Délmagyarország, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-25 / 196. szám

UM2ölsiík a kis Komszontsl; küidoifeif «t. évi. 196 szám. Ara 60 íiiíé* 1943 augusztus ib csötfirtES SZEGED FIRTBUBI , TANULTUK fi KOiSZOiOLTOL Elménvekkel, lelkesedéssel megrakodva tértek haza Buda­pestről a Világifjusági Találko­tóra felküldött szegedi dolgozó fiatalok. Kivétel nélkül mind­nyájan a lelkesedés és a.z ön­tudat hangján mesélik el kül­letósük történetét és esemé­nyeit. Valahogyan mind az ezer­ötszáz fiatal 'véleményét kife­jezi annak a kendergyári ifju­nunkás küldöttnek a vélemé­nye, aki igy foglalta össze a felejthetetlen négy nap tanul­ta,gáit: xEgy fejjel nőttek ez* nlatt a pár nap alatt a fent járt izcgeili fiatalok.* ' Ha mindazt a lelkesedést, tapasztalatot, helyes meglátást, amit hz üzemekben, a faluk­ban, városokban egyaránt lá­tunk és hallunk a fiataloktól — ha a küldöttek hangját vissza akarnánk adni teljes hitelessé­gében, nehcz, szinte keresztül­vihetetlen feladatra vállalkoz­nánk. Mert ez a feladat első­sorban azoké a szegedi fiata­loké, akik ott voltak a világ ifjúságának hatalmas összejö­vetelén, akik közvetlenül legil­letékesebb tamii a nagy esemé­nyeknek. í Ehelyett inkább azok hangját tolmácsoljuk, akik »kivülről« mondtak véleményt, akik lát­ták a világ, az ország számos városának fiataljait — akik lát­ták ebben a szines és hatalmas egységben a szegedi íiatalo ka't is. A Nagyszegedi Pártbizottság több tagja, akik Budapesten ta­lálkoztak szegedi csoportokkal elismeréssel nyilatkoztak arról az öntudatos fegyelemről, amit fiataljainknál tapasztaltak. De rajtuk kivüi ís több munkástól •— elsősorban asszonyoktól — kaptunk leveleket, amelyekből a szeretet és büszkeség hangja csendül ki. így irnak: »A mi fiaink...*, vagy ahogyan Pintér Jánosnó irja: xHigyjék1 el az elv­társak, amikor megláttam őket az Andrássy-uton, ngy éreztem, hogy az én Margitkám mellett mindnyájan gyermekeim...« Ezek mellett a megnyilvá­nulások mellett talán a legna­gyobb élményt hétfőn délután az angyalföldi Honvéd-téren le­játszódott kis epiizód adta, amely azonban igen jellemző és igen jelentős volt annak számára, aki hallotta. A nagy téren felsorakozott, zászlóerdők között elinduló sze­gcdi fiatalokat hatalmas tömeg nézte és tapsolta. A nézők kö­zött ott volt pír komszomolista — hat főből álló kis csoport. Az egyik közülük megkérdezte, hogy hova valók ezek a fiata­lok. Nem kis büszkeséggel meg mondtuk, hogy — szegediek. A komszomolisták dicsérték fia­taljaink énekét, a látványos zá.szlóerdőt, a transzparenseket. Mikor a menet már elhaladt előttük, a csoport egyik tagja, Alexander Trifonov komszomo­lista — kurszki vasesztergályos —, aki eddig nem szólt, csak figyelte a menetelők csoport­ját, őszintén, mély meggyőző­déssel igy szólt: — »Vot — malagyec!« Egyszerű szavak ezek, de ma gyárrá fordításuk még a leg­gyakorlottabb műfordítót is igen nehéz probléma elé állítaná.' De mi, szegediek, akik ott álltunk — bár nem voltunk még köze­pes műfordítók sem — mind­nyájan megértettük és megérez­tük, mindnyájan lefordítottuk Trifonov komszomolista kifeje­zését. Ki igy hogy: »Iüát ez derék dolog volt« —, ki ugy, hogy: »Ez aztán ifjuság« —, ki pedig ugy, hogy: »Nahát, ezek stramm gyerekek voítak«. Mert Alexander Trifonov ki­jelentése mindezt 'jelentette — es még mindezen tűi: jelentette az elismerés, a szeretet szavak­ban le néni fordítható, ki nem fejezhető kifejezését, a nagy le­nini Koms/omol egj tagjának — ezen keresztül pedig az egész dicsőséges, harcokban edzett, hős ifjúsági szervezet meleg sze­retetét és együttérzését is. A Komszomol tagjaival a sze­gedi fiatalok még számos alka­lommal találkoztak Pesten, lát­ták őket a gyönyörű művészi teljesítmények közben a dobogó-, kon és sz in padokon, látták őket a sportpályákon, kitűnő ered­mények sportszerű kivívása köz­ben és látták őket — együtt dolgoztak velük — a roham­munkán, együtt énekeltek, együtt lelkesedtek. P.s minden alkalommal, mindenütt sokat tanultak tőlük. Mert a Kom­szomol-küldöttség tagjait,' az Alexander Trifonovot es a töb­bieket a 'kommunizmust építő szovjet rendszer nevelte, a ha­talmas lenini-sztálini Bolsevik Párt nevelte. Ezt a legfejlet­tebb rendszert képviselik a komszomolisták Budapesten a Világifjusági Találkozón is. ök a példaképéi minden ország if­júságának — az ő soraikból ki­került hősök, az Ifjú Gárda tagjai példát mutatnak a világ minden fiataljának. Ezeknek a harcokban, és mun­ka ban edzett fiataloknak egy csoportja éhezik ma. délben Szegedre. Nem mint ismeretle­nek jönnek — nemcsak azért, mert a szegedi Küldöttek ámult héten találkoztak már velük, hanem azéft is, mert a szegedi fiatalok már a Világifjusági Ta­lálkozót megelőző időkben is arra törekedtek, hogy megismer­jék a Szovjetunió ifjusagának életét, megismerkedjenek mun­kájukkal és szervezettségükkel. A szegedi küldöttség jó sze­replésié" a VIT-en elsősorban an­nak tulajdonitható, hogy a Kom­szomoinak, a Szovjetunió ifjú­ságának tapasztalatait, eredmé­nyeit- — azon tnl, hogy megis­merték, el is fogadták, magu­kévá is tették és felhasználták. Nagy kitüntetés — elsősorban a szegedi fiatalok, de Szeged minden dolgozója számára is, hogy a várost meglátogatják a komszomolisták és bemutatják nekünk a szovjet ember, az uj ember u] művészetét. Szeged dolgozói nevében nagy szeretettel üdvözöljük a szovjet fiatalokat. Nem tudjuk, hogy a küldöttséggel jön-e Trifonov komszomolista, aki Pesten egy­szerű, közvetlen szavakkal — szívből megdicsérte a szegedi fiatalokat nemcsak a maga, de társai nevében is. De biztosak vagyunk abban, hogy a szegedi fiatalok itthon is éppen ugy, mint Pesten, megmutatják, hogy ] rászolgálnak a dicséretre és a | Iíomszomoi Szegedre jött tagjai jitt is elmondhatják rólunk, hogy A Szovjetunió iránti hálától elfelve ünnepli a román nép felszabadulásának ötödik évfordulófái Gheorliiu Dej elvlárs, a ro­mán munkáspárt főlitkára Ro­mánia felszabadulásának ötö­dik évfordulója alkalmából hét­főn este rendezett bukaresti nagygyűlésen hangsúlyozta, hogy Románia felszabadítója a szocialista Szovjetunió had­serege volt Nagy nemzeti ünnepként ün­nepeljük azt a napot, amely né pünk számára meghozta a fel- fegyvereinek a fasiszta Né nak a második világháboruban aljas végrehajtói Tito és Cal« vívott világtörténelmi jelentő­ségű győzelme következtében. 1914 augusztus 23-ót a román Kommunista Párt a munkás, osztály és az illegális hazafias erők kipróbált vezetői készítet­ték elő és valósították meg. Az Antonescu-féle fasiszta diktatúra megdöntésének és »Vot — malagyecl* 003 ezer íiata! elolt beszél mmn Rákosi elvtárs szabadulást, mert országunk nak az imperialisták szörnyű világrendszere láncából történt kiválását jelenti Szenvedések­kel teli. történefméten a román nép először lett szabad ős sa­ját sorsának ura a Szovjetunió­metország ellen történt for ditásáiiak pillanatát a párt központi bizottsága a jasy i fronton megindított győzel­mes szovjet támadás terem­tette kedvező helyzet alapján határozta meg. A szocializmus erői ma már a világ egynegyedén uralkodnak Felejthetetlen marad a szov- ban nincsenek érdekellenté­tet katonáknak és tiszteknek. lek. A tapasztalat megtanító!'j Az ifjúsági és diáktalálko­zó vasárnapi záróünnepén Rá­kosi Mátyás elviárs, a Magyar Dolgozók Partin főtitkára, a magyar fiatalság nagy barát­ja és példaképe szól az ün­nepségen résztvevő 150.000 fiatalhoz. nemes önfeláldozása, amellyel országunk felszabadításáért életüket adták, örök dicsőség mindazoknak, §Jrik népünk szabadságáért és boldogságá­ért esték el. Hazánk felsza­badításának ötödik évfordu­lóját a demokrácia és a szo­cializmus erőinek szüntelen növekedése, a reakció és az imperializmus erőinek állan­dó gyengülése közepette ün­nepeljük. A kapitalista ter­melő erők fejlődési üteme egyre lassúbbodik. A Szovjetuniónak a máso­dik világháborúban kivívott történelmi győzelme követ­keztében a nemzetközi küzdő­téren is megváltoztak az erő­viszonyok, a szocializmus fö­lénybe került a kapitalizmus­sal széniben. A keleteurópiaá országioknak a Szovjetunió ál­tal történt felszabadításával és a kinai népnek az imperializ­mussal szemben aratott győzel­mével a szocializmus erői ma már nem a világ egyhatodán, hanem ogyhatod részién ural­kodnak Az imperialista nagyhatal­mak nem voltak elkészülve az események ilyen alakulá­sára. Minden számításuk cső­döt mondott. Az amerikai monopóltőkéseknek az a kí sérlete, hogy a marshallizált országok terhére szabadulja­nak a válságtól, a marshalli­zált országok gazdasági le­rohanásához és ahhoz veze­tett, hogy ezek az országok képtelenek többé amerikai árut átvenni, ez pedig hátrá­nyosan hat vissza az ameri kai gazdaságra. A Marshall­terv csúfos bukása ismétel­ten igazolja, hogy semmiféle foltozás nem teheti az önma­gát túlélt tőkés rendszert életképessé. Az imperialisták háborús terveiben. a légalávalnbb sze­repet a júdás Tito, a provo­kátor tölti be. Gazdái paran­csára Tito bandája szörnyű cinkosságra lépett a görög moiiarchofasisztákkal. A balkánj népek között azon­őket, hogy a nacionalista szét­húzás csak a közös ellenség­nek használ. A szomszédos népek és a Szovjeíunió olda­lán, amelyhez testvéri érzé­sek fűzik, Jugoszlávia és Gö­rögország népei meg tudják majd hiúsítani az imperialista cselszövéseket^ amelyeknek A muihásosztáíy becsülettel teljesiti a szocializmus építésének u\ harci feladatait dárisz. A világ népei nem akarnak háborút, a kommunista pár­tok és a forradalmi prolela­riátus által mozgósított száz­milliók világszerte a nagy ót legyőzhetetlen szocialista ál­lam mögé tömörülnek é» harcrakelnek a békéért. Ez A front kiterjed az imperialista országokig, készen arra, hogy mozgásba jöjjön és még csi­rájában elfojtsa az északame. rikai imperializmus hünö« mesterkedéseit. Az impe­rialisták terveire szégyenlel. jes kudarc vár. Ezután Gheorghiu Dej elvtárt a román népköztársaság gaz. dasági helyzetét ismertettek Példátlan Románia történel­mében, hogy költségvetéséi két év óta többleltet zárja. A legfontosabb tény, hogy 4 dolgozók bizalommal tekint­helnek a jövőbe azzal a meg­győződéssel, hogv amilye* mértékben fejlődik gazdasá, gunk a szocializmus irányá­ban, olyan mértékben növek­szik életszinvonalunk és kul­turális szinvonalunk is. A továbbiakban az 1950. évre szóló álíami terv előirány­zatait ismertette, amely első szakasza a Román Népköztár­saság első ötéves tervének. Az ötéves terv végién 1955-ben Ro­mánia 25.000 traktorral fog ren­delkezni. Gazdaságunk növekedésével dolgozóink életszínvonala 1949­hez viszonyítva 15 százalékkal fog emelkedni. A román ruun­káspárt központi vezetősége és a Román Népköztársaság kor­mánya meggyőződését fejezi ki, hogy a munkásosztály becsü­lettel fogja teljesíteni a szórta. Iizmus építésének uj harci fel­adatait. A tömegek alkotó kez­Vorositov elvtárs t deményezése, az újítások, a* észszerüsitések egyre jobban hozzájárulnak a termelési ter­vek teljesítéséhez és tulszár­nyalásához. Mindez annak a* eredménye, hogy monkástőme geink körében fokozódott ( szocialista öntudat. Ez a mun­kásság határozott válasza az an. gól és amerikai háborús uszí­tóknak. A haza megvédéséért folytatott harc egyértelművé vált azzal a harccal, amelyet t nép kivívott szabadságának megvédéséért és a szocializmus felépítéséért folytatolt — fejezi* he beszédét Gheorghiu Dej elv­társ. ,,Minden szocialistának, minden igazi demo­kratának kötelessége a Szovjetuníó-vezelte szocialista béketábor megerősítése" 'A felszabadulásának ötödik évfordulóját ünnepid Rom ás Népköztársaság dolgozói kedden a bukaresti Szabadság-aréná* ban nagygyűlést rendeztek. 'A román és a szovjet llimnust elhangzása és az elnökség megválasztása lilán Gheorghiu Dej elvtárs, a Román Munkáspárt főtitkára mondott iinnepi beszédet. Idézte Sztálin szavait: »A szabadság egymagában semmit sem ér, lia nincsenek meg az anyagi alapok.« Hangoztatta, hogy 4 román munkásosztály, amely a Szovjetunió segítségével a mély­ből emelte ki az országot, megfogadta a bölcs sztálini tanácsot, Gheorghiu Dej elviárs ezután részletesen ismertette az uj ál­lami terv adatait, majd Vorosilov elvtárs, a román ünnepséget, érkezett szovjet küldöttség vezetője emelkedett szólásra. rn. hogy Európa előrehaladott erődjévé váljék. — Sztálin — mondotta —' nagy figyelemmel kisérte t román nép erőfeszítéseit az uj élet megteremtésére és állan­dóan erkölcsi és anyagi támo­gatást nyújtott. Ez a támoga­tás bizonyítéka azoknak e testvéri érzelmeknek, amelye­ket a nagy szovjet nép, an­nak kormán va ex a lángész* Vorosilov elvtárs a szovjet kormány, a szovjet nép és fegy­veres erői, valamint a nagy Sztá­lin nevében jorró szerencsckivá­natait fejezte ki a történelmi nap alkalmából. Miután ecsetelte a dicsőséges Vörös Hadsereg győ­zelmeit, melyek megleremtelték a feltételeket flntoncscu fasiszta diktatúrájának felszámolására, hangsúlyozta, hogy a román néj> tartós alap.- hat épit az ország oiiimérvü gazdasági átalakításé-!

Next

/
Oldalképek
Tartalom