Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-26 / 197. szám

Péntek, 1919 augusztus 26. Háromezer hallgató tanul a Varsói Politikai Főiskolán Háromezernél több hallga­tó tanul a Varsói Politikai Főiskoláin. A diákság 50 szá­zaléka munkás- és paraszt­származású. Az elmúlt tan­évben az akadémiának két osztálya működött. Az egyik osztály a fiatal diplomata­és konzulnemzedék nevelésé­ről gondoskodott, a másik osztály társadalmi, politikai funkcionáriusokat és újság­írókat nevelt. ' A jövő tanévtől a politikai osztályt három alosztályra bontják. A végzett növendé­kek a társadalmi intézmé­nyeknél, valamint a szakszer­vezeteknél kerülnek vezető állásba. A hároméves tanfolyam után a diákok megkapják a politikai főiskola diplomáját, a negyedik évfolyam befejzé­se után pedig a magiszteri címet. Érdekes feladtatot teljesít az újságírói osztály. Az új­ságírói osztály hallgatóinak más osztályra is be kell irat­koznioik. Az első évfolyam­ban megismerkednek az uj­ságóri munka elméletével, a második és harmadik évfo­lyam során gyakorlatban is találkoznak a jövő feladata­ikkal'. Ki akar pilóta lenni? Az Országos Magyar Re­pülő Egyesület felhívja az ország népi fiatalságát, hogy a szeptember elején megin­duló vitorlázó repülő iskolák­ban még néhány hely rendel­kezésre áll. Minden olyan munkás vagy parasztfiatal, aki 21 életévét még nem töltötte be, 16 éves elmúlt ós valamely tömeg­szervezetnek tagja, jelentkez­het a magyar sportrepülők népes táborába. Jelentkezni lehet az Országos Magyar Repülő Egyesület szervezési főosztályán (Bp.. V, Sztálin­tér 14. sz.). Felhőiül a csille — többszáz nyerstéglát eldobálnak a szegedi Keramitban HIÁNYZIK AZ és a munka jó megszervezése A szegedi Keramit tégla­gyárban az új téglaprés száj­nyílásán gyorsan csúszik ki az agyagszalag. A vágók el­szabják, — a kisméretű fali­tégla kocsikra kerül és a vágányokon elzörög a szállí­tószínbe. A nemrég beszerelt új téglaprés termelés közben érthetően »akadékoskodik« és menet közben több átala­kítást kcil rajta elvégezni. Akarattal csinálják ezt, mert a cél a többtermelés, selejt­csökkentés. Az emberek egy része még gyakorlatlan, de ezek ellenére is több téglát gyártanak az új présen, mint a régin. ...mert hiányzik az éberség És ahogy járjuk a telepet, nyomban több hibát fedezünk fel. Hiányzik a kellő éberség, a termelés megszervezése, a hibák felismerése és gyors kiküzöbölése. A prés száj­nyílásán sokszor olyan gyor­san fut az agyagszalag, hogy nem győzik szabdalni. így a téglákat nem a kocsira rakják, hanem a présház földjére dobják. Utána ott c másik véglet. Szinte csiga­lassúsággal csúszik az agyag­szalag. Okai Rosszul oda golják a földet. Az agyagbányában Csányi István bányász ezt mondja: *A présházból lejöttek hoz­zánk. hogy vizes földet adunk, reped az anyag, a délelőtti termelés egy részét eldobálták.« ' Ezt a hibát is ki lehetne küszöbölni »száraz« föld ada­golással. Csak nagyobb éber ség kellene hozzá. Hát. hát... Néhányszor kiborul az ngyag a csilléből, mert több­nek nincs akasztója. A bá­nyász v hiába termelt, a prés íem tudott kellő erővel dol ;o-/,ni, — mert ezt sem vették eléggé komolyan az illetéke ek. És amikor ezeket a nyil vánvaló hibákat soroljuk Fo ;as Ferenc üzemvezetőnek, ő -1 éppen oíyan »dühösen c felel, mint többen azok kő­ül, akiket megkérdeztünk. — A be járatlan gép okozza a bajt... A rossz földadago­lás, csuleakasztó, agyagkeve­rés? Hát, hát... Elfogadható választ nem tud erre adnt. Nem jól van ez ígyI — Van itt termelési fele­lős? — kérdezzük Rakonczai Jánost. A válasz: tnem tu­dom*. Csányi István bányász azt adja hírtlí, hogy üzemi értekezletet még egyáltalán nam tartottak. — Pedig én is tudtam vol­na egy-két dolgot mondani, meg a többiek is. De hát csak megindultunk. Nem jól van ez így. Nem! Az éberség fokozá­sa, a munka jobb megszer­vezése, a hibák kijavítása, — ez a legsürgősebb tenni­való a Keramitban. És még annyit: Nem azért írtuk meg mindezt, hogy kipellengérez­zük őket, — ahogy mondta az egyik »dühös« elvtárs —, hanem azért, hogy segítsünk a hibák megszüntetésében. (Morvay) püíés, ífeíászst, öfágu csillag az Országos Magyar Repülő Egyesiileí repülőnapon Szeptember 4-én nagyszabá­sú repülőnapot rendez "az Or­szagos Magyar Repülő Egye­ífllet a budaörsi repülőiéren. Felvonulnak a magyar népi sportrepülés legjobbjai, hogy tudásukkal is bizonyítsák, hogy a magyar népi demokrá­ciában a repüléssel is a szo­cializnnis építését szolgálják. Soha nem látott repülő ese. meny lesz a repülőnap. Fel­vonul az egész sportrepülő if­júság, majd diszoszlopban sportrepülőgépek úsznak el a közönség lelett. Ezt követi a legjobb magyar repülömodel­leta bemutatása, amelyek résztvei lek a hajdúszoboszlói nemzeti modellversenyen. A n odcllek bemutató repülését vitorlázó műrepülés kövéé Szemtanuja lesz az egybeg- ü t közönség több géppel kök­lékben végrehajtott mürepü­lésnek is. A budaörsi repülő­tér felelt légiharcot mutatnak be sportrepülőink, majd izgat maa ballonvadászat követke­zik. Sportrepülőink ötágú csil­hígban való repülése i'ejczi be a repülőnapot, melynek minden száma ujabb tanúbi­zonysága lesz annak, hogy a (magyar repülősport követi nagy példaképét, a Szov­jetuniónak tanításait és a vi­lág legelső légierejének, a szovjet légierőnek tapasztala­tait leszűrve épiti ki a magyar sportrepülést. A SZOVJET KOLHOZPARASZTOK UJABB UTMUTATÁSA Szerte ax országban minde­nütt a terménybegyüjtés nagy munkája foglalja te dolgozó pa­rasztságunk széles tömegeit. Dolgozó parasztságunknak eb­ben a munkájában is példát mutatnak a szovjet kolhozpa­rasztok, akik az idei esztendő­ben js bebizonyították a szov­jet haza iránti hűségüket és tanújelét adták fejlett gondol­kodásuknak azzal, hogy legtöbb helyen határidő előtt teljesítet­ték' a gabona begyűjtési terve­ket, sőt kötelezettséget vállal­tak, hogy a terveken felül sok tízezernyi pud gabonát adnak át áz államnak. TOVÁBB TART A MELEG Gyenge szél, kisebb felhő­-.Ivonulások cső nélkül. A mc­• •2 tovább tart. ez EGÉSZ ORSZÁG ÉPITI MOSZKVÁT Tizennégy éve jelent meg a Bolveslk Párt Központi Bizott­sága és a szovjet kormány ha­tározata Moszkva általános újjá­építési tervéről. flzok a nagyszabású munká­latok, melyek Moszkva újjáépí­tését a sztálini terv alapján va­lósítják meg, a városépítészeti tudomány és technika magas­iskolájának bizonyultak, az épí­tő mérnökök, mesterek és vala­mennyi iparág munkásai szá­mára. flz újjáépített Moszkva egy csodálatosan szép világváros ar­culatát mutatja, fl sztálini elv alapgondolata, az emberről való gondoskodás lelkesítette a vtíros­épilészeket és művészeket Tud­juk, milyen mérhetetlen nyomort, mennyi szenvedést rejtenek Neve­york, Lonclon, Párls és más ka­pitalista városok hamis tündök­lésükkel. Moszkva mai képe nem­csak az építőművészet mester­müve, hanem meggyőző módon mutatja azt a jólétet, mely min­den moszkvai lakosnak osztály­része. Moszkva mar közel jár ahhoz, hogy megvalósuljanak az évti­zedes építési tervben foglalt alapvető feladatok. Villamos­energiáját többszázezer kilowat­tal növelték, vlzfcauasztúsa majdnem százszázalékosan emel­kedett, többszázezer négyzetmé­ternyi lakóterületet építettek be s ellátták a lakásokat gázzal. Minden eddiginél nagyobb mér­tékben folyik a város kertesi­tése és rendezése, fl legközeleb­bi évek folyamán befejeződik a főváros fontosabb utcáinak, rak­partjainak és tereinek rendezé­se és parkosítása az uj tervek alapján, fl földalatti villamos ueoucdik szakaszának építése fo­lyamatban van, a kiszélesített és szabályozott Jausa, valamint a Moszkva folyó rakodópartját gránitból építik. Moszkva egyik utcáján jól be­vált, korszerű kísérletet alkal­maztak: előregyártott alkatré­szekből összerakott házakat építettek. Ezt az eljárást most rendszeresíteni akarják inlnél több útvonalon. A szovjet főváros fejlődésé­ben uj korszakot nyitott a Szov­jetunió minisztertanácsának és a SzUK(b)P Központi Bizottságá­nak februári rendelete a Moszk­va husz-huszonötéves átrende­zésére vonatkozó általános ter­vek kidolgozásáról. fl terv az általános népgaz­dasági terven, a szocialista gaz­daság és technika eredményein alapul. Moszkva átépítését léhát nem szabad az ország általános gazdasági és kulturális felemel­kedésétől elszigetelten szemlél­ni. Túlzás nélkül állítható, hogy Moszkvát az egész ország épiti. Nincs egyetlen szovjet köztár­saság sem, mely ne venné ki ré­szét az egész nemzet építési ügyéből a maga termé- j szeti gazdagságával, vagy ipari j erejével, fl Moszkvában szcrzetwj építési tapasztalatok viszont másj terűletek és körzetek műszaki, gyakorlatát, tudományát és mü-' vészetét gazdagítják. Moszkva átépítését szervesen', összehangolják az ország továb-! bl társadalmi felépítésének üte-, mével. Ez az épités visszatiik-' rözi a sztálini korszak felada­tait s hü képét adja a dolgozók anyagi jóléte emelkedésének. I flz átépített Moszkva örök cm-; léke és hirdetője lesz a sztálini ' korszak hatalmas átalakulásai­nak. fl Moszkvában alkalmazott m igasépitészet egyszerűséget, nagyvonalúságot mutat. Ez az uj stílus minden építészmérnöknek Irányt mutat. Ezeknek az épü­leteknek semmi közük a külföldi felhőkarcolókhoz, flz amerikai felhőkarcolók a kapitalista pá­rosnak természetellenes formájú torzszülöttje, leplezett jelképe a magántulajdon önzésének. Mosz­kva sokemeletes épületei viszont szabad és az észszerű fejiödés magasfoku kifejezői. flz iskolák, szállodák és egyéb középületek ugyanúgy, mint a lakóházak, mindenütt szigorúan alkalmazkodnak rendeltetésük­h/iiz: lakóiknak s azoknak, akik használják, a legmesszebbmenő kényelmet biztosilják. flz ország minden népe külö­nös figyelemmel kiséri szeretett fővárosának építkezését. Becsü­letbeli ügyének tekinti a Szov­jetunió minden dolgozója, hogy kivegye részét ebből a munká­ból, fl köztársaságok, területek, ljörzelek nemes versengéssel já­rulnak hozzá Moszkva építésé­hez. flz építkezések az egész or­szág építészeti kulluráját eme­lik. Egész sor uj, a réginél jobb építőanyagot termelnek s töme­gesen alkalmazzák a gyorsított építészeti eljárásokat. Mindez el­sősorban a lakásépítkezés terén érvényesült a szovjet ember meg­növekedett kulturális igényeinek kiclégiléseképpen. fl diadalmasan magasba törő épületek a szovjet állam jelké­peként évszázadokon át hirdetik majd a sztálini korszak nagy­ságát és dicsőségét. A szovjet kolhozok dolgoxí parasztjai sorra írják levelei ket, amelyekben ezeket a fon­tos felajánlásokat megteszik. Leveleiket, a nagy Szovjetünk legkülönbözőbb részeiből Sztálii elvtársnak küldik, mert ezzel is kifejezésre akarják juttatni, hogy az elért eredményeket sza­bad. országban, nyugodt, biztol jövőt teremtő munkájukat aa ő bölcs vezetésének köszöuh* ­tik. Ezt a gondolatot fejezik ki a szovjet lapok is, de emellett rámutatnak arra is — mint például az Izvesztija vezércikke —, hogy a gabonubegyüjtésben elért sikerek azért is örömmel töltik cl a szovjet embereket, mert ezekben a sikerekben a szocialista mezőgazdaságnak a* a szakadatlan fejt- tükröző­dik, amelyet azonnal a híltoru befejezése "után a Bolsevik Tárt és a szovjet kormány szervező munkája alapozott meg. »Ezek­l>en a sikerekben — írja a lap — a kolhozrendszer mindjobban növekvő ereje, a kolhoz terme lés uj, egyre magasabb színvo­nala mutatkozik. Ezekből a si­kerekből látható, hogy a kol­hozrendszer sikeresen oldja meg azt a feladatot, hogy jó és gazdag termést érjen el az égési vetésterületen. A gabonabegyü j­tés sikereiről szóló jelentések tannsitják, hogy a szovjet pa­rasztság szervezettsége és ön­tudata is növekedett.« Ebből a szervezettségből éi öntudatból meríthetnek példái a magyar dolgozó parasztok Is, Példát vehetnek azokból a je­lentésekből is, amelyek közlik, hogy a gabonatermelők nagy­mennyiségű gabonát adnak » terven felül is az államnak. A kolhozparasztok tömegeiben uj hazafias elhatározás született meg és szocialista versenyt in. d!itollak, hogy melyik kolhoa ad több gabonát terven felül a» államnak. Ez a szocialista ver­seny nálunk is megvalósilH»M és az eddigi eredmények azt mutatják, hogy dolgozó pa­rasztságunk egyre szélesebb tö­megeiben tudatosul a szocialista építésnek ez a fontos feladata. A szovjet kolliozparasztofc út­mutatása a magyar dolgozó pa­rasztság biztos, nyugodt jövő­jének útját js mulalja. k pártot építed, ha a partsajtüt erősíted!

Next

/
Oldalképek
Tartalom