyeket. És a Párt teszi lehe­tővé azt is, hogy tovább ta­nuljak, hogy egyetemre me­hessék, hogy majd Toglalköz­hassam a gyümölcsfákkal... Mert nagyon szeretem a Iá­kat, azok is élnek, mint mi emberek és szeretettel kell velük bánni. Sokáig sorolhat­nám még. A Párt nélkül talán még mindig ott őrizném a te­heneket Masa földjén. De en­nek vége... örökre vége.:: És most kezdődik az én éle­lem, a mi életünk. És most már azt is tudom, hog!y rövi­desen meggyógyulok... A Párt ebben is segíteni fog... Tu­dom.., S tudom a feladato­mat is... Sokat kell dolgoz­nom, tanulnom... De ebben nem lesz hiba, ezt Ígérem. Meghálálom a Pártnak. De ad­dig iSj mindent nagyon, na­gyon köszönök. Ilives László számítanak. Az eddigi jelentke­zések szerint előrelátható­an mintegy 35—10 taggal kezdi meg a csoport munkáját. A ter­melőcsoport alakítás iránti ké­relmet még e héten felterjesztik a földművelésügyi minisztéri­umba. Szakszervezeti hireh Szeptember 1-Ai, csülörtökSn dflutár 6 árai kezdettel ÉMOSz taggyillfs lesz a •zakszervezeti székházban. Kérjük a ta­gok megjelenését. Szeptember 2-án pénteken a Magyai Magánalkalmazottak Sz. Szkszrcvezet C órai kezdettel természettudományi előadást tart a kongresszusi teremben, melyre kéri tagjai megjelenését. ÜELVAROSI telefon • 40.25 31a tertei. Mindennap szerdáig! A legmulatságosabb magyar vígjáték: Máqná$ Miska KOK 2 O le'efon Aut.: 33-44 732 hérlet Hétfőtől szerdáig Észak csillaga Hősi küzdelmek az orosz par­tizánok életéből SZÉCHENYI Telefon Aut 34-77 426 iriilet Mindennap péntekig: Csoclöparlpct Szülők hozzátok el gyer• meheiteket l hlóaüjsoü hétköznap tél 7 Cs fé! 0 órakor, vasárnap ös ün­nepnap tel r>, tel 7 fie fél 0-kor Néhány nappal ezelőtt ta­nulmányi ut keretében Ma­gyarországra érkezeit Dimiter Csavdárov elvtárs, a bulgár Darázs cimü szalirikus lap és Pencsó Dáncsev elvtárs, a bul­gáriai Irodalmi Front főszer­kesztője. Tanulmányi uljuk során a budapesti gyárak meglátogatá­sa után a szegedi Dohány­gyárat is megtekintették és nagy elismerésüket fejezték ki a látottakkal kajjcsolatban. — Amit a szegedi Dohány, gyárban láttáin — mondotta Dimiter Csavdárov elvtárs — szinte kifejezhetetlen jóleső érzést váltott ki belőlem. Lá­tom azt a hatalmas fejlődést, amelynek a fiatal magyai- né­pi demokrácia is nekiindult. És látom azf; hogy itt is, mint a budapesti gyárakban a leg. korszerűbb és leghigiéniku­sabb műhelyekben dolgoznak a szorgalmas magyar munká­sok és rohamléptekkel halad, nalk azon az uton, amelyen A dolg'ozó parasztság bccsüle. tesen Végzett terménybegyüjtési munkáját a kulákok és barátaik mindenütt igyekeznek leronta­ni és a legkülönfélébb! imódon játszák ki terménybegyüjtési kötelezettségüket. Fülöp György 20 holdas bérföldes kübekházi lakost mindenki a kulákok ba­rátjának ismerte. A kulákba­rátság mellett ő maga is elta­nulta a kulákok ravaszságait és munka helyett inkább kupec­kodással, csempészséggel szere­tett foglalkozni. Az emuit évek ejutnak a szocializmushoz. — 'A ni agam részéről is ezt tapaszfaliam — folytatja Pan­cso .Dancsav elvtárs. Meglepett a iniunkások öntudatos szorgal. ma. Bölcsődétekben és napközi­otthonotokban láttam, hogy mi­lyen nagy gondossággal és sze retettel foglalkoznak a magyai munkások gyermekeivel, addig amig szüleik egy szebb világol építenek. — Éa is és Csavdárov elv társam — folytatja Dáncsov elvtárs, — ha hazamegyünk, la­punkon keresztül és előadáso­kon elmeséljük a bulgár dol­gozóknak, hogy láttuk a ma­gyar munkásokat. Láttuk, hogy milyen öntudatos vasfegyelem­mel végezték munkájukat a ne. mcs cél elérésének érdekében. Elmondjuk, hogy a magyar­bulgár barátság nemcsak szó­beszéd, lianem olyan szent és magasztos valóság, amcfynek jegyében elérünk oda, amit a világ dolgozói számára Lenin éa Szláün elvtárs célul kitűzőit. alatt csempészésért többszőí büntetve is volt. Most a terménybegyüjtés so­rán ujabb csalással tetézte ed­digS bűneit. Nedves, csirás bú­zát kevert a beadásra szánt ga. bona közé, még pedig 34 má­zsába több mint tiz mázsát. Ez­zel akarta kijátszani termény, begyűjtési köte'ezettsógét, ezen, felül pedig megrontani a többi gabonát is. Aljas mcslerkedé­sét azonban észrevették ós # rendőrség őrizetbe vette Silózással előzzük meg a féli takarmányozási gondokat Dolgozó parasztságunk számá­ra rendkívül fontos, hogy a téli időre megfelelő mennyiségű és minőségű takarmányról gondos­kodjék állatainak. 'A takarmá­nyozás olcsóbbá, bőségesebbé és megbízhatóbbá tételének legjobb módja a silózás. fl silózás tu­lajdonképpen nem más, mint a szénává nem száritható. vagy más módon el nem tartható ta­karmányok kis veszteséggel való besavanyitása. Ennek megvan az az előnye, hogy a gazdát meg­óvja az aszályos évek takar­mányozási gondjától és az Idő­járástól ls függetleníti, mert sl­lőznl esőben is lehet. Ugyan­akkor a kevésbbé értékes takar­mányok étrendi hatását jelen­tősen javítja. 'A kukoricaszárat, a leveles répajejet, a répaszele­tet, a "be nem érett szálas takar­mányokat és sok olyan takar­mányt, amelyet eddig el hagytak veszni, most a sil'ózássál konzer­válhatják. fl takarmányt lehetőleg ap­róra szecskázva, állandó taposás­sal kell a silóba tömni, amely készülhet betonból, téglából, ter­méskőből, vagy akár meglévő épületet is lehet silóvá alakita­vi!. 'Általában a gyakorlatban egy számos állatra, vagyis 5Oá kilós szarvasmarhára héi köb­méteres siló vált be, amely 5C mázsa sítótakarmány befogadá­sára alkalmas. A silózás alkalmával igen fon­tos a takarmány tökéletes taoo­sása, mert a tejsavas erjcdéi csak igy biztositható. Ha a ta­karmány száraz, akkor locsolni kell. fl leszecskázott takarmány, ra 30 centiméteres földrétegei kell döngölni, hogy ezáltal I levegőtől teljesen elzárjuk. Na­ponta legalább másfél métei magas ta'karmánytömeget kell le­silóznunk, különben esetleg be­melegszik a takarmány. A meg­kezdett silóból naponta legalább öt centi vastag réteget fel kell használni, mert különben meg­penészedik. fl sllózás Igen nagyjelentőségű mezőgazdaságunkban, mert a st­lótakarmányban minden táj* anyag megvan, ugynuagy, mini az eredeti takarmányban, amely­ből készült, sőt még a vitami­nok is. Népi demokráciánk nagy anyagi támogatást is ^fújt a dolgozó parasztságnak, de kü­lönösen a termelőszövetkezeti csoportoknak a megfelelő silóit készítéséhez. MNDSz és VAOSz népünnepély szeptember 4-én Újszege­den. Délután 3 órakor gyermekműsor keretében bábjáték, est* kulturmüsor, tombola, kacsafogás, szerencsekerék, céllövészei buffó slb. Tánc reggelig. Belépődíj 50 fillér. Ujabb fermefőcsoport alakul Kübekházán Csirásbuziwal akarta kijátszani a terménybegyüjlést a kalákbarát Fülöp György

Next

/
Oldalképek
Tartalom